Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-05 / 40. szám
1974. október 5. SZÖVETSÉGI SZEMLE — * vegyipar fejlesztése, s ennek alapján a népgazdaság kemlzálása; — • szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztése; — a gépipari termékek magas műszaki színvonalának elérése; — a termelési és Irányítási folyamatok számítógépes vezérlése. A népgazdaság távlati feladatainak teljesítésében rendkívüli szerep jut a természettudományoknak. Az atomfizika például az energiaellátás távlati megoldásával van kapcslatban. Az atomenergetika fejlődését azonban bizonyos műszaki problémák Is fékezik. Az atomerőművek építőse nagyon költséges, e az alapvető hasadó anyagok, az urán és a tórium készletei Is korlátozottak. A tudomány olyan termonukleáris reakciók Irányított megvalótísására törekszik, amilyenek a Napon mennek végbe. Itt több tízmillió fokos hőségben a hidrogén atommagjai egyesülnek, miközben a hidrogén héliummá alakul át. A felszabaduló energia mílliószor nagyobb az uránatom hasadásánál keletkező energiánál. E termonukleáris reakció nyersanyegalapját Földünk legelterjedtebb vegyülete, a víz képezheti. A termonukleáris reakció megvalósításának és gyakorlati felhasználásának időpontját a tudósok a XXI. évszázad első felébe helyezik. Ezzel bolygónk energiaproblémája végleges megoldást nyerne. Jelenlegi problémáink szempontjából azonban az irányított termonukleáris reakció megvalósítása túlságosan távoli dolog. A tudományos-technikai forradalom lényegének megismeréséhez azonban a tudomány előtt álló távlati célokat és problémákat Is Ismernünk kell. Az emberiség már az említett műszaki problémák ellenére Is az atomkorszakba lépett. Az atomenergetika rohamosan fejlődött, s amíg az atomerőművek 1965-ben a termelt villamos energiának csupán 1 százalékát adták, 1980-ban ez az arány eléri a 23—30, 2000-ben pedig az 50 százalékot. A villamos energia az automatizálás legfontosabb eszköze, bályozó rendszerek ugyanis lehetővé teszik a kellő összhang megteremtését az egyedi takarmányozás és az állatok termelékenysége között. A fejős, a tej szállítása, tisztítása, hűtése, pasztőrözése, normalizálása ős töltése szintén automatizált gépsorban történhet. A tudomány segítségével a gyakorlatban Is bevezetjük majd a megtermékenyített petesejtek átültetését, s növelni fogjuk az lkerellések számát. E probléma megoldásával jelentősen csökkenthetjük a beruházási- munkaerő- és takarmányszükségleteket. Ezzel az eljárással a nagy teljesítményű és kiváló tenyészértékű 100 tehéntől évente 100 borjút Is nyerhetünk. A baromfi- és a sertéstenyésztés szorosabban integrálódik majd a feldolgozd Iparral a fogyasztási Igényeknek megfelelő termelési irányzatok fejlesztésében (soványabb hús, félkész termékek, stb.j. A nemesítés területén a kutatás a távoli hibridizáció és a j megtermékenyítés biológiai kérdéseire irányul a nagyobb fe- [ hérje- és vitamintartalmú, betegségeknek, fagynak és szárazságnak jobban ellenálló, termékenyebb fajták előállítása cél- j jából. A kukorica esetében például a hibridizáció további fej- I lesztésével a jelenleginél 20 százalékkal nagyobb terméshozama hibridekre számítunk. Ugyancsak javulni fog a hibridek | takarmányértéke Is, különösen az amiláz-, a karotín-, a zsír- j és a fehérjetartalom szempontjából. Feltételezhetjük, hogy a nemesítők egyre több új és nagyobb teljesítményű fajtát kínál-1 nak fel majd a gyakorlatnak, amelyek hatékonyabban kihasználhatják az olyan termésfokozó tényezőket, amilyen az öntözés és a bőséges tápanyagellátás. » A tudományos-műszaki fejlődés eredményei gyakorlati érvényesítésének egyik leghatékonyabb