Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-28 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. szeptember 28. 9 A ruházkodásról, az orvos szavával Motto: Nem a ruha teszi az embert, de az ember veszi a ruhát... A RUHÁZKODÁS olyan idős, mint az ember? — kérdezte a' minap valaki. Nem. Az ember, amikor emberré vált, egy jóidéig anyaszült meztelenül járt. Még fügefalevelet sem hordott... Egyszer, amikor leütötte a vadat és lenyúzta a bőrét, magára borította és jólesett neki, mert fázott, hiszen akkoriban goromba volt az idő. Ettől kezdve nem tűrte már, hogy nap égesse, szél vágja, eső verje, mert megbecsült portékája lett a bőr, meg a prém. És megszületett a ruházkodás. Másszor meg azt vette észré, hogy az ősaszszony válogat a gereznák között és legszívesebben a hópárduc puha bundáját kanyarítja magára. A többi fehérnépek meg utánozták. És ekkor született a divat. A ruházkodás célja kettős: az egyik mindig okos, indokolt és célszerű, a másik néha ostoba, helytelen és egészségtelen, csak néha jó. Az első a test védelme, a második a test díszítése, a cicoma. A helyes és korszerű öltözködés pedig az, amikor ez a kettő szerencsésen találkozik. Senki se higgye azt, hogy az orvos ellensége a divatnak. Már miért lenne, ha az helyes, ha egészséges, de ha nem az...? Vagy akadt-e orvos kerek e világon, aki nem kifogásolta annak idején a mellkast torzító halcsontos fűzőt, a bokafioamító tűsarkú cipőt, vagy most a miniszoknyát, meg az arasznyi talpú ortopéd Gipőnek látszó lábbelit. De a meleg tengerésznadrágot senki sem kifogásolja, akármilyen bő is a szára. Nem a ruha meleg, hanem az emberi test. A ruha csak védi, hogy el ne szökjön a melege. Az sem a szálával, a rostjával, a szőrével, prémjével, hanem a levegővel, ami ezek közé beszorul. Minél bolyhosabb, minél légtartóbb az anyag, annál melegebb a ruha. Például a gyapjú, de még a gyapot, a pamut is. Minél fázósabb a test, annál melegebb ruhát kíván. És minél túlhevültebb, annál jobban megkívánja a hőcsökkentést, a szellőztetést. Minél ritkább szövésű és simább szálú a ruha, annál szellősebb, annál jobban megkönnyíti a testfelület párolgását és annál jobban hűt. A verítékezés hőleadással jár. Hidegben ez könnyen túlhűthetl a testet és veszedelmessé válhat. Azért nem szabad túlöltözni, hogy ki ne izzadjon az ember, és ha nehéz munkát végez, vagy megerőltető sportot űz, azért vegyen verejtékszívó alsó és hőtartó meleg gyapjú ruhát. De mindig könnyűt. Ezzel aztán már el is mondtam á helyes öltözködés alapszabályait: a nyári gúnya könnyű, szellos, ritkaszövésű legyen. A téli: hőtartó, többrétegű és esőben-hóban felül vízhatlan. Hidegbe fel, melegben le! Ez a helyes, télen-nyáron egyaránt. Nyáron is lehetnek hűvös napok és a fűtött helyiségben is tanácsos levetkőzni. Mindenesetre jobb, mint télikebátban beülni valamilyen meleg helyiségbe. MILYEN LEGYEN A JÖ RUHA? — hangzik a kérdés és nem is nehéz felelni rá. Kellően megválasztott anyagú, réteges, kényelmes, jól szabott, formatartó, tisztántartható és szükség esetén szellős vagy vízmentes. Ugyanilyen legyen a lábbeli is. A ruha anyaga részben a divat függvénye. Az állati prémet, az angőra- és