Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-21 / 38. szám

1974. szeptember 31. SM»4D FÖfiDtfCTO&. A renyheség és testedzés Ma, amikor már „súlyos“ betegsé­geket gyógyítanak, amikor mind bo­nyolultabb műtéteket végeznek, ami­kor az emberek átlagos életkora több mint 70 évre nótt — elérkezettnek látszik az ldó a súlyos betegségek teljes felszámolásra. Ez, sajnos, még nem következett be. Rosszul dolgozik talán az orvostu­domány? A fejlett országokban vég­zett felmérések azt mutatják, hogy egyre több a szív és az agy károsulá­­sával Járó betegség. Kisebb mérték­ben vonatkozik más belső szervekre Is. Miért? Az ok abban keresendő, hogy az utóbbi 15 évben az emberek életszín­vonala Jelentős mértékben megválto­zott. Korunk életmódja sokban ellent­mond az emberi természetnek. Moz­gáshiány, túltáplálkozás és túlzott kételkedés — ez a három negatív té­nyező hiúsítja meg az orvostudomány eredményeit. MOZGASHIANY fis toltaplaltsag A mozgáshiány nemcsak az Izmok hirtelen elgyengülésében és sorvadá­sában mutatkozik meg, hanem a szív térfogatcsökkenésében, koszorúerek szűkülésében, a lélegzet mélységének csökkenésében — pedig ez az életké­pesség egyik fó mutatója —, vala­mennyi szerv és rendszer csökkent működésében — beleértve az Irányító Idegrendszert és az endokrinrend­szert, amelyek éppen a szervezetben fellelhető tartalékoknak hirtelen ter­helésnövekedése esetén való mozgó­sításáért felelősek. A betegségek másik oka a túltáp­­láltság. A mai, magasan fejlett társa­dalomban az embernek elegendő élelmiszer áll rendelkezésére. Kaló­riadús, zsíros, Ízletes és étvágyger­jesztő ételeket fogyaszthatunk. Emiatt sokaknál az egésszégre káros zslrtar­­talékok rakódnak le. A zsír minde­nekelőtt megterhelést jelent bármely sejt számára, meggyorsítja az örege­dés folyamatét, és végül betegséghez vezet. LELKI TÉNYEZŐK Ehhez járul még a túlzott kételke­dés, bizalmatlanság.Az ember túl so­kat tud szervezetéről. Állandóan el­lenőrzi belső szerveinek működését, szinte várja a betegség jeleit. Éppen ez a várakozó készenlét az ember szüntelen önmegfigyelése, voltakép­pen nem más, mint a kéregsejtek ér­zékenységének fokozódása, melynek következtében az ember sokszor a normális Jelenségeket is betegség fe­jeként fogja fel. Felmerül tehát a kérdés, mi a mér­téke — az egészségnek? Az egészség az egész szervezet tar­talékainak színvonalával, a szív, a má], a tüdő ás más szervek tartalék­­funkcióival mérhető. Ha a tartalék­­funkciók csökkentek, kisebb külső hatás Is betegséget okozhat. És meg­fordítva, ha az ember Jó tartalékok­kal rendelkezik, könnyen átvészeli a külső feltételek megváltoztatását, a terhelésnövekedést — beleértve az idegi természetűeket is — és nem beteg. Mindenekelőtt tehát fel kell mérni a tartalékokat. A modern orvostudo­mány rendelkezik az ehhez szüksé­ges különféle funkcionális vizsgála­tokkal. Ezeket azonban mindeddig csak betegeknél, a maradékfunkciók vszintjének megállapítására használ­tuk. Pedig mindezt egészséges embe­reknél is széles körben kell alkal­mazni. Ebben az esetben világos lesz az orvos számára a^további teendő. Szinte minden esetben megfelelő