Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-05 / 40. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. október S. Az idei tapasztalatokról és a jövő évi feladatokról TANÁCSKOZTAK AZ SZSZK LEGJOBB GABONATERMESZTŐI jovo évi gazdag gabonatermés megalapozása Ax idei kiváló eredmények értékelésére, a sikeres tevékenység elismerésére, de főként azért gyűltek egybe ez év szeptember 25-én Nitrán Szlovákia legjobb gabonatermesztőinek képviselői, hogy megbeszéljék a „gabona-program*'' további komplex teljesítésének teendőit. Az értekezletet Ján JANOVIC mérnök CSc., az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, valamint első helyettese Németh Jenő mérnök vezette. „A CSKP XIV. kongresszusa növénytermesztési feladatainak túlteljesítésével a CSSZSZK nagyobb élelmiszer Önellátásához“ jelszóval díszített emelvényen RSDr. Ján JANIK elvtárs, as SZLKP KB elnökségi tagja és titkár ra tarott ünnepi beszámolót. Beszédében értékelte a gabonatermesztésben elért eddigi kimagasló eredményeket és körvonalazta a további teendőket. Elmondotta, hogy a gabonafélékből Szlovákiában idén hektáronként 42,1 q átlagtermést értünk el, ami háromszorosa a második világháborút megelőző öt év 14 métermázsás átlaghozamának. Terményenként legnagyobb hektáronkénti átlagtermést 45,6 métermázsával a búza ért el, de meglepően jó eredménynek számit a tavaszi árpa 40.3 métermázsás átlaghozama is. A rozs esetében idén elsőlzben sikerült túllépni a 30 métermázsás hektáronkénti átlagtermést, viszont a zab 22,8 métermázsás hozamával a régi Csehszlovák Köztársaság eredményeinél 7.3 métermázsával alatta maradt. Ez a tény még akkor is elgondolkoztatásra és cselekvésre késztet, ha figyelembe vesssük, hogy a rozs és a zab vetésterületének részaránya a gabonafélék összterületéből mindössze 6,5 százalék. A legnagyobb gabona átlagtermést ez évben ismét a nyugat-szlovákiai kerület érte el, mégpedig hektáronként 51,1 métermázsával, nemcsak Szlovákiában, de országosan is. E kerület nyolc járásában 50 q-nál nagyobb hektáronkénti gabonahozamot értek el, köztük a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban 57,3 q, a komárnol (komáromi) járásban 54,9 q, a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban 53,9 q, a nitrai (nyitrai) járásban pedig 53,1 q volt az átlagtermés. A kerület 67 mezőgazdasági üzeme túllépte a gabonafélék 60 métermázsás hektárhozamát, s közülük legjobb hozamot a Čalovoi (Nagymegyeri) Nagyhizlalda fijmajori gazdasága ért el, ahol 551 hektáron 76,7 métermázsás gabona hektárhozammal dicsekedhetnek és Így jogosan került a „Búza vándorserleg“ tulajdonukba. Külön említésre méltó a Lipovál Efsz kimagasló eredménye is, amely 330 hektáron 71,3 q átlagos gabopa hektárhozabot ért el, miközben búzából 8 hektáron 109 métermázsás volt hektáronkénti átlagtermésük. Az elsőlzben adományozott „Árpa vándorserleg“ az Ostroví Efsz-hez került, amelyben 355 hektáron 70,3 q átlagos árpa hektárhozamot értek el. A nyugat-szlovákiai kerületben elért gabonatermesztési eredmények világviszonylatban a legjobbak közé tartoznak. A közép-szlovákiai kerületben idén a gabonafélékből összesen 35,6 q (a szocialista szektorban 40,6 q), a kelet-szlovákiai kerületben pedig 31,1 q (a szocialista szektorban 33,9 q) hektárhozamot értek el átlagosan. A felvásárlás állami tervfeladatait gabonából mezőgazdasági üzemeink idén Szlovákiában 112,7 százalékra teljesítették. Társadalmunk érdeke, hogy a jövőben a növénytermesztés eredményei általánosan javuljanak, beleértve a teriméstakarmányokat, a burgonyát, a cukorrépát, a hüvelyeseket, az olajosokat, a zöldséget, a gyümölcsöt és más növényeket. Ezért javítani kell a gépellátást, a vegyszerellátást és a szolgáltatásokat. Ipari trágyából 1975-ben a mezőgazdaság hektáronként 219,3 kg-ot igényel. Ez 19 kg-mal több, az idei ellátásnál, amit azonban a termelés terven felüli fokozása