Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-13 / 28. szám

1974. július 13. SZABAD FÖLDMŰVES 3 D öles tanítómesterem mondt. ** útravalóként, még újságíró pályám kezdetén, hogy ha egy faluró írok, akkor még véletlenül se felejt sek el a kocsmába, a csárdába be menni. Ott ugyanis mindig olyan in formációkat kapok a közösség életé röl, érdeklődési köréről, meg általá ban mindenről, amelyeket másho nem lehet megszerezni. Nem is any nyira az italozás szólaltatja meg a; embereket, sokkal inkább az, hog] az ilyen helyeken mindenki arról be szél, ami éppen foglalkoztatja őt, s nemcsak arról, amiről az újságíró kérdezi. Az ozsgyáni ivóba is ezért mentem. Meg akartam tudni, miről beszélget­nek az emberek: panaszkodnak-e vagy sem, örülnek-e, s ha igen, miért? Panaszkodtak... Azt mondta az egyik fiatalember, hogy nem tudja mit csináljon esténként, mert ugye tánc nincs minden nap, filmvetítés is csak kétszer van hetente és kinek van kedve rendszeresen kocsmáz­­ni?... Ez hát a panasz. És ennek a panasznak tulajdonképpen még örül­hetünk is. Mert alig hinném, hogy nagyanyáink-nagyapáink éppen a sza­bad idő hasznos eltöltésén törték vol­na a fejüket, szegények örültek, ha az egésznapi munka után végre ágyba kerülhettek. De hát változnak az idők, s velük együtt változunk mi is, tartja a latin mondás, és ez így is van rend­jén, hogy mindig csak növekednek és növekednek az igények. Márpedig az igények növekedésé­vel akarva, akaratlanul együtt jár a lehetőségek bővülése. Ki gondolta volna például annak idején azt, hogy ebben a faluban valamikor majd eme­letes házak épülnek. Mert házak tér mészetesen mindig épültek, ugyanúgy mint a többi faluban, de évente csal egy-kettő, legfeljebb három. Mosta nában pedig? Tíz-tizenkettö is tett Van miből. Hiszen a gazdaság na­gyon sokat fejlődőt az elmúlt huszon­öt esztendő alatt. Ezerkilencszáznegy­­venkilencben, az alakulás évében a második típusú szövetkezetek közé tartozott az ozsgyáni; 439 hektárnyi területet 85 tag művelt meg — ma a tagok száma 220, a terület pedig a réginek a háromszorosa, 1280 hektár. És lehet folytatni: kezdetben 12 pár ló volt, 50 tehén, 100 sertés, persze nem a közös istállóban, hanem a há­zaknál, ugyanis istállót csak később építettek, 1950-ben 100 marha elhe­lyezésére. A kezdeti lovas vetögép. a lovas kaszáló, a lovaseke és a többi ugyan hol van már? Rég az olvasztó­ba vitték. Talán azóta ismét a gazda­ság használja. Igen, meglehet, hogy a fölolvasztott ócskavas új gépként visszakerült. Talán a 20 Krištál trak­tor valamelyikében van annak a két Zetornak is a vasmolekulája, amelyi­ket az alakulás második évében vett a szövetkezet. De lehet, hogy a kom­bájnok valamelyikében. Mert bizony ma már nemcsak egy van. A negyed század alatt teherautók­kal, silókombájnokkal, trágyázókkal Ma már többnyire emeletes házak épülnek Ošdany-ban, képünkön az egyik tetszetős épület. ÜNNEPI PANASZ Orosz János, a pártszervezet elnöke. A zootechnikus, Ing. Gilian Ján. A szövetkezet ökonömusa, Kotreniak Ján. — Megváltozott a falu képe is, — mondja Orosz, János. — Emlékszem, nyolcéves lehettem, amikor a faluban a gőzmalom gazdája, mert manipulál­ni akart a biztosítóval, fölgyújtotta a berendezését. Hát ha akkor ilyen tűzoltófelszerelés lett volna, mint most. nem pedig kézi fecskendő, ak­kor biztosan meg lehetett volna aka­dályozni, hogy porig égjen a malom. Mert a mai ZII. ciszternakocsi össze sem hasonlítható az egykori tűzoltó­­gépekkel. Ne hallgassuk el a hiányosságokat sem. Valamikor Ozsgyánban három orvos is volt, most azonban csak kise­gítőként járnak át a szomszéd közsé­gekből. A helyi nemzeti bizottság most szerzett egy lakást a leendő or­vos számára, így már az idén nem lesz gond a falu egészségügyével. A művelődési ház a harmincas évek végén épült. Most már félkész álla­potban van az új. amely otthont ad az ifjúságnak, a könyvtárnak, a klu­boknak, de sajnos, fedőnanell hiányá­ban elhúzódnak a munkálatok. Pedig még az idén ét akarták adni a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jára. A kocsmában tehát legnagyobb örö­mömre. elégedetlen emberekkel ta­lálkoztam. Valóban öröm