Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-13 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. július 13. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÚKDMA ÜLÉST TARTOTT A PARASZTSZÖVETSEG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE javul az egészségügyi gondoskodás ф Nagyobb a gyógyfürdői kezelés iránti érdeklődés ф Dinamikus a terv­­teljesités üteme # Jó eredményeket hoz a verseny ф Értékes tapasztalatok A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Szlovákiai Központi Bizott­sága elnöksége a Munkaügyi- és Nép­jóléti Minisztériummal közösen jóvá­hagyott intézkedései alapján lényege­sen javult a szövetkezeti tagokról való egészségügyi gondoskodás. Szo­rosabbá vált a szövetség járási szer­vei, valamint a járási nemzeti bizott­ságok szociális- és egészségügyi osz­tályai közötti kapcsolat, s elmélyül­tebb az együttműködés. A rendszeres együttműködés gyakorlati eredménye: gyorsabb az ügyintézés, fokozottabb a gyógyfürdői kezelés iránti érdeklő­dés, a beutalók száma évről-évre gya­rapszik. Míg 1972-ben csupán 56,7 százalékra éltek a szövetkezeti tagok a gyógyfürdők nyújtotta kezelés lehe­tőségeivel, tavaly már 74,7 százalékra javult, s a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztérium jelentése szerint pedig 85,7 százalékra tehető. Dr. HOLAŇ, a Munkaügyi- és Nép­jóléti minisztérium dolgozója hangsú­lyozta, ez már mindenképp jó ered­ménynek számít, hiszen még egy két évvel ezelőtt is nagy volt a közöm­bösség a szövetkezetek részéről, e te­kintetben. Még jelenleg is előfordul egynéhány esetben, hogy a tagok az utolsó pillanatban változtatják meg elhatározásukat, s későn küldik visz­­sza a beutalót az illetékeseknek, úgyhogy azoknak már nem áll mód­jukban másokra „átruházni“ azt. Ez pedig nagy kár, mert nem egy szö­vetkezeti tag — egészségileg rászo­ruló — szívesen elfogadná. HAMERLIK mérnök arról tájékozta­tott. hogy a szövetkezeti tagok -több­sége mozgószervi gyógykezelésre szó­rni. Ezért a szövetség központi bizott­ságának üdülési- és népjóléti gond­noksága megtesz mindent annak érde­kében, hogy az efsz-tagok ezirányú igényeit kielégíthessék. Az idén már előreláthatólag valamennyi kérelem­nek eleget tudnak tenni. MERES CYRIL, azon ügyek felül­vizsgálatát javasolta, amikor az efsz­­tag valamilyen okból nem vett részt a gyógykezelésen. Mert hiszen előfor­dulhat, hogy vagy a szövetkezet ve­zetősége nem engedélyezi, pénzhiány­ra hivatkozva, vagypedig a diagnózis más, mint amire a fürdőben gyógy­kezelnek. Ezeket az eseteket az efsz-ek szociális albizottságának kel­lene elsősorban nyilvántartani. Az előző elnökségi ülések határo­zatai teljesítésének ellenőrzése után az elnökség megállapította: dinamikus a szövetkezetek termelési- és értéke­sítési terve teljesítésének az üteme. Ettől függetlenül az elmaradott szövet­kezetekre kell minden eddiginél rend­szeresebb figyelmet fordítani, hogy felsorakozhassanak a jól fejlődők mögé. A vitafelszólalásokból néhány fo­gyatékosság is felszínre került: pél­dául az egyes járások nincsenek kel­lőképpen ellátva a szükséges műtrá­gyafélékkel, stb. Az elnökség értékelte a munka- és életkörnyezetjavításra vonatkozó szlo­vákiai méretű munkaversenyt. Az el­nökség tagjai felülvizsgálták a hely­színen az erre vonatkozó munkafel­ajánlások teljesítését, s megállapítot­ták: a verseny szép sikereket hozott. E