Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-05 / 40. szám

1974. október 5. SZABAD FÖLDMŰVES, A divatról általában A divat állandóan változó Jelensé­gek komplex megnevezése, nemcsak a ruházatra, annak megjelenési for­máira vonatkozik, hanem mindenre, amely az életkömyezet részét képezi, sót az emberek viselkedésmódjára is. Ismerünk gépkocsi-divatot, , bútor-, étel-ital, hajvlseletl divatot itb. A divat lényeges tulajdonsága, hogy nemcsak bizonyos céltudatos emberi tevékenység következménye, hanem számtalan véletlenszerű vagy vélet­lennek tűnó ötlet is. Ha valamely di­vat a társadalmi tudatba Jut, terjedni kezd, égész társadalmi réteget magá­val ragad. Vonzó, csábító, Izgató, sőt gyakran parancsoló vonásokkal ren­delkezik. Egy-egy divat győzelme azonban rendszerint a divat lassú visszavonu­lását is Jelzi, s újabb változások, dl­­vatáramlatok kiindulópontjává válik. A divat tehát a termékek bizonyos tulajdonsága, az emberek viselkedés- és gondolkodásmódja, amely egy bizo­nyos Időszakra érvényes, ugyanakkor társadalmi-szociális és gazdasági fel­tételeinek Is tükre. Minden új ruha­divat többnyire vonzó s az emberek számottevő része szívesen veti magát alá „uralmának“. Az 1975-ös ruhadi­vat, amelyet a közelmúltban megren­dezett Trenőlanské Tepllce-l divatbe­mutatón már láthattunk, véleményem szerint több bájjal, finomsággal ren­delkezik, mint a mtlt évi és az Idei. N01 DIVAT Jövőre a női ruhák divatos színeit két csoportra oszthatjuk: aötétebb és világosabb árnyalatokra. Első cso­portba a homokszínű, a szürke, a sár­ga és a piros színek, a másodikba a zöld, a kék és a barna színek tartoz­nak. A szabástlpusok Is nagyjából két csoportra oszlanak, amelyek lényegé­ben kielégítik a legtöbb nö alapvető ruhaigényeit. Az első csoportba, amely öntudatos, épolt, sportszerű eleganciát kedvelő nők számára ka­szait, akik Időnként nem riadnak vissza a merészebb és feltűnőbb szín- és formekombináclőtől sem. A máso­dik csoportba a „mindig fiatalos“, érett nő számára készült elegáns, kumbinált ruhatípusok tartoznak, a­­melyekben mindenekelőtt a tipikusan nőies stílus érvényesül. E két csoport kombinációjából alakul majd ki a Jö­vő év női divatja. Mindkét divatirányzat számára négy alapvető szabásvonal érvényesül. Egyenes-karcsú félig testhez simuló, derékban szabott, alsó része felé tet­szés szerint kiszélesedő, trapéz­alakú stb. A ruhák hossza különböző lehet. Elsősorban az alak- és a ruha­­tipus határozza meg. Nappali viselet­re 3—5 centiméterrel a térd alatt. Lányok és fiatalabb asszonyok dél­utáni ruhája rövldebb, ezzel szemben ez estélyi ruhák rendszerint földig érnek. A jövő évi ruhadivat egyik alapvető vonása: szögletesebb váll­rész, a különböző formájú nagyobb kivágások, az ingszerfi vagy kerek gallérok, övvel hangsúlyozott derék, átvarrott zsebek. Jövőre is divat lesz az ingblúzzal kombinált nadrág. Az újdivatú, bőujjú kabátka mind pantal­lóhoz, mind szoknyához divatos és ostnos. FÉRFI DIVAT Az Idei divatbemutatókon ma mér minden korosztály számára jól visel­hető, elegáns, újvonalű férfiöltönyö­ket láttunk. Dlvatszínek: gesztenye­barna. matrózkék és a zöld, (több más színnel kombinálva). Divat