lehet az emberek elégedetlensége, hiszen ez azt jelenti, hogy akármilyen szén eredményeket is értek el eddig, nem akarnak megállni, mindig újat. újab­bat akarnak. Itt esett szó arról is, hogy milyen kevés lakást épít a szö­vetkezet. Persze a jövőévi tervben szerepel úiahb lakásegvség is, de nem annyi, mint kellene... De vaion eszébe jut-e valakinek az, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még egyetlen szövetkezeti lakás felépítése is csak a legmerészebb álom lehetett? M. S. Sikeres országos I ff I ■■ I rr elodonto A CSEMADOK Központi Bizottsága, a bratislavai Népművelési Intézet és a SZSZK Iskolaügyi Minisztériuma által a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére: „Ki tud töb­bet a SZNF-ről“ címmel országos elő­döntőt rendeztek Nové Zámky-ban (Érsekújvárott) a CSEMADOK kultúr­­házában. Az elődöntő ünnepélyes keretek kö­zött folyt le. Bevezetésképpen a par­tizánokról két szlovák nyelvű szép szavalat hangzott el. Majd Sídó Zol­tán, a helyi CSEMADOK szervezet el­nöke köszöntötte a versenyzőket, á zsűrit és a hallgatóságot. Rövidesen ecsetelte a SZNF történelmi és poli­tikai jelentőségét. Ezután Bodnár Béla, a CSEMADOK Központi Bizottsága, valamint a zsűri nevében köszöntötte a vetélkedőket, s kérte őket és a hallgatóságot, hogy méltóképpen vigyék tovább azt a gon­dolatot, amit ezelőtt 30 évvel a par­tizánok lángra gyújtottak. Kihangsú­lyozta, hogy 332 csoport kezdte meg a versenyt és az országos elődöntőig csak 33 csoport és egy egyéni ver­senyző jutott el. Nové Zámky-ban 11 csoport és egy egyéni versenyző küz­dött a pontokért. (A maximálisan el­érhető pontszám a három kérdés után 15 pont.) A nemes vetélkedő igazán izgalmas és színvonalas volt, hiszen 5 csoport elérte a maximális 15 pontot. Mivel csak három csoport vehet részt az országos döntőben, tovább folyt a küz­delem. Négy pőtkérdés feltevése után kialakult az első három csoport. Elsők lettek a szenei gimnázium versenyzői, akiket Antal Tibor, Takács Rezső és Tőth Izabella tanulók kép­viseltek. A második helyre a trsticei (nád­szegi) alapiskola került: Juhos Mar­git, Földi László és Nagy Boldizsár tanulókkal, akiket a versenyre Hlé­­dik Pál, az alapiskola igazgatója ké­szített fel. Az országos vetélkedő harmadik helyezettje a Nové Zámky-1 (érsekúj­vári) gimnázium volt. Versenyzőik: Barák Péter, Magda János és Csárász László. A vetélkedő igazán színvonalas küz­delmet hozott és elérte a célját, mert a lenini internacionalista szellemet sugározta. A játékmesternek, Gyurcsó Istvánnak, a CSEMADOK Központi Bi­­zotsága dolgozójának s a kérdések felolvasóiénak, Majercsik Hildának, az érsekűivár! gimnázium tanulójának közreműködése szintén emelte a ver­seny színvonalát. —ers HASZNOSNAK BIZONYULT a traktorosok ügyességi versenye (Folytatás az 1. oldalról.) рек kezelőit a továbbképzésre. A vid­­ranyi szövetkezet traktorosai ezért télidőben egyhetes iskolázáson vesz­nek részt, ahol elméletileg és gyakor­latilag is megismerkednek a legújabb gépekkel, a biztonsági intézkedések­kel, s természetesen a legújabb elő­írásokkal Is. Árvái Béla (Martonovái Efsz) a Ri­mavská Sobota-i (rimaszombati) já­rásban végzett az első helyen. Az ügyeskezű fiatalember már a kerületi és a csehszlovákiai szintű vetélkedé­sen is résztvett. Ezelőtt hét esztendő­vel vette kezébe a kormánykereket, s mindig külön örömet jelent neki, ha korszerű gépeket irányíthat. A sokoldalú gépkezelő szükség esetén az aratásból is kiveszi a részét. Az idén az Időjárási előrejelzések szerint nagy szükség lesz az Idő maximális kihasználására vagyis minden hozzá értő ember segítsen a szemveszteség nélküli betakarításnál. A legmagasabb számú versenyző a 36-os, a Verký Krtiš-i (nagykürtöst) járás első helyezettje Antalik István volt. Az élete delén levő férfi már húsz esztendeje traktoros, s jénéhány vetélkedésen vett részt. A 8011-es Kristály-traktorával elégedett, amely az eléggé dombos talajon is igen jól bevált. Az ő határukban valóban szük­ség van az ügyes kezekre, mert csak az boldogulhat a hepe-hupás talajon Híves Vince, a szövetkezet fiatal könyvelője is elkísérte a versenyzőt. Tőle tudtam meg, hogy