teveszőr, a gyapjút fokozatosan' felváltotta a kCnnyű műprém, a légtartó műszivacs és a műanyaggal erősített vegyes 'szövettermék, a lent és a pamutot a műanyag-kelmék ármádiája. A korszerű ruhaanyagokat dicséri az orvos is, mert egy kis ügyességgel igen célszerűen használhatók, könnyen moshatók és célszerűségük mellett a súlyuk könnyű, nem terhelik, nem suvasztják a testet. Azt kell csak megfigyelni, hogy viselőjük bőre tűri-e a műanyag fehérneműt, vagy pulóvert, mert egyes műanyagokkal szemben gyakori panasz az allergia, a túlérzékenység, ami viszketéssel, esetleg kiütéssel jár. Ilyenkor vagy pamut alsóruhát viseljen az érzékeny emljer, vagy változtasson a műanyag minőségén, mert az allergia rendszerint egy bizonyos műanyaggal szemben jelentkezik. Az egyik bántja, a másik nem. Gyakorlatilag csak annyit szívleljen meg mindenki, hogy a ruha az egészséget szolgálja, még a divattal szemben is. A miniszoknyában például télen könnyen megfázhat a viselője, vagy sáros, esős időben az átázott körömcipő biztos betegséget jelent. Az egészséges, jő divatnak örül az orvos. Ki ne pártfogolná a hosszúnadrágnak a melegítőnek, a maxikabátnak, vagy a magasszárú cipőnek és csizmának a divatját. Főleg, ha nem nyáron, pálasztó melegben viseli valaki, mert ilyen nyakatekert szokást is lehet látni néha. A túlzás sohasem helyes, még akkor sem, ha helyesen indul. Sohasem szabad elfelejteni, hogy nem a kalendáriumnak, és nem a divatnak, hanem önmagának és a napi időjárásnak öltözik az ésszel élő ember. NEM A RUHA TESZI AZ EMBERT, de a madarat tolláról, embert a ruhájáról ismerheti meg valaki. Más a „felöltözés“ és más a „jólöltözés“ még az orvos szemében is. A jól öszszeválogatott, szolid és tiszta, megfelelően karbantatott öltözet, feltétlenül jó ajánlólevél. Éppen úgy, ahogyan az elhanyagolt, az ápolatban és az egyéniséghez nem illő nem az. A ruha kiválasztásánál tehát az egyik legfontosabb a helyénvalóság, aminek sokféle szempontja lehet. Az öregember például sohasem1 öltözködhet úgy, mint a fiatal, a kövér, mint a sovány és az sem mindegy, hogy munkába vagy vendégségbe megy-e valaki. Ezeken túl az orvos mindig a célszerűséget, az egészségre káros, vagy hasznos szempontot látja és a divatot ugyanilyen szemüvegen át nézve vagy elfogadja, vagy nem. Mindenesetre bizonyos dolgokon csodálkozik. Például azon, hogy vajon miért van az, hogy a rosszat fürgébben utánozzák az emberek, mint a jót, vagy azon, hogy néha az öltözködésben, mintha viszafelé forognának a kerekek. A birkabőrt szőrrel befelé, valamikor csak a bundába, a bekecsbe, a ködmönbe, vagy az ujjatlan prémes mellénybe varrták bele. Ojabban szőrrel kifelé hordják é,s nem Is az öregek, hanem a fiatalok, nem is falun, hanem városon és nem is tisztán, hanem piszkosan, mintha a birkák között hentergett volna valaki. Csak azért, mert azt mondják, hogy ez a divat. De vajon jó ez? Ha így megyünk visszafelé, nemsokára elhagyjuk a kifelé szőrös bőrt is és újra pőrén járunk, mint hajdan az ősemberek. De jó lesz-e ez valakinek? Buga doktor Az ezüstszürke Cirmi cicát a ház lakót már évek óta dédelgették. A kis kedvenc órák hosszat játszadozott az elébe dobott