lesz a világos-szürke zöldkockás dzseki. A férfi ruhák vállrésze magasított. A zakó két gombra gombolödlk, gal­lérfazonja széles, a nadrág harang­­szerű vagy végig széles. Derékban testhez simuló. Divatosak a sporttl­­pusú különböző hosszúságú köpenyek. A zakó hossza nem változik, a klasz­­szikus típusú köpeny térdig ér. A jövő évi férfidivat alapvető voná­sa a nem feltűnőség, de az érdekes­ség. A divatos szabás mellett a ruha­anyag jé minősége a döntő. Egyszóval divattervezőink a Jövő évre a nők és a férfiak számára prak­tikus, elegáns ruhákat terveztek, amelyek lehetőséget nyújtanak vise­lőik egyéniségének az érvényesíté­sére. N. T. Gondolatok szüret idején Az Idén Is keresztüllépett rajtunk a nyár. Az vitathatatlan, egypár nap mosolygott, még bele le mart a vigyázatlan bőrébe, máskor meg úgy meg­mosta, úgy megdidergette az embert, hogy észre se vettük, hogy volt... nincs: Itt az ősz. Az ősz a-szőlőhegyek nyara. Esténként a dombokon megszólal a csőszök' tökszár dudája és a présházban megmozdulnak a hordók. Must... most! — hirdetik a szellemes, vagy kevésbé szellemes feliratok. Most must, holnap bor, holnapután keserű szájszél, lecsavarő másnapos­ság. Egy hét múlva emésztési zavarok, étvágytalanság, pénzügyi gondok, évek múltán szív, gyomor, vesebetegség vagy májzsugorodás, a szomorú biztos halál. Igaza volt a régi plakátnak, amire a pálinkás üveget ölelgető kaszáscsontvázat rajzolta a művész képzelete és azt Irta alája, hogy as alkohol öl, butit és romlásba dönt. — No jól — mosolyog a kitűnő újborára büszke szőlőtermelő. — De a* már a pálinka bűne. A rövidital, az erős, az igazi szesz az a bűnös, az már gyilkol, de a bor, a jó bor — jőbarát. No fogjuk megl Kóstoljuk csak.,. Igyunk, hogy pirosodjunk. Nem lehet és nem szabad mindent az alkoholra fogni. Nem az Ital a hi­bás, hanem az ember. Nem a kés felelős azért, hogy szúr, hogy vág, hanem az, aki hegyezi, aki élesre köszörüli, aki nem csukja be, nem teszi tokba, aki megszédülve Játszik, vagy támad vele. Ezért nem szabad a tapasztalat­lan gyerek, az akaratgyenge felnőtt, vagy embertelen ember kezébe adni. A nézetek, a felfogások, a hozzáállások viharában élünk. Az egyik azt mondja: soha senki, semmikor, semmilyen szeszes Italt nem Ihat. Ez bizo­nyos esetekben igaz. A gépjárművezető, a munkáját végző, a gondolatait rendező, a beteg, valóban egy cseppet se igyák, mert még néhány korty rövidital, pár pohár bor, vagy korsó sör is megzavarhatja a biztonságét. Node pihenő idő, öröm, barátság, ünnepnap is akad az ember életében. A józan, meggondolt és kézzelfogható eredményeket váró élet nem a tökéle­tes, teljes alkoholtilalmat hirdeti. Nem az egyszer s mindenkori szeszesital lvást tiltja. A részegség és az alkoholizmus ellen harcol. A kiegyensúlyozott, a mérsékelt, a kultúrált szeszlvő tudatosításával küzd az egészséget — elsősorban az Idegrendszer épségét — romboló alkoholártalom ellen. És ez az, amit még ma sem lát elég világosan az ember. Az alkoholtartalmú Italok fogyasztását máröl-holnapra megszüntetni nem lehet. Ma már mindenki tudja, hogy a szesz — legyen az sör, bor, vagy pá­linka — először vidám majommá, később dühöngő