Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-05 / 40. szám

SZABAD FÖLDMŰVES mmiffiéi Milyen volt Szlovákia gépparkja 1973-ban? Az utóbbi években lényegesen meg­növekedett a mezőgazdasági üzemek gépállománya. Értéke milliárdos ösz­­szeget tesz ki. Épp ezért a gépi alap ésszerű kihasználására valamennyi vezető mezőgazdasági dolgozónak nagy gondot kell fordítania. Az Álla­mi Statisztikai Hivatal a tervező- és Irányító szervek kezdeményezésére értékelte a mezőgazdasági gépek ki­használását. Ez a felmérés első Ízben valósult meg az állami gazdaságok­ban, továbbá az erre a célra kivá­lasztott efsz-ekben elért eredménye­ket tartalmazza. Először is szükséges megjegyezni, Bogy a Pénzügyiminisztérium 75/68 számú törvényerejű rendelete a trak­torok- és teherautók élettartamát nyolc, a betakarító gépek, egyéb gépi eszközökét pedig tizenkét évre szabja meg. Szlovákia állami - gazdaságai traktorállománya élettartamának ér­tékelésekor abból indultak ki, hogy a traktoroknak csaknem a fele' öre­gebb nyolc évnél, több mint egy ne­gyedét az elmúlt ötéves tervben gyár­tották, a másik negyedét pedig az utóbbi három évben. A teherautók, amelyekből 786-ot értékeltek, kéthar­mada öregebb mint ahogy azt az idé­zett rendelet meghatározta. Ha össze­hasonlítjuk a csehországi állami gaz­daságok gépi struktúráját a szlová­kiaival megállapíthatjuk, hogy ná­lunk viszonylag jobb a traktorok élet­tartama, ezzel szemben kedvezőtle­nebb a helyzet a teherautóknál. Ha­sonlók a körülmények az efsz-ekben is. A traktorok egy része nyolc évnél öregebb, (47,6 százalék), 3,6 száza­lékkal kevesebb, mint a csehországi szövetkezetekben. A traktorokat a IV. ötéves tervben gyártották, — Cseh­országban csaknem egyharmadát, Szlovákiában több mint egynegyedét. A jelenlegi ötéves terv első három évében viszonylag jók a gazdasági eredmények. Ez nagyobb pénzössze­gek befektetését teszi lehetővé a gépi eszközök vásárlására, ami egy ked­vezőbb helyzet kialakulásához vezet­het. A szövetkezetek szakaszán kisebb különbség van a cseh- és szlovák or­szágrészek között, — ami a teher­autók élettartamát illeti, — mint az állami gazdaságokban. Nálunk na­gyobb az érdeklődés a lánctalpas traktorok iránt, mint Csehországban, noha már ott is bizonyos előrehaladás észlelhető. Mezőgazdasági szakembereink tisz­tában vannak azzal, hogy a hektár­hozamok növelését az agrotechnikai határidő pontos betartásával biztosít­hatjuk. A mezőgazdasági üzemek mű­szaki alapbázisukat úgy biztosítják, hogy az összes munkálatokat időben végezhessék el, annak ellenére, hogy a gépek egész évi kihasználási foka alacsony, s ennek következtében élet­tartamuk az eredetileg meghatározott időnél hosszabbra nyúlik. A mezőgaz­dasági üzemek gépparkjának nagyob­bik része betakarító gépekből éli; ez lehetővé teszi a kézi erő felhasználá­sának csökkentését, s lényegesen jiö­­vell a munka hatékonyságát. Nem*túl kedvező a helyzet Szlovákia állami gazdaságainak kombájn-állománya terén sem, ami a gépek élettartamát Illeti. A kombájnok kétharmadát az 1962—1970-es években gyártották. Egynegyed részét az utóbbi három évben, és kb. egyhuszad részük tizen­két évesnél öregebb. A kombájnok nagy részét szovjet gépek, SZK—3-as és SZK—4-es gének kénezik, s ezek 8/7 részét az 1962—1970-es években vásárolták. A kombájnok sokkal gyor­sabban elhasználódnak, mint ahogy azt az állami norma előírja, mivel évi teljesítményük magasabb az enge­délyezettnél. Viszont szükség van ar­ra, hogy minden évben addig üzemel­jenek, amíg az ország egész területén nincs befejezve az aratás. Ha összehasonlítjuk Szlovákia és Csehország állami gazdaságainak kombájn-állományát, akkor megálla­píthatjuk. hogy a csehországi kom­bájnok 3.8 százaléka tizenkét évnél öregebb és egyötöd részét az utóbbi három évben