papírgalacsinnal, vagy ■ lesbe állva a bokor alól figyelte a madarakat. Gazdái: a papa, a mama, a gyerekek, Ili és Karcsi valósággal • versengtek Cirmi kegyeiért, és szinte féltékenyen lesték, kinek az ölébe ugrik fel esténként, amikor a tévé előtt ül a család. Cirmi boldogsága határtalan volt, kéjesen ugrott át egyik fotelból a másikba, s gondosan ügyelt arra, hogy igazságosan osztogassa szeretetét. De mi történt egy napon? Az iskolából hazatérő Karcsi mellett egy fehér, kedves, vidám, ugribugri foxi kapirgálta a kertajtót. — Ezután Kuksi kutyus is velünk él! — jelentette be Karcsi a családnak. Cirmi begörbítette a hátát, felborzolta a szőrét. Rettenetessen féltékeny lett egyszeriben. Még egy állat? Aki osztozni fog vele a család szeretetében? Ezt meg kell akadályoznia! „Támadni jobb, mint védekezni!" — villant át az agyán, és a szoba szőnyegén elnyüjtózó foxira fújtatva, megvetéssel sziszegte: — Mit keresel itt, te... te... sakálivadék! Énéi nagyobb sértés nem érhette a foxit. Mert igaz, ami igaz, hallott 6 már olyasmit, hogy a kutya a sakáltól származik, de hát ha már a családfáról van szó, szívesebben vállalja ősének a farkast, mint a tolakodó, arcátlan, hangos üvöltéssel zenebonáló sakált. És mivel a súlyos sértésre ő is sértéssel akart válaszolni, megvetően mérte végig Cirmit és csak ennyit vakkantott feléje: — Hallgass, te hamis, te hízelgő... Amilyen érzékeny a kutya a családfájára, annyira dühös a macska, ha hízelgőnek mondják. Cirmi nekirontott Kuksinak... A kutya hátrált picikét a hegyes körmök láttán, de azért rendületlenül folytatta: — És hűtlen is vagy. Csak a házhoz ragaszkodsz, mert örülsz,'hogy fedél alá kerültél, de törődsz is te a gazdával? Hallottam már olyasmit, hogy a gazdi elköltözött, ám hiába vitte magával a macskáját, az újra visszaszökött az üres lakásba. Meg aztán nem egyszer vetemedtek ti tolvajlásra ts! A régi gazdáméit például sokszor mérgelődtek, mert a macskájuk belenyalt a tejeslábasba... És így folyt a háborúskodás tovább. Ilike és Karcsika pedig azon fáradoztak, hogy Cirmit és Kuksit mégiscsak összebarátkoztassák. Ha cirmi Ili ölébe ugrott, Karcsi mindjárt magához intette Kuksit. Ha Kuksi kedvenc csemegéjét, a kockacukrot ropogtatta, Cirmi tányérkájába еду-két húsjalat került... Ha Kuksi jó szót kapott, Cirmitől sem sajnálták, és mindig egyszerre simogatták meg őket. így Cirmi lassan megbarátkozott a gondolattal, hogy Kuksival egy fedél alatt kell élnie, méghozzá jó barátságban, és Kuksi sem vakkantott már haragosan, ha Cirmit megpillantotta. Egy idő után nemhogy kibékültek, de még együtt is játszottak a közös labdával, .amit a gyerekektől kaptak a barátság örömére. őszi vers Hová, hová fecskepár? Hiszen itt van még a nyár. Dalolja a gerle-madár, csupa virág még a határ. — Ma még igen, jaj de holnap, a levelek mind lehullnak ... Elnémul a gerle-nóta, elhervad a virág sorra. Űváry Péter TÍZ perc Naponta könnyűszerrel elvégezhetjük ezt a rövid, összesen három változatból álló tornagyakorlatot. Ezzel biztosíthatjuk izmaink rugalmasságát, ás sikeres harcot folytathatunk a karcsúságért. Akinek pedig — saját megítélése szerint is — van már némi súlytöbblete, feltétlenül próbálja meg kitartó tornával ledolgozni. 