Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-28 / 39. szám
Színvonalas munkát végeznek A Bún. Streda-i (dunaszer* ' dahelyi) járásban a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének egyik aktív szervezete működik Gaböíkovún {Bősön). E szervezet életéről Bodő Imre —. a szervezet elnöke — Így nyilatkozott. — Falunkban a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete néhány lelkes tenyésztővel 1966-ban alakult meg. Szép munkájukkal hatást keltettek másokban is. Jelenleg szervezetünknek már 106 tagja van. Tagjaink főként tyúk-, nyúl- és galambtenyésztéssel foglalkoznak, de többen tartanak birkát, kecskét. Üj ágazatként tör fel az egzotikus madarak tartása is. Tavaly nálunk rendeztük meg a tenyészkecske-vásárt, ahol 10 bak cserélt gazdát 1700—1800 koronáért, de volt olyan is, amelyikért 2100 koronát fizettek. Évzáró taggyűlésünkön többek között határozatba foglaltuk, hogy a baromfiaknál kiterjesztjük az „A“ tenyészetet és segítjük a pionfrokat. így tagjainknak a tavasz folyamán mintegy -5000 „A“ tenyészetre alkalmas csirkét és 10 000 vágócsirkét biztosítottunk. Igyekszünk fejleszteni tagjaink szaktudását, szaklapokat járatunk, kirándulásokat szervezünk az egyes kiállításokra. Ebben az évben is szeretnénk meglátogatni hazai, valamint egy nemzetközi kiállítást, hogy tagjaink megismerkedjenek a fajtajelleggel és tisztavérű nemes állatokat vásárolhassanak. Továbbá szakelőadásokat rendezünk baromfi- és nyúlbetegségekről, azok megelőzéséről és az ellenük való védekezésről. Ilyen jellegű előadásokat tartott már nálunk többízben dr. Melsicky. Űrömmel állapíthatjuk meg, hogy szervezetünkben biztosítva van az utánpótlás. Egyre több tizen- és huszonéves kéri tagfelvételét szerveztünkbe. Ezenkívül meg kell említenünk, hogy mi is hasonlóan mint a többi ilyen szervezet, évekig helységhiánnyal küzdöttünk. De ma már örömmel mondhatjuk, hogy a hnb foglalkozott helyzetünkkel és számunkra helységet utalt ki. Igaz, hogy ez némi átalakításra szorult, de tagjaink szabad idejükben mintegy 3000 korona értékű társadalmi munkával átalakították és környékét rendbehozták. PUHA MARGIT A kisállattenyésztők már május óta készülődnek a november 22—24-én Brnoban megrendezésre kerülő Országos Kisállattenyésztési Kiállításra, melyet szocialista mezőgazdaságunk negyedszázados jubileuma jegyében készítenek elő. Az országos kiállításon ismét sor kerül a nemzetközi versennyel egybekötött „Intertau ’74“ elnevezésű galambkiállításra, sőt a valamivel gyérebb hagyományokkal rendelkező, ugyancsak nemzetközi versennyel egybekötött, „Interkanin ’74“ elnevezésű nyúlkiállításra is. Ezeken a versenyszerű nemzetközi kiállításokon a szocialista tábor országainak kisállattenyésztő szervezetei, kisállattenyésztői vesznek részt legjobb galambjaikkal és nyulaikkal. Minden kiállítást gondosan, körültekintően elő kell készíteni, hát még a nemzetközieket! Ennek tudatában a lengyel, német, magyar és csehszlovák nyűltenyésztési szakemberek Készülődés a seregszemlékre már májusban összeültek Pbprádon, hogy megvitassák a legfontosabb teendőket. Abban egyeztek meg többek között, hogy az „Interkanin ’74“ nemzetközi nyúlkiállításon a szocialista tábor valamennyi országa 80 nyulat mutat be, s ezek közül — az értékelés eredményei alapján — a legjobbnak minősített 70 egyedet sorolják majd be a nemzetközi versenybe. A szakemberek kidolgozták a verseny feltételeit, egységesítették a fajtaelbírálási elveket, majd megegyeztek abban, hogy minden résztvevő ország három pontozó szakembert küld a kiállításra, akikből azután háromtagú nemzetközi bíráló csoportokat alakítanak. Az „Intertau ’74“ galambkiállítás és verseny már hagyományokban gazdagabb múltra tekinthet vissza. Talán ennek köszönhető, hogy nagyobb iránta az érdeklődés, összesén hét szocialista ország — Bulgária Lengyelország, Jugoszlávia, az NDK, Magyarország, Románia és