Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-21 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974 szeptember 21, 6 MÉRNÖKÖK A MEZŐGAZDASÁGBAN ember lapozgatja a statisztikát, számol és nem hisz a szemének: 1974. július 30-án a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben 439 agrármérnök, 2264 mezőgazdasági technikus, 708 más képzettségű felsőfokú technikus, 1789 nem mezőgazdasági képzettségű technikus és 176 gimnáziumban érettségizett szakember dolgozott. Ez összesen 5356 fő, vagyis ezer dolgozóra 4,7 főiskolai diplomás jut; átlagosan egy mezőgazdasági üzemben tizenhat „Iskolázott embert“ találhatunk! Maradjunk azonban most csak a mérnököknél. Hajdanán a falu értelmiségét tömegében a tanító és a pap képviselte, esetleg még az orvos ős a patikus. Felsőfokú képzettségű mezőgazdászok csak az uradalmi intézők voltak, de igen kevesen és a falutól társadalmilag elszigetelt helyzetben. Ma viszont a pedagógus mögött már az agrármérnök sorakozik fel az értelmiségi listán. Akad ugyan még olyan szövetkezet, ahol nincs, de ma már ez kivételnek számít. Az agrármérnök megszokott, természetes jelenség, helye a gazdaságban kialakult. Általában önálló munkaköre van, intézkedéseit a vezetőség állásfoglalásának megfelelően, de saját belátása szerint és saját felelősségére adja ki. A termelőgépezetben rangja általában közvetlenül az elnök után következik. A többi diplomások helyerangja még nem ennyire kialakult. A gépészmérnök, az építészmérnök, az állatorvos, a jogász, a közgazdász a komolyabb szövetkezetekben már nélkülözhetetlen, de munkaköre sokféle, vitatott, helye pedig a hierarchiában tisztázatlan. Reméljük azonban, az élet megoldja ezt a problémát is. Más téma, hogy milyen a mérnök szerepe a falu társadalmában. Ezt még nem mérte fel senki, nem is lenne egyszerű. A problémát ugyanis az bonyolítja, hogy az agrármérnök általában nem választott, hanem kinevezett vezető, tehát csak közvetve tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Mostanában sokat beszélünk a falusi mérnökökről, diplomásokról és nem ok nélkül. Amit ma mezőgazdaságnak nevezünk, az a diplomások nélkül nem születhetett volna meg, és nélkülük az előrelépés sem képzelhető el. Nagyon gyakori, hogy olyan módszerek kerülnek a gazdálkodásba, amit a gyakorlatban még a környéken senki nem csinált. Alapos elméleti képzettség szükséges ahhoz, hogy a vezető a termelési eljárás leírásán eligazodjék és azt a gyakorlatba át tudja ültetni. Munkájának biztonságához pedig gyakran elengedhetetlen a gépész, a közgazdász, sőt a jogász jelenléte is. Diplomásaink minden elismerést megérdemlő módon oldották és oldják meg ezeket a feladatokat. De veszélyei is vannak ennek a folyamatnak. Mivel a mérnök megy el a különböző termelési értekezletekre, ő vesz részt a tapasztalatcserén, tanfolyamon, a mérnök mondja meg, hogy mikor mit kell csinálni, olyan látszatot kelthet, mintha az elért hozam, illetve többlet hozam kizárólag a mérnöki munka eredménye lenne. A másik veszély, hogy a mérnök a vezetőséggel megtárgyalja ugyan a teendőket, a közgyűlés elfogadja ugyan a létesítendő beruházás tervét, vagy az új módszer beveztését, de a mérnöknek már az a dolga, sőt az a kötelessége, hogy az embereknek utasításokat adjon. Utasításokat, amelyeken a brigádban már nincs mit tárgyalni. Ha valahol lazaságot tapasztal, a mérnöknek az is kötelessége, hogy