Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-21 / 38. szám
1974. szeptember 21. SZABAD FÖLDMŰVES .13 A Liptovská Osada-i Augusztus 29 ** Etsz földjei (3800 hektár) a tengerszint felett 400 méter magasságban terülnek el. A 45 millió korona 6vl forgalmat elérő gazdaság a társulás után lett Ilyen nagy. Szántóterülete mindössze 200 hektár, ahol évek óta sikeresen termesztik az ültetőburgonyát. A múlt évben 210 mázsás hektárhozamot értek el és idén sem számítanak kevesebbre. Az összterület 30 százaléka rét, 58 százaléka pedig legelő. A rétifű begyűjtése is komoly gondokat okoz, mert a jő technikai adottsággal rendelkező „reform“ kaszálógépeket sem használhatják mindenütt és ezért meg kell fogni a kézikasza nyelét is. A termést a lehető legkisebb veszteséggel gyűjtik be és tárolják. A fű nagy részét lisztté őrölve, esetleg szemcsés állapotban tárolják nagy tápértékkel. A gazdaságban Milan PanCula, a szövetkezet elnöke és Janovec főökonómus, a 2200 hektár hegyi legelő fűtermése gazdaságos felhasználásának problémáiról tájékoztatott. Emiatt fő a legtöbbet a fejük. Az egyéni gazdák gyermekeikkel, házimunkát végző asszonyaikkal szinte minden talpalattnyi legelőre kihajtották a Juhnyájat. Amikor azonban megalakult a szövetkezet, előre nem látott problémák miatt a felére csökkent a juhállomány és a hegyilegelők ffltermésének nagy része kimagzott, elértéktelenedett. Akkoriban a „vezérkar“ a sok jövedelmet hozó melléktermelést helyezte előtérbe. Azonban a szakiskolákat végzett vezető káderek végülis belátták, hogy vétek a juhtenyésztés lehetőségeinek a ki nem használása. Erre itt kitűnő feltételek vannak és a juhtejből készült termékek iránt mind belföldön, mind külföldön nagy a kereslet. Sok-sok vita, felmérés után végülis kidolgozták azt a távlati ter-Békésen legelő juhnyái. vet, mely szerint a jövőben 4000 juhot tartanak, és 1500 bárányt hizlalnak. A számítások szerint a juhok átlagos évi sajthozama 20 kg körüli lesz, a bárányokat pedig 100 nap alatt hizlalják 30 kg-os súlyra. A korszerű etetési technikával és megfelelő takarmány adagolással úgy vélik, hogy egy juh 1200 korona hasznot hoz a közösnek. Az elnök és az ökonómus szerint a valaška fajta juhok tenyésztése ilymódon kifizetődő, de még mindig nem túl nagy a tiszta nyereség. Ezért „menet közben“ is állandóan tökéletesítik a termelési folyamatot, hogy a lehető legkisebb költséggel többet termelhessenek. Az iroda és szociális épület. 3UNTÍNIÉSZTÉ8 Р.ЁЕЕЬёКШ IK jbibtr* Beszélgetés közben kiderült, hogy a juhtenyésztés fejlesztésének számos olyan problémája van, amelyeket hamarosan meg kell oldani. Első helyen említhető, hogy a termelési folyamatok még mindig sok fizikai erőkifejtést igényelnek. Emiatt a fiatalok nem szívesen vállalnak munkát a juhtenyésztésben. A vezetőség ezért tekintélyes költséggel korszerű juhaklokat építtetett, amelyekbe a legjobban bevált fejőberendezéseket szerelték be. Az elemzés azonban kimutatta, hogy az akiok túl drágák, mert az egy állatra jutó beruházás mintegy 7500 korona. Más utat kellett tehát keres-A mozgékony „reform“ kaszálógópekkel könnyen, gyorsan gyűjthetik be a hegyilegelők termését. (A szerző felvételei.) Növendékmarha nevelése kooperációs alapon J. Caplovič mérnök, a Közép-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főállattenyésztője beosztásából eredően számos szervezési kérdés megoldásával közvetlenül hatást gyakorol a termelésre, ezért hasznosnak tartjuk megismerkedni egyes nézeteivel. A jelenlegi időszakra jellemző az állattenyésztés belterjesftése. Az üzemek zöme szakosítja termelését. A szakosítás nemcsak az állatféleségekre, de azon belül az egyes korcsoportokra és termelési irányokra is vonatkozik. Legnagyobb összpontosítást ez idáig a baromfitenyésztés szakaszán sikerült elérni, miközben az állományszám tovább fokozódik. A sertéstenyésztés területén nagyarányú összpontosítást lehetővé tevő új, korszerű farmok épülnek. Nagyarányú együttműködés fejlődött ki a nemesitő-, a szaporító- és a haszontenyészetek között. Az állattenyésztés belterjességének fokozásában ez idáig a szarvasmarhatenyésztés mutat legnagyobb lemaradást. Ez a közép-szlovákiai kerület vonatkozásában, mindenekelőtt a borjak nevelésében és a marhahizlalásban mutatkozott, pedig ott a növendékmarhák nevelésére igen kiválóak a természetes feltételek. A szarvasmarhatenyésztés kötődik leginkább közvetlenül a termőterülethez. Ezért ez a termelési ágazat a kerület adottságai következtében csaknem minden mezőgazdasági üzemben helyet kap, kivéve a juhtenyésztésre szakosított üzemeket. Nyilvánvaló, hogy a nagy területű rétek és legelők termése legelőnyösebben, leggazdaságosabban a szarvasmarhákkal való legeltesse) használható ki. Ez a tényállás hozta előtérbe a növendékmarbák legeltetéssel végzett nevelésének kérdését. Bizonyos, hogy a legelőn nevelkedett üszők jobban elviselik majd a gépesítésre alapozott technológiát'. SZAKOSÍTÁS Az üszőnevelésre irányuló szakosítás lehetőséget nyújt az Uzemközi kooperációs kapcsolatok kiépítésére. A kisebb mezőgazdasági üzemek társulása után sokhelyütt üzemen-belüli szakosítást szerveznek. Uzemközi együttműködésre a borjúnevelés adott lehetőséget, egyébként a kooperációs kapcsolatok a kerületben még nem fejlődtek túlságosan ki. A szakosítás és az üzemközi együttműködés nagyobb kifejlődésére több tényező gyakorol hatást. Ezek egyike az egyéni gazdaságokban, valamint a szövetkezeti tagok tulajdonában levő nagymennyiségű szarvasmarha. Az utóbbi időben ezek száma csökkent. A múlt évben a magánkézen levő szarvasmarhák száma 8000-rel lett kevesebb a kerületben! BERUHÁZÁS Amennyiben a kerületben a következő évekre tervezett szarvasmarhaéllományt mag akarják tartani, úgy szükséges a régi istállók korszerűsítése a növendékmarhák, valamint a hízúállatok részére. Ennek sikerét fékezi az a tény, hogy a fejős-1Ш TEKTISSTES tehenek számára az új farmok létrehozása a szükségesnél lassúbb ütemű. Az elmúlt évben a növendék- és a hízómarhák részére 40 ezer férőhely hiányzott! A szakosítás ás az együttműködés érdekében minden lehetőt megtesznek,hogy a kerületben létesülő nagykapacitású tehénistállók, illetőleg farmok építését meggyorsítsák. EGYÜTTMÜKÖDES A közelmúltban gondot okozott a széna téli készletének kialakítása, de ezt ma már különösebb nehézségek nélkül megoldják. A Banská Bystrica-i járásban a borjúnevelés terén 1989-ben alakították ki az első kooperációs kapcsolatokat, mégpedig a Podlavicei Efsz-ben. jelenleg a járás területén négy 3000 férőhelyes központi borjúnevelde működik, ahol a jérás szocialista mezőgazdasági üzemeinek 50 azázalékos termelését oldják meg. Ez a négy mezőgazdasági üzem 11 további gazdaság részére neveli a borjakat. Itt bonyolítják la a szövetkezeti tagoktól megvásárolt borjak nevelését is. A borjakat 10—14 napos korban összpontosítják és tejpótléval táplálják. A nevelő gazdaság a borjakat úgynevezett kooperációs áron vásárolja meg, ami púidul az 50 kg-os élősúlyig terjedő állatok esetében kg-ként 8 korona, viszont a 70 kg-os élőül. Sok utazgatás, tapasztalatcsere után végre úgy döntöttek, hogy könynyü épületelemekből 350—400 férőhelyes széjjel szedhető aklokat készítenek. Ezek aránylag olcsók s teljesen megfelelnek a termelési célnak. Előnyük, hogy miután bennük a juhok f mélyalmon telelnek, tavasszal tyúkov kát és csirkéket tenyészthetnek a meleg almon. Az ilyen akiok egész évben gazdaságosan kihasználhatók. A vezetőség minden alkalmat megragad arra, hogy a juhtenyésztésben állandósítsa a dolgozókat. A tavaszi, nyári Idénymunkából felszabadult munkaerőket késő őszön és télen a melléktermelésben foglalkoztathatják. A közös gazdaság lényegesen hozzájárul a lakásgondok enyhítéséhez is. A távlati tervek szerint a tagoknak a jövőben 100 lakásegységet adnak át. A korszerű otthonok használatáért jelentéktelen házbért fizetnek. A közös gazdaságban végzett szemle és a beszélgetés közben szerzett tapasztalatok alapján azt a tanulságot szűrtük la, hogy a jelenlegi körülmények között is gazdaságos lehet a Juhtenyésztés, ha a termelési folyamatok korszerűsítése céljából felhasználjuk a tudomány és a technika legújabb vívmányait. Viszont meg kell mondanunk azt Is, hogy a gépipar még mindig nem ad Jóminőségű berendezéseket a Juhtenyészeteknekl A szövetkezet vezetői elégedetlenek a Hollőban gyártott Juhakolokkal és berendezésekkel. Szerintük még mindig nem teljesen megoldott a Juhok fejése, mert az eddig gyártott berendezések nem tökéletesek, gyakran meghibásodnak. Ennek ellenére a juhállományt a duplájára szaporítják és remélik hogy az Illetékesek a korábbinál nagyobb támogatást adnak a juhtenyésztés fejlesztésére. Balia József súly feletti állatok vonatkozásában már élősúly kg-ként 15 korona! A borjakat eladó gazdaságban az állatokat piros színű füljelzővel látják el, s ennek alapján a gazdaság üszőkorban saját állatait visszavásárolja. A borjakat 180—200 kg-os élősúlyig nevelik. Eladási áruk élősúly kg-onként 15 korona. A martini járásban az elmúlt évben helyezték üzembe a blatnicei üzemközi borjúneveidét. Itt évente 1000 borjút nevelnek. Ezen berjúnevelde létesítésében három mezőgazdasági üzem vett részt. A luöeneci (losonci) járás 21 mezőgazdasági üzeméből 12 vesz részt a három üzemben végzett közös borjúnevelésben. Ezen neveldék évi kapacitása 4500—5000 növendékállat. A Lipt. Mikuláš-i járásban két szövetkezet együttműködik a borjúnevelés terén. A zvoleni járásban Krupinán helyezték üzembe azt a borjúneveidét, amelyet 4 mezőgazdasági üzem létesített. A nevelde kapacitása évi 1200— 1300 borjú. A žilinai járás három központi borjúnevelúéjében az elmúlt évben 3500 növendékállatot neveltek. A lučenecl, a Banská Bystrica-i valamint a žilinai járásban üzemközi együttműködésben üszőneveléssel is foglalkoznak, ami szintén előnyösnek mutatkozik. Amennyiben megoldódik a nagykapacitású új istállók építése, illetőleg a régiek korszerűsítése, úgy reális lehetőség nyílik arra, hogy az említett kooperációs kapcsolatok túlnőjenek az egyes járások, esetleg a közép-szlovákiai kerület határain. TAKARMÄNYTERMELÉS A más járások részére végzett borjúnevelés az állatok elhelyezésén kívül megköveteli a takarmányozás kérdésének megoldását is. Ezzel éli összefüggésben a legelők és a rétek zöldtakarmány termelésének kívánt növekedése. Ez azt jelenti, hogy a talajerőfokozásban sok a tennivaló. Tökéletesebbé kell tenni a takarmánybetakarítást, a tárolást, valamint a konzerválást. Mindez persze befektetéssel, de végeredményben az eddiginél sokkal jobb ökonómiai eredmények elérésével valósulhat meg. KUCSERA SZILARD A BRUCELLÓZIS MEGELŐZÉSE Az egyedi vizsgálatok nem elégségesek a megelőzésen alapuló terv sikeréhez. Nyájvlzsgélatok alappján mentesnek talált állományok állatait lehet csak egészségesnek tekinteni, ellenkező esetben valamennyi állat fertőzött vagy fertőzésre gyanús. A mentes állományokat folyamatos szűrővizsgálatoknak kell alávetni. A fertőződések elkerülésére három zónát kívánatos felállítani és az állatforgalmat e szerint szabályozni. A mentes zónának azt tekintjük, ahol 100 mentes tenyészetre legfeljebb egy fertőzött állat jut. A külső forgalom elől a mentes zónát le kell zárni, a fertőzött gőcot pedig felszámolni. A zónában csak a határterületeken szükséges vaccináznl, a szűrővizsgálatokat el kell végezni. Vannak ellenőrzésen kívüli és ellenőrzés alatt levő zónák, ahol a vacclnázás kötelező. Ezekben a zónákban valamely tenyészet mentességet csak úgy szerezhet, he biztosítja az izolációt, a szűrővizsgálatokat elvégezteti, a vetéléseket jelenti és az előírt forgalmi korlátozásokat betartja. Í-) AZ ÉVSZAK HATASA A TEHENEK VEMHESÜLÉSÉRE Tizenkét hegyi és dombvidéki, valamint 10 síksági körzetben levő tehenészet vizsgálata és elemzése megmutatta, hogy a hegyi és dombvidéki körzetekben a februártői júliusig ellett tehenek lényegesen könnyebben vemesültek, mint az augusztustól januárig terjedő Időszakban ellettek. Az elléstől az első folyatásig terjedő Időszak 15 nappal rövldebb volt, az első termékenyítésre termékenyült tehenek aránya pl. júliusban 82 °/o, szeptemberében 53 %. Síksági körzetekben az áprilistól júliusig ellett tehenek vemhesültek lényegesen jobban, mint a más Időszakban ellettek. —2. V.j— NYALÖSÖ A SZARVASMARHA RÉZHIÄNYÄNAK MEGELŐZÉSÉRE Legelőn tartott, éves növendékmarhák három csoportjának O, továbbá 2,5 és 5 % rézszulfáttartalmú nyalósót adtak. Megállapították, hogy a rézszulfátos nyalőső nem volt elég ellenálló az Időjárással szemben. Az állatok lényegesen többet fogyasztottak belőle, mint a rendes nyalósóból. Azok a nagy egyedi különbségek, amelyek a sófelvételben mutatkoztak a korábbi megfigyelések során, alig tükröződtek az állatok májának réztartalmában, ugyanabban a csoportban. A 2,5 és 5 %-os rézszlnt megakadályozta a máj 1 réztartalmának nem kívánatos hirtelen csökkenését, anélkül, hogy rézmérgezés veszélyével járt volna a többi állatra nézve. Ha az időjárásnak ellenálló nyelését tudnának készíteni, a réz hozzáadása a nyalósóhoz olcsó és könnyen kivihető módszert nyújtana a növendékmarhák rézhiányának megelőzésére. —M. V.— A TOGYBIMBÖK FERTŐTLENÍTÉSE Az újrafertőződés megakadályozható a fertőződés! lánc megszakításával, fokozott higiénia mellett. A tőgybimbék közvetlenül a fejés után speciális, a tőgyblmbő alakjához illeszkedő, oldattal töltött plasztikedánybe merítve fertőtleníthetők. A fertőtlenítő edény két részből áll, a felső rész rátolhatő a tőgybimbőra, az alsó rész pedig tartalmazza a fertőtlenítő oldatot. Az alsó rész összeszorításakor a felső részbe préselődtk a fertőlenítő oldat, amelybe a tőgybimbé belemerül. A szorítás megszüntetésekor az oldat viszafolyik az alsó részbe. A bimbé merítéses fertőtlenítése a tőgymosással és az egyszer használható steril papír tőgytörlő használatával, jelentősen csökkentheti az újrafertőződést. —G—