téren példaképül szolgálhat a jara­­binái, a trsticei (nádszegi) szövetke­zet, stb. Megállapítást nyert: a szocia­lista verseny feltételeit egységesíteni kell. A továbbiakban az elnökség a szö­vetség járási szervei tevékenységének ellenőrzése tapasztalatairól tárgyalt, s szükségét látja e munka továbbfoly­tatását a még hátra levő járásokban. Végül a szövetség időszerű kérdéseit vitatták meg. (rono) Ésszerűién tervezni és hasznosítani A SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ALAP ANYAGI ESZKÖZEIT Egy szövetkezet életében külön „fe­jezet“ a szociális és kulturális alap megtervezése, kihasználása. A szövet­kezetek többségébei elegendő pénzt terveznek erre a célra, viszont egye­sek éppen ellenkezőleg: a minimális segítséget nyújtják dolgozóiknak. Sár­kány József szövetkezeti elnök tájé­koztatása szerint bepillantást nyerhe­tünk mi is a helyzettel kapcsolatban a Dűlné Saliby-i (alsószeli) szövetke­zetben. — A szociális és a kulturális alap­ból nyugdíjasainkat is támogatjuk. Azoknak a dolgozóinknak esetében, kik 60. életévük betöltése előtt el­hunytak, 10 ezer korona összeget jut­tatunk hozzátartozóinak. Kedvezmény­ben részesítjük nyugdíjasainkat gabo­navásárlás esetében Is. Egy személy például négy mázsa, két személy nyolc mázsa gabonát vehet kedvez­ményes áron. Nyugdíjasok 50 száza­lékos kedvezménnyel vehetik igénybe szállítóeszközeinket. A kulturális és szociális alap összege a múlt évben összesen 70 ezer koronát tett ki. A legtöbb pénzt igénylő akciók termé­szetesen az üdültetések, tanulmányi utsk, gyógykezeltetések voltak. Ezer­kilencszázhetvenháromban — például — annyian üdültek szövetkezeteink­ből. ehányan beadták a kérvényt. (Sr°rkesztő meglegyzése: az üdülők száma 7 volt l Ez pedig fejlődésünk­nek szintén egy komoly mutatója má’-csak azért Is mert sok év telt el úev,' hogy az üdültetéssel nem Igen dl-sekedbettünk. A gyógykezeltetése­ken kívül tanulmányutakat Is szervez­tünk. Szakembereink jártak a Szov­jetunióban, Magyarországon, Bulgá­riában, s főleg az agronómial és me­­chanlzáctós szakaszokat tanulmányoz­ták — egyes fellettebb gazdaságok­ban. Szövetkezetünkben már hosszú évek óta praktizáljuk dolgozóink gyer­mekeinek üdültetését. A múlt évben 15 gyermek a Detva—Kriváň szaka­szon üdült, az idén ugyanennyi a de­­mánovai erdőben üdül majd. — A fent említettek mellett még sok olyan szociális támogatást nyúj­tunk, melyek kisebb pénzügyi befek­tetést igényelnek. Ide sorolnánk pél­dául azt, hogy könyvtárunkat évente újabb kötetek vásárlásával bővítjük. (A szerkesztő megjegyzése: a szövet­kezet vezetősége — a járatott lapok példányszáma szerint — nem nagy gondot fordít az egyes sajtótermékek rendelésére. Ebből kitűnik az is, hogy nem törődik azzal, szakemberei mi­lyen mértékben gyarapítják a korsze­rű termeléssel kapcsolatos ismeretei­ket, valamint azzal, hogy állandó kap­csolatban legyenek a kultúrával, a tudományos kutatás legújabb módsze­reivel. A 2000 hektáros szövetkezet csupán 14 Szabad Földműves-t lárat. Pedig a közvélemény szerint a tagok igenis igényt tartanak erre a heti­lapra.) — Aktívan támogatjuk az egyes szervezeteket. Ilyen például a CŠE­­MADOK és a SZISZ helyi szervezete is. Az utóbbival kissé úgy állunk, hogy több is az a segítség, mint amire megkér bennünket a szervezet veze­tősége. Ezt főleg azért említem, mert javítani kellene a SZISZ helyi