indokol. Janik elvtárs tartalmas beszámo-Baráti találkozó A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége — a szövetségi gyűlésünk meghívására — hazánkba látogatott. A küldöttséget Vlagyimir Vasziljevics Scserbickij, az SZKP KB politikai bizottságának tagja az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára, á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja vezette. A kedves vendégeket pártunk és állami szerveink magas képviselőt fogadták, Megérdemelt kitüntetés Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az elmúlt héten magas állami kitüntetést, a Magyar Népköztársaság Vörös Zászló lóját követően, az értékes felszólalások elhangzása után, sor került az idei országos aratási ünnepély alkalmából jóváhagyott, de még át nem nyújtott további állami kitüntetések átadására. Ennek során öt személy és tíz kollektíva „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetésben részesült, „A kiváló munkáért“ érdemjelet pedig 12 személy és öt kollektíva nyerte el. A már munkaérdemrendet viselő négy járás mezőgazdasági igazgatóságának vezetője és főagronómusa, nevezetesen a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), a Nové Zámky-i (érsekújvári), a komárnoi (komáromi) és a prievidzai járásból a SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének köszönőlevelét vették át. Két szovjetunióbeli kombájnosnak, akik nálunk az aratásban segédkeztek, a SZSZK MÉM rezortkitüntetését nyújtották át. Tiszteletbeli elismerésben és kristályváza jutalomban részesültek a gabonatermesztésben, begyűjtésben és felvásárlásban össz-szlovákiai, kerületi, járási és üzemi szinten érdemeket szerző legjobb közületek, irányítószervek, vállalatok, üzemek, vezetők, agronómusok, gépesítők, kombájnosok és szerkesztőségek. Ilyen megtiszteltetésre tartották érdemesnek a Szabad Földműves szerkesztőségét is. Összesen kétszáznyolcvannégy kollektíva és egyén részesült becsületes munkájáért állami- és rezortkitüntetésben, valamint tiszteletbeli elismerésben. A négyszáz jelenlevő felhívást hagyott jóvá, melynek célja az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében mezőgazdaságunkra a növénytermesztés szakaszán váró feladatok maradéktalan teljesítésre. Ezen felhívás teljes szövegét lapunk legközelebbi számában közöljük. KUCSERA SZILÁRD és kísérték el körútjukra. A küldöttséget lépten-nyomon — Csehországban és Szlovákiában egyaránt — nagyon szívélyesen, elvtársi szeretettel fogadták. Ez érthető, hiszen személyükben a szovjet nép képviselőit üdvözölhettük körünkben, akik a második világháborúban aratott győzelemmel meghozták szabadságunkat. A magasszintű szovjet küldöttség többnapos látogatása során meggyőződhetett a hazánkban elért jelentős eredményekről és arról is, hogy népünk barátait, elvtársait látja a szovjet nép élenjáró vezetőiben. Érdemrendjének II. fokozatát adta át Egri Viktor írónak. Egri Viktor csehszlovákiai magyar író, a kitüntetést a két ország Irodalmát gazdagító sok esztendős munkásságáért kapta. Az Idős, de lélekben fiatal író sokat tett a cseh, a szlovák és magyar kultúra kölcsönös megismeréséért és kitűnt internacionalista szellemű műveivel. Sokat Irtunk és beszéltünk már az Idei gazdag gabonatermésről. A szép eredményeknek mindannyian örülünk még akkor Is, ha ez a siker úgymond már kezd problémát okozni a mezőgazdaságban dolgozóknak. Miért? Azért, mert az idei sikerek mindenkit arra köteleznek, hogy olyan feltételeket teremtsünk gabonáink számára, hogy egy év múlva ismét hasonló szép átlageredményekről beszélhessünk. Ezzel ugyanis véglegesen bebizonyítanánk, hogy az idei eredményeket nem véletlenül értük el. Az idei kiváló termés pártunk következetes, ésszerű politikájának eredménye, csakis ennek jóvoltából tudtuk megteremteni a nagy hozamok elérésének anyagi-műszaki feltételeit. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk azoknak a dolgozóknak a céltudatos és becsületes munkájáról sem, akik a szocialista mezőgazdaság feltételei között célszerűen érvényesítik a korszerű agrotechnika leghaladóbb elveit, módszereit és a lehető legtökéletesebben kihasználják a tudományos-műszaki forradalom vívmányait. Aratás után olyan hangok is voltak, hogy a gabonatermesztőknek kedvezett az időjárás, azért sikerült ilyen eredményeket elérni. Erre könnyű válaszolni. Kétségtelen, az időjárás Is hat a hozamalakulásra, ám ahol nincs kalász, ott a legideálisabb Időjárás sem ad magot. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az efsz-ek gazdálkodásának negyedszázada alatt már jobb, kedvezőbb időjárás is volt a búzák és árpák számára, mint az idén, de a mostanihoz hasonló terméseredményeket még egyszer sem sikerült elérni. Arról, hogy jövőre milyen hozamokat érünk el a gabonatermesztésben, háromnegyed részben most döntünk, pontosabban október derekáig kell dönteni. A termelő tavasszal már korántsem tehet annyit a jó termés érdekében, mint éppen most, ősszel. Ezért nem szabad csupán üres frázisnak tekinteni, ha ebben az időszakban kicsit többet beszélünk a legfontosabb teendőkről és arra ösztökéljük mezőgazdasági üzemeinket, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az őszi búza jövő évi gazdag hozamának megalapozása érdekében. Hadd említsek meg néhány olyan példát az idei gabonatermesztési eredmények elemzéséből, amelyek egyöntetűen és világosan bizonyítják, hogy amit ősszel elmulaszt a termelő, azt rpár általában egyszerűen nem lehet behozni a későbbiek folyamán. Az őszi búza átlaghozamainak elemzése járásunkban azt mutatta, hogy a 21—28 nappal a szántás után vetett őszi búzafajták 4—6 mázsával többet termettek hektáronként mint azok, amelyek a szántást követő 7 nap alatt kerültek a talajba. Magában a vetés idejében Is nagy különbségeket észleltünk. Az 1973. szeptember 20—30. között elvetett Kaukaz, Auróra és Jubilejná fajták például átlagosan 9 mázsával nagyobb hektáronkénti átlaghozamot nyújtottak, mint azok a parcellák, ahol ugyanezen fajtákat csak október 20-ika után vetették el. És most valljuk be őszintén, hány hektáron vetettük október 20-ika után ezeket az őszi búzákat járásunkban és mit veszítettünk ezáltal? Csak egy példát említek. A Dvory nad Zitavou-1 szövetkezetben 207 hektár Kaukazt vetettek otóber 20-ika után, s aratáskor azt mondták, csalódtak ebben a fajtában, mert mindössze 48,5 q/ha átlagot adott. Azt valahogy elfelejtik, hogy ugyanezen fajta szeptember utoljái vetésből 58 q/ha átlagot nyújtott! Amint látjuk, nem a fajtákban csalódunk, hanem a helyes agrotechnika be nem tartásával csapjuk be és károsítjuk meg magunkat, pedig a jó termés kulcsa az agronómusok kezében van. Továbbá megállapítást nyert, hogy azokon a parcellákon, amelyeken az őszi búza vetése’előtt és után nehéz hengerekkel tömörítették a talajt, átlagosan 4,5 mázsával jobb hozamokat értek el, mint azokon a földeken, amelyeken egyáltalán nem hengereztek. Az utóbbi években — főleg Szlovákia őszi szárazsággal és szélsőségesen hideg éghajlattal rendelkező déli részein — megkülönböztetett figyelmet szentelünk a vetés mélységének. A tapasztalatok szerint az eddiginél mélyebbre (5—6 cm-re) tanácsos vetni az őszi búzát. A múlt év őszén a lipovál szövetkezetben összehasonlító kísérleteket végeztünk a repülőgépes vetéssel (a kiszórt magot nagy munkaszélességű tárcsás kultivátorral dolgoztuk be a talajba 6—7 cm mélyre) és ma hagyományos vetőgépes vetéssel, melynek során 3—4 cm-re jutott földbe a mag. Az a parcella, ahol repülővel szórtuk ki és kultivátorral dolgoztuk be л magot a földbe, átlagosan 6 mázsával nagyobb hektárhozamot nyújtott. Ebből kiindulva a búza vetéséhez minden vetőgépet a mojmírovcei szövetkezet mintájára kellene átalakítani, hogy a vetési mélységet szabályozni lehessen. Jozef Mudroch, mérnök