oroszlánná, végül ma­gatehetetlen disznóvá teszi azt, akt rendszeresen Issza, vagy aki egyszer is többet fogyaszt belőle. Ha az ember minden körülmények között ember marad, ha tud parancsolni önmagának, és az alkoholnak egyaránt, akkor a kérdés önmagától megoldódik. Hogy mikor lesz ez? Amikor majd mindenki meggyőződik arról, hogy a világon a legcsúnyább, legvisszataszltöbb az eszefelejtett, önmagát meg­gyalázó, berúgott férfi. Nála csak a tökrészeg asszony, vagy a beszeszelt gyermek a borzalmasabb. Mert sajnos, néha még ilyen is akad. Az ősz a szőlőhegyek nyara: a borbetakarítás Ideje. Must, most... pár hét múlva bor. Előkerülnek a demizsonok, a csattosüvegek, és több lesz a tántorgó, vlrítóképü részeg, aki Ivott, hogy pirosodjék. Ezek jutnak az eszünkbe akkor, amikor a présházak körül a koraószl szél szétteregeti a karcos. cslpós-kesernyés szagot. ... és ilyenkor itt az ideje, hogy végre komolyan vegyük a kulturált szeszivás kérdését, az alkoholizmus elleni küzdelem egyedül célravezető szükségességét. Dr. BUGA LASZLÖ Hol volt, hol nem volt, volt egy­szer egy ember. Talán nem Is egy, hanem több, s nem ts egy táján a földnek. Emberünk jártában-kelté­­ben egy széndarabot talált. Hozzákar­­colta a sziklához, s látta, hogy nyo­mot hagy raftd. Valahogy így találha­tott rá valaki a grafitra, ami a ceru­zában a legfontosabb. És ami ugyan­csak szénfafta, helyesebben a szén­nek egy módosulata, mert tulajdon­ságai sokban különböznek a széntől. Annyira, hogy sokáig ónnak gondol­ták vagy ahhoz hasonló anyagnak. Először valóban szénnel írtak, raj­zoltak, de ennek nagy hibája volt, hogy bepiszkolta a kezet, s könnyen el ts törött, mint ahogy a ceruza he­gye ma ts könnyen eltörik, ha nagyon rányomjuk a papírra. A grafit egyik rossz tulajdonságát úgy egyensúlyoz­ták, hogy körülbelül négyszáz éve — két fadarab közé szorították. Aki gra­fithoz jutott, s elég ügyes volt, hogy ..ceruzát" csináljon magának ilyen mó­don, annak volt írószerszáma. De ez nagyon nehézkes volt, a grafitot fűré­szelni, vágni kellett s igen gyorsan elkopott a puha .ceruzabél". De az emberek írni, rajzolni akartak, hát to­vább próbálkoztak. Nagy soká jöttek csak rá, hogy porrá kell őrölni a gra­fitot, s aztán újra összeragasztani. De, lesz a ceruzabél. Ma már a kemény­sége szerint számozzák a ceruzákat, van 1-es, г-es, 3-as és így tovább. Tt is tudjátok, hogy az íráshoz legjobb a 2-es számú, a rajzoláshoz pedig a 3-as jelzésű ceruza. De nemcsak a béllel volt baj. Az sem mindegy, hogy milyen fából van a borítás. Próbálkoztak égerfával, hársfával, de egyik sem volt igazán jó. Végül is rátaláltak a cédrusra, amely igen jól faragható és egyenle­tesen hasad. Persze ma már a graft­­ot ts meg a borítást ts gyárban ala­kítják, készítik. Gépek őrlik a grafi­tot és a hozzávaló anyagot, gépek készítik a keveréket, sajtolják a ce­ruza henger alakú belét. S a bél kt­­égetése után kerül az ugyancsak gé­pekkel készített faborítás vájatába, ahová enyvvel ragasztják. A színes ceruzákat is hasonló módon készíttk, csakhogy azok belét festékből keve­rik. lám, ki hitte volna, hogy ez a min­dennapos eszközünk és játékunk ilyen nagy fejlődésen át