szerve­zetének működésén. Minden téren több a lehetősége, mint amennyit ki­használ. Ennyit a szociális és kultu­rális alap kihasználási módjáról. Per­sze, az említetteken kívül még számos akciót támogatunk ebből a keretből. Szövetkezeteinknek az említettől nagyobb gondot kell fordítaniuk a szociális és kulturális alap megterve­zésére és ésszerű felhasználására. Itt nem gépekről, termelési eszközök be­ruházásáról, hanem az emberekről van sző, akit szocialista társadalmunk és népgg^daásgunk legfontosabb éle­mének kell tekintenünk. KALITA GÄBOR Az 1949-ben alakult szövetkezet ” tagjai nehéz időket éltek át, hiszen a második világháború pusz­tító hatása ezen a tájon kézzelfogha­tóan kiütközött. A munkásosztály 1948. februári győzelme azonban fel­nyitotta az emberek szemét, s cselek­vésre késztette őket. Ezt követte a CSKP IX. kongresszusának történelmi jelentőségű határozata, amely meg­hatványozta a dolgozók akaraterejét. Ennek a kongresszusi határozatnak az alapján a község pártharcosai úgy döntöttek, kezükbe veszik sorsuk irá­nyítását. Szövetkezetei alakítottak. Csakhogy a kezdet bizony nem volt könnyű. Előbüjtak a gyönge szerve­zeti-gazdasági alapokon nyugvó kö­zös gazdaság „gyermekbetegségei“. Valach )ános, a szövetkezet első el­nöke sokat tudna erről beszélni. Ma már nyugdíjas, mégis melegség, jóleső érzés járja át a szívét, amikor átte­kinti 25 év hatalmas gazdasági fejlő­dését, a tagok anyagi-szellemi fel­­emelkedését, a község alapjaiban tör­ténő megváltozását, megifjodását. Valach elvtársra, valamint a többi alapító tagra, harcostársra hálával emlékeznek a község dolgozói. Mert­­hiszen az ő áldozatkész munkájuk volt a boldog jelenük megalapozója. Pakusza Lajos, a szövetkezet mos­tani elnöke hét évvel ezelőtt vállalta el a felelősségteljes megbízatást: s nem is élt vissza a tagok bizalmá­val. A szakkáderek továbbképzését, a szövetkezeti demokrácia elveinek gyakorlati érvényesülését tűzte ki legfontosabb feladatul. Lényegében 1958-ban kezdődött a közös fejlődése, amikor a géppark sajátja lett, gazda­sági épületeket hoztak tető alá, s ál­latállományt vásároltak. Lassan meg­változott a tagok gondolkozása, kö­zöshöz való viszonya. Néhány év múl­tán a szövetkezet a legjobbak sorába küzdötte fel magát.­... A mült évben bekapcsolódtak a járási versenybe, s gabonatermesztés­ben a tisztes 4. helyet vívták ki, 51 mázsás hektárhozamátlaggal. Szőlő­ből 135,6 mázsa termett hektáronkint, a kertészeti dolgozók 67 ezer koro­nát „termeltek ki“ hektáráról. Nem véletlen, hogy a kertészetet száz hek­tárra bővítik, melyben jelentős szere­pet kap majd a fóliás zöldségtermesz­tés. — Habár 2957 literes fejési átlagot érünk el — idézem az efsz-elnök sza­valt —, mégsem nyugodhatunk bele abba, hogy a legjobb és a leggyön­gébb eredményeket felmutató fejők évi fejési átlaga között 1327 liter a különbség. Ezt a csorbát mielőbb ki kell köseörülnünk ... !