л\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ч\\\\\\ A Szovjetunió fasizmus felett aratott győzelmét követően — pontosabban 1949. október 7-én —, Európa és a világ haladó, békeszerető népei szempontjából döntő jelentőségű esemény történt: megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Kevesen tudják, ezt a történelmi lépést a Német Kommunista párt indítványozta, általános földreform előzte meg: 7180 nagybirtokos bitorolt több mint 2,5 millió hektár földet, amelyből 131422 hektárnyi náciké és háborús gyilkosoké volt. Mindez a mezőgazdasági munkások és kisgazdák tulajdonába került. Ezt a forradalmi hullámot 1946. június 30-án újabb követte, amely 1948 első feléig tartott, s 3843 gyárat és nagyüzemet érintett az államosítás. Csakis ilyen módon sikerült a tőkések, s nagybirtokosok gazdasági-politikai hatalmát megtörni a kommunistáknak, egységfrontba tömörülve az antifasiszta erőkkel, akik a szovjet elvtársakkal karöltve fogtak hozzá a néphatalom állami szerveinek kiépítéséhez. Hogy a fiatal munkás-paraszt német állam talpraállhasson, elsőként nyújtotta segítő jobbját a szovjet nép. Traktorokkal, kombájnokkal, s egyéb gépekkel sietett a segítségükre, hogy a lenini szövetkezeti gondolat a gyakorlatba kerülhessen. Vagyis a mezőgazdaság szocialista átformálásához hozzákezdhessenek ... A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatai alapján, a német kommunisták kezdeményezésére 1952-ben alakultak az első szövetkezetek, s 1960-ban már befejeződött a nagyy forradalmi átalakító munka. Jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban a mintegy 7500 szövetkezet csaknem 5,5 millió hektár földön gazdálkodik, s ezen kívül létezik félezer állami gazdaság, s 334 kertészeti termelőszövetkezet. Tény, a hatvanas évek elejétől felgyorsult a szocialista társadalom fejlődése. 1963-ban а VI. pártkongresszus programja már a gyors ütemű fejlődést tűzte célul. S az azóta eltelt 11 év alatt a Német Demokratikus Köztársaság fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező, szocialista országgá vált. Míg 1962-ben a szocialista szektor a népgazdaság termeléséhez 85 százalékkal járult hozzá, tíz év múltán már ez 95 százalékra emelkedett. Jelenleg az ipari termékek 99,9 százalékát a szocialista nagyüzemek állítják elő. Ezzel a szociális-gazdasági változással párhuzamosan a társadalom osztályszerkezete is megváltozott. Az uralkodó mun-, kásosztály megszilárdította szövetségét a szövetkezeti parasztsággal, az értelmiséggel és a többi dolgozóval. Ez a szövetség a szocialista társadalom alapját képezi ez NDK-ban. A szocialista forradalom eredményezte alapvető társadalmi változást az NDK alkotmány is rögzíti, amelyet 1968-ban hagytak jóvá, a nép széles tömegeinek bevonásával az országos vitába. Természetesen, az imperialista erők mindent elkövettek, hogy a fiatal munkás-paraszt német államot megsemmisítsék. Amikor tudván-tudták, hogy ez a tervük kudarcra van Ítélve, a nemzetközi tekintélyét igyekeztek rombolni az egyes világfórumokon, s hidegháborús politikát folytattak ellene. Ahol tudtak, ott igyekeztek ártant. így például a nyitott államhatáron keresztül rendszeresen verbuváltak Nyugat-Berlinbe NDK szakembereket, hogy ilymódon is gyöngítsék. A nyugatnémet szakemberek Ilymódon megközítőleg 100 milliárd márka értékű kárt okztak — a nyitott, nem ellenőrzött államhatár időszakában. eves az NDK No, de ez ma már a múlté. Hiszen köztudott, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban konszolidálódott a helyzet, olyannyira, hogy ez az ország a világ iparilag legfejlettebb tíz állama közé tartozik. Nagy sikereket ért el az automata berendezések, az elektrotechnika, a mérő, az irányító technika területén. Az utóbbi években hatalmas ipari létesítményekkel gazdagodott, vagy gazdagszik a közeli években ez az ország: villanyhőerőmű, atomerőmű, műtrágyagyár, textilkombinát, porcelánüzem, konténergyár