esetleg „magasabbra emelje a hangját“. Ebből viszont az a látszat keletkezhet, mintha a mérnök afféle demokratikus szabályokon kívül álló vezénylő tiszt lenne. Távolról sem állítjuk, hogy egyik vagy másik veszély már tömegével bekövetkezett volna. Az agrármérnökök túlnyomó ] része a népből jött és a néphez tartozónak vallja magát, munkatársának tekinti a tagot és készséggel részt vesz a falu közéletében is. A tagok nagyobbik része meg tudja különböztetni az utasításokat osztogató szakembert attól a diplo- ] más szövetkezeti tagtól, akinek | a közgyűlésen ugyanannyi joga van, ugyanúgy egy szavaza- \ ta, mint neki. Miközben ismételten örvendezünk Kelet-Szlovákiában a diplomások létszámának gyarapodásán és ismételten alá- < húzzuk a magasfokű szakérte-; lem szerepét az elért eredményekben, ejtsünk néhány szót a dolog másik oldaláról is. Igaz, egy szakosított gazdaságban kevesen dolgoznak. De az j emberi munka, a fizikai munka | s a nagyfokú felelősségérzet j e munkát végzők részére is j nélkülözhetetlen. Lehet, hogy | egy termelési rendszerben néhány ember „gyártja“ százhek-; tárokon a kukoricát, cukorrépát és a burgonyát. De az a ! néhány ember nem végezhetné j hallatlanul nagy figyelmet és fegyelmet kívánó, termelékeny j munkáját, lipnem állna mögöt- j te, nem venné öt körül egy | egész szövetkezet, amelyben! néhányan csak zsákokat emel- j getnek, magtárt tisztítanak, gazdasági udvart őriznek, vagy valami hagyományos kultúrában kapálgatnak. A szövetkezet velük együtt egész, és velük i egvütt működőképes. (ib) MINŐSÉGI MUNKÁT VÉGEZNEK Á Nové Zámky-i (Érsekújvár rij Gép- és Traktorállomás štúrovol (párkányi) üzemegységének műhelyében számomra szokatlan za] fogadott. A lemezvágó és a kalapácsütések keltette hangzavarba egy-egy hegesztöpisztoly vakító fénye elegyedett. A munkásokat mindez nem zavarta, megszokták már. Elnéztem őket — otthonosan magabiztosan mozogtak. A gépek, szerszámok segítségével hihetetlen ügyességgel formálták, alakították a 4 milliméteres lemezeket. Valasek László és Szlama István műhelymesterek a helyszínen magyarázták, ki mit készít, kinek mi a feladata. Az udvaron zöldségbetakarító gépek sorakoztak. Gyártásukat a múlt esztendőben kezdték. A 70 db érdekes szerkezet a paprika, paradicsom, burgonya stb. szedését könnyíti meg. Munka közben szállítószalagja 21 méter szélességben biztosítja a termés pótkocsira juttatását, ahol egy dolgozó kényelmesen osztályozhatja. Illetve csomagolhatja a zöldséget. ■ gyártása, már 2000 darabot. Az üzemegységben szölőszállító kocsikat is készítenek. Ezek traktorvontatta pótkocsik- i ra szerelhetők és hidraulikával billenthetők. Д szövetkezetek . által megrendelt 50 db gyártását teljes ütemben végzik. Űr' tartalmuk 5 m3-nek felel meg. Ezekkel a kocsikkal a gbelcei (köbölkúti) borüzembe szállítják a termést. Mert erős konstrukció, szövetkezeteink más célra is felhasználhatják. A párkányi üzemrészleg 41 dolgozója ezen kívül a hereszárítókhoz szükséges tartóoszlopok és tetőszerkezetek készítését végzi a cerníki, a báüai szövetkezet és a Rovnicei GTÄ részére. Ezt megelőzően korszerű sertéshizlaldák automatikus etetőberendezését gyártották. A szakemberek ismereteiket újabb és újabb iskolázásokon gyarapítják. Egy-egy igényesebb termék előállításakor a kooperáló vállalatnál Ismerkednek az új technológiával. így aztán precíz, minőségi munkát