Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-13 / 28. szám

/ .SZABAD FÖLDMŰVES 1974. július 43. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS várható fejlődése hazánkban 1940-ig Pártunk XIV. kongresszusá­nak határozata feladatul tűzte ki szocialista nemzetgazdasá­gunk fejlődésének előrejelzé­sét, majd a CSKP KB 1972-es áp­rilisi ülésén és az efsz-ek VIII. kongresszusán kimutatást ter­jesztettek elő az 1990-ig vár­ható fejlődésről. A 73/71 sz. kormányhatározat három idő­szakra osztja fel a várható fej­lődés megvalósítását. Az első időszakban — (az 1971-es év végéig) kidolgozták a fő alapágazatok fejlődésének lehetőségeit. (Mezőgazdaság, élelmiszeripar, gépipar, épít­kezések, az életszínvonal emel­kedésének iránya, a lakosság élelmezése stb.). A második időszakban — (az 1972-es év végéig) összesítették a főbb alapágazatok műszaki- és gaz­dasági koncepcióját. A harma­dik időszakban — (az 1973-as év feléig) folytatták e kimuta­tások összegezését és összeállí­tották a nemzetgazdaság várha­tó fejlődésének irányszámait. A 73/71 sz. kormányhatározat alapján dolgozták ki a mező­gazdaság és az élelmiszeripar várható fejlődését is. A munkák irányításával a CSSZSZK mező­­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterének első helyettese, Fr. Korda mérnök elvtárs és irá­nyító csoportja volt megbízva. A MEZÖGAZDASÄG Es az Élelmiszeripar VÄRHATÖ FEJLŐDÉSÉVEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK Az ésszerű igényekből, közös­ségi szükségletekből és az egyes ágazatok fejlődésének szükségszerűségéből kiindulva a várható fejlődés követelmé­nyei a következők: — a lakosság élelmiszer-szük­ségletének kielégítése: — az önellátottság maximális szintjének elérése a fő me­zőgazdasági termékekben, a hazai lehetőségek inten­zív és gazdaságos kihaszná­lásával; — megfelelő feltételek kialakí­tása a nemzetközi munka­­megosztás széleskörű fej­lesztésében a KGST államai között; — a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés intenzív fejlő­désének komplex biztosítá­sa; — a munkaerő csökkenésének megállítása; — a takartnányalap teljes szük­ségletének fedezése; — az ésszerű és igényes befek­tetések feltételeinek kialakí­tása; — a termelés optimális kon­centrálása és a specializáció magas színvonalának eléré­se; — ki kel] szélesíteni a meglevő és újonnan létrehozott hasz­nos szolgáltatásokat. A VÁRHATÓ FEJLŐDÉS ALAPFELTÉTELEI az Állattenyésztésben / ~ s A fent említett követelmé­nyekből és a lakosság racioná­lis élelmezési szintjének kielé­gítéséből kiindulva, meg kell vizsgálni a lakosság életszín­vonalának fejlődését is. Az elmúlt időszak fejlődését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ember a tudományos­műszaki forradalom időszaká­ban fizikailag kevésbé lesz megterhelve, de annál nagyobb megterhelés éri idegrendszerét, kisebb kalóriaértékű táplálékot igényel majd, amelyben na­gyobb mértékben fordulnak elő a szervezetet védő anyagok. Ennek eredménye lesz a liszt, a péksütemények és a burgo­nya szükségletének csökkenése, a cukorszükséglet pangásával, a gyümölcs- és zöldségfélesé­gek szükségletének növekedé­se, a zsírszükséglet mérsékelt csökkenése, a vaj- és a növényi zsírok, olajok szükségletének emelkedése. Továbbá: számol­ni kell a hússzükséglet emelke­désével, főleg a minőségi hús esetében, a tej és tejtermékek jelentős, valamint a tojásszük­séglet mérsékelt növekedésével. A második világháború utáni időszakban változások észlelhe­tők