épült, vagy épül. S visszatérve még egy mondat erejéig a mezőgazdaságra: az Ipari termelési módszerek mind uralkodóbbá válnak, éppen a kisebb mezőgazdasági üzemek baráti, egyre szorosabb együttműködése folytán: nagy, szakosított termelőegységek létesülnek, amelyek új géprendszerek maximális hasznosítását teszik lehetővé, s ez aztán a munkatermelékenység meghatványozásában is kifejezésre jut. Például a múlt évben az állami tervet hízóállat-felvásárlásból 105,3, tejből 104,1, tojásból 104,8 százalékra teljesítették. Az évi tejhozamátlag tehenenként 3825 kg volt, a gabonahektárhozam országos átlaga 35,8 mázsa, s a rendkívül kedvezőtlen Időjárás ellenére a burgonya hektárhozama 175,4 mázsa, ugyancsak országos átlagban. Érdemes arra is felfigyelni: tavaly az NDK-ban az újítók száma elérte az 1,323.000-et, ami a dolgozók összlétszámúnak 26,2 százalékát jelenti. Az elfogadott és gyakorlatban alkalmazott újítások — közel félmillió — mintegy 3,5 milliárd márkát eredményeztek a népgazdaságnak. S ugyancsak megszívlelendő számunkra, az NDK rendelkezik a leghaladóbb továbbképzési rendszerrel. Ezt az „Egységes szocialista oktatási rendszerről“ szóló törvény biztosítja, már az iskoláskort megelőzően, egészen a fejlett felnőttoktatásig. Tízéves az általános politechnikai középiskola. E középiskola végzettjeinek 99 százaléka szakmunkássá válik. Továbbképzési lehetőséget az üzemi, a falusi akadémia, a népfőiskola nyújt számukra, s a szakiskola elvégzése után egyetemre járnak. Például az NDK 6 egyetemén, s szakosított főiskoláin évente 150 ezer hallgató kezdi tanulmányait. A nemzetközi proletárszolidaritás szülöttéhez — mint ahogy Franz Pokiaar, a Szlovák Szocialista Köztársaságban működő főkonzulja nevezte saját hazáját az NDK megalakulása tiszteletére rendezett sajtótájékoztatón —, szoros baráti kapcsolatok fűzik Csehszlovákiát. S ezen túlmenően nagyon gyümölcsöző a két ország gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése. Nagyon jó mederben halad például a két ország külkereskedelmi együttműködése, illetve árucsereforgalma. Az NDK-ból mi főleg gépeket, személygépkocsikat, varrógépeket, rádiókészülékeket, villanytűzhelyeket, sport-kellékeket, hangszereket, fényképezőgépeket, játékokat és könyveket hozunk be. S a Német Demokratikus Köztársaság városaiban a ml villamosaink bonyolítják le a személyforgalom nagyrészét. Kész üzemi és gyári berendezéseket, Tatra és Škoda típusú személygépkocsikat, textil- és megmunkáló gépeket, stb. szállítunk. Például az ez évi árúforgalom 11 millió rubel értéket képvisel, ami minden bizonnyal ennél több lesz. Példás a két ország kulturális együttműködése is, amelyet szerződés rögzít. Az NDK és Csehszlovákia kormányai 1972-ben hosszabb távra, 1975-ig kidolgozták a „Kulturális-tudományos együttműködés“-tervét. Az NDK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából szeptemberben megrendezték hazánkban a „Csehszlovák—Német Barátság Napjait“. Prágában, Bratlslavában és más városokban fellépett — és fellép — a Lipcsei Városi Opera, a welmari kamaraegyüttes, valamint az NDK neves művészei és együttesei. Továbbá irodalmi szimpóziumokra, kiállításokra kerül sor. jelentős tevékenységet fejt ki a testvéri, baráti együttműködés szempontjából mindkét ország kulturális- és tájékoztató központja. 8 a két baráti ország idegenforgalmi kapcsolatai is egyre szorosabbra fűződnek. E rövid cikk távolról sem nyújt teljes képet az NDK 25 éves fejlődéséről, nemzetközi kapcsolatairól, s a békeszerető népe sokoldalú erőfeszítéseiről. Viszont a Szovjetunióhoz és a szocialista államokhoz való elkötelezettsége, béketörekvése egy percre sem vitás. Olyan állampolitikát folytat, amely a haladás, a világbéke ügyét szolgálja. Az első munkás-paraszt német állam dolgos népének a szocializmus további építéséhez kívánunk sok sikert, országa 25. évfordulója alkalmából! —kov—