alakult olyanná a mat napig, amíg könnyedén, ügyesen lerajzolhatjuk magunkat a 'papírra: pont, pont, vesszőcske, kis karika, nagy karika, keze, lába, mint fa ága, kis vonás a mosolya — s készen van az emberke, így nézel ki, kiskornál AZ ERŐFORRÁS .CSONTOS VILMOS: Kicsi kertecskébe, Beosont egy este A szomszéd kecskéje, A fejes káposztát Mind le-legelészte. A Bodri meglátta, S nagyokat vakkantott, Így figyelmeztette Az öreg gazdasszonyt. Szétmálott a kiskert Sövény kerítése, Tovaosont rajta A szomszéd kecskéje ... — Nagy a kár, nagy a kér, Ki fizet meg érté? VÍZSZINTES: 1. Tudósítás. 3. Fejfe­dő. 7. Járom. 10. Névelő. 11. Gyom. 12. Figyel. 14. Ré­gi római pénz. 15. A harmadik di­menzió. 18. Ünnepi lakoma. 17. A Jó­szívű teszi. 19. Béke több szláv nyelvben. 21. Fia arabul. 22. Igavo­nóállat. 23. Női be­cenév. 25. Ala­csony fa, amelynek ágai mindjárt a föld fölött sűrűn szétágaznak. 27. Szerb. 28. Magyar­­országi könyvki­adó-vállalat. 30. Mértani kifejezés. 31. NŐI becenév. 32. Az argon ké­miai jele. 33. Sir. 35. Csapadék. 36. Ad acta. 37. Ezen szállítják a sebe­sülteket. 38. Muta­tószó. 40. Ismeret­len adakozó név­jele. 41. Énekhang. 42. Alig egynemű 35. Mely helyen. 39. N61 név. 42. Cse­­betfli. 43. Európai főváros. 45. Végnél- lekvés, működés. 44. Japán nemzeti küli eset. 47. A börtönök ablakain játék. 45. Ide. 46. Felvesz. 48. Keresz­­vannak. 49. „ooooo.“ 50. Lámpaláz, tül. 50. Mássalhangzó kiejtve. 51. Nem 52. Azonosak. 53. Növény. 54. Ilyen ez. 54. Eszköz. 55. Férfinév. 57. A hét hatása van az arzénnek. 56. Csacsi- vezér egyike. 59. A beszéd Jolly Jocke­­hang. 57. Állóvíz. 58. Csonthéjü gyű- ra. 81. Állathang. 82. Sertéslak. 63. mölcs. 60. Alarm. 84. Ebédet készít. Indulatszó. 85. Személyes névmás. 66. Lusta. 67. Anyám testvére. Beküldendő a függőleges 1., 9. és FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első 28. számú sorok megfejtése, része. 2. Zamat. 3. Az Antilla-tenger másik neve. 4. Azonos a vízszintes 10-zel. 5. Év franciául. 6. Pál partnere. 8. A galántai autók jelzése. 9. A rejt- A 37. számú keresztrejtvény helyes vény második része. 11. Gázlómadár, megfejtése: Idejében és alaposan ké-13. Hiányos zóna. 18. Neves párizsi szüljünk fel a szövetkezeti munka­divatcég. 20. Szlovák év. 21. Szeszes iskolák megnyitására! ital. 22. Tevefajta. 24. Az argon vegy- Könyvnyertesek: Cserge Károlyné, jele. 28. A rejtvény harmadik része. Okoč (Ekecs) — Lukács Ferenc, VI- 27. Zokog. 29. Küzdőtér. 31. Sáros, nica (Ipolynyék) — Mészáros Júlia, süppedékes víz. 34. Folyó Ausztriában. Dolný Chotár (Alsóhatár). MEGFEJTÉSEK, NYERTESEK / Próbálkoztak enyvvel, gyantával, hiába, nem sokat javult a ceruza minő­sége. Végül körülbelül százötven év­vel ezelőtt egy Conté nevű francia mesterember megpróbált egy kevés agyagot, igen, jól mondom, agyagot keverni a grafithoz. Ekkor aztán a nedves agyagtól a grafit Is olyan lággyá, nyúlóssá vált, mint a tészta. Lehetett gyúrni, formázni, metszeni. Amikor megszáradt s faborítást ké­­: szítettek hozzá, már nem törött el olyan könnyen. Később arra ts rájöt­­! tek, hogy a grafithoz kevert agyag mennyiségétől függ, milyen kemény

Next

/
Thumbnails
Contents