Csehszlovákia — galambtenyésztői mérik majd össze tudásukat, helyesebben mondva, hasonlítják össze eredményeiket az őszutói nemzetközi versenyen. Minden ország 200 galambbal vehet részt a kiállításon. Ezek közül — az értékelés alapján — esetenként a 150 legjobb minősítést elérő egyed vehet részt az érmekért folyó versenyben. A „Bajnok“ címet csak a 94, vagy ennél több pontot elérő galamb nyerheti el. A „Nemzetközi bajnok“ címet viszont csak olyan galambfajta esetében lehet odaítélni, amilyent legalább három ország állít ki. (Sm) Ősz - a kiállítások ideje Szeptember az ősz kezdete. A nyúltenyésztők számára azonban mást is jelent ez a hónap — a kiállítások időszakának kezdetét. Minden tenyésztő szívesen résztvesz egyégy seregszemlén, hiszen ott nemcsak saját tenyésztői sikereiről adhat számot, hanem értékes tapasztalatokat is szerezhet tenyésztőtársaitól. Kiállításra csak jó (kiállítási) kondícióban levő, jól fejlett, tiszta és egészséges állatot lehet vinni vagy küldeni. Az erősen vedlő állatok szintén nem kiállításra valók. A kiállításra szánt állatot tartsuk jó kondícióban, de ne hizlaljuk túl. A seregszemle és az oda-vissza szállítás jelentősen megterheli az állat szervezetét. Ezért a napi adagból ne hiányozzanak a szemesek, főleg a zab és az árpa. Szép, fényes lesz az állatok szőre, ha olajos magvakat vagy olajos magvakból származó sajtolt termékeket, darákat is keverünk a takarmányba. Az állatoknak feltétlenül tisztáknak kell lenniük, ezért fokozott gonddal ügyeljünk az ólak tisztaságára. Kiadósán almozzunk, hogy felszívódjon a nedvesség. Ha a szőrzet beszenynyeződik a vizelettől — főleg a fehér fajták esetében —, hidrogénperoxiddal kell kitisztogatni. Gyakran át kell kefélni a nyulak szőrét, hogy eltávolítsuk az elhalt, eltöredezett szőrszálakat. Levágjuk a nyulak körmeit, hogy ne meredezzenek ki a szőrzetből (a rexek kivételével) és reszelővei elsimítjuk a vágási felületeket. A füleket jól kitöröljük vattával, megtisztogatjuk őket a fülzsírtól. Gondosan megvizsgáljuk a nemiszerveket és környéküket is jól megtisztogatjuk. Tilos olyan beavatkozást végrehajtani az állaton, amely megtévesztheti, félrevezetheti a bírálót. Ide tartozik például a tetoválásba való beavatkozás, a számok javítgatása stb. Ha a bíráló megállapítja, hogy a tenyésztő ilyesmit cselekedett, kizárhatja az állatot az értékelésből. Ha részt szeretnénk venni egy meghirdetett kiállításon, időben jelentsük be állatunkat a szervező bizottságnál. Továbbiakban már az ő utasításaik szerint kell eljárnunk. A bizottság időben tudtunkra adja az értékelés pontos időpontját és az állatunk számára kijelölt ketrec számát. Az állatot elvihetjük személyesen, de elküldhetjük postán, vonattal vagy A egyéb szállítóeszközzel is. Fő, hogy az értékelés megkezdése előtt megérkezzen a kiállításra. A kiválasztott egyedet szállítóládában kell vinni vagy elküldeni a kiállításra. Milyen legyen a szállítóláda? Fő követelmény, hogy könnyű, erős, levegős és főleg tágas legyen, hogy ne kelljen a nyúlnak a szállítás egész ideje alatt mozdulatlanul, összegörnyedve ülni. A ládát el kell látni vízátnemeresztő fenékkel, hogy a nyúl vizeletével ne szennyezze be a szállító eszközt és a többi árut. A ládán fel kell tüntetni a feladó és a címzett nevét, pontos címét és „Élő állat“, „Nem raktározható“ jelzéssel kell ellátni a szállítmányt. A szállított állatot lássuk el elegendő takarmánnyal — annyi eleséget tegyünk a ládába, amennyi a szállítás idejére feltétlenül szükséges. (A mellékelt ábrán egy szállítóládát láthatunk. Magyarázat az ábrán látható jelekhez: A — szállítóláda, В — a láda keresztmetszete, í — belső térség, 2 — fogantyú, 3 — kis ajtó, 4 — karton kiugró szélekkel, 5 — rácspadozat. (vr) BERECZ KAROLY elvtárs, ■ a Vlöany-i (Farkasdi) Egységes Füldművesszövetkezet fűkertésze, sok tapasztalattal rendelkező szakember. A középiskola elvégzése