Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-05 / 40. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1974. október 5.

12

Qojcsán Elek mérnök a mlla- **novcel (nagykérl) szövetkezet agronómusa, csakúgy mint Szládecsek Béla a közös elnöke, s a többiek Is nagyon elégedettek az Idei gabonaterméssel. Jól lehet, az ebben az esztendőben 637 hektáron elért 63,20 mázsás hektárhozam Itt már nem újdonság, hiszen

1972-ben 65 mázsás átlagot értek el, s az utána következő esztendőkben sem maradtak le a legjobbak mögött a gabonatermesztésben.

Járási méretben azonban Idén az említett eredmény csak a negyedik hely eléréséhez volt elegendő, azonban Jóhiszeműen meg kell jegyeznünk, hogy az első három helyezés esetében kisgazdaságokról lővén szó. Tehát a nagy, az 1000 hektáros területen gazdálkodók közt Ismét Milanove« vitte el a babért.

Most pedig beszéljünk talán arról, hogyan érték el a 60 mázsán felüli termésátlagot. Előre kell bocsájtanunk, hogy a búzaterület 50 százalékán a Jubilejná, 35 százalékán a Kaukaz, 15 százalékán pedig az Aurora fajtát, árpából 90 százalék erejéig az Ametist, 10 százalékban pedig az Elglna fajtát termelték.

A búzánál az árpa, a kukorica kisebb területen a lucerna és mintegy 27 százalékban búza volt az elővetemény. Az utóbbihoz talán

csak annyit, hogy egyesek ezt bevallják, de vannak olyanok is, akik nem; Egy bizonyos, ahol a földterületnek 62 százalékán szemeseket termesztenek, ott az elővetemény tekintetében aligha lehet más megoldás.

Dojcsán elvtárs elárulta, hogy a búza-előveteményt követő búza kissé kevesebbet termett mint más elővetemények után.

A talajmunkákkal kapcsolatosan talán annyit, hogy a középszántást 20—30 nappal a búza vetése előtt fejezik be. Hengerelés és ülepedés után kitűnő magágyat kapnak.

A tápanyag visszapótlására 328— 335 kg tiszta hatóanyagnak megfelelő NPK műtrágya mennyiséget használnak a gabona hektárjára. Tehát nitrogénből 100, foszforból 115, káliumból pedig rendszerint 120 kg-ot. A nitrogénból azonban 40 kg tiszta hatóanyagot fejtrágyának (tavaszra) hagynak.

Ha már ennél a témánál tartunk, azt is meg kell említeni, hogy az agronómus tájékoztatása alapján a korábbi években a műtrágyák beszerzése nem okozott gondot. Idén azonban igen. Főleg a káliumtrágya hiánycikk. A Nové Zámky-1 Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat a szerződött mennyiséget időterv szerint nem szállította. Szeptember 5-ig mintegy 6 vagon kálitrágyával tartozott a szövetkezetnek, holott arra szüksége lenne.

Ebben az évben túlsúlyban a Jubilejná, s a Kaukaz búzát és próbára a Száva fajtát vetik. Feltételezhető, hogy a következő év termése is kitűnő lesz. A szövetkezetben minden lehetőt megtesznek, hogy nagy hozamot érjenek el.

Többen talán kíváncsiak rá, hogy az elmondottakon kívül még ml a milanovcei szövetkezet kiváló gabonatermesztési eredményeinek a titka. Mindössze annyi, hogy a közelmúltban a Nyitra folyó mentén 400 hektárnyi rétterületet rekultiváltak, s ezzel nagy tartalékok szabadultak fel a növénytermesztésben és a korábbinál nagyobb terméseredményt érhettek el.

Ma már nem titok, hogy Január elejétől a milanovcei, a komjatlcei, a cserháti, a mojzesovál és a llpovál szövetkezetek társulnak, s mintegy 5000 hektáron valóban nagyüzemi termelést alakítanak ki. A gazdaságok eddig is élenjártak a termelésben. Feltételezhető, hogy a társulás után kihasználva a nagyüzem adta lehetőségeket még jobb eredmények elérésére lesznek képesek.

(hoksza)

A búzatermesztéssel kapcsolatos problémák,

avagy milyén búzafajtát vessünk?

Amint learattuk a búzát, számvetést készítettünk az eredményekről, mérlegeljük magunkban mit hogyan csináltunk, melyik fajta mennyit adott, s ha esetleg más fajtát vetettünk volna, akkor az mennyit termett volna. Felmerül az Is, mikor vetettünk, ml volt az elővetemény stb.