a másfélezer Árvái Béla, a Martonovai Efsz traktorosa a rakodási versenyben. hektáros szövetkezetben 36 kerekes traktorral, négy DT lánctalpas és há­rom nagyteljesítményű traktorral vég­zik a tennivalókat. A több mint negy­ven traktorosnak évenként rendsze­res bentlakásos iskolázást szerveznek. De a gépek Irányitól résztvesznek a Haladó Tapasztalatok Iskoláján is, mi­vel az jelentősen hozzájárul a trak­torok mélyebb megismeréséhez. S ami a leglényegesebb, hogy a tévé képer­nyőjén keresztül bemutatják a leg­újabb nagyteljesítményű gépet. Az ügyességi vetélkedőn több szám­ban mérték össze tudásukat a járások győztes traktorosai. A versenypontok a következők voltak: 1. ügyességi verseny olyan kijelölt különféle pályákon, amely mindössze 30 centiméterrel volt szélesebb a pót­kocsinál; 2. rakodási-ügyességi verseny: 3. vezetési gyakorlat hosszabb tá­von; 4. elméleti vetélkedő a közlekedési előírásokról; 5. sportverseny különféle számok­ban. A versenyszabályok értelmében a legkevesebb hibapontot elért tíz ver­senyző vesz majd részt a traktorosok csehszlovákiai vetélkedőjén. Különben a szoros küzdelemben az első helyen végző traktoros 208, a 10-dik pedig 364 hibapontot vétett. A tíz traktoros névsora: 1. Weis Jozef — Ďanovái Nový Život Efsz — martini járás; 2 Durdiak Ľudovít — a Pusté Sady-i „Svornosť“ Efsz — galantai járás; 3 Ganuška Ján — Púchovl Efsz — Pov. Bystrica-i járás; / 4. íederle Štefan — Sobotištei Efsz — senicai járás; 5. Halász Ferenc — Seneci (szenei) Efsz — Bratislava-vidék járás; 6. Kubík Peter — Starý Tekov-i Efsz — levicei (lévai) járás; 7. Antolík Štefan — Nenlncei (nyé­­nyei) Efsz — Velký Krtíš-1 (nagy­kürtösi) járás; 8. Cznczor Sándor — Vydrany-1 (Ho­­dosl) Efsz — Dun. Streda-i fduna­­szerdahelyi) járás; 9. Láčaj Lukáé — Hr. Košihy-i (ga­­ramkeszi) Efsz — levicei járás; 10. Beliansky Milan — V. Uherce-i Nový Život Efsz — topolčanyi Já­rás. A legjobb eredményt elért verseny­zőket a Szövetkezeti Földművesek’ Szövetségének Szlovákiai Központi Bi­zottsága és más Intézmények, szervek' pénz- és tárgyi jutalomban részesítet­ték. Gratulálunk a legjobb eredményt elérő győzteseknek, s kívánjuk, hogy az összállami versenyen is sikeresen állják meg a helyüket. —pa —tt Czucz Sándor, a Vidrany-i (Hodosi) Efsz fiatal traktorosa a felírt hibapontokat figyeli a versenytáblánál. Foto: — tt— és más gépekkel is gazdagodott a szövetkezet. Ezek között van az a szalmagyűjtő kocsi, amely igazán sok ember munkáját könnyíti meg azzal, hogy saját maga szedi fel az össze­­gyűjtendő szalmát. uctviariiji ict utcicii iciHiciiictv, uc moju jövőre... A szövetkezeti pártszervezet elnö­ke, Orosz János, negyvenhárom éves, és alapításától fogva tagja a gazda­ságnak. Visszaemlékszik a kezdeti nehézségekre, hogy milyen kevesen voltak az első szövetkezeti tagok, s ráadásul többségük nincstelenül lépett be a közösbe. A gazdaságot a papok földjén, illetve a kisszámú földdel együtt belépő parasztok bir­tokán alakították meg. Milyen keve­set lehetett akkor még keresni, ás ha arra gondolunk, hogy ma, több mint két és félezer korona az átlagjövede­lem, akkor igazán nem lehet ok a pa­naszra. Az átlagról van sző, de ért­hetően vannak ennél magasabb jöve­delmű emberek is. Például az állat­­tenyésztők és a kombájnosok négy­ezer koronát is zsebre tesznek. alá kerül egy esztendőben, s nem is akármilyen épületek ezek: majdhogy kinézik azt, aki nem épít emeletet. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulója elnevezésű efsz segíti is az ifjakat, hogy építkezzenek. Aki elvál­lalja, hogy tíz esztendeig dolgozik tagként, az 22, illetve 34 ezer koronát kap, attól függően, hogy a férje, azaz férfiaknál a feleség is ott dolgozik a szövetkezetben. A gazdaság a kezdeti szegénység és a viszonylag lassú ütemű fejlődés után, 1960-ban szilárdult meg. Szinte második születési évként tartják szá­mon ezt az esztendőt. Tudniillik az igazán gyorsütemű fejlődés ebben az évben kezdődött, de „hál istennek“ még mindig elégedetlenkednek. Panaszolják az emberek, hogy a búza hektárhozama csak 38 és fél má­zsa és nem éri el — vagy nem halad-

Next

/
Thumbnails
Contents