1. Kis terpeszálláshan kezdjük Й gyakorlatot, karfelemeléssel, majd nyújtott karunkat háromszor ütemesen még hátralendítjük. Nyújtott kar' ral nagy ívben előrehajolunk, és ka' runkat háromszor ütemesen nyújtjuK még jobban a padié felé. Ezt a gyakorlatot első alkalommal legalább háromszor, később tetszés szerint minél többször ismételjük. 2. Hanyatt fekve, két karunkat a fejünk alá behajlítjuk, ujjainkat öszszefonjuk, lábunkkal pedig folyamatos kerékpárzó mozgást végzünk: felhúzzuk a jobb térdünket, a lábfejet lefeszítjük, ugyanakkor a bal lábat előrenyújtjuk, a lábfejet felfelé feszitjük. Teljes lábnyújtás után azonnal kezdjük visszahúzni a bal lábat, és nyújtjuk előre a jobbot. Először 5—6 mozdulatváltás ebből is elég, később egyre kitartóbban „kerékpározzunk“. 3. Leülünk a padlóra, törzsünket két hátratett karunkkal támasztjuk. Felemeljük a nyújtott bal lábat és az elörelendülö jobb kézzel megfogjuk a boka körül, háromszor magunk felé húzzuk. Ugyanezt ellenkező két végtagunkkal is ismételjük, összesen négyszer, ötször. ^ O R N ^ ÉRTÉKES VERSENY Szövetkezeteinkben hozzávetőleg hány munkaközösség versenyez a ... SI lásd vízszintes 1. és függőleges 21. sort, a választ pedig a függőleges 42. számú sorban találjuk meg. Vízszintes sorok: 11. Illetőleg rövidítve. 12. Város Ausztriában. 13. Rendfokozat. 14. Keresztül! 15. Filmcsillag. 16. Rés. 17. Igen oroszul. 18. Amerikai filmkomikus. 19. Hegedű tartozéka. 20. Becézett női név (ford.). 21. Macska. 22. Hangtalan téma. 23. Utat szegélyező mélyedés. 24. Ázsiai állam. 25. Kevert era. 26. London része. 27. A beszéd tárgya. 28. Nem sok, nem kevés. 29. Lajos Nándor. 30. Női főszerep Ibsen: Peer Gynt drámájában. 31. Lent. 32. Az egész emberi nem. 34. Biflál. 36. Lézeng. 37. Tojás szélei. 38. Dolog latinul. 40. Vasút eleje. 41. Öltözék. 42. A harmadik dimenzió. 43. Méhhím. 45. Salto __ ale. 46. Előd. 47. Husáng. 48. összevissza vezet. 49. Város az NSZK-ban. 50. Német ária. 51. A pók igéje. Függőleges sorok: 1. Thaiföld másik neve. 2. Folyó Erdélyben. 3. Százötven római számmal. 4. Hegység a Szovjetunió és Mongólia határán. 5. Növények kapaszkodására szolgál. 6. I. N. R. 7. Kettős betű. 8. Küzdőtér. 9. Hóhér. 10. Hangtalan rend. 15. Konyak-márka (fon.). 16. Pad. 18. Elefánt szolvákul. 19. Idegen borok. 20. Ceruza. 22. Régebbi katonai utánpótlási alakulat. 23. Ország. 24. Vágó eszköze. 25. Magyarországi lóversenytér 27. Hiányos tabló. 28. Azonos a vízszintes 28-al. 30. Jan__Komenský. 31. Sana betűi. 32. Város Magyarországon. 33. Kevert évei (é. h.). 35. A lék. 37. Gazdaságunk pillére. 39. Ifjúsági regényíró. 41. Madách színdarabja. 43»Sírhalom. 44. Korhol. 45. Magyar Távirati Iroda. 47. Végnélkül kong. 48. Nem egészen erre. 49. Bírságban van! 50. Ady Endre. Beküldendő a vízsz. 1., függ. 21.* valamint a függ. 42. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK A 36. számú keresztrejtvény helyes megfejtése: Köszöntjük a nitrát országos aratóünnepély résztvevőit! Könyvnyertesek: Száraz Terézia, Jahodná (Pozsonyeperjes) — Rideg Eszter, Vyšné nad Hronom (Nagyod j — Szalay Kálmán, Kam. Kosihy (Kőkeszi).
