Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-05 / 40. szám
1974. öktfibBP I. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA MÜTRAöYAGYARTAS A SZOVJETUNIÓBAN Világviszonylatban a Szovjetunió a második legnagyobb műtrágyatermelővé vált. Az 1960 és 1970 közötti időszakban a termelés a négyszeresére nőtt és 1971-ben elérte a 61,4 millió tonnát. Ugyancsak emelkedett az előállított műtrágyák hatóanyag tartalma is: 25,9 százalékról 29,2 százalékra. A mennyiségi és minőségi fejlődés tovább tart, és a Szovjetunió műtrágya termelése 1975-ben eléri a 95 millió tonnát. Ebből 39,2 millió tonna a nitrogén-, 25,1 millió tonna a foszfor, és 20,2 millió tonna lesz a kálium tartalmú műtrágya. M. T. SZÄRAZSÄGTÜRÖ BÜZA Indiában végzett kísérletek szerint, ha vetés előtt a vetőmagot 25 százalékos kálisőoldatban áztatják, az megnöveli a búza szárazságtűrő képességét. A kezelés előnyei fokozottabban érvényesülnek akkor, ha száraz az Időjárás. M. T. AZ ONTOZKSM GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN / Meliorációs munkákra és az öntözés fejlesztésére 18 milliárd rubelt költ a Szovjetunió az 1971— 1975-ös évek között megvalósítandó ötéves terv során. Az előirányzatok szerint 300 000 hektár kerül lecsapolásra, az öntözött terület pedig 3 millió hektárral nő. A tervek végrehajtása után a Szovjetunió öntözhető területének nagysága eléri a 13,7 millió hektárt M. T. ■ ■ AZ ÄLLATÄLLOMÄNY FEHÉRJEELLÄTÄSA Az állati fehérje terén mutatkozó ellátási nehézségek mind több országban okoznak gondot a kormányzatoknak. Az osztrák mezőgazdasági minisztérium az állandó növekvő import-fehérje szükséglet csökkentésére legutóbb azt javasolta, hogy a kérődzők keveréktakarmányában optimális mértékben használjanak karbamidot, s a rendelkezésre álló állati fehérjék elsősorban a malac- és csirketápok előállítására szolgáljanak. A fehérje-koncentrátumok és malactápok esetében az ez ideig előírt minimális halliszttartalmat 17, ill. 3 %-ra kell csökkenteni. Ausztria fehérjetakarmány-bevitele 1972-ben csaknem 20 %-kal nőtt az előző évihez képest. —met— KÍSÉRLETI RÉPAFEJET!) A fejezés pontossága — különösen a nagyobb munkasebességgel dolgozó betakarító gépeknél — elég sok kívánnivalót hagy maga után. Az angol gépkisérleti intézet (NIAE) kutatói által kialakított fejezőszerkezet lényegesen könynyebb a sorozatban gyártott modelleknél, s így alkalmasabb a répafej pontosabb követésére. A fejező főbb szerkezeti részei a könynyű, acélból készült függesztőkar (A), a tüskés alumínium tapogató kerék (B), a nyomórúgó (C) és az állítható szabályozó kar (D). M. T., Az Agrokomplexen láttuk Lapunk előző Mámában már hírt adtunk róla, hogy a KGST Állandó Mezőgazdasági Bizottságának küldöttsége Nitrán megnézte az Agrokomplex '74 Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A kiállításon látható volt mindaz, ami a továbbiak során lehetővá teszi mezőgazdasági termelésünk következetes, tudományos-technikai fejlesztő sének a széleskörben való kibontakozását. A bemutatott gépek, berendezések és eszközök mind-mind a nagyüzemi, a korszerű termelésre ösztönözték a szövetkezetek és az állami gazdaságok küldöttségeiben résztvevő dolgozókat. Lehetőségem nyílt többek közt arra, hogy elbeszélgessek a KGST Állandó Mezőgazdasági Bizottságok egyik tagjával dr. Dimény Imre elvtárssal, az MNK földművelés- és élelmezésügyi miniszterével, aki az Agrokomplex '74 megszervezését, illetve a szocialista mezőgazdaságunk negyedszázados fej Iődését bemutató kiállítás politikai és tudományos mondanivalóját, valamint annak műszaki színvonalát össztársadalmi horderő szempontjából nagyon értékesnek tartotta. —h— r----- JÓ ötifi -—I 1 HflSZMOS ÚJÍTÁS 1 • / Pécsi Ferenc a tôni (tanyi) szövetkezet agronómusa a silókukorica vegyszeres termesztésében szerzett tapasztalatait ecsetelve elmondta, hogy a múlt évben május utólján, amikor a növénynek kéthárom levele volt, azt Dikonír