útja a mezőgazdaság ke- I mizálása. A növénytermesztés további intenzifikálása elképzel- | hetetlen a tápanyagellátás növekvő színvonala és a hatékony ! növényvédelem nélkül. Számításaink szerint a talajba juttatott tiszta tápanyagok mennyisége 1990-ben eléri a hektáronkénti 350 kilogrammot. a mezőgazdaság fejlődésére s ez a mezőgazdaságra Is érvényes megállapítás. Jelenleg a mezőgazdasági termelés legfontosabb energiaforrása a robbanómotor, a villamos energia a mezőgazdaságban felhasznált energiának mindössze 10 százalékát képezi. Az ipar egyes ágazataiban ma már teljes mértékben a villamos energiára támaszkodnak. Az állattenyésztés és a takarmányipar automatizálási folyamatait e villamos gépesítés teszi lehetővé. A szakemberek szerint 2000 -lg a növénytermesztés folyamatait is automatizálni lehet. Az automatizálás azonban feltételezi a termelés maximális koncentráltságát, ezért a mezőgazdasági technika további fejlődése szintén a szakosítás és koncentráció Irányzatainak megfelelően fog haladni. A programozott Irányítású mezőgazdasági gépek (traktorok, begyűjtő gépek, öntözőberendezés, szállítóeszközök) számára azonban a területek jelenlegi négyszögletes elrendezése nem megfelelő. A jövőben a programvezérlésű gépek alkalmazásához kör vagy ellipszis alakú táblákat kell kialakítani. Az Is elképzelhető, hogy a tudomány a biológiai anyagot (növényeket. állatokat) is alkalmasabbá teszi az automatizált termelés műszaki feltételeihez. Ez már a molekuláris biológia feladata, amely az élő anyag alapelemeit vizsgálva az élő szervezet, például az öröklődés kérdéseire keresi a választ. A biológia az élő szervezetek viselkedését kutatva olyan feladatok megoldására Is törekszik, amilyen például az egyes betegségek, például a rák leküzdése, az emberi életkor meghosszabbítása, az élő szervezetek genetikai tulajdonságainak megváltoztatása, az emberiség élelmiszer-ellátásának távlati megoldása, stb. A jelenlegi öröklődéstan az azonos felépítésű élő szervezetek reprodukálásának képességét a sejtekben levő kromoszómáknak tulajdonítja. A kromoszómák szerkezete bizonyos „genetikai kódot“ tartalmaz, amely előre meghatározza az élő szervezet szöveteit szaporodással felépítő sejtek szerkezetét. A tudomány azt is megállapította, hogy e „kód“ hordozói a kromoszóma molekuláját felépítő atomok különböző kombinációi. Az élő anyag titkát tehát magában az élő anyagban, annak legkisebb építő elemeiben, a sejtekben, molekulákban, atomokban találhatjuk meg. Ha a tudomány pontosan felderíti, hogy az élet milyen alapokon ismétlődik ugyanolyan formákban, képes lesz azt is felderíteni, hogy ml okozza a normálistól eltérő biológiai folyamatokat, például a szövetek rákos elburjánzását. Az élő sejtek tanulmányozásában, s a nemesítés! gyakorlatban nagy jelentősége lehet például a radioaktív besugárzásnak. A tudósok véleménye megegyezik abban, hogy a 20. század végén lehetővé válik a kromoszómák szerkezetének belső tanulmányozása, a genetikai kódot képező atomcsoportok feltárása, s a radioaktív sugárzás segítségével a genetikai kódot a célnak megfelelő irányba változtathatjuk. Nincs tehát túlságosan távol az az idő, amikor a gazdasági állatok és növények öröklött tulajdonságait mesterséges beavatkozásokkal különböző hasznos irányba terelhetjük, s a növények és állatok világában új fajokat hozhatunk létre. Az emberiség élelmiszerellátása tehát jelentős mértékben függ majd a biológiai kutatás eredményeitől. A molekuláris biológia távlati feladatairól szintén azért tettünk említést, hogy Jobban megértsük a mezőgazdasági termelés távlati fejlődésének irányzatait. A