az állattenyésztés nyerster­melésében: — növekedett a sertéstenyész­tés és baromfitenyésztés; — emelkedett a szarvasmarha­­hús termelése; — csökkent a borjúhús terme­lés; — jelentősen csökkent a tej­termelés részesedése: az össztermelésben. Legégetőbb probléma a szar­vasmarhaállomány, valamint a tehenek létszámának biztosítá sa, mivel ez csökkentő tenden­ciát mutat a fejlődés szintjéhez viszonyítva. Ami a hasznosság fejlődését illeti, a 60-as évek második felében gyökeres emel­kedést értünk el. Ez a javulás a takarmányalap megfelelő biz­tosítása, valamint a tenyésztői munka eredménye, amely bizto­sítja a további fejlődés lehető­ségét az állattenyésztés szaka­szán. A GAZDASÁGI ÄLLATOK HASZNOSSÁGÁNAK EMELKEDÉSE AZ I960—70-ES ÉVEKBEN A szarvasmarha takarmányo­zásában az elmúlt években még mindig a hagyományos takar­mányozási módot alkalmaz­ták. mely nem felelt meg a modern termelési követelmé­állatok rovására (számos állat­ban számítva), annak ellenére, hogy a létszám növekedni fog. Az összállományböl, melynek a szarvasmarha-állomány 79,5 százalékát képezte, ez a rész­arány 77,2 százalékra csökken. A baromfiállomány 3 százalék­ról 3,6 százalékra, a juhállo­mány 1,8 százalékról 3,4 száza­lékra emelkedik az 1990-es évig. gazdasági Állataink LÉTSZÁMÁNAK VÁRHATÓ NÖVEKEDÉSE (SZAMOS ÁLLAT/100 HA MEZ. FÖLD) 1970 Index J 1990 1990/19701 CSSZSZK 62,1 77,3 124,5 1 ♦ CSSZK 64,6 78,4 121,4 1 SZSZK 57,8 75,6 130.8 1 nyéknek. A takarmányadagok sem feleltek meg, mivel az ás­ványi anyagok, nyomelemek, vi­taminok, esszenciális aminósa­­vak és egyéb biokémiai készít­mények szintje nem érte el az opitmális mértéket. A sertés- és a baromfitenyésztésben ilyen hiányosságok nem fordultak elő. Az állatok istállózásában is új lehetőségeket kell keres­nünk. Oj építkezések, modern férőhelyek a munkatermelé­kenység emelését és a munka­környezet javítását segítik elő. Néhány esetben azonban az építkezéseknél olyan jelensé­gek állnak elő, hogy mire az átadás ideje elérkezik, az épü­letek elavultak. További negatívum a képzett munkaerő hiánya és a munka­erő-vándorlás. A VÄRHATÖ FEJLŐDÉS JELLEMZÉSE az Állattenyésztésben AZ 1990-ES ÉVIG Állattenyésztésünk összetéte­le változást mutat, ugyanis a szarvasmarha-állomány részará­nya csökken a többi gazdasági A HASZNOSSÁG VÄRHATÖ ALAKULÁSA Létszámemelés csak oly mér-l fékben várható, amennyi szűk j séges a tej-, hús- és tojáster-j melés megkövetelt emeléséhez.» A termelés biztosításának fő| tényezője a termelés intenzitá I sának emelése minden egyes» szakaszon. I A rnagänjäró szecskavágó munka közben. (A szerző felvétele.) Hozzájárulnak a fehérjeprogram megvalósításához 1970 1990 Index 1990/1970 Évi tejtermelés 1 tehénre (I) 2490 3550 142,6 Súlygyarapodás hízúmarháknál (kg) 0,75 1,00 133,3 Felnevelt malacok száma egy anyára (db) 16,10 22.00 136.6 Súlygyarapodás a hízósertéseknél (kg) 0,52 0,65 125.0 A tejtermelés növelése mel­lett a tenyésztési program kitér a hazai fajták tenyésztulajdon­­ságainak javítására, a rendelke­zésre álló fajták minőségének tökéletesítésére. A hústípusú szarvasmarha hasznosságának legfontosabb tényezői a genetikai alap és a takarmányozás, amelyeket ál­landóan szem előtt kell tartani a termelés javítása érdekében. A hústermelés növelésének szükségszerűsége megköveteli, hogy a szarvasmarha vágósú­lyát az 1990-es évig 550 kg-ra növeljük, mivel más esetben a lakosonkénti hússzükségletet nem tudjuk fedezni saját ter­melésből. Az