Vannak tényezők, amelyeket az ember csak kissé befolyásolhat, viszont egyes dolgokba maga is beavatkozhat. A nagyhozamú búzafajtákat például a kutatók sok-sok áldozatkész munkával nemesítették. Ezek bizonyos tulajdonságokkal rendelkeznek, és az adott helyi feltételek, Illetve adottságok között kell a lehető legjobban kihasználnunk. Ha a tényezőket Ismerjük, meg kell figyelnünk azok hatásét is. Én ezt a megfigyelésemet szeretném az alábbiakban közklnccsé tenni.

A Horná Potôň-1 (felsőpatonyi) szövetkezetben már három éve foglalkozunk az egyes búzafajták összehasonlító kísérletezésével. Akadtak fajták, amelyeket már egy vagy két év után szelektáltunk, de nagy részét mind a három évben használtuk a kísérletben. Azonban nézzük csak mit mutatnak a három év eredményei.

A kísérletet mind a három évben egyenlő körülmények között végeztük. A búzának az előveteménye mindig tavaszi árpa volt. Minden fajtának egyforma feltételeket biztosítottunk. Amint az 1-es számú táblázaton látjuk az egyes búzafajték hasonló feltételek mellett különféle eredményt adtak.

Nézzük csak meg mit mutatnak az idén kísérleten kívül, nagy területekről learatott egyes fajták:

Az átlagos hozam egyes fajtákból:

Fajta

Terület

ha

Átlag huzam q/ha

■

Osszátlag - q/ha

Aurora

12

57,4

57,4

Kaukaz

53

57,7

59,5

Kaukaz

52

81,5

Zlatá Dolina

10

68,7

68,7

Száva

21

72,5

72,5

Száva

58

72,5

Slavónia

10

74,5

74,5

(A kísérleti parcella 1974-ben 26 ha volt, ebből a kísérleti terület 19,82 ha-t tett ki. Itt a hozamátlag 77 q, a kísérleten kívüli terület Szávával volt bevetve.)

Fajta

Terület

ha

Átlag hozam q/ha

00

JS

ÍJ

О er

Iljiőovke

15

70,5

70,5

Poleskaja

8

72,5

72,5

jubilejná

34

73

Jubilejná

92

74,6

jubilejná

39

74,5

Jubilejná

52

72,5

73,7

ÉVES- ÉS

2. számú táblázat

AZ EGYES BOZAEAJTAK TERMESZTÉSI FELTÉTELEI PONTOKBAN KIFEJEZVE

Termést befolyásoló tényezők az egyes fajtáknál Kedvező : 10 Kedvezőtlen : 1'

Talaj igényesség

10

3

10

10

5

10

•

S

3

9

•

7

2

5

4

2

8

8

8

8

Vetési idő

10

3

3

8

1

10

5

4

1

8

5

8

2

5

5

2

5

8

10

10

Télállóság

10

5

5

8

7

10

8

5

1

10

8

5

5

8

7

5

8

5

8

8

Bokrosodás

10

5

4

9

1

8

8

8

1

8

8

7

1

8

8

1

7

5

7

7

Betegségek

3

4

6

4

3

5

10

4

2

6

10

8

1

5

5

1

10

5

8

9

Rozsda

1

1

10

7

7

2

5

1

10

3

8

4

5

10

10

5

5

5

10

10

Megdőlés

1

6

8

5

5

3

10

10

8

5

10

10

7

7

8

7

10

10

8

9

Koralság

3

4

1

10

10

8

10

10

10

8

10

8

10

2

1

8

10

10

2

2

Pergés

3

8

9

5

10

3

10

10

1

9

10

9

9

10

10

9

7

10

8

8

Mag-kiegyenlítettség

7

5

5

8

9

8

10

9

8

8

10

9

10

9

9

9

10

2

8

8

Összesen:

58

44

52

76

58

67

83

69

45

74

84

73

53

70

87

49

78

68

77

79

Ha a fenti feltételek Jönnek ki, várható ha-hozam q-ban

40

40

45

50

40

45

55

45

40

50

55

45

45

48

45

40

54

40

54

55

Ideális feltételek mellett várható maximum az egyes fajtáknál

50

60

70

68

50

70

70

60

50

70

70

60

60

68

65

50

68

52

65

68

•2

.-S’

75

>

О

s

о s* P ■ <

N

«3

*

p

cö

X

A

P

в

СО

Ä

со

о

v

i

о

>

e

о

гЧ

тН

£

>

о

ю

со

>

чо

N

S

ф

А

’éo

X

<л

Ф

О

Q

<0 •*-> 10

«Л

со

ад

ц

р

с

и

>

о

н с f" £

ю О

о с

\ а

0 СЭ о

из

СЛ

c/5

3

О.