tudomány tehát a gyakorlat szükségleteinek megfelelő irányban fejlődik, a termelésben azonban meg kell teremteni a feltételeket a tudományos kutatás eredményeinek realizálásához. A gyakorlatban elsősorban azokat az ismereteket kell felhasználni, amelyek összhangban vannak a termelőerők jelenlegi és a legközelebbi 20 évben elérhető színvonaléval. A TUDOMÁNYOS ISMERETEK KÖZVETLEN ÉRVÉNYESÍTÉSE A jelek szerint az állattenyésztés automatizálása gyorsabb ütemben halad majd előre, mint a növénytermesztésé. Az automatizálás szükségleteihez módosítani kell majd a nagy szakosított farmok termelési technológiáját. A tejtermelésről például nagy, szakosított objektumokban fogunk gondoskodni. A takarmányok keverése, szállítása és adagolása automatizálható, az elektronikus ellenőrző és sza-A mezőgazdaság kemizálásához meg kell teremteni a szükséges műszaki és szervezési feltételeket. Ez az agrokémiai központok kiépítésével biztosítható, amelyek gondoskodnak majd a vegyi anyagok korszerű raktározásáról és tudományos megalapozottsággal történő felhasználásáról. A Jövőben előtérbe kerülnek a növények konkrét igényeinek megfelelő progresszív trágyázást rendszerek, s elterjednek a kombinált folyékony műtrágyák. A trágyázás további feladatai közé tartozik a talajok meszezése, a mikroelemek talajba Juttatása, valamint a szerves trágyák kezelésének és felhasználásának megoldása a koncentrált állattenyésztési farmokon. A TUDOMÁNY ÉS AZ ÜJ FEHÉRJEFORRÄSOK A tudósok a most következő Időszakban Intenzíven kutatják a fehérjék újabb lehetséges forrásait. A kutatás két Irányban halad: egyrészt a hagyományos fehérjeforrások hatékonyabb kihasználására, másrészt a fehérjék biokémiai úton történő előállítására Irányul. Az első irányzat főleg a szójabab termesztésének növelését, valamint a különböző növényi és állati alapanyagokból (húsipari hulladékok, halak, gabonafélék, gyapotmagvak, stb.) készített fehérjekoncentrátumok gyártását szorgalmazza. A számítások szerint a világ szójabab-termelése a jövőben elérheti az évi 100—120 millió tonnát. Az emberi táplálkozáshoz szükséges fehérjemennyiséget 2000-ben 110 millió tonnára becsülik, a szója tehát 35 %-os fehérjetartalma mellett ennek a szükségletnek mintegy 30—35 százalékát fedezheti. A Jövőben az emberi táplálkozásban előtérbe kerülnek a nö- i vényi eredetű fehérjekoncentrátumok, amelyek nemcsak gazda- ! ságosak, hanem a hagyományosan fogyasztott állati eredetű táplálékokkal szemben élettani szempontból Is előnyösebbek. A nem hagyományos fehérjetermelés új Irányzatai közül a moszatok, az élesztők és a baktériumok mesterséges tenyésztését kell megemlíteni. Az édesvízi moszatok tenyésztésében a csehszlovák kutatás is Jelentős eredményeket ért el, s szélesebb körű gyakorlati bevezetésével az 1980-as év után számolhatunk. Az élesztőgombák tenyésztése alapjában véve hagyományos szerves anyagok felhasználásával (keményítő, cellulóz, melasz] történik, s bár ezen a szakaszon is jelentős eredményeket értünk el, az alapanyagok korlátozott mennyisége megszabja az élesztők segítségével történő fehérjetermelés határait. A világ figyelme ezért Inkább a baktérlumps fehérjetermelésre Irányul. A baktériumok négyszer gyorsabban termelik a fehérjét, mint az élesztők, és harmincszor gyorsabban, mint a moszatok. A tudomány azonban csak a lehetőségeket tárja fel, hátra van még a termelés műszaki feltételeinek megoldása, a szükséges berendezések, üzemek, termelési komplexumok felépítése. Itt is hasonló a helyzet, mint például az energiaellátásban, ahol a hagyományos energiaforrások még sokáig versenyképesek lesznek a fejlődő atomenergiával. 1972-ben világviszonylatban körülbelül 230 000 tonna fehérje készült bioszintetikus úton. 1980-ban ez a termelés eléri a 2—2,5 millió tonnát. Nagy Jövő előtt áll a takarmányélesztők gyártása a szintetikus szesz és a kőolaj egyes frakciói alapján. A kutatás különösen az utóbbi területen ért el Jelentős eredményeket, s folyamatban van közös üzemek építése a KGST-tagállamokban, főleg a Szovjetunióban. , A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati bevezetése azonban a mezőgazdasági dolgozók fokozottabb szakképzettségét is megkövell. A mezőgazdasági termelés a jövőben az egyes szakosított termelési tevékenységek kölcsönösen összefüggő, bonyolult rendszerévé válik. A tudománynak ezért a termelés szervezésébe és irányításába Is be kell hatolnia. A jelenlegi számítóközpontok a jövőben kiépítendő Információsrendszer alapvető egységeit képezik. A magas fokon koncentrált és szakosított mezőgazdasági termelés automatizálása elképzelhetetlen az Irányítás automatizálása nélkül. | Jogtanácsadó Az efsz felügyelobizottsága és tevékenységének jelentősége Az efsz-en belül az ellenőrzés és felügyelet feladatait a felügyelő bizottság látja el. Az efsz felügyelő bizottsága, éppúgy, mint más szövetkezetben, tevékenységéért mindenekelőtt a szövetkezet tagságának — a taggyűlésnek felelős. A felügyelő bizottság —, mert a szövetkezet tagsága választotta — élvezi a tagság bizalmát. A bizottság feladata tárgyilagosan és időben feltárni a szövetkezetben felmerülő hiányosságokat. Védi a szövetkezet tagsága, de egyúttal az egész társadalom érdekeit is* A felügyelő bizottság tárgyilagosságát csak növeli, hogy döntései mindig egy közösség álláspontját képviselik. A felügyelő bizottsági tagok mind igényesebb feladatkört látnak el, ami abból származik, hogy rohamosan fejlődik a termelőeszközök színvonala. A nagyobb szövetkezetekben komplikált üzemközi kapcsolatok jönnek létre, és hovatovább mind nagyobb lesz a közös vagyon értéke. Természetes, hogy ennek következtében növekszik a felügyelő bizottság feladatköre és feladatainak igényessége is. Tekintettel arra, hogy a felügyelő bizottság a szövetkezet tagságából alakult, szükséges, hogy növekedjék tagjainak szaktudása is. A földművesszövetkezetekről szőlő 49/1959 számú törvény kimondja, hogy minden efsz köteles felügyelő bizottságot választani; ezt a bizottságot közvetlenül a taggyűlés választja. Ez csak emeli a felügyelő bizottság jelentőségét és kötelezi minden tagját, hogy feladatkörét lelkiismeretesen végezze el. A felügyelő bizottságnak joga van belépni a szövetkezet minden üzemrészlegébe, még az épülő részlegekbe is, ami lehetővé teszi, hogy teljes mértékben ellenőrizhesse a szövetkezet tevékenységét. Betekinthet a szövetkezet minden okiratába és bármilyen jellegű irományába: a nyilvántartásba, szerződésekbe, könyvvitelbe, mérlegbe. Megtekintheti a szövetkezet szervei, mindenekelőtt a vezetőség és az egyes bizottságok jegyzőkönyveit és jelentéseit. Saját következtetései, tárgyilagossága érdekében joga van egyes ügyekkel kapcsolatban kikérni a szövetkezet felelős szerveinek, illetve vezető dolgozóinak írásbeli vagy szóbeli magyarázatát, illetve a vizsgálattal kapcsolatos egyéb okiratokat. Jogában van felkérni a szövetkezet elnökét, hogy a szövetkezet vezetőségét rendkívüli ülésre hívja egybe. Továbbá jogában áll a vezetőségnek a feltárt hiányosságok eltávolítása érdekében intézkedéseket javasolni. A felügyelő bizottság elnöke, Illetve az egész felügyelő bizottság taA NAGY ÉVFORDULÓK TISZTELETÉRE VÄLLALT KÖTELEZETTSÉGEIKET magasan túlteljesítették A Nové Zámky-i (Érsekújvári) Efsz tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a szocialista mezőgazdaság 25. évfordulőja tiszteletére vállalták, hogy az idén 10 vagonnal több gabonát adnak el az államnak, mint amennyit az értékesítési tervükben rögzítettek. Nos, szavukat nemcsak megtartották, hanem példásan túlteljesítették vállalásukat: ötven vagon gabonát adtak el terven felül. Mindezt attól függetlenül, hogy a gabonaeladási tervüket 127 százalékra teljesítették. Mint Korec Vilmos mérnöktől, az efsz elnökétől értesültem, az idén búzából 57,5 és az árpából 02 mázsás hektárhozam-átlagot értek el. Búzából az Auróra, a Kavkaz, a jubilejná és a Mironovi fajtákat termesztették. Példásan gondoskodtak a jó magágykészítésről, a tápanyagutánpótlásról — hektáronként 360 kg NPK műtrágyát szórtak —, már szeptemberben befejezték a búzavetést, Így azután idejében csírát bontott, s fejlődésnek indult, majd megerősödve érte az aránylag enyhe tél... A növényápolási és egyéb munkákat is agrotechnikai határidőn belül végezték. Remélhető, hogy az illető szövetkezet tagjai a hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket is hasonló sikerrel teljesítik, illetve túlteljesítik. —ara— nácsadói joggal résztvehet a vezetőség ülésén. Ezen az ülésen nincs sem szavazati, sem pedig határozathozatali joga. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a felügyelő bizottság nem adhat sem a szövetkezet felelős dolgozójának sem valamely tagjának utasítást, mert a felügyelő bizottságnak nincs végrehajtó hatalma. Hasonlóképpen a felügyelő bizottság tudta és felhatalmazása nélkül a bizottság egyes tagjainak nincs Jogukban ellenőrzéseket végezni, főleg akkor nem, ha ezen tevékenységüket csak valamely csoport, vagy pedig személy érdekeit szolgálná. , A törvény, illetve az alapseabályok szerint az ellenőrzést az év folyamán rendszeresen, nem pedig kampányszerűen kell végezni. A felügyelő bizottság észrevételeit ős javaslatait pontosan, világosan és röviden, írásban fogalmazza meg, és átadja a vezetőségnek. Ellenőrzi, hogy javaslatait ml módon hajtották végre, illetve az általa feltárt hiányosságokat eltávolították-e. Minden évben legalább egy alkalommal tevékenységéről a szövetkezet taggyűlésének jelentést köteles beterjeszteni, amelyben beszámol arról, milyen ellenőrzéseket hajtott végre, ismerteti milyen hiányosságokat tárt fel és ezek ml módon lettek eltávolítva. Abban az esetben, ha az ellenőrzés során bűntényt tárt fel, vagy pedig bűntény gyanújának veszélye áll fenn — főleg pénztárhiány és raktárhiány, Illetve előre megfontolt szándékkal elkövetett vagy pedig gondatlanságból eredő kár esetében, köteles erről értesíteni a közbiztonsági szerveket. A felügyelő bizottság köteles a tagok panaszait gondosan felülvizsgálni és a vizsgálat eredményéről a panaszost legkésőbb egy hónapon belül értesíteni. A felügyelő bizottság a növénytermesztés szakaszán is az egész gazdasági év folyamán fejti ki tevékenységét. Ellenőrzi az agrotechnikai határidők betartását és a mezei munkálatok minőségét. Feladata most a termények betakarítása idején csak növekszik. Itt a szüret ideje. De most nemcsak a szőlőt és az almát szüreteljük, hanem az ősszel érik be a kukorica, burgonya, cukorrépa és még sok-sok mezőgazdasági termény. A felügyelő bizottság figyelemmel kiséri, hogy a betakarítás menete zökkenőmentes legyen. Főleg arra ügyel, hogy a közös termékek a közös kamrába kerüljenek, a lehető legkisebb veszteséggel. A felügyelő bizottság ezzel is hozzájárul a szövetkezet jó gazdasági eredményeihez, hogy zárszámadáskor még jobb hangulat uralkodjék szövetkezeti falvainkban, mint az előző években volt. (dr)