tréninget Ír majd elő a páciensnek. Ez a legfontosabb, mert a fizikai moz­gás nemcsak az Izmok trénlngje, ha­nem a szívé, a véredényeké, az ideg- és az endokrinrendszeré Is. Éppen a fizikai megterhelésnél kapcsolódnak be a szervezet összes szabályozói. AZ INFARKTUS ELLENSZERE Az Infarktus például egy sor ténye­ző kölcsönhatása kapcsán fejlődik ki. Az első a szívizom és a koszorúerek renyhesége. A másik a túltáplálkozás, és annak következménye, az öregedé­si folyamatok gyorsulása, azaz a vér­­edények fokozottabb működése, felü­letük trombózisveszályes érdesedése. Ilyen feltételek mellett bármely Idegi megrázkódtatás a koronaerek elzáródását, gagy jelentős mértékű szűkülését eredményezheti. így foko­m m A '% \ Ék ДКАЯш már zott szívgyengeség alakul ki — ezt nevezzük szívinfarktusnak. Követke­zésképpen, a védekezés fő formái a már említett fizikai mozgás, a mér­tékletes táplálkozás — és természete­sen a gyógyszerfogyasztás csökken­tése. A legfontosabb azonban a fizikai munka. Az orvoskutatók tudják, hogy na­ponta legalább 20 perces, izzasztó mozgásra van szükség. Ez lehet tor­nagyakorlatok komplexuma, vagy fu­tás. A tréninget fokozatosan kell vé­gezni. Ahhoz, hogy egy egészséges ember elvégezhesse a minimálisan szükséges gyakorlatkomplexumot — legyen az futás, torna vagy ugrások — nem kevesebb, mint tíz hétre van szüksége. Ennyi idő alatt kell foko­zatosan növelni a megterhelést. Nem szabad megfeledkezni a dohányzás és az alkohol káros hatásáról sem. A dohányos és az Italozó ember még mértéktartás mellett sem ér el jó eredményeket fizikai erőnléte javítá­sában. M. L. A nemzetközi orvosi együttműködés Hétvégen — kerékpárral a szabadba, családostól. Laci tengerésztiszt papájának volt egy gyönyörű, hosszú dtsztöre, amit a kisfiú — kéréssel, könyörgéssel sem tudott voha elkérni tőle, pedig na­gyon szeretett volna az elefántcsont markolatú, aranyzslnöros, fényes tőr­rel játszani. Addig törte a fejét, amíg ki nem talált egy furfangot. Odaállt a papája elé: — Apu, ha én kitalálom, hogy mire gondolsz, akkor ideadod egy ki­esét a tört? — Hogyhogy, mire gon­dolok — kérdezte a tengerész. — Te, vagy ide akarod adni, vagy nem. Ha én eltalálom a gondolatodat, akkor megérdemlem, hogy játszhassak vele. — Rendben van! All az alku! — mo­solygott az apa és kíváncsian várta, ml lesz ebből. Laci habozás nélkül ki­vágta az egyetlen lehetséges felele­tet. Kapott érte a fefe búbjára egy barackot és megkapta a tört ts. Mit gondoltok, vagytok-e ti ts olyan furfangosak, mint Laci? KI tudjátok találnt, mit kellett az okos gyereknek mondania? Tibi, a kis „újságolvasó“ ... Zoiezer L. felvétele Sikerűit emberi mellrákvlrust Izo­lálni — Jelentette be detroiti sajtá­­ártekezletán dr. Marvin Rich, a Michlgal Rákkutató Alap biológiai Kutatóintézetének Igazgatója. A nagy amerikai lapok nyomán az eurépai sajté is átvette a sajtóértekezleten közűiteket és így a következőket Ír­hatjuk az eddigi kutatási eredmények­ről: A 743—b elnevezésű vírust egy évvel ezelőtt Izolálták. A bejelentés­sel azonban mostanáig vártak, hogy több kísérlet segítségével ellenőriz­hessék a felfedezést. Az immunológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a vírus eltér minden eddig ismert ví­rustól — állatoknál mellrákot okozó vírust ugyanis már előbb sikerült elkülöníteni — így kizártnak tekint­hető az a lehetőség, hogy emberi szervezetbe került állati vírust izo­láltak volna. A rákos szövetből elkü­lönített vírust, miután megfelelő mennyiségűre szaporítják, átadják több nagy rákkutató intézetnek továb­bi ellenőrzés és kísérletezés céljából. Mit tudtunk eddig a bejelentésig a rákos daganatok feltételezett vírusos eredetéről? A szovjet és az amerikai rákkutatók együttműködése során — amint azt Nyikolaj В 1 o h i n akadé­mikus. a SZELSZKAJA ZSIZNY című lapnak adott nyilatkozatában mon­dotta — a kutatások az utóbbi időben egyre inkább az emberi daganatok vírusos eredetének a kiderítésére irá­nyulnak. Viktor Z s d a n o v akadé­mikus a TASZSZ munkatársának adott interjújában kifejtette, hogy a szovjet és amerikai tudósok egyetértenek abban, hogy a leukózis egyik valószí­nű okozója az úgynevezett Lapin­­víriia, amelyet a szuhumi patalógiai intézet Igazgatójáról neveztek el. Elő­ször Lapinnak sikerült leukó­­zist előidéznie majmoknál oly módon, hogy megfertőzte őket ebben a be­tegségben szenvedő emberek vérével. A kísérlet eredményét konformálták az amerikai onkológusok is. Problé­mát okoz az. hogy amennyiben való­ban vírusok okozzák a daganatokat, akkor hogyan támadnak, hogyan fej­tik ki hatásukat. Erre dr. S. Spie­gel m a n, az amerikai Columbia Egyetem rákkutató intézetének Igaz­gatója próbált választ adni. Évek óta végzi a kísérleteket, amelyeknek so­rán arra az eredményre jutott, hogy a vírusok megváltoztatják a sejtek örökítő anyagának, a -DNS-molekulá nak a szerkezetét és az egészséges sejteket korlátlanul osztódó, dagana­tos sejtekké alakítják. Dr. Spiegelman az utóbbi években több, fényképekkel dokumentált tudományos közlést je­lentetett meg szaklapokban, amelyek­ben a rákos betegségek vírusos ere­detét bizonyította. A szakemberek egy része kételkedéssel fogadta tanulmá­nyait, nem tekintették ugyanis érvé­nyesnek az éle emberi szervezetre a sejttenyészetekben kimutatott válto­zásokat. A rákos betegségek vírusos eredetét támasztják alá azok a kísér­letek is. amelyeket a szintén ameri­kai P. Sims és munkacsoportja vé­gez, s amelyekről legutóbb a NEW SCIENTIST című lap számolt be. P. Sims és munkatársai a rákkeltő ve­­gyületek hatását vizsgálják és elju­tottak ahhoz a feltételezéshez, hogy a rákkeltő anyagok „felébresztik“ a sejtekben szunnyadó vírusokat, s as „életre kelt“ vírusok azután átalakít­ják az egészséges sejteket daganatos­sá, amennyiben a szervezet védekező rendszere nem képes megakadályozni ezt. Vírus okozza-e a rákot? A közel­jövőben biztosan megkapjuk erre a választ. De addig még egy fontos megállapítást közölnünk kell. A víru­sok hallatára bizonyára sokunkban telmerül a kérdés, hogy vajon fertőző jellegűek-e az emberi daganatok? Er­re mind a szovjet, mind az amerikai felmérések alapján azt válaszolta az újságíróknak Nyikolaj В 1 o h in aka­démikus, hogy a daganatok fertőző jellegéről nem lehet beszélni. Az onkológusok úgy vélik, hogy a XX. század végére megoldódik a rák problémája. Az utóbbi eredmények igazolják derűlátásukat. Foto: nki mm JlERŔZTlEJTfflY-шт!