végezhetnek. Tóth János A nagy fogásszélességű zöldségbetakarító gép szállítószalagok és ferde felhordó segítségével juttatja a pótkocsira a terményt. Foto: — bor— NAPJAINK MARGÓJÁRA ISMÉT DEREKASAN HELYT KELL ÁLLNI! Az idei időjárás különösen próbára tette a gabonabetakaritást végző dolgozókat Kelet-Szlovákiában. Ennek ellenére a jól szervezett munka, a kombájnosok, a szállítók, az üzemanyag- és alkatrész-raktárosok, a szerelők, az átvevőhelyek dolgozói, az irányítók tevékenysége, szorgalma meghozta gyümölcsét: rekordtermést takarítottak be a mezőgazdasági üzemek. Természetesen a jó termés nemcsak az aratáson múlott, az alapozás már tavaly ilyenkor elkezdődött a jő vetőmag megválasztásával és a kiváló talajelőkászítéssel. Egy év céltudatos munkája után mondhatjuk: a jó termés biztosítja az ország kenyeret, a növekvő állatállomány takarmányellátásának javí tását. Az idén ismét bizonyított a nagyüzemi gazdálkodás. ' Amikor megelégedéssel nyugtázzuk a kalászosok termesztésében elért sikereket, már az újabb, talán még nagyobb, nehe zebb feladatokra gondolunk. A munkák összefolynak, szinte szusszanásnyi idő sincs. Már készítik a gazdaságokban az új vetéshez a magot, a vetoágyat. Talán mire e sorok megjelennek, az első tábla őszi árpa-, vagy rozsföldre már bekanyarodnak a vetőgépek. Ahogyan Lenárt elvtárs a Foprádi Barátság Efsz-ben tett látogatása alkalmával mondatta, az őszi munkák nagyabb feladatat jelentenek, mint a kalászosok betakarítása volt. Ha ez országosan így van. akkor Kelet-Szlovákiában kétszeresen kell hangsúlyozni ezt a megállapítást. Még tart a sok munkát igénylő dohány betakarítása, a még kevésbé gépesített burgonyaszedés. Szép termés mutatkozik kukoricából, jók a cukorrépák is. A határban szinte minden földet be kell járni. A betakarítást követi a szántás, majd a vetés. Ahogy mondani szoktuk, ha száz kezünk volna, mind tele lenne munkával. A gépek száma évről-évre növekszik. De annyi csak sokára lesz, hogy gondtalanul végezzük az őszi munkát. Amikor még a kard volt a harci eszköz, azt mondták: ha rövid a kardod, tnldd meg egy lépéssel. Ezt a mondást most így aktualizálhatnánk: ha kevés a géped, toldd meg a második műszakkal. A kettős műszakot augusztusban, szeptemberben érdemes elkezdeni. Most még hosszabbak a napok, melegebbek az éjszakák. Novemberben, amikor már körmünkre ég a munka, deres éjszakák vannak, rosszabbak a munkakörülmények, kedvetlenebbek az emberek, igy silányabb a minőség és kevesebb a teljesítmény. Most száraz az idő, de semmi biztosíték arra, hogy októberben is kedvező lesz a betakarításra. Vannak termények, amelyek igen érzékenyek az esőre, de még a ködre is. Ezek közé tartozik a napraforgó. Ezen a nyáron tapasztalhattuk, hogy a hosszú, meleg napokon is milyen gondot okoz a huzamos esőzés. A szárítóberendezések üzemeltetése nélkül nagy veszteség érhette volna a népgazdaságot. A kukorica betakarításánál sem elegendő csak azzal törődni, hogy a cső lekerüljön a szárról. A termesztés minden fázisában érzékeny kár, ha valami elpusztul. de legnagyobb a veszteség, amikor már kész termény megy tönkre. Ha tavasszal kipusztul egy fiatal kelés, anyagilag, de erkölcsileg is egészen más hatása van, mintha ősszel a sok munkával, költséggel megtermelt érték megy vészén döbe. Nem vagyunk böviben raktáraknak, szárítóknak, de az idejében való betakarítással, jó szervezéssel, minden lehetőség felkutatásával, igénybevételével, ideértve a segítséget is, meg tudjuk őrizni a gazdag termést, annak minőségét. Sok mindenről lehetne még szólni: a vezetőség, a párlszer vezet, a külső irányító szervek munkájáról, a verseny erejéről, és így tovább. Végezetül egyet hadd említsünk meg. Sok helyen elterjedt olyan nézet, hogy a munka neheze már a gépekre vár, ezért azok karbantartása, üzemanyaggal való ellátása mellett — mindez nagyon fontos — megfeledkeznek az emberről- Pedig mennyivel nagyobb annak a gépvezetőnek a felelőssége, aki százezreket érő betakarító kombájnon ül. mint aki valamikor ásóval feszegette ki a répát a földből. Ha a gép vezetője megfázik, megbetegszik, akkor az ötven, száz ember munkáját végző gép is megáll. Az ember tehát ma sokkal inkább fontossá vált a termelésben, mint bármikor. A gabonabetakarítás után, az őszi munkák kezdetén elmond hatjuk: az idén jó termésünk van. Hogy ez realizálódjék is. az a következő hetek, hónapok összehangolt, jól szervezett, szorgalmas munkáján múlik. ILLÉS BERTALAN тшшт11Ш1Н11111111В1Н1111ши11мт11И1Ш11111!11Ц|||||||||Щ1Н11111М111111111тамнш11вшш!11ш A Levicel Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon Kintler József mérnöktől, az Igazgatóság közgazdászától az első félév eredményei felől érdeklődtünk. Elmondta, hogy az állati termékek eladási tervének csaknem minden mutatóját teljesítették. Kivételt csupán a marhahús eladása képezett, mivel e téren nem egész három százalékos lemaradás volt tapasztalható. A mezőgazdasági üzemek az első félévben 278,4 millió korona értékű terméket produkáltak. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva a mezőgazdasági nyerstermelés értéke 17,1 millió koronával nőtt. A piaci termelés terén pedig a tervezett 246,6 millió helyett 261 millió koronát könyvelhettek el a hatodik hőnap végén. Kedvezően alakult a tiszta haszon is.. — Szívesen beszélünk az állattenyésztésről — mondotta a többi között Kintler mérnök —, hiszen eredményeink figyelemre méltóak s úgy tűnik, a műit évi, állatbetegségekkel tarkított időszak után végre sikerült állandósítanunk a hasznosság színvonalát. A félévi feladatok túlnyomó részének sikeres teljesítésével lényegében már a sikerekben gazdag 1972. év színvonalára kerültünk, sőt valamivel előbbre. Szarvasmarhaállományunk a múlt évhez viszonyítva több mint négyezer darabbal, ebből a tehénállomány 1344 darabbal gyarapodott. A sertések létszáma 14,5 százalékkal nőtt, ám a túlsródenkéntl évi tejtermelési átlagot kellene kimutatni a járásban, jövőre pedig 3200 liter az előirányzott mutató. Tavaly csak 2777 literes átlagot értek el, s ami még szomorúbb, az Ha az idei és a tavalyi eredményeket összehasonlítjuk, akkor kiderül, hogy 39 mezőgazdasági üzem növelte, 27 pedig csökkentette tejtermelését, illetve a napi fejési átlagokat. BIZTATÓ EREDMÉNYEK folt eladási kötelezettségeknek bizony még így is nehéz lesz eleget tenni. A járásban tovább tart a juhok létszámának csökkenése. Eddig mintegy 4,5 ezer darabbal csökkent az állomány a múlt évi színvonalhoz képest. Ezt a folyamatot a rétek és legelők terjedelmének csökkenése idézte elő. A mezőgazdasági üzemekben csökken a baromfiállomány is. Ennek ellenére 19,2 °/o-os növekedést mutathat ki a járás, ami elsősorban a Szövetkezeti Baromfitenyésztő Özemnek köszönhető. A gazdasági állatok hasznosságával, illetve annak állandó növekedésével, javulásával elégedettek a járás vezetői. Nem vonatkozik ez azonban a tejtermelés fejlesztésének, a tejhasznosság fokozásának ütemére. A kidolgozott tervek szerint az idén 3000 literes egyeidén csak 2900 liter eléréséhez vannak meg a kellő feltételek. Ez nagyjából annyit jelent, hogy már most azon kell fáradozniuk a mezőgazdasági üzemeknek, hogy jövőre legalább 300 literrel javítsák a fejősönként! átlagot. — Télen vannak legnagyobb problémáink, ami elsősorban a gyenge minőségű takarmányoknak tudható be. Ezt az idén is tapasztaltuk. Januárban 6,2 liter volt a fejési átlag, júniusban pedig — a kedvezőtlen feltételek ellenére —■ 9,2 liter. Ugyanakkor szólni kell arról is, hogy még több gyenge szövetkezetünk van, amelyek még a 2,5 ezer literes átlagot sem érik el. Ezek közé tartozik Santovka, Malé Kozmálovce, Nový Tekov, Nová Dedina, Dolný Piai, Plášťovce, Mýtne Ludany stb. Elsősorban ezekben az üzemekben kellene javulást eszközölni. A legnagyobb javulás a Zeliezovcel és a Šahy-i Állami Gazdaságban volt tapasztalható, ahol az egyedenkénti napi tejhozam 0,91 literrel növekedett. — Szóljunk talán néhány szót az állammal szembeni kötelezettségeik teljesítéséről is. — Húseiadási tervünket nyolc °/o-kal túlteljesítettük, összesen 50 vagonnal több húst adtunk el, mint a mült év első hat hónapjában. A tej eladását 104,2 %-ra teljesítettük, s a múlt év hasonló időszakához képest 2,3 millió literrel többet értékesítettünk. Nem kell szégyenkeznünk a tojás és baromfihús eladását illetőleg sem. — Hogyan gazdálkodnak az egyesített és a gyenge szövetkezetek? — Tavaly januártól ötvennégy volt önnálló szövetkezetét egyesítettünk kisebh-nagyobb gazdasági egységbe. E- zek a szövetkezetek a legfontosabb mutatók tekintetében kivétel nélkül elérik, sőt túlszárnyalják a járási átlagot. Ez azt bizonyítja hogy a helyesen megválasztott üzemek körültekintő előkészítő munka utáni egyesítése a gazdasági felemelkedéshez vezethet. Csupán egy példát említek meg. Az egyesített szövetkezetek tavaly júliusban még másfél millió korona hitellel voltak beterhelve, ma viszont alig félmillió korona a tartozásuk. Ügy gondoljuk, szakmailag és politikailag egyaránt fejlett egyénekkel, a munkaszervezés színvonalának emelésével, valamint a szakosítás további kibővítésével ezek az üzemek még jobb eredmények elérésére képesek. A gyenge szövetkezetek? Jelenleg ötöt tartunk nyilván a járásban. Ezekben az átlagosnál gyengébb a mezőgazdasági nyerstermelés értéke, viszont a piaci termelésben 6 %-os fejlődést értek el. Minden erőnkkel és tudásunkkal azon vagyunk, hogy ezek az üzemek — az optimális lehetőségeket kihasználva — az év végéig az átlagos színvonalú gazdaságok közé zárkózzanak fel. Ezt a teendőt tekintjük legfontosabb feladataink egyikének. " Beszélgetett: Abel Gábor Az irodában Valasek elvtárs arról tájékoztatott, hogy az üzemegység együttműködik az NDK-beli FORTSCHRITT gyár kísérleti részlegével. Ott ugyanis a szakemberek egy nagy teljesítményű gabonakombájn, illetve kukoricakombájn kifejlesztésén dolgoznak. Ez a kombájn tapogatószerkezettel rendelkezik majd, ami megkönynyiti a kombájnos munkáját. Figyelmét így a vezetésen kívül a gép működésérp összpontosíthatja. A párkányiak pedig a vágószerkezet szállításához szükséges kocsikat készítik. Egyelőre csak 15 darabot. Jövőre 250-et és 1976-ban, amikor megindul a kombájn sorozat-