“ A közős építkezési csoportja nem­rég fejezte be a 300 férőhelys tehén­­istálló építését. Ide a legjobb dolgo­zók közül válogatják — vagy már az­óta össze is válogatták — a fejőket. Természetesen, korszerű szociális épület létesítését is előirányozták. Ottjártamkor Kovács Ernő üzem­gazdász épp a szocialista brigádok eredményeinek értékelésével foglala­toskodott, hogy ezt követően a tag­gyűlésen és faliújságon népszerűsít­hesse a hasznos ötleteiket, kezdemé­nyezéseiket, legjobb termelési mőd-Negyedszázad tükrében EZ EV AUGUSZTUSÁBAN ÜNNEPLI А ТЕК. LUŽANY I (NAGYSALLÖI) EFSZ TAGSÄGA A SZÖVETKEZET FENNÁLLÁSÁNAK szereiket, s azt is, miként törekednek a brigádtagok az általános műveltség színvonalának emelésére. Az üzem­gazdásztól tudtam meg, hogy a szö­vetkezet a múlt évi termelési-pénz­ügyi tervét 110 százalékra teljesítet­te. S azt is, hogy valamennyi tag készségesen kapcsolódik be a szocia­lista munkaversenybe. A versenyszellem kibontakoztatását nagy mértékben elősegíti a 69 tagú pártszervezet, Kovácsik János párt­elnök vezetésével. Tavaly 400 ezer koronát merítettek ki kulturális- és szociális célokra. Ennek az összegnek egy jelentős há­nyadát a. tagok szakmai-politikai to­vábbképzésére, elsősorban a fiatalok iskoláztatására fordították. Jelenleg JOBB-MUNKAKÖRNYEZET SZEBB ELET 14 fiatal tanul mezőgazdasági közép­iskolában, s a jövő évre 25-öt tervez­tek. A tanulmányaikat sikeresen be­fejező fiatalok 800 korona pénzjuta­lomban részesülnek, fejenként. Jórészt a fiatalokról való sokoldalú gondos­kodásnak köszönhető, hogy a tagok életkorátlaga 40 év alá szorult. A szövetkezet minden tagjának já­rat valamilyen újságot, mezőgazdasá­gi szaklapot — saját választása sze­rint. Vagyis, meghatározott néhány újság közül szabadon választhatnak a tagok. Például — kellemes meglepe­tésemre — 176 tag a Szabad Földmű­25. ÉVFORDULÓJÁT. vés mezőgazdasági hetilapot válasz­totta. Említést érdemel továbbá, hogy a szövetkezet rendszeresen gondosko­dik saját könyvtára (szépirodalmi, szak- és politikai művek) feltöltésé­ről, s az olvasás megkedveltetéséről. Mert — mi tagadás —, az olvasásra, önművelődésre nevelni kell az embe­reket! Ez a szövetkezet oktatási és művelődési állandó bizottsága tagjai­nak egyik legfontosabb feladata. S ami még a szociális juttatásokat illeti: évente mintegy 20 egészségileg rászoruló tag részesül külföldi üdü­lésben, fürdői gyógykezelésben. Nyolc­tízen külföldi tanulmányutakon, ta­pasztalatcseréken vesznek részt. Hu­szonöt gyermeket örvendeztetnek meg évente kül- és belföldi nyaraltatással. Az újházasok 1000 korona nászaján­dékot kapnak a szövetkezettől, s ha mindketten a közösben dolgoznak, 6000 korona stabilizációs kölcsönt nyújtanak számukra. A nyugdíjasaik járadékát egy személy esetében 650, férj-feleség esetében 1000 koronára egészítik ki, havonta. Kölcsönös baráti kapcsolat fűzi a nagysallói szövetkezet tagjait a ma­gyarországi kondorosi termelőszövet­kezet tagjaival. Ez évi 5—6 napos ta­pasztalatcserét jelent 80 tag számára — mindkét részről. Kulturális élet dolgában nincs hiány: a helybelieken kívül a nitrai, komáromi és a bratislavai kultúr­együttesek, színészek is vendégszere­peinek. Törődnek a tagok lakáskörülmé­nyeivel is: egy 16, egy 12 és egy 4 lakásos korszerű lakóházat építettek. A katonai szolgálátból hazatérőknek 2000 korona stabilizációs kölcsönt nyújtanak. A sportot- és testnevelést a szövetkezet felkarolta, anyagilag és erkölcsileg támogatja. A ma 2500 hektáros szövetkezet a Haladás nevet viseli. Szeretnék minél előbb megteremteni az összhangot az ez év elején hozzájuk csatlakozott málasiakkal. Szakosítani a termelést, gépesíteni a még kézzel végzett mun­kát. Máris a nagy táblák kialakításán fárdoznak, hogy a nagy teliesítménvű gépeket maximálisan kihasználják, érvényesítve a leghaladóbb termelési módszereket. Legfőbb céljuk: éssze­rűbben, többet, jobbat, olcsóbban ter­melni! Öbert János, Málaš Lépést tartanak a fejlődéssé Kilencszáz hektárnyi földön, egy kezdték a közös gazdálkodást az oko­­rozzant traktorral és öt pár lóval či (ekecsi) nincstelen mezőgazdasági munkások. Havi jövedelműk így nem haladta túl a 400 koronát. Ámde, nem hátráltak meg a nehézségek elől. Öt­venkettő augusztusában nagyabb ará­nyú felvilágosító, népnevelő munka eredményeként számos kis- és közép­paraszt belépett a közösbe, s ilymú­­don a közösen művelt földterület 1600 hektárra bővült. Gyarapodott az igavonó állatok szá­ma is. Ekkor építették fel az első közös istállót, ami némi javulást ered­ményezett az állattenyésztésben. Emelkedett a munkaegység értéke. Egyre szilárdabban kapaszkodtak a közös talajába az új úton járúk. Közben a vezetőség stabilizálódott. Mind több szorgoskezű dolgozó látta biztos jövőjét a szövetkezetben. A szívós tervszerű munka első „gyü­mölcsei“ 1955-ben értek be valójá­ban, amikor búzábúl 23, árpából meg 24,8 mázsás hozamátlagot értek el, ami ebben az időben már jó ered­ménynek számított. Ugyanígy az évi 1177 literes tejhozamátlag. Viszont az addigi legnagyobb lendületet a hat­vanas években érte el a termelés üteme, amikor mar nemcsak az agro­technikai műveleteket tudták színvo­nalasan biztosítani, hanem a nagyobb hozamú gabonafajták hódítottak te­ret. Számottevő előrehaladás lehető­sége nyílt azáltal, hogy 1959-ben a szövetkezet átvette a mezőgazdasági gépeket a gépállomástól, saját keze­lésébe. A közel kétmillió korona érté­kű géppark nagyon kedvező műszaki alapot biztosított a gazdálkodás fel­lendítésére. S pár év múltán (az 1964-es évben) a növénytermesztés nyerstermelésének értéke már erősen megközelftette a kilenc millió koro­nát. Ugyanakkor ugrásszerű fejlődés mutatkozott a tejtermelés szakaszán az ezt követő évtizedben: az 1964. évi 2731 literes tejhozamátlag közel ezer literrel emelkedett. S búzából tavaly már 50,2, árpából 44,9 és kukoricából meg 67 mózsős hektárhozamot értek el, ami igen lényeges különbség. Jobb szociális és kulturális gondoskodás Tavaly már az egy állandó dolgozó­ra jutó évi jövedelemátlag elérte a 22 800 koronát. így azután nem cso­da, hogy az utóbbi évtizedben 126 szövetkezeti tag épített új családi házat, s 52 vásárolt személygépkocsit. Évente 120—160 szövetkezeti tag vesz részt különféle társasutazásokon, ezen kívül 8—10 dolgozó jut évente gyógyfürdőbe, hogy visszanyerje egészségi állapotát, friss erőt gyűjt­sön a további igényes feladatok tel­jesítéséhez. S természetesen, a szö­vetkezeti tagok mintegy 80—90 gyer­meke részesül bel- és külföldi üdülés­ben, nyári táborozásban. A közös gazdaság vezetősége rend­szerint szerződést köt a komárnoi Magyar Területi Színház igazgatósá­gával, úgyhogy évente egyszer-kétszer vendégszerepei a jónevű színészgárda. Nyugdíjasaik? Különféle juttatások­ban részesülnek. Ez az emberies bá­násmód a fiatalabbak rokonszenvét is kiváltotta: például az utóbbi három évben ötvenkét fiatal lépett a szövet­kezet tagjainak sorába Kevés az ilyen szövetkezet, ahol ennyi a fiatal, mint itt, ebben az alső-csallóközi fa­luban. Verseny — termeléslendítő, emberformáló A szocialista munkaverseny terme­léslendítő és emberformáló hatását (Folytatás az 5. oldalon.) ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT \

Next

/
Thumbnails
Contents