után kicsiben is foglalkozott zöldségtermesztéssel, járási funkcióban is tevékenykedett és a közös gazdaságban 1960-ban, mint szakosított agronómus a dohány-, zöldség- és szőlőtermesztést irányította. A kertészet élére 1966-ban került, amikor 96 hektáron termeltek zöldséget. Erre az évre szívesen emlékezik vissza. Különösen a gyökérzöldségek adtak gazdag termést. Karotkából 500 mázsás hektárhozamot értek el és az eladott termény minden hektárja után 50 ezer korona bevételhez jutottak. A petrezselyem 220—250 mázsát termett hektáronként és az egy hektárra jutó bevétel 38—40 ezer korona volt. Fokhagymából csúcshozamot értek el. A hektáronkénti 60 mázsás termésért 80 ezer koronát kaptak. Még ma is sóhajtozik, amikor erre az időszakra gondol. Sajnos, azóta az árpolitikába bekövetkezett kedvezőtlen változások és a munkaerőcsökkenés, valamint a munkálatok gépesítésének alacsony szintje miatt a gyökérzöldség termesztés visszaszorult. A valamikori óriási kertészet összezsugorodott. A kertészetben az utóbbi években a paprikatermesztésre vették az irányt, mert úgy gondolták, hogy ebből megfelelő bevételt biztosíthatnak a közös gazdaságnak. Pál Kálmán-’ nal, a szövetkezet elnökével együtt alaposan meghányták vetették a többtermelés lehetőségeit, és a vezetőséggel együtt úgy döntöttek, hogy öt hektáron termelnek paprikát fóliasátrak alatt. Nagy szó volt ez akkoriban, mert kevés tapasztalattal rendelkeztek és a beruházások is eléggé jelentősek voltak. A szakkönyvek és folyóiratok tanulmányozása után azonban mégis bátran indultak. A hozzáértés és a lelkiismeretes növényápolás meghozta gyümölcsét. Soha nem látott termést takarítottak be — 600 mázsás hektárhozamot értek el. váltabb módszerek meghonosításának módját. A vetés, a gyomtalanítás, a sarabolás nem okoz különösebb gondot. Azonban a begyűjtés, még mindig sok fizikai munkaerőt igényel. Ezért megfelelő kiszántó és begyűjtő kombájn után járják az országot és a szomszédos államokat is. Magyarországon Soroksáron láttak egy módosított burgnnyaszedö kombájnt, amellyel a sárgarépát és a karotkát is be lehet gyűjteni. Be úgy látszik a német egysoros répaszedő kombájn is megfelel erre a célra. Ha a gyökérzöldKorszerű módszerekkel... A paprika darabját 63 fillérért értékesítették. Az idény lezárása után összeadták a bevételi tételeket és szinte nem hitték, hogy az öt hektáros terület 2 millió 600 ezer korona jövedelmet hozott a közös gazdaságnak. Többször utána számolgatták még. és végül is elégedetten állapották meg, hogy nem tévedtek, gazdagon fizetett a fóliás zöldségtermesztés. Most, amikor már a fóliasátrak leadták termésüket, az országszerte ismert főkertésszel arról beszélgettünk, hogy a jövőben milyen irányba fejlesztik a zöldségtermesztést. Még mindig erős szálak fűzik őket a gyökérzöldség termesztéséhez, ezért keresik-kutatják a munkálatok gépesítésére legbeségek munkálatait sikerül gépesíteni, akkor a mostani termőterületét megkétszerezik. A fóliás zöldségtermesztésben már elég sok tapasztalatot szereztek. Pál Kálmán elnök újítása lényegesen megkönnyítette és gyorsította az öntözési munkálatokat. Egy leredukált sebességű motor hosszabbított kardántengcllyel egyszerre több sátorba húzta drótkötéllel a sítalpszerű alkalmatosságon levő szórócsöveket. Menet közben azonban bebizonyosodott, hogy jobban beválnak a függesztett öntözőcsövek. A Salai (vágselylyei) Duslo műtrágyagyár újító kollektívájának öntözőcsöveit szerelik be a fóliasátrakba. A 25 centiméter hosszú csövek két végén két-két egymással szemben fúrott lyuk löveli ki a vizet és a sátor felső részéből esőszerűen hull vissza a növényekre. Ezt a szórócsövét még tökéletesítették, mert mindkét végébe csavart tettek, hogy a lyukakat eldugulás esetén gyorsan ^kitisztíthassák. A főkertész remeli, hogy ilymódon rugalmasan és gyorsan öntözhetik majd a sátrak alatt a paprikát. A zöldségkertészek