gyomirtóval kezelte. Kezdetben 2,5, majd 3,5 kg hatóanyagot használt 300—400 liter vízben oldva hektáronként. A fiatal agronómus megfigyelte, hogy az említett szer abban az időszakban, amikor a legkívánatosabb volna, nem gátolta a gyomokat a fejlődésben. Ez a körülmény arra sarkallta őt, hogy más meg oldáshoz folyamodjon, azaz egyéb szerrel próbálkozzon. Ebben az Aminexre esett a választása, mindamellett, hogy a módszertani utasítás annak a használatát silókukoricára nem ajánlotta. A szerből 4 liter hatóanyagot kevert 300— 400 liter vízhez, s bár kissé elkésve — június végén — permeteztek, de így is nagyobb volt a hatás mint a Dikonírral való kezelésnél. A sikeres gyomirtás után idén a silókukorica 90 hektáros területét teljes egészében az utóbbi szerrel kezeltetne a maga idejében és a silókukorica talaja teljesen tiszta maradt. Az agronómus elmondta, hogy az Aminexnek a használatával kitűnő talaj marad vissza a búza vetéséhez. A vegyszer ugyanis a legcsekélyebb mértékben sem károsítja az utóveteményt. Az Aminex abban az időben — mintegy 1,5 hónapig — tartja viszsza a gyomnövényeket a fejlődésben, vagyis akkor, amikor a legjobban szükséges. Ez az idő bőven elegendő a növény kifejlődéséhez. Amikor már kielégítően árnyékolja a talajt, akkor a gyomok fejlődése már erősen korlátozott. További nagy előnye az is, hogy az Aminex jóval olcsóbb mint például a kukorica gyomirtásában használatos Zeazín és a Selektin. Míg ugyanis 1 kg Aminex csak 8 koronába kerül, addig a Zeazin kilójáért 40,50, a Selektin kilójáért pedig 51,20 koronát fizet a termelői Aminexből tehát egy hektárra csak 32, a Zeazin + Selektin szerből pedig 131 krona értékű hatóanyag mennyisége szükséges. Ugyanakkor az utóbbi szerek használata után a búza utóvetemény bizonyos mértékben még akkor is károsodik, ha a szokott adagnál kevesebb mennyiséget használnak hektáronként. Tehát nem a véletlen műve, hanem a tudatos, ésszerű Aminexes kezelés, a gondos gazda meglátásának az eredménye, hogy idén átlagban 350—400 mázsa kiváló minőségű silókukoricát takarítanak be hektáronként. A fiatal agronómus tapasztalatai bizonyítják az általa választott megoldásnak a közgazdasági célszerűségét. Ez arra sarkallja más szövetkezetek agronómusait, hogy ők is a kisebb költségráfordításra, • jobb terméseredmény elérésére •rekedjenek. —hatil r. Dimény Imre elvtárs (középen), az MNK földművelés- és élelmezésügyi minisztere, Ján janovic mérnök CSc, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere társaságában. A kedves vendégek a kiállított gépalkotások közt láthatták többek közt a képen látható nagyteljesítőképességre szerkesztett szovjet gyártmányú EO—262 1A típusjelű traktoros kanalasbágert is. (hal) Л beszélgetés színhelye a bresto** veci (szilasi) szövetkezet. Rákócza józsef a gazdaság szenvedélyes kísérletező agronómusa mindarról tájékoztatott ami náluk lényegesnek tekinthető az idei kimagasló gabonahozam elérésében. Ma persze már nem újdonság, hogy a gazdaságban gabonából 68,80 mázsa átlag hozamot értek el hektáronként. Az örvendetes hír az országban hamar elterjedt, s aztán nehéz fogassal bedolgoztatja a talajba. Ezt követi a < vetőgép, a magtakaró és a tömörítő szögeshenger. A szövetkezetben a Száva búzát termesztik eléggé nagy területen. Az idén ez a fajta 79,3 mázsát termett hektáronként. Mi tulajdonképpen a fortélya a nagy termésátlagnak? Az, hogy a kitűnő magágyon kívül nagy tápanyagadaggal dolgoznak. EgyébHogyan értek el csak a hogyanról, a mikéntről nem beszélt senki. A kísérletező agronómus nyilvántartást tett elém. Összesen 9 búza- és 5 árpafajtát számláltam meg rajta. Ennyivel kísérletezett, s az eredmény, az már ismert, de most, mert itt van az ősziek vetésének az ideje, beszéljünk talán a búzáról. A szövetkezetben ebben az évben a búza termésátlaga 70,40 mázsa volt. Meglepően jó ez az eredmény. Ehhez persze sok minden hozzájárult. Az ember, a talaj, a