gyártották. Ezzel szem­ben az NDK-ból behozott nagyteljesít­ményű (E—512-es) kombájn-állomány 3 százalékkal nagyobb mint nálunk. Ezeket a kombájnokat az utóbbi öt évben vásároltuk. Az állami gazdaságok 49 E—670-es hurgonya-betakarító géppel rendelkez­nek. Ezek fele még nincs három éves. a másik fele három, illetve tizenkét éves. A 107 rénabetakarító gén 2.8 százaléka tizenkét évnél öregebb, egy kilenced része három évnél öregebb. A szövetkezetekben a betakarító gépek 5.8 százaléka öregebb tizenkét évnél. Ez 4 százalékkal magasabb, mint az állami gazdaságokban. A szlo­vákiai szövetkezetek kombájn-állomá­nyának 3/5-ét a IV. ötéves tervidő­szakában gyártották. (Csehországban 3/4 részüket.) Több mint egyharmad részüket viszont az 1971—73-as idő­szakban. A nagyteljesítményű ÍE— 512-es) kombájnból négy százalékkal több van a szlovákiai efsz-ben, mint a csehországiakban. A cukorrépa- és burgonya betakarító gének aránya hasonló az állami gazdaságokéhoz. A gépek szakszerű kihasználása nagy hatással van az üzemek gazda­sági eredményeire. A szlovákiai álla­mi gazdaságoknak 2,17 millió traktor­nap állt rendelkezésükre az elmúlt évben. A gépek üzemelésének szüne­telése 335 ezer napot tett ki. Ezek a gépek egész évben üzemképtelenek voltak, vagy már teljesen elöregedtek, csak még nem voltak kiselejtezve. Még rosszabb volt a helyzet a lánc­talpas traktorok területén, mivel az összes munkanapnak csupán 35.3 szá­zalékán voltak kihasználva. Ez egy­­harmaddal kevesebb, mint a kerekes traktorok esetében. A teherautók kihasználása terüle­tén jobb volt a helyzet. Ezt a fuvaro­zás tette lehetővé, ami rosszabb Idő­járási viszonyok mellett Is végezhető, ezért a teherautók mintegy 82 száza­lékra lettek kihasználva. Ha összeha­sonlítjuk a cseh- és szlovákiai mező­­gazdasági üzemeket, megállapíthat­juk, hogy nálunk a kerekes traktorok 2,5, a lánctalpas traktorok 4,9 száza­lékkal vannak jobban kihasználva, mint Csehországban, a szünetnapok 5,4, illetve 8,8 százalékkal keveseb­bek. A teherautók kihasználási ará­nya mindkét országrészben azonos. Szlovákiában az efsz-ek jobban ki­használják a traktor- és gépkocsi parkjukat, mint az állami gazdaságok. A szünetnapok csökkentésével és az üzemképesség növelésével* érik ezt el. Szlovákia állami gazdaságainak traktorai a múlt évben 912 OOO napot álltak. (Egyötöde lánctalpas traktor.) A munkaszüneti napok szaporodását a nyári szabadságok okozzák. A te­herautókra több a tervezett javítási idő, ezért műszaki állapotuk is jobb. Hasonló a helyzet az efsz-ekben is. A traktorok itt is 788 000 napot álltak (ennek 22 százaléka lánctalpas trak­torokra esik). Egy kilenced részük a tervezett javítások miatt, egy heted részük alkatrészhiány miatt nem dol­gozott. A birtokunkban levő adatok­ból arra következtethetünk, hogy a csehországi efsz-ek jobban el vannak látva pótalkatrészekkel, mivel ott a traktorok javítás miatt egyharmaddal kevesebbet álltak, mint a szlovákiai szövetkezetekben. Az állami gazdaságok traktorai ál­tal ledolgozott egymillió 99 ezer nap­ból 2,9 százalék a kooperációs mun­kálatokra esik. A traktorok kihaszná­lása a mezőgazdasági munkálatoknál a szövetkezetekben 77,6, az állami gazdaságokban 79,5 százalék. Szlová­kiában 7,8 százalékkal magasabb, mint a csehországi mezőgazdasági üzemekben. Hasonlók az eredmények a betakarító gépek kihasználása te rületén. Szlovákiában a gabonakom­bájnokat nem használják ki olyan mértékben mint Csehországban. A burgonya- és cukorrépa betakarító gépeknél fordított a helyzet. Szlová­kiában a szövetkezetek jobban ki­használják a gabonakombájnokat és répabetakarító gépeket, mint az álla­mi gazdaságok. Csehországban épp fordított a helyzet. A CSKP KB-nak májusi plénuma irányt szabott, hogy a mezőgazdasági üzemek miképpen alkalmazzák a tu­dományos-műszaki forradalom vívmá­nyait a mezőgazdaság további fejlesz­tésénél. A fenti adatok legalább rész­ben rámutatnak a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek kihasználásá­nak hiányosságaira, és így hozzájá­rulnak az elfogadott határozatok sike­res teljesítéséhez. STEFAN KOCIAN. mérnök A Oolné Saliby-i (Alsószeli) Efsz-ben a kendert még ma is eléggé primitív módon csépelik. Érdemes-e kendermagot termeszteni? A kendermag termesztéséről már sok szó esett. Érdemes-e termeszteni vagy sem? A Dolné Sallby-i (Alsószeli) Efsz-ben a napokban kezdték meg a betakarítását. A galántal járás területén összesen 90 hektáron termeszte­nek kendermagot a mezőgazdasági üzemek, legtöbbet — 25 hektáron — a Dolné Saliby-i szövetkezet termeszt. Csőlle Tibor mérnököt kértem meg, mondja el véleményét a kendermag termesztéséről. — őszintén szólva, nem nagyon kifizetődő. Annak ellenére, hogy vetése egyszerű, vegetációs időben nem kíván semmilyen munkát, e szedése eléggé bonyolult. Nálunk ez nem probléma: van két kisebb speciális cséplő­gépünk, amelyeket kimondottan erre a célra használunk. A kendermag betakarításának teljes gépesítése mégnincs megoldva, ezért csépeljük. — Tudtommal évek óta termesztik a kendert. Miért, ha nem kifizetődő? — Igaz, nincsen belőle nagy hasznunk. Hektáronként az eladott magért 10—12 000 koronát kapunk. Sokkal nagobb jövedelmünk lenne például a seprőcirokből. De úgy vesszük, hogy valakinek ezt is termeszteni kell. Eb­ben az esetben nem azt nézzük, hogy rentáblis-e. De szövetkezetünk veze­tősége úgy döntött, hogy a jövő évben csökkentjük termesztését és inkább több cirkot vetünk. A kendergyárak igazgatósága azonban nagyobb gondot fordíthatna e mag termesztésének rentábilissá tételére. Krajcsovics Ferdinand Biztató kilátások A Topolníky-i (Nyárasdij Egységes Földművesszövetkezetet évek óta az élenjáró mezőgazdasági üzemek kö­zött emlegetik a Dunajská Streda-i járásban. Nem véletlenül, hiszen mind az állattenyésztésben, mind a növény­­termesztésben kiváló eredményeket érnek el. Napjainkban a cukorrépa betakarí­tására irányul a figyelem, ezért most néhány szóban a gazdaság ezirányú tevékenységéről teszünk említést. A szóban forgó szövetkezet már jó­­néhány éve 130 hektáron termel cu­korrépát, s ezzel járási méretben fel­sorakozott azon gazdaságok közé, amelyek a legnagyobb területen fog­lalkoznak ezzel a növényféleséggel. Tavaly 526 mázsa termést takarítottak be átlagosan egy hektár termőterü­letről, ami járási méretben az első helyet biztosította számukra. .Itt kell megjegyezni, hogy a száz hektárnál nagyobb területen cukorrépát termelő mezőgazdasági üzemek között sorjá­ban immár harmadízben sikerült meg­szerezniük a legjobb átlaghozamot elérő gazdaságnak kijáró elismerést és az első helyezést. Dömény János elvtárs, a nevezett szövetkezet agilis elnöke, minapi be­szélgetésünkkor elmondotta, hogy év­­ről-évre kötött talajon termelik a cukorrépát. Hektáronként 450 mázsa istállótrágyát és 4,5 mázsa tiszta táp­anyagot dolgoznak be a talajba mű­trágya formájában. A terület 70 %-át öntözik, s ez meg Is látszik az ered­ményen. A betakarítást háromsoros gépekkel végzik, amelyek tapasztala­taik szerint jól dolgoznak. A gépek alig 5 %-ot hagynak el betakarítás­kor, de ezt a kombájn után haladó két dolgozó összegyűjti. A vegyszeres kezeléssel Is jő tapasztalataik vannak. Topolníkyban az idén szintén 500— 530 mázsa körüli átlaghozamra szá­mítanak. (kádek) ШИПИПП^^ Miként oldják тек a kukorica gépi betakarítását? | A Veľký Krtíš-i járásban Idén 2473 hektáron termesztenek sze­meskukoricát. Az állami készle­tekbe tervszerlnt 50 vagon meny­­nyiségű, a takarmánykészletekbe pedig 659 vagon mennyiségű sze­meskukoricát kell juttatniuk. A ve­tésterület nagysága rendes körül­mények között ezen feladatok tel­jesítését lehetővé tenné. A Veľký Krtíš-i (nagykürtöst) Járási Mező­­gazdasági Igazgatóság főmérnöke, Gluch Augustin mérnök szerint a vizsgálatok azt mutatják, hogy a szemeskukorica vetésterületének kb. 40 százalékán, főleg a járás középső, de részint a délre eső községekben sem érik be kellően a szemeskukorica. £zen termény az áprilisi és a májusi hideg idő­járás következtében fejlődésében nagyon visszamaradt. A helyzet a mezőgazdasági üzemek jelentései szerint úgy alakul, hogy a szemes­kukorica hozzávetőleg 40 százalé­kát le kell majd silózni. A szep­tember közepén végrehajtott vizs­gálat a helyzet bizonyos mértékű javulását igazolta. Idén, az egyébként „Munkaér­demrenddel“ kitüntetett járás nagyarányú előkészületeket tett a , szemeskukorica gépi betakarításá­ra. összesen 22 kukorica adapter áll rendelkezésükre a járásban, és Szép, napos időben végezhették el a 25 cm-es középmély szántást a Sí. Pole-i (Orföldi) Állami Gazdaság traktorosai a kilencven hek­tárnyi búza után, amely 54 métermázsás hektáronkénti átlaghoza­mot adott. A Kaukaz fajtából 40 hektáron, az Aurorából pedig 50 hektáron termesztettek őszi búzát. Most 20 hektáron különleges fűfé­lét, 70 hektáron pedig ismét búzát fognak termeszteni, mert a vetésforgóban így „jött ki a lépés“. A szántás jól haladt, így a trak­torosoknak, P s o t a Józsefnek (balról), S z á n t 6 Lászlónak, Nagy Ignác csoportvezetőnek és Kürti Dávidnak nem volt oka panaszra. (Foto: —ksz—) két darab vontatót ZMAJ jelzésű csőtörőgép. Ezek a gépi felszere­lések naponta 104 hektáron teszik lehetővé a szemes kukorica beta­karítását. Az adapterek mennyisé­ge számításuk szerint egy idény­ben 2625 hektár szemeskukorica betakarítását teszi lehetővé, tehát nagyobb területét, mint a vetés­­terület valóságos nagysága. A hely­zetet megkönnyíti az is, hogy a gépállomás további kukorica beta­karító adapterekre kapott ígére­tet. A szemeskukorica valamint e si­lókukorica betakarítását a járás területén üzemközi együttműködés formájában szervezik. Ezt szerve­zésiig hasonlóképpen hajtják végre, mint ahogyan az idei gabo­nabetakarítást végezték. Céljuk, hogy a mezőgazdasági gépeket optimális módon összpontosítsák egy üzembe, s ott a munkálatokat teljes mértékben elvégezzék. Ezt követően a gépeket átcsoportosít­ják a következő mezőgazdasági (izembe. Ez a kooperációs megol­dás előreláthatólag jónak mutat­kozik. Idén megvan a lehetősébe annak, hogy a kukorica betakarí­tását teljes mértékben gépi erővel végezzék el, s a kézi munkaerőt csak olyan esetben alkalmaznának, ha ezt az időjárás alakulása szűk- gjg ségessé tenné. A kukorica fejlődésére hátrá- jjp nyos tavaszt követően a júliusi és ^ augusztusi esőzés helyenként hely- {== rebillentette a rossz oldalra húzó =5 mérleget. Ennek következtében a gg betakarítható szemes kukorica tér- =gj mése most jobb hektárhozamot 55 mutat, mint tavaly. Azt feltétele- Щ zik, hogy idén szemeskukoricából |Ц hektáronként átlagosan 40—45 má­zsát sikerül betakarítaniuk, stan- 35 dard nedvesség tartalomra átszá­mítva. A kukorica átvételére ez évben |= я felvásárló vállalat Is jobban fel- jg£ készült. Idén már rendelkezésükre 55 áll négy Kolman típusú és egy Bá- 3= bolna típusú szárítóberendezés, Щ amelyekhez társulnak még а те- = zőgazdasági üzemek szárítóberen- 5= dezései. A kukorica szárításához =5 megfelelő kapacitás áll rendelke- == zésre. Hagyományos módon csupán 55 a ZMAJ gépek után szárítják majd |p „górékban“ a kukoricát. Örömmel tapasztalható, hogy =5 idén már a Veľký Krtíš-i járásban ЦЦ is a gépi kukorica betakarításé a 55 szó, amely tény az idei jubileumi =5 évben különösen jó érzést kelt 55 mezőgazdasági dolgozóinkban. KUCSERA SZILARD 35

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents