Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-21 / 38. szám

if74 szeptember íl. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN IS JÖL FIZETETT A GABONA • A ŽELOVCEIEK AZ Élre törtek a komarnoi JÁRÁSBAN a BRESTOVECI SZÖVETKEZET KERÜLT GABONA­TERMESZTÉSBEN az elre • soha nem látott csücshozamok • Nitra a földművesek mekkája a ki­mutatások szerint a IX. országos ara­tóünnepélyen 150 ezer embert foga­dott Szlovákia minden részéből. El­jöttek mindazok, akik a szocialista mezőgazdaság születése óta negyed­századon át politikai nevelőmunká­val, szakirányítással és fegyelmezett termelőmunkával igyekeztek a lehető legjobb eredményeket elérni. A manifesztáciő napján a kora reg­geli órákban szemerkélt az eső, en­nek ellenére ezrek és ezrek vidáman vonultak kijelölt helyükre, hogy az ünnepi beszédek után elvonuljanak az ünnepi pódium előtti. Az ősrégi város külsőbb utcáiban autóbuszok százai, személyautók ezrei parkoltak. Ennek ellenére mégis nekivágtam a tömegnek, hogy elbeszélgessék a ve­zető funkcionáriusokkal, a termelés élenjáró dolgozóival, az idei gabona­termesztési módszerekről, eredmé­nyekről, és arról, hogy a jövőben a tapasztalatok alapján egyes körzetek­ben milyen búzafajtákat termeszte­nek. ф Az Agrokomplex ’74 kiállítás szemlélése közben Šmál mérnökkel a Közép Szlovákiai Kerületi Mezőgazda­­sági Igazgatóság vezetőjével találkoz­tam. Régi ismerősként köszöntöttük egymást, hiszen a kezdet-kezdetén sokszor találkoztunk a mezőgazdaság kollektivizálásával összefüggő gyűlé­seken, agltációs napokon. Elégedetten közölte, hogy az egyébként eléggé ked­vezőtlen feltételekkel rendelkező ke­rületben a gabona átlagos hektárho­zama 40,8 mázsa volt. Maga sem szá­mított arra. hogy a ívolent járás földművesei elérik a 45,7 mázsás hek­tárhozamot. Ez mind a jó talajmfíve­­lés, a megfelelő tápanyagellátás és a nagy termőképességű szovjet búza­fajtáknak köszönhető. Több szakérte­kezlet után úgy döntöttek, hogy a jö­vőévben a búzatermő terület 48 szá­zalékán Mironovl, 41,9 százalékán pe­dig Karkaszkája búzát termesztenek. Ilymódon megteremtik az előfeltéte­leket a hektárhozamok további foko­zására, mert ezek a búzafajták jól bírják a kerület szélsőséges időjárá­sát. Az ünnepi emelvény előtt a Járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetői közül is elbeszélgettem néhánnyal. jozef Nosko mérnök a Veiké Krtiš-i (nagy kürtösi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének az arca csak úgy sugárzott az örömtől. Nem csoda a valamikori sereghatjő járás 47,5 mázsás hektárhozamot ért el gabona­félékből és ezért a felsőbb szervek a Munkaérdemrendet adományozták a járás szorgalmas földműveseinek. A gabonatermesztési csúcseredmé­nyek — amint mondotta — arra en­gednek következtetni, hogy járásuk­ban is nagy lehetőségek vannak a hektárhozamok további fokozására. Tizenegy efsz több, mint 50 mázsás hektárhozamot ért el, de kisebb táb­lákon ennél még jóval szebb eredmé­nyek is születtek. A Kamenné Kosihy-i szövetkezetben például a Kaukaz bú­zafajta 88 mázsát adott hektáronként. Summa-summárum, az 1973-as évi terméshez viszonyítva 14 600 tonna gabonával termeltek többet. • Pindur mérnök, a Bratislava­­- vidéki járási Mezőgazdasági Igazga­tóság vezetője szintén szép eredmé­­' nyékről tájékoztatott. A búza átlagos hektárhozama 46,18, a rozsé 32,70, az árpáé pedig 50,60 mázsa volt. De az 0 járásukban is elértek kisebb par­cellákon 60, 70, sőt 80 mázsás hek­tárhozamokat is. A jubileumi évfor­duló tiszteletére vállalt 11 millió ko­rona értékű kötelezettségből már 7 millió korona értéket teljesítettek. A beszélgetés közben egyszeresek egy pukkanást hallunk. A füstpamacs­ból fehér ejtőernyőn a csehszlovák zászló bontakozik ki, a tömeg felett. Kisvártatva újabb füstpamacs jelenik meg az égen, és a győzelmes vörös zászló lobogásába gyönyörködünk. A csoportok tagjai kezükkel integetnek a zászló felé és élteteik felszabdítón­­kat, támogatónkat a nagy szovjet né­pet és hazánk népeit is. „Éljen a csehszlovák—szovjet barátság!“ — hallom több felől is. A menet élére a középszlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóit so­rakoztatták fel, mert a Szlovák Nem­zeti Felkelés harcaiban ebből a kör­zetből harcoltak a legtöbben a német betolakodó fasiszták ellen, hazánk függetlenségéért. Ismerős szövetkezeti elnökökkel, tagokkal parolázok. Molnár Imre. Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának tagja, a párt mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának aktív dolgozója, a vinicai (ipolynyéki) szö­vetkezet elnöke igazán derűs hangu­latban van. Nem csoda, hisz a mész­­szegény savanyú talajaikan is 57,8 mázsás hektárhozamot értek el. Ná­luk — mivel dombos a vidék, tehát a levegőnek kevés a páratartalma — a Jubilejná szovjet búzafajta remekelt, 73,5 mázsás hektárhozammal. „Bár­csak minden évben így szegődne hoz­zánk a szerencse — mondogatja, — akkor nem lenne baj takarmányalap­pal. Reméljük, hogy az új évben még többet ad szövetkezetünk határa“. Nemesek László, a Nenincei (luka­­nyényei) Efsz elnöke veszi át a szót: „A mi földjeink sem fizettek még ilyen gazdagon a munkáért. Az átla­gos hozam gabonaféléből 55 mázsa, különösen az árpa fizetett gazdagon. Az Ametyst fajta 73,5 mázsát termett hektáronként.“ A két elnök elégedetten nevet ösz­­sze. Jómagam pedig váltamra kapom a riportertarisznyámat és a legköze­lebbi csoportnál folytatom a beszélge­tést. Az Ipoly-mente legjobb gabonater­mesztői közé cseppenek. Különösen vidámak a Želovcei (zselyij Egységes Földművesszövetkezet vezérkarának tagjai: Kázmér Antal mérnök elnök, Slavomir Krizán mérnök, főagronó­­mus és Mlinárik József segédagronó­­mus, akik örömmel közlik, hogy a Veiké Krtiš-1 járásban 60,3 mázsás hektárhozammal első helyre kerültek. Eredményük annál inkább értékes, hogy 641 hektáros területen fizetett ilyen gazdagon a gabona. Nekik is voltak csúcshozamaik. Egy-egy par-79,80 mázsás hektárhozammal fizetett a hozzáértő, szorgalmas munkáért. A Libelula olasz búzafajta 85 mázsás csúcshozammal jeleskedett. Kissé fé­lénken beszél ezekről az eredmé­nyekről, mert sokan nem helyeslik, hogy puha búzákat termesztenek. Ezek a fajták viszont minden évben magas hozamot adnak. Elárul egy-két „termelési“ titkot is. Csak október 10-e után szabad vetni ezeket a fajtákat, mert ha túl nagy levelet hajtanak, a fagy nagy kárt tesz bennük. Ősszel minden hektárra 20—30 kiló műtrágyát adagolnak és csak tavasszal adnak többet, hogy a növényegyedek minél gyorsabban fej­lődjenek. Az eddigi tapasztalatok alapján a termőterület 8 százalékán kapnak helyet a jugoszláv és olasz búzafajták. Baráth Imre, a Kližská Nema-i (ko­­lozsnémai) Efsz elnöke szintén a „Száva“ híve. Azt állítja, hogy 15 szá­zalékos jégkáruk volt, s még így is 71 mázsás hektárhozamot adott. Az új gazdasági évben ezért a búzatermő terület 40 százalékán Száva, szintén 40 százalékán pedig Kavkaz búzát vetnek. Náluk az árpa fizetett búsá­­san a jó talajelőkészítésért, a megfe­lelő tápanyagellátásért, a magasszintü növényvédelemért. Az átlagos hektár­hozam 59,20 mázsa volt, de az Ame­tyst fajta 73 mázsát termett hektá­ronként. Ili Az ünneplő seregben cellán a Kavkaz búzafajta 76, a Miro­­novi pedig 78 mázsás hektárhozamot adott. Máris értékelték az egyes búza­fajták tulajdonságait, és a búzatermő terület 30 százalékában Jubilejnát, 40 százalékán Kavkaz, 25 százaléká­ban Mironovi és 5 százalékában pedig egyéb búzafajtákat vetnek. Beszélgetés közben Deák Ferenc a Sečianki-1 [szécsénkeij „Ipolymente“ szövetkezet elnöke bejelenti, hogy mint második helyezettek gabonából 58,5 mázsát termeltek átlagosan, hek­táronként. A gazdag termésből 62 va­gonnyit adtak el terven felül. Mivel a Jubilejná búzafajta egy nagyobb táblán 73 mázsás hektárhozamot adott, a jövőben 20 százalékkal na­gyobb területen termesztik. Kitörő örömmel közli, hogy a szocialista me­zőgazdaság születésének évfordulójá­ra tett 622 ezer korona értékű válla­lásukat már túlteljesítették. „Menet közben“ felülvizsgálták a vállaláso­kat és 1 millió korona értékűre egé­szítették ki. Az elkotókedvű elnök úgy