втгами!нввяя5$авя$ * két szem nincs szorosan egy más mellett. Ennek köszön­hetjük térlátásunkat, azaz: egy tulaj­donságot, amely lehetővé teszi, hogy mindent ne úgy lássunk, mintha pa­pírra lenne rajzolva. Próbáljátok csak ki: hunyjátok be az egyik szemeteket, a másikkal nézzetek rá egy tárgyra. Most anélkül, hogy-- fejeteket elmoz­dítanátok, nyissátok ki, ugyanakkor csukjátok be a másik szemet. Olyan érzésetek támad, mintha a tárgy el­mozdult volna a helyéről. IS) ki чф h Papfron ts ábrázolhatunk térhatá­sú an, ehhez azonban szemünket be kell csapnunk, meg kell tévesztenünk a vonalak ügyes vezetésével. Az áb­rán látható kockakercszt is térben levőnek látszik. Aki jó megfigyelő ás jól iameri a kockákat, az fgy, rajz alapján la kitalálhatja: a) összesen hány kocka van, b) a nem látható helyeken még bány oldala van a ke­resztnek, c) összesen hány sarkot ssámolbatunk össze? A SAJTÓ NAPJA VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze .i 11. Az Odera folyó másik neve. tö 12. Hegy és folyó — Európa és Ázsia P-3 határán. 13. Mu­­zsikál. 15. Félszi- J17 get a Fekete-ten­gerben. 16. Ha ugyan — szlová­kul. 17. Kell betűi felcserélve. 18. É- kezettel: a beszéd tárgya. 19. Krono­méter. 20. Becézett Mária. 21. My fair .... „ zenés szín­darab. 22. Hiányos idill. 23. Latin kö­tőszó. 24. A gazda­ságunk pillére. 25. Növény (é. k.) 26. Női becenév. 27. A magyar opera-mu­zsika megalapítója. 29. El dob. 31. Ví­vás szlovákul. 32. Házőrző (é. h.j. 33. A teanövény alkaloidja. 34. Film­színház. 35. O-be­tűvel az elején: európai főváros. 36. ve. 32. Fürge. 34. Béke több szláv Tied franciául (TÓI). 37. Angol mér- nyelvben. 35..........java, valaminek a föld. 38. Légáramlat. 39. Betű kiejtve, legértékesebb része. 37. Vörösberna 40. Azonos a vízszintes 24-el. 41. A szőrű ragadozó emlős. 38. Fakő (a piros, fekete is az. 42. Elektromos töl- nyil irány, folyt.). 40. Kevert tonna, téssel rendelkező atom. 44. Nem ne- 41. Rövid, könnyű nyári nadrág. 42 héz. 45........Borg, híres svéd úszó ne- Amit sem a diák, sem a szülő nem ve. 46. Előd ős kevert tea. 48. A múlt szeret. 43. Fél satú. 44.a Évszak. 47. idő jele. Varrunk vele. 49. A pincébe. FÜGGŐLEGES: 2. Finom húsféleség. Beküldendő a vízsz. 1., függ. 10. és 3. Női név. 4. Jelzés része. 5. Tér pe- 15. sz. sorok megfejtése, remei. 6. A finn csudafutó (y-i). 7. Dallam (é. h.j. 8. Pamír része. 9. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Hangtalan jel. 10. Az idézet második része. 14. Válogatott. 15. Az idézet A 35. szám keresztrejtvényének he­­harmadík része. 16. Német ária. 18. lyes megfejtése: Sok sikert az új tan- Göngyölegsúly. 19. Szájvíz-márka. 21. évben! Alant. 22. Hiányos illem. 24. Szlovák Könyvnyertesek: Mészáros Júlia árnyék. 25. Füzet. (ford.J. 26. Ezerhét Dolný Chotár (Alsóhatár) — Csákányi római sommal. 28. Nagyobb kerek András, Maié Ludince (Kisölved) — szám (ford.). 30. Janáček személyne- Géczi László, Zatin (Zétény). 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents