Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-21 / 38. szám
1974. szeptember 21. SZABAD FÖLDMŰVES 11 ■korábban már hirt adtunk róla, " hogy a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a szarvasmarhaállomány termelőképességének javítására hosszú távra szóié programot dolgoztak ki. A mezőgazdasági igazgatóság a feladatok megvalósításában a mezőgazdasági üzemek szakemberein kívül a kutatókra, valamint az állattenyésztési felügyelőségre és nem utolsó sorban az állategészségügy dolgozóira támaszkodik. Ennek kapcsán a járás területét több körzetre osztották, s a programban megbatározott biológiai anyagot (apaállatok spermáját) használják a tehénállomány megtermékenyítésében, megfelelő hasznú utódok kialakítása céljából. A Horný Bár-1 (felbári) szövetkezet — mely a program valóraváltásában ugyancsak érdekelt — egyike azon gazdaságoknak, amelyek a járásban a legkésőbben likvidálták a tbc-s tehénállományt. Tulajdonképpen ettől az időtől beszélhetünk ebben a szövetkezetben a hasznosság javulásáról. Aki jártas a szarvasmarha-tenyésztésben az jól tudja, hogy áj tehénállomány nevelése nem történhet máról holnapra. Ez azt jelenti, hogy itt is időbe telt, amíg a régi állatok helyében egészségeseket, jobb hasznúakat nevelhettek. Végülis az emberek áldozatkész munkáját siker koronázta, így jutottak el a mába. Jelenleg 385 tehene van a gazdaságnak — 100 hektár mezőgazdasági földterületen 24 tehenet tartanak. Mire kifejlődött az új, a termelőképesebb szlovák-tarka tehénállomány. további probléma került a felszínre. Nemcsak felbári viszonylatban, hanem sokkal tágabb értelemben. Ott ugyanis, ahol a szlovák-tarka tehenek évi átlagban 3400—4000 liter vagy több tejet termelnek egyedenként, bizony sokkal nehezebb azok tejhasznosságának fokozása, mint például ott, ahol 2500—3000 litert fejnek tőlük! Ezért vált igénnyé a meglevő alapállomány biológiai képességének feljavítása. Ebben a szövetkezetben a múlt évben 3400 liter tejet fejtek tehenenként, ami e járásban legfeljebb csak nyújtanak a nagyobb termelőképességről, akkor minden bizonnyal kiterjesztik a keresztezést az egész szlovák-tarka állományra. Vitán kívüli, hogy a termelő és a társadalom szempontjából nem kimondottan és nem egyedül a tejhasznosság fokozása a döntő fontosságú, hanem egyben az is, hogy megfelelő vágósúlyú hízómarhák kerüljenek eladásra, azaz minél kevesebb egyeddel teljesíthető legyen a húseladási terv. Ha ugyanis a keresztezésből származó vágóállatoknál lényeges súlycsökkenés mutatkozna, akkor ATERMELÉS KOMPLEX RACIONALIZÁLÁSÁT CÉLZÓ PROGRAM MEGVALÓSÍTÓI! 30 OTLE1 HASZNOS ÚJÍTÁS Ésszerű megoldás, minimális költséggel Az esetek többségében egy-egy gépesítő, brigádvezető vagy traktoros szákma-szeretete, a gépekhez való vonzalma határozza meg ki milyen mértékben részese az újítómozgalomnak. Ilyen ember többek közt a koltai szövetkezet gépesítője, Koloman Stacho elvtárs is, aki munkatársaival együtt évek során már számos újítás értelmi szerzője volt. Hogy mi a titka ennek? Egyszerűen az, hogy mindig és mindenhol nyitott szemmel jár, s még valami, nem foglalkozási lehetőségnek, hanem hivatásnak tekinti szakmáját. Egy alkalommal például fölfigyelt arra, hogy a szövetkezet fekálkocsiján rendszerint idő előtt használódik el a vákumszivattyű. Bizony némi időt vett igénybe míg eljutott a megoldásig. Kidolgozott néhány elképezelést, módozatot, majd közülük a legalkalmasabbat valóraváltotta. Nem alkotott újat, hanem arra törekedett, hogy észszerű megoldással meghosszabbítsa a vákúmszivattyúk üzemelési élettartamát. Az egyik szivattyú leszerelésekor megállapította, hogy annak a belső alkatrészei hamar megrongálódtak. Kiderült, hogy ennek az ismétlődő előfordulását kisebb módosítással megelőzheti. Egy ilyen megrongálódott vákumszivattyút univerzális szerkezettel befogott és ennek a belső átmérőjét 1,8 mm-re alakította ki. A vákumszivattyú forgórészét (rotor) valamint a késnyergeket megtisztogatta. s aztán a rotor zavarmentesen működhetett. Ha például a széjjel szerelésnél a kések hibátlanok, akkor megfordíthatók, ha azonban üzemelés közben károsodást szenvedtek, újakkal kell kicserélni azokat. Az ilyen vákumszivattyű a tökéletesítés után hasonlóan használható, mint a teljesen új. Megjegyzendő, hogy egy új vákumszivattyú nem kevesebb, mint 3200 koronába kerül! Élettartama tehát nem volt arányban az árával. Ezért kifizetődő a meghibásodott szivattyúk kijavítása. Például egy olyan szivattyúnak a rendbetétele, amelyet régebben eldobtak, ma csupán 386 korona anyag- és munkaráfordítással újjá varázsolható. Legutóbb Stacho elvtárs eljárásával három ilyen megrongálódott vákumszivattyút javítottak ki. Ezzel 7442 koronát takarítottak meg a szövetkezetnek. (hoksza) ösztönző lehet a jobb eredmény eléréséhez, mert számos gazdaság jóval nagyobb tejátlagot ért el. Vajas Károly főállattenyésztő és Halász István zootechnikus megjegyezte, hogy célravezető biológiai beavatkozás nélkül, a rendelkezésre álló szlovák-tarka tehénállománnyal, az előbbre jutás meglehetősen nehézkes lenne. Jő lehet, hogy a szlovák-tarka állománynak sok jó tulajdonsága, erénye van, amit a jövő szempontjából is meg kell őrizni a keresztezéssel létrehozott új biológiai anyagban. Így lett ez a szövetkezet is részese, illetve megvalósítója annak a programnak, amelynek keretében létre kell hozni az új, a nagyobb termeloképességu tehénállományt. Ennek kapcsán a szlovák-tarka teheneket keletfríz származékú apaállatok spermájával termékenyítik meg, hogy megfelelő haszontulajdonsággal rendelkező utódokat nyerjenek a termelés fellendítéséhez. Természetesen ez a keresztezés amolyan próbálkozásféle is. Ezért érthető, hogy csak a tehénállomány bizonyos hányadára terjesztették ki a szövetkezetben. Ha persze már az Fi-es utódok meggyőző bizonyítékot feltétlenuül más. okszerűbb keresztezést megoldáshoz kell folyamodni, mely lehetővé teszi az ideális súlyszint kialakítását. , Ebben a gazdaságban a múlt évben a szlovák-tarka állomány 100 tehene átlagában 89 borjút választottak el, s az előtte való esztendőkben mintegy 100—125 üszőt soroltak be a tehénállományba. Ez azt bizonyítja, hogy az állomány-felújítást következetesen végzik. Az elsőborjasok további sorsa természetesen az első laktáciő végeredményétől fiigg. A laktáció átlagának egyedenként legalább 2500 liternek kell lennie ahhoz, hogy egy-egy elsőborjast besorolhassanak a törzsállományba! Amelyik nem adja meg ezt az átlagot, az természetesen a hizlaldában köt ki és gyorsított takarmányozás után kellő vágósúlyban értékesítésre kerül. Magától értetődő tenyésztési követelménnyé vált, hogy a borjakat megszületésük után 14 napig az anyjuk alatt hagyják, majd további 14 napig, a 180 férőhelyes korszerű borjúnevelőben tejporból és Aureovit C—12-es tápból készült eleséget kapnak, ami természetesen a keresztezettekre is vonatkozik. Egy hónap elteltével a borjak egalizált tejporból készült táplálékot kapnak — két hónapon keresztül. Ezt követően az étrend zsenge hereszénából, lucernalisztből és speciális tápokból áll. Elválasztás után a továbbtartásra megfelelőnek Ígérkező egyedeket külön istállóban összpontosítják és megkülönböztetett gondossággal nevelik. Ezek az állatok nyáron legelőre kerülnek, s az egészséges környezetben jól kifejlődnek. A zsenge fűvel megkapják a test felépítéséhez szükséges elemeket, tápanyagokat, vitaminokat stb. Az állatokat alkalmas időben a tenyészprogramnak megfelelően befedeztetik és áthelyezik az elsőborjasok istállójába, ahol megfigyelés alatt állnak az ellésig. A szakemberek hangsúlyozták, hogy nagyon elégedettek a mesterséges megtermékenyítés eredményével, ami természetesen a szövetkezeti dolgozók lelkiismeretes munkáján túl egyben az állattenyésztési felügyelőség és az állategészségügy dolgozóinak a jó munkáját dicséri. Még talán annyit: lehet, hogy a szövetkezet tehénállományának a tejhasznossága mostanában talán még nem érte el azt az átlagot, mint például a legjobb gazdaságok, azonban figyelembe kell venni azt, hogy a tbc-s tehénállomány lecserélése után saját erőből küzdötték fel magukat, ami nagyon dicséretre méltó. Korábban ugyanis a tehenek napi átlagos tejtermelése csak 5—5,5 liter volt, mostanában pedig nem ritkaság a 10—11 literes tejátlag sem. Adatok bizonyítják, hogy az első félévben a szövetkezet tehénállománya napi átlagra átszámítva egyedenként 9,72 liter tejet termelt. Ha tehát továbbra is tartják ezt a színvonalat, akkor az év végén még jobb átlagot érnek el mint tavaly. A termelés technológiájával összefüggésben talán csak annyit, hogy bizony a munka végzése még a ha-' gyományos keretek közt történik, tehát nagyon időszerű volna a régi istállóknak a korszerű termelési technológiára való átépítése, esetleg új, modern tehénistálló kivitelezése. A zootechnikusok megjegyezték: szó van ugyan egy új 400 férőhelyes tehénistálló építéséről, azonban — annak ellenére, hogy a kivitelezéshez szükséges beruházási eszköz kéznél van — a kivitelezés még a jövő nagy kérdéseinek az egyike. Eddig ugyanis más fontos beruházások végett nem kerülhetett a szóbanforgó új istálló az építési tervbe. Az új szakosítási program minden bizonnyal végérvényesen eldönti, hogy járási méretben mit, hová építsenek, s ezzel hosszú távlatban körzetenként rendszerezik a termelés irányát és összetételét. Tulajdonképpen ez a meghatározója a minőségi tényezők lehető legésszerűbb kialakításának, ami a termelési célokon túl a munka hogyanjának, azaz kultúrájának a kérdéseit is kidomborítja, fontos tartozékként veti fel. HOKSZA ISTVÁN i й1!1111!Ш1ШП1!1П1!1ШШ!ШПШ1Ш1П1П1ШШ1!11!ИШ.МШ111ШПиПШШ1ШШ1Ш11!11П1Пт1111П1Ш1111ШП1ШПЛШШ1ШШПШ!11ПШШ1ШШ«ШтППШШ1 s ] Í Egy tudományos értekezletről A sávos öntözőberendezés, háttérben a külföldi szakemberek csoportja. A berendezés szórófeje üzemelés közben a őachticei szövetkezetben. Уф Június 4-ike és 7-ike között Bratislavában a Kiev-szálló tanácstermében tartották meg az Öntözőgazdasági Kutatóintézet nemzetközi szintű szakkonferenciáját. Élenjáró szakemberek vettek rajta részt a Szovjetunióból, Magyarországról, a Német Demokratikus Köztársaságból, Bulgáriából és Jugoszláviából. A tudományos eszmecsere után a résztvevők megtekintettek néhány szlovákiai öntözőrendszert és a őachticei szövetkezetben üzemelés közben megismerkedtek a PP—67-es típusú új hazai gyártmányú sávos öntözőberendezéssel. Az új öntözéstechnikai berendezés nagy érdeklődést keltett a külföldi szakemberek között. Megtekintése — amint megjegyezték — nagyon hasznos volt számukra. Tarr Gyula, mérnök fUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 'V-ĹčclftLb-Ó-t' CUKORRÉPA NEMESÍTÉS A SZOVJETUNIÓBAN Több mint 80 tudományos kutatóintézet foglalkozik a cukorrépa nemesítésével, új fajták előállításával. Ezek az intézetek gondoskodnak arrúi is, hogy a bevált és fajtaminősítő állomások által elfogadott új cukorrépa fajtákat a mezőgazdasági üzemek is termeljék. A kutatóintézetek összesen 4000—4300 hektár területen folytatnak kísérleteket. Az Intézetek szakosított és kijelölt feladatuknak megfelelően nemesítéssel, az új fajták tulajdonságainak vizsgálatával, vagy vetőmagnemesítéssel foglalkoznak. A kísérleti parcellákon, amelyek száma meghaladja a 150 ezret, körülbelül 1200 fajta cukorrépa termesztésével foglalkoznak. M. T. A BURGONYA TRÄGYÄZÄSA BORRAL Kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogy a bór mennyiben befolyásolja a gumók rothadását. Az eredmények arra utalnak, hogy bórhiányos talajon a bórtrágyázás nemcsak növeli a termést és javítja annak minőségét, hanem fokozza a kórokozókkal szembeni ellenállóképességet is. Az 1,0—1,5 kg/ha-os bór adag (10—15 kg bőrax) használata mutatkozott a legelőnyösebbnek. Nagyobb adagok már csökkentették-a termést.-S. P.TRAKTORGYÄRTAS A KOREAI NDK-BAN A Kóreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Kim Song nevű gyár foglalkozik traktorgyártással. Az üzem a kóreai háború befejezése után, 1960- ban kezdte meg az erőgépek előállítását és az első években már 3000 traktor volt az évi termelése. A gyár széleskörű rekonstrukciója után a termelés gyors ütemben futott fel és jelenleg az évi termelés már eléri a 30 000 darabot. M. T. HÁZTARTÁSI SZEMET ETETÉSE KÉRŐDZŐKKEL Az Ohiól Mezőgazdasági Kutatóállomáson (USA] azzal kísérleteznek, miként lehetne a háztartási szemetet kérődzők takarmányozására alkalmassá tenni. Kidolgoztak egy eljárást . a fémnek, üvegnek és a műanyagnak a háztartási szemétből való kiválasztására és a visszamaradó szerves rész kezelésére. Az így feldolgozom szemétmaradvány a kérődzők számára hasznosítható jelentős mennyiségű cellulózt, fehérjét és más alkotórészt tartalmaz. Tanulmányokat végeztek a szarvasmarhákkal és Juhokkal a kezelt hulladék ízletességének vizsgálatára. Figyelték a tetszés szerinti takarmányfogyasztás alakulását. Hasonlóképpen vizsgálták a tápanyag mennyiségét és az ürülékkel távozó tápanyagveszteséget. Az eredmények szerint a kezelt hulladék jól etethető. A tehenek és anyajuhok takarmányába, a nuvendékmarhák indítótápjába megfelelő arányban keverhető. Folyamatos etetését azonban még tovább кеИ vizsgálni,_______ M. T.