véli, hogy a felemelt vállalást is túlteljesítik. Elmenőben még Papp Ferenc, a sucháni efsz elnöke újságolja, hogy a hegyi körzetben a Mironovi és a Be­­zosztája búzafajta vált be és a jövő­ben is ezeket helyezik előtérbe. A legparázsabb vita, és szakmai eszmecsere a Milanovcei [nagykérij Efsz transzparensa alatt bontakozik ki. Először Dojéán Elek mérnök, fő­­agronőmus beszél a körülállóknak a termelési eredményekről. Náluk a búza 63, az árpa pedig 62,70 mázsát adott. Épp az idei szélsőséges időjá­rás mutatta meg az egyes búzafajták tulajdonságait. A tapasztalatokat le­szűrve, ezért a Jubilejná búzát a szél­járta „külső határba“ vetik, a Kavkaz búzát pedig a Nitra folyó mentén levő nedvességben gazdagabb táblá­kon termesztik. Ilymódon mindkét bú­zafajta a megfelelő helyre kerül. A szomszédoktól „ellopott“ tapasztala­tok alapján kísérletképpen 30 hektár jugoszláv Száva búzafajtát is vetnek. Alig ejtette ki ezt az agronómus a száján, máris jelentkezett Győri László, a Brestoveci (szilasi) Efsz elnöke és bizonygatta az olasz és a jugoszláv búzafajták előnyeit. Már több éve termesztik ezeket a fajtákat, és rendkívüli jó eredményeket érnek el. Nekik is köszönhető, hogy az idén a gabonatermesztésben — a komár­­noi (komáromi) járásban — az első helyre kerültek: a búza 70,40, az árpa pedig 60,30 mázsát adott hektáron­ként. A Száva jugoszláv búzafajta Bielik Gyula, a virtl szövetkezet el­nöke, valamint Retkes Lajos, a bűcsi szövetkezet elnöke is a búzatermesz­tés jövőjéről beszél. Virten a Jubilejná kap nagyobb teret. Búcson sorrend­ben a Mironovit, Jubilejnát és Szávát részesítik előnyben a vetéskor. Mind­két elnök szavai arról tanúskodnak, hogy a búzafajták a földtáblák fek­vése, és az éghajlati viszonyoknak megfelelően törnek előre, vagy szo­rulnak vissza. A főutca végén a Malinovoi (éber­­hardi) Csehszlovák—Magyar Barátság Szövetkezet vezetőjével találkozunk. A csoport nevében Štefan Balážik mérnök, mechanizátor nyilatkozik, ök 80 vagon gabonát termeltek terven felül. A búza hektárhozama 54, az árpáé 58 mázsa volt. A Mironovi búza viszont egy táblán 72, az Elgina árpa pedig 69 mázsás hektárhozamot adott. Mint gépesítő egy olyan kezde­ményezésről is beszélt, amely sok ga­bona megtakarítását eredményezheti. Mivel szintén a melegebb körzethez tartoznak, a búzaterület 40 százalé­kán termelnek Mironovi, 20 százalé­kán Jubilejná, 30 százalékán pedig Kavkaz és 10 százalékán Száva, vala­mint újvidéki Aranyvölgye búzafajtát. A szakemberek azt tanácsolták nekik, hogy a jugoszláv búzafajtákat, leg­alább öt-hat centiméter mélyre ves­sék a földbe. Ezért a 48/Sex 125 tí­pusú vetőgép szórócsöveire súlyzó­­rúgókat akasztanak. Ilymódon keve­sebb vetőmagra van szükség. A fiatal gépesítőtői megtudom, hogy a javító­­műhely dolgozói versenyeznek a szo­cialista brigád cím elnyeréséért. Az önköltség csökkentésére irányuló vál­lalásukat lényegesen túlteljesítették. A IX. országos aratóünnepély részt­vevőinek áradata több órán át höm­pölygőit a megfiatalodot Nitra utcáin. A szövetkezeti gazdák abban a tudat­ban vigadtak, mulattak, hogy a jubi­leumi évben igazán lelkiismeretes jó munkát végeztek és eddig soha nem látott mennyiségű gabonát termelnek az államnak. Ezrek és ezrek tekintették meg az Agrokomplex '74 kiállítást, amely a mezőgazdaság negyedszázados fejlő­dését, és jövőjét mutatta be, a mező­­gazdasági múzeumát, a szórakozni vágyók pedig a sportrendezvényekben és a népi együttesek ének-, valamint táncszámaiban gyönyörködtek. A mor­golódó — forgolódó új bort is ugyan­csak megkóstolták és ezek után nem csoda, ha hét országra szólt a heje­­huja. BÁLLÁ JŐZSEF Hatalmas aratási koszorú az ünnepi pódium előtt. Vidám népviseletbe öltözött asszonyok a menetben. A Malinovoi Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz transzparense büszkén hirdeti, hogy 80 vagon gabonával többet termeltek és 357 900 korona értékű vállalásukat becsülettel teljesítették. Indulásra várnak a Milanovcei (nagykérij Efsz tagjai. (Balia és Tóth felvételeid) «

Next

/
Thumbnails
Contents