állandóan versenyt futnak az idővel. Aki előbb értékesíti áruját, többet kap érte. Egyrészt ezért értek el eddig is nagy bevételt. Az első paprikát május 20-a körül adták piacra, de ezzel sincsenek megelégedve. Legalább két nagy fóliasátrat — 8 méter széleset és 127 méter hosszút — fűteni akarnak és ilymódon korábban nevelhetnek palántákat. Ha ez sikerül, akkor már május 1-én zöldpaprikát adhatnak a piacra. A jövőre vonatkozóan óriási terveik vannak, mert 12 hektáron akarnak termelni paprikát, fóliasátrak alatt. Ismét nagy fába vágták a fejszéjüket, de a kellő szaktudás birtokában úgy vélik, hogy szorgalmas munkával az eddiginél még nagyobb hozamokat érnek el. Egyben kérik a felsőbb szerveket, hogy jobban támogassák a zöldségkertészeket. Elsősorban biztosítsanak számukra megfelelő gyomirtó és növényvédelmi szereket, aránylag olcsó, de jó teljesítményű növényápoló és begyűjtő gépeket. A zöldségtermelés fellendítését már csakis közös, társadalmi összefogással lehet megoldani. Balia józsef Gyümölcsész a javából Aki nem sajnál egy kis fáradságot, sétáljon át a komáromi Červená Flotilla (Erzsébet) szigetre, ahol szomorú tapasztalatokra tehet szert. Látja majd, hogy egyes gyümölcsöskertek fái elhanyagoltak, kiöregedtek vagy kiszáradtak. Igaz, hogy közülük sokat az 1965-ös árvíz pusztított el, de annak már lassan tíz esztendeje és ennyi idő alatt pótolni lehetett volna őket. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor ellátogattam Thám Gyuri bácsihoz, aki büszkén vezetett végig gyümölcsösén. Büszkesége nem ok né! küli, mert gyümölcsfái roskadoznak a szépen fejlett gyümölcsöktől. Van itt alma, körte, őszibarack, ribiszke, szőlő és más egyéb. A szigetkerti tulajdonosok között olyan felfogás uralkodik, hogy a szigeten nem él meg a cseresznyefa. Én pedig ennek ellenkezőjét láttam Gyuri bácsi kertjében, ahol egy igen szép koronájú cseresznyefa van. — Az árvízkatasztrófát követő években több gyümölcsfa elpusztult, mivel a gyümölcsfák gyökerei nem kaptak elegendő levegőt. A nagy víz következtében a termőföld is kilúgozódott. Én a kipusztult fákat eltávolítottam a kertből, s helyükbe fiatal fákat ültettem. Amikor pedig megkezdték a dunaparti védőtöltés építését, nem voltam lusta: az ott ^kitermelt termőföldből sokat behordtam a kertembe. Lassan haladt ez a munka, mert csakis a napi műszak után (hajógyárban dolgozik) kerülhetett sor rá, de megérte a fáradságot. Bizoný volt olyan nap, amikor 10—15 talicska földet szállítottam haza kézierővel. Íme az eredmény! A fáim szépek, gazdag terméssel ajám dékoznak meg. Ettől többet igazán nem is kívánhat az ember, járjuk a kertet, ahol minden rendszeretetről tanúskodik. Az egyik fiatal gyümölcsfánál Gyuri bácsi megáll egy pillanatra és szinte simogató szóval jegyzi meg: — Az első termései Az alacsony gyümölcsfán néhány szépen fejlett alma bólogatva mosolyog. Mintha csak értenék, hogy róluk van szó. A gyümölcsfák szépen gondozottak és védve vannak a kártevők garázdálkodása ellen. Erre bizony szükség is van, főleg a Jonathán almafákat kell védeni a lisztharmat ellen. Ezért mindig időben elvégzi a szükséges védő permetezést. Gyuri bácsi a sok évi tapasztalat során rájött arra, hogy csak akkor várhat szép termést, ha kellő időben elejét veszi a bajnak. Gyuri bácsi már nem mai gyerek. Az élet viharában edződött meg és annak ellenére, hogy nyugdíjban van, még mindig dolgozik. Munkája a gyárban is felelősségteljes, de azon ml a ház körüli munka az igazi énje. A gyümölcsösben 11 méhcsalád, az udvarban nyúl- és baromfitenyészet, mégpedig haladó módszerekkel. Minderre pedig csak olyan ember képes, aki szereti a munkát, a természetet és annak állatvilágát. Gyuri bácsi pedig ilyen ember. Gyümölcsész a javából! Andrisktn József Az első termés mindig örömet szerez. így van ez Gyuri bácsi esetében is, pedig ő már sok „első“ termést megélt. (A szerző felvétele.)