fajta, a tápanyagok, a vegyszerek, az időjárás stb. Mind-mind fontos tényező a jó hozam elérésében. Most pedig valahogy emberközelből közelítsük meg a hogyant. Ott kell kezdenem, hogy a szövetkezet gabonaföldjeit a búza alá már negyedik éve csak egyszer szántják. A talaj, a vetés előtt, tehát mintegy 8 hétig ülepedhet. Ez főleg azokon a területeken szükséges, amelyekre gabona után ismét gabona kerül. Rákócza elvtárs a vetőszántás előtt kiszórja az NPK műtrágyák kétharmad részét, s ezt követően 22—25 cm mélyen megszántatja a talajt. Száraz ősz esetén a szántást nehézhengerrel tömöríti, hogy az aratáskor kipergett gabonaszemek és a gyommagvak hamar kikeljenek. Aztán kéthetenként kultivátorral vagy tárcsával vetőmélységig (5—7 cm) tisztítja a talajt. A vetést kizárólagosan kitűnően előkészített magágyon végzik. Szeptember utolján, az utolsó tárcsázás előtt ki&zóratja a nitrogéntrágyát, nás Aminex-el szemben. Az agronómns mindamellett a Lumeton használata mellett döntött, mert igénybevétele lehetővé teszi a gabona betakarítás utáni tisztításának és szárításának az elkerülését! A beérett tiszta gabona talponálló helyzetből aratható, s a termést utókezelés nélkül, ideális nedvesség tartalommal tárolhatják. Tehát azt a többletet amit a Lumeton vásárlásával költségként felhasználnak a másik oldalon megtérül, mert elmarad a gabona utókezelése, ami szintén eléggé költséges. A felsorolt búzafajták előnyére válik a korai érés. így lehetőség nyílik a másodnövények időben történő elvetésére, ami főleg az öntözhető területeken előnyös. Idén például 15 hektárom vetettek gabona után takarmányborsót, s abból hektáronként 47 mázsa kiváló minőségű takarmánylisztet értek el, melynek a nyersfehérje értéke jobb volt a lucernáénél, nem beszélve arról, hogy a borsó kitűnő állapotban hagyta a talajt. Ebben a gazdaságban a múlt évben például 69,70 korona költséggel termeltek egy mázsa búzát, idén pedig 55—60 korona körüli lesz a költségráfordítás. Ha számításba vesszük azt, hogy a szövetkezet idén is 215 koronáért értékesítette az általa termelt búza mázsáját, akkor azt mondhatjuk, hogy annak a termesztése nagyon is kifizetődő, annál is inkább, mert az összes termést az ország különböző tájaira vetőmagként vitték el. Tavasszal a vegyszeres kezelésnél A környékbeli gazdaságok, vagyis a a fejtrágyára hagyott nitrogénből brestoveci, a bodzái, a sokolcei és a gabonából nagy hozamot? ként alapkövetelmény, hogy ez a búzafajta tiszta NPK hatóanyagban 1:1:1,2 arányban 420 kg tápanyagmennyiséget kapjon. A nitrogéntrágyából 60—70 kg-ot, a tavaszi fejtrágyázásra hagynak, s a tenyészidő kezdetén juttatják a növényre. Tavasszal szokás szerint hengerelnek. Általános szabály, hogy a Száva a Libelulla, a Slavőnia, a Zlatá Dolina stb. búzafajtákat túl korán vetni nem szabad. A vetés legkorábban október 5 és 20 között történhet. Mivel a Száva búza nagyon bokrosodó fajta, legtöbb 210 kg vetőmagmennyiség kell belőle hektáronként. Ezzel szemben a Zlatá Dolina fajtából 240, a Slavóniából 260, a Libelulla fajtából pedig 300—320 kg szükséges hektáronként. 10—15 kg-nyit karbamid formájában, gyomirtószerrel kell aplikálnt a növényre. Gyomírtószerként jól bevált az Aminex, 3 liter/ha adagban 300 liter vízben hígítva. Megfigyelték azonban, hogy ez a szer egyes gyomokat nem tesz tönkre. Ezzel szemben a Lumeton vegyszer 4 kg/ha adagja 300 liter vízben oldva, kipermetezve (hektáronként) minden gyamot irt. jól lehet, hogy 1 kg Lumeton 81 koronába kerül, az 1 kg-onként 8 knrolukyi szövetkezetek közös elhatározása szerint jövő év januárjától társulnak, egyesítik erejüket. A társult gazdaság 1100 hektáron termel búzát. Ezt a területet már most, ősszel közösen vetik be a bevált fajtákkal. Ügy határoztak, hogy a vetésterület 70 százalékán Száva, Zlatá Dolina, Slavonia, Libelulla és Sonja; 30 százalékán pedig Jubilejná, Kaukaz és Ujifiovka búzafajtákat vetnek. HOKSZA ISTVÁN