N

со

J

СО 0

0 А

3 I

g s

.s p

CQ DÖ

§

CD

Š

о

со

Búzatermésünk 480 ha-on 70,05 q/ha voltl Amint a fentiekből látszik, a kísérleten kívüli terméseredmény lényegében alig tér el a kísérlet eredményétől, talán csak annyiban, hogy a kísérleti talajt Jobban előkészítettük, viszont a nagytáblás termesztésben az elővetemény volt a megfelelőbb.

Alig arattuk le a gabonát, újra felmerül a kérdés, milyen búzafajtát vessünk?! Bizonyára emlékeznek rá a Szabad Földműves olvasói, hogy tavaly Is ebben az Időtájban írtam a búzáról. Azt a pontozást újra felelevenítem, természetesen kibővítve az újabb íajtákkall [Lásd a 2. számú táblázatot.)

Azt hiszem, a tavalyi megállapításaim idén helytállóak voltak a fajta megválasztásánál. Eredményünk egyik titka lényegében az, hogy a fajtán belül nincs, illetve alig van eltérés a parcella-hozamok között, tehát a fajtát egy-egy parcellára Jól választottuk meg!

Most pedig nézzük az egyes fajtákat az 1974-es év eredményeinek a tükrében:

Kezdjük a Szovjetunióból származó fajtákkal.

Mironovszkája. Véleményem szerint az 1974-es évben talán még a maxb mumot is túlhaladta, mivel a feltételek az ideálisnál Jobbak voltak, főleg az érésnél. Ez a fajta ugyanis késeisége folytán hajlamos a magszorulásra!

Jubilejná. Ez a fajta szintén megadta mindazt, amit elvártam tőle. Nagy előnye a koraisága. Ezáltal a

lísztharmattól kevesebbet szenved, mint a Kaukaz búza. Idáig azt állítottuk, hogy a Kaukazhoz viszonyítva pereg, azonban 60 q-án felüli termésnél a Kaukaz sokkal Jobban pereg! Egyébként e két fajta összehasonlítására a Kaukaz búzánál még visszatérek. A Jubilejná búzát pillanatnyilag nálunk az egyik legjobb fajtának tartom!

Iljiéovká. Mivel a talajra, tápanyagra nem igényes, bírja a ritka állományt, ökonómiai szempontból vetekszik a JubileJnával, de termésben nem szárnyalja túl. Ezen felül valamivel későbbi is.

Poleskaja. Mivel szálkás, talán olyan évben mikor a június vége túlságosan forró, túlszárnyalhat sok más fajtát. Termésmennyisége egyszinten van a JubileJnáéval, de a malomipari értéke kisebb.

Bezostájával 1794-ben már nem foglalkoztunk.

Aurora. Ennél a búzánál mindazt a hibáját észleltük, amit tavaly feltételeztünk róla, éppen ezért a fajtaversenyben kissé lemaradt.

Kaukaz. Ennek a fajtának a genetikai potenciálja sokkal nagyobb, mint amit nyújtott. Az 1974-es évben nagyon megtámadta a lisztharmat. Mivel késel fajta, a betegségeknél csak 4 pontot számítunk le, a késeiség 10,

ami 14-el egyenlő, ha 70 q maximumot veszünk, annak 14 százaléka 9,8 q, mindjárt kijön a 10 q lemaradása a Jubilejnával szemben. Mivel a pontjait könnyen leadja, nevezzük ezt hiányosságénak. Ránézve helytálló a tavalyi megjegyzésem, hogy a Jubilejnával szemben 10 évből 7-et veszítene!

A Jugoszláviából származó fajták:

Száva: Véleményem szerint ez a fajta 1974-ben mindazt hozta amire képes, sőt még többet is. Érésénél olyan nézet alakult, hogy pereg. Hogyne peregne, hiszen az ezermagsúlyra 1 dkg-al — vagyis egynegyeddel — nagyobb lett a szokásosnál, Így a duzzadt magnak szűk lett a virágpolyva és könnyebben kiesett, no meg a csöpögő eső is hozzá segítette. A fajta terméseredményébe nagyon besegített az is, hogy nem támadta a lisztharmat, mert korai.

Slavónia. Az idei kísérletben a legjobbnak bizonyult, de ha a hároméves tapasztalatot vesszük figyelembe, nem jobb a Szávánál.

Zlatá Dolina. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik mint a Száva, de termésben nem szárnyalja túl. Mélyrétegű talajon talán túlszárnyalná a Szávát Is.

Bizorka. Ez egy új fajta, még mindent nem tudunk róla, de aligha jobb lesz, mint a Száva. Az Olaszországból származó Libelulla fajtának télállósága gyenge, de mivel korai, sokan vetik. A Száva 2 nappal későbbi, télállósága azonban sokszorta jobb, termése biztosabb. A Száva legalább 10 q-val túlszárnyalta a Libelullát, a Libelulla éppen ezért a jövőben kevés figyelmet érdemel.

A Lorvin 10-est, a Burgast már

1974-ben mint a terméskimutatásból kitűnik nem tettük a kísérletbe.

A Lorvin 13 benne volt a kísérletben, ha 1973-ban adta volna a 74-es eredményt, akkor talán érdemes volna vele tovább foglalkozni, de a szovjet fajtákat semmiképpen nem szárnyalja túl.

A Rusalka Bulgáriából származik, véleményem szerint nálunk nem érdemel komolyabb figyelmet.

Fennmaradnak még az SO-val Jelölt fajták, (az SO Solary-t jelent Sóssziget). A Sósszigeti Nemesitő Állomás által előállított fajták még nincsenek elismerve. Több nagyon jó tulajdonsággal rendelkeznek, főleg kiválik az SO—274-es. Kár, hogy ezek a fajták késeiek.

Befejezésül talán még annyit, hoiy tanácsot adni, ml után hova milyen fajtát vessenek, nagyon nehéz. Mindamellett megpróbáltam rövid képet adni az egyes rendelkezésünkre álló fajtákról. Hogy milyen f-jtát vessünk, azt minden egyes szakembernek magának kell eldöntenie!

GÄSPÄR IMRE, mérnök, a Felsőpatony-i Efsz agronómusa

1. számú táblázat

hároméves termés Átlagok fajtánként

1972

1973

1974

Bezostája

53.18 q/ha

49.18 q/ha

Aurora

54,44 q/ha 44,10 q/ha 57,16 q/ha

Kaukaz

62.75 q/ha

47.76 q/ha 62,01 q/ha

Mironovekája

48,54 q/ha 56,64 q/ha 71,15 q/ha

Jubilejná

56,44 q/ha 53,66 q/ha 71,38 q/ha

Iljiéovka

54,32 q/ha 88,47 q/ha

Poleskaja

55,95 q/ha 69,84 q/ha

összesen:

102,36 q

155,70 q

172,52 q

176,33 q

181,48 q

122,79 q

125,79 q

0 3 év

51,18 q/ha

51,90 q/ha

57,50 q/ha

58,77 q/ha

60,49 q/ha

61,39 q/ha

62,89 q/ha

Száva

Slavonia

Zlatá Dolina

Bizorka

Burgaa

Lovrin 13

Lovrin 10

1972

52,20 q/ha

48,13 q/ha

—

___

___

_

_

1973

58,96 q/ha

56,94 q/ha

56,60 q/ha

—

37,91 q/ha

37,91 q/ha

32,96 q/ha

1974

73,73 q/ha

76,89 q/ha

76,06 q/ha

65,33 q/ha

63,60 q/ha

összesen:

189,89 q

181,96 q

132,68 q

63,33 q

37,91 q

101,51 q

32,96 q/ha

0 3 év

63,29 q/ha Ruaalka

60,65 q/ha Libelulla

66,33 q/ha

NovoSľachtenec 1228

65,33 q/ha

37,91 q/ha Novailaoh-50,75 q/ha SO 571

32,96 q/ha SO 800

1972

___

38,37 q/ha

47,43 q/ha

1973

—

—

51,14 q/ha

48,11 q/ha

1974

58,00 q/ha

54,45 q/ha

—

—

02,98 q/ha

60,92 q/ha

összesen:

58,00 q

54,45 q

38,37 q

47,43 q

114,12 q 57,06 q/ha

109,03 q

0 3 év

1972

1973

1974

összesen: 0 3 év

58,00 q/ha SO 1608

62.56 q/ha 62,58 q/ha

62.56 q/ha

54,45 q/ha SO 274

61.62 q/ha

61.62 q/ha

61.62 q/ha

38,37 q/ha

47,48 q/ha

54,52 q/ha