elválasztott malacok szá­ma egy anyára az elvárt szin­ten növekszik és megfelel azok­nak a követelményeknek, me­lyeket a termelés fejlődése meghatároz. A sertések súlygyarapodásá-A nagy csarnokban szokásos kép. Néhány szétsze­** dett, javításra váró gép, szerszámok, kábelek, alkatrészek, csavarok és a gépek körül sürgölődő szere­lőruhás emberek. Ha nem is mondanám, bizonyára min­denki kitalálja, hogy egy szövetkezeti gépjavító műhely­ben tárul elénk ez a kép. Valóban a Buzitkai Egyesített Szövetkezet (Rimavská Sobota-i járás) Vefké Dravce-i (Nagydaróci) részlegén néztünk be a szerelőműhelybe. Ez az egyesített szövet­kezet nemcsak termelését, hanem gépeinek karbantartá­sát, javítását is szakosította. Így a traktorokat és a ki­sebb függesztett, illetve kapcsolt munkagépeket éppen a nagydaróci részlegen javítják, egyrészt a motorszerelő csarnokban az erőgépeket, másrészt a mellette levő gép­­lakatos-kovácsmfihelyben a kapcsolt munkagépeket. Ur­­bán István és Szalay Béla kovácsok a kaszálógépek, ekék, szénagereblyék és takarmányforgatók, valamint a többi kisebb munkagép üzemképességéről gondoskodik. A motorszerelő műhelyben Kovács László műhelyveze­tő. Bodor József és Rovňan Pavol szerelők éppen az egyik ZT—30-as német traktor körül foglalatoskodtak. A 90 lóerős, igen hasznos és sokrétűen felhasználható gép sajnos már hosszabb ideje „pihen" a műhelyben, mert néhány olyan alkatrész kellene, amit jelenleg saj­nos nehéz beszerezni. KoVács László műhelyvezetővel és segítőtársaival mun­kájuk közben folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy összesen 9 gépszerelő gondoskodik a szövetkezet traktorainak, rakodógépeinek karbantartásáról e mű­helyben. Felváltva tartanak szolgálatot a munkaidő le­járta után is, hogy mindig készen álljanak az apróbb javítások elvégzésére, a gépek felülvizsgálására, üzem­­képességük fenntartására. — Naponta négy-öt traktor kisebb, vagy nagyobb kar­bantartó ellenőrzését és javítását végezzük — válaszolja Az erőgépek orvosai Kovács László műhelyvezető, valamint Rovňan Pavol és Bodor József gépszerelők egy hibás gép javítása közben. (Kucsera Szilárd felvétele.) kérdésünkre Bodor József szerelő, aki már 1967 óta dol­gozik ebben a szövetkezetben. E gépszerelő- és karbantartó munkaközösség Kovács László műhelyvezető Irányítása alatt mindent megtesz, hogy a szövetkezet erőgépei állandóan munkára kész, üzemképes állapotban legyenek. Legjobb igyekezetük azonban sokszor csak ezért vész kárba, mert sok baj van az alkatrészekkel. Gyakran hosszas várakozás és után­járás, szaladgálás után sikerül az egyik „beteg“ trak­torra a szükséges keréktárcsákat beszerezni. Nincs ele­gendő kerékabroncs sem az elhasználtak pótlására. A gépszerelők munkaközösségének a Szlovák Nemzeti Fel­kelés, valamint hazánk felszabadításának 30. évforduló­ja tiszteletére tett kötelezettségvállalása éppen a gép­javítások azonnali és legjobb minőségű elvégzésére irá­nyul. viszont sikeres teljesítésüket az előbbiekben emlí­tet alkatrészhiány komoly mértékben akadályozza. Ha a helyzet úgy kívánja, a meghibásodott traktorokat és más erőgépeket kint a földeken is megjavítják. A Helyszínre motorkerékpárral, autóval vagy egy kéznél levő traktorral mennek ki, hogy a gépkiesést és így a munkában mutatkozó fennakadást a lehető legkisebb mértékre csökkentsék. Vezetőjükről, Kovács Lászlóról talán még annyit em­lítsünk meg, hogy nemcsak a munkában, hanem a tár­sadalmi életben Is példaképül szolgál munkatársainak. Több tömegszervezet funkcionáriusa, aktív önkéntes tűz­oltó, még a közelmúltig a népi ellenőrző bizottság tagja volt. Mint politikailag fejlett elvtárs kellőképpen tudja vezetni és irányítani a gondjaira bízott és felelősségtel­jes szerepkört betöltő munkaközösséget. Feltétlenül en­nek is köszönhető, hogy a munkahely dolgozói a rájuk háruló feladatokat mindig időben, szakszerűen, megbíz­hatóan és a legjobb minőségben Igyekeznek elvégezni. ( (ben) Földünk lakossága számának, — valamint életszínvonalunk ! állandó emelkedésével párhuzamosan növekszik a lakosság • állati eredetű fehérjeszükséglete is. Ennek előállítására viszont Inagy mennyiségű fehérjedús takarmányra van szükség. Mivel la növénytermesztés területi terjeszkedése egyre korlátozot­­|tabb, a termelőknek egyre fontosabb feladata a termelés haté­­í konyábbá tétele. Ez egyrészt a hektárhozamok emelésével, j másrészt a fehérjedús takarmányok gazdaságosabb kihaszná­lásával valósítható meg. A lucernatermesztésben — mint az > már a gyakorlatban is beigazolódott — nagy segítséget nyújt 'a lucernaszárító-berendezés. A lucernaliszt készítésével emel­­! kedik a takarmány fehérjetartalma a szárítottéval szemben, I másrészt emelkedik az egy egységre jutó átlaghozam is. ! A fehérjeprogram megvalósításának érdekében a csilizközi {szövetkezetek közös szárítóberendezés felépítését tervezték. I A tervet tett követe, s az elmúlt év áprilisában hozzáláttak az j építéshez. Az MGF/OB típusú fnrrólevegős berendezés a Moson­­j magyaróvári Gépgyárból származik. Az építkezést, ami több • mint 4,5 millió koronába került — ez év áprilisában befejezték. ! A vezetőség számítása szerint a beruházás — a szárító maxi­­{mális kihasználása mellett — néhány éven belül megtérül. Az )l974 januárjában társult Csilizközi EFSz 660 hektáron termel {lucernát, 300 hektár zöldterméséből pedig lisztet készítenek, j A berendezés őszi kihasználása is biztosítva van, hiszen a gaz- I daság már ebben az évben 1100 hektáron terme) kukoricát, j A kombájnnal betakarított kukorica szárításánál nagy feladat j hárul majd a berendezésre. j A szárítóban, melynek napi kapacitása 280—300 mázsa, má­­jjus másodikén megindult a termelés. Az előállított liszt egy »részét a terményfelvásárló és ellátó vállalatnál értékesítik. A folyamatos zöldanyagszállítást — váltott műszakban — két ! darab lengyel gyártmányú KS—1 magánjáró szecskavágó bizto- Jsítja. A szecskázó gépek és a szárítóberendezés kezelői nagy I gondot fordítanak arra, hogy mind a száraz, mind pedig a I zöldanyagból minimális mennyiség vesszen kárba. Ezzel hozzá- I járulnak a fehérjeprogram megvalósításához, i VÖRÖS GYÖRGY ban 25 százalékos javulás szük­séges ahhoz, hogy a kitűzött eredményeket elérjük. Ezt fő­leg a haszontulajdonságok és a genetikai alap kihasználásá­val, a hibridizációs program pontos, szakszerű betartásával és a takarmánykeverékek haté­konyabb kihasználásával érhet­jük el. A baromfitenyésztésben is a takarmánykeverékek minősé­gének javításával és a nagy­­hasznosságú hibridek tenyész­tésével kell számolni. Az eddigiek alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy mezőgazdaságunk jövőjére a dinamikus fejlődés jellemző és a tudomány feladata lesz, hogy az állattenyésztésben a kitűzött feladatokat valóra válthassuk és ezáltal hozzájáruljunk szo­cialista nemzetgazdaságunk gyors, egyenletes és korszerű fejlődéséhez. (A Živ. výroba nyomán: —kai—)

Next

/
Thumbnails
Contents