Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-21 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRDMA Társadalmi munkával az igényes feladatok teljesítéséért A komárnoi (komáromi) Járási pártbizottság értékelte a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánk­nak a Szovjetunió általi felszabadítá­sa 30. évfordulójára tett kötelezett­ségvállalások teljesítését. A felmérés, megmutatta, hogy a dolgozók önzet­len munkával igyekeztek minél több értéket létrehozni terven felül. Össze­sen 114 millió 046 ezer 613 korona a vállalások értéke, amit évközben a szocialista munkaverseny többterme­lésre serkentő hatása következtében még további 10 millió 030 ezer koro­nával toldottak meg. Nagyarányú kö­telezettségvállalási mozgalom bonta­kozott ki tehát járási méretben és örömmel vethetjük papírra, hogy a dolgozók teljesítették adott szavukat, mert 110 millió 154 ezer korona ér­téket hoztak létre az első félévben. A szocialista munkaverseny mozga­tói a szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért versenyző kollektívák. Ezekbe a csoportokba 5354 dolgozó küzdött a lehető legjobb munkatelje­sítmény eléréséért. A szocialista mun­kaversenybe az újítási javaslatok megvalósításával 2 millió 998 ezer 723, a termelés ésszerűsítésével pe­dig 2 millió 353 ezer 553 koronát ta­karítottak meg. A központilag irá­nyított vállalatokba, üzemekbe a „Szakszervezeti milliárdok“ mozga­lom keretében a dolgozók 11 millió 463 ezer 867 korona értékű felaján­lást tettek, amit 12 millió 491 ezer 588 koronára teljesítettek. Az ipari dolgozók vállalásukat 123 százalékra, a mezőgazdasági dolgozók pedig 205 százalékra teljesítették. Lelkes szö­vetkezeti parasztságunk, valamint az állami gazdaság dolgozói a 12 millió korona értékű vállalást 24 millió 887 ezer koronára teljesítették. Örvendetes jelenség, hogy a váro­sok és falvak lakói egyre többet dol­goznak társadalmi munkában, amely­­lyel nagymértékben hozzájárulnak a választási tervek teljesítéséhez. Csak a tavaszi műszakokban 28 ezer 845 állampolgár kapcsolódott be. A „Z“ akcióba a lakosok 356 ezer 493 óra ledolgozásával 9 millió 893 ezer ko­rona értékű középületet létesítettek. A legjobb munkát a Dedina Mládež-i (ifjúságfaival), lipovei, martovcei (martos!), vojnlcel (bátorkeszil) és a hurbanovol (ógyallai) lakosok végez­ték. A beruházásokat nem igénylő akciókban a Zlatná na Ostrove-i (csallóközaranyosi), a Kravany n. Dunajom-i (karvai) és a Dulovcei (újgyallai) lakosok tűntek ki. A köte­lezettségvállalások keretében fokozó­dott az agitációs központok tevékeny­sége. A járási nemzeti bizottsághoz tar­Huszonöt év a szocialista mezőgazdaság útján A Calovoi {nagymegyeri) Efsz 1949- ben alakult meg. Erős akaraton és biztató terveken kívül alig volt vala­mijük az alapítóknak. Elhasznált, roz­zant mezőgazdasági gépekkel, lófoga­tokkal kezdték művelni a közös par­celláit. A gazdasághoz szükséges szaktudást ősi tapasztalatokból merí­tették. Az akkori vezetőség lelkesítő szavakkal biztatta társait a nehéz na­pokban. Erre bizony nagy szükség is volt, mert kezdetben elég rosszul állt a szénájuk. A megalakulás után egy Ideig csupán havi 400—500 koronát tudtak biztosítani. Mindez csak súlyosbította az amúgy le nehéz körülmények közt tengődő közöst, mivel többen máshol néztek munka után. így munkaerőhiány miatt a 2500 hektáros földterületből 1950-ben 500 hektárt át kellett adni az állami gazdaságnak. A megmaradt tagok és vezetők rendíthetetlen szor­galmukkal, lelkesedésükkel állták a sarat. Ha kellett az éjszakát Is nappal­lá tették, hogy a szövetkezet nehéz­ségeit leküzdhessék. Mindez nem volt könnyű dolog, hiszen az osztályellen­séggel Is számolni kellett, mivel a kulákok Igyekeztek megbontani és aláásni a közös törekvéseit. A jelen időszakban a nagymegyeri szövetkezet járásunk példás mező­­gazdasági üzemei közé tartozik. A szövetkezet a megalakulás éveiben főleg tÄzát, árpát, kukoricát és cu­korrépát termelt, hogy jobb alapot biztosítson az állattenyésztés fellen­dítésére. 1951-ben búzából csupán 24 mázsát, árpából még ennél is keve­sebbet értek el hektáronként. A ko­molyabb javulást az 1960-as évek hoz­ták meg. Ugyanis ekkor került a szö­vetkezet élére a jó szaktudású, agilis Zsoldos József elvtárs, aki Jelenleg is betölti ezt a tisztséget. Mindemel­lett a magasabb termőképességű szov­jet búzafajták meghonosítása Is len­dítőkerékként hatott a szövetkezet életére. így 1962-ben már 35 mázsás hektárhozamoi értek el búzából, de a növénytermesztés többi szakaszán Is megkezdődöt a fellendülés. Ez tág lehetőséget adott az állattenyésztés talpraállitására, mivel több és jobb minőségű szálastakarmányt tudtak ki­termelni. A kulturális rendezvények idején. A sok látnivaló közben bizony jólesik a kitűnő bográcsgulyás. Balia felv. A legtöbbet kapta... tozó üzemek csak 45 százalékra tel­jesítették vállalásaikat, tehát a dolgo­zóknak minden lehetőséget fal kell használni arra, hogy az év végéig be­hozzák a lemaradást és teljesítsék adott szavukat. Ezzel szemben a kis­ipari szövetkezetek dolgozói 1 millió 248 ezer korona értéket hoztak létre terven felül, ami az egész évi válla­lás 95 százaléka. Más üzemek is kö­vethetnék példájukat. A járásban kiemelhetjük a vojnlcel (bátorkeszi) polgárokat, akik a dicső jubileumi évfordulók tiszteletére 101 százalékra teljesítették kötelezettség­vállalásukat. Többek között a Z ak­cióban a lakosság 8888 órát dolgozott le társadalmi munkában az új ovoda építésénél. A korszerű, új kultúrház építéséhez 43 ezer 960 órával járultak hozzá. A beruházásokat nem igénylő akciókba 127 ezer 880 órát dolgoztak 2 millió 998 ezer 500 korona érték­ben. Hurbanovo lakói szintén jelent­keztek a szocialista munkaversenybe. A városi nemzeti bizottság plenáris ülése megállapította, hogy a 3 millió 800 ezer korona értékű kötelezettség­vállalásukat a pártalapszervezetek, valamint a tömegszervezet jó agitá­ciós munkájával 4 millió 500 ezer ko­ronára sikerült teljesíteni. A nemzeti bizottság képviselői jó példával jártak elöl a munkában és év közben a dol­gozók kezdeményezése nyomán újabb vállalásokat teljesítettek. A legutóbbi kimutatások szerint a kötelezettség­vállalások értéke már több mint 5 millió koronára növekedett. A kis vá­roska lakói felhívással fordultak a járás minden községéhez, hogy jobb munkával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, újabb tartalékok felhasználásával minden faluban és községben 800 ezer koronával telje­sítsék túl az év elején vállalt kötele­zettségüket. Az elemzések azt bizo­nyítják, hogy a legtöbb községben ki­­egészíthetők a vállalások, tehát ezek nyomán további milliós értékeket hoznak létre az alkotókedvvel teli polgárok. Kolozsl Ernő, Komárno például 12 lakásegységet építenek számukra és a katonaság leteltével a viszatérő fiatalokat 2000 koronás pénzjutalomban részesítik. A fiatalok mindezt különféle munkafelajánlások­kal viszonozzák. A legfigyelemremél­tóbb eredményeket Mezűr Erzsébet vezette kertészeti szocialista brigád éri el. ök járási méretben a második helyezést érték el. A gazdasági eredmények további fokozása érdekében, főleg az állat­­tenyésztésben, újító mozgalmat bon­takoztatnak ki. Korszerűsítik az el­avult istállókat. Közel másfél millió koronás költségvetéssel egy 1000 fé­rőhelyes sertéshizlalda építéséhez kezdenek hozzá. Ezenkívül a zöldség­kertészet bővítését tervezik, főleg a fűtéses, fóliasátras termesztést helye­zik előtérbe. Erre lehetőség van, hi­szen csak a termálvizet kell haszno­sítani. Krascsenics Géza A Dun. Streda i (dunaszerdahelyi) járás ismét gazdagabb lett egy nép­művelési otthonnal. Lehnioén (Légen) 1971-ben rakták le az új kultúrház alapkövét, s a közelmúltban határ­időn belül adták át rendeltetésének. A korszerű létesítmény 5 millió 500 ezer korona ráfordítást igényelt, me­lyet a hnb és a szövetkezet közös erővel biztosított. Építésénél a lakos­ság az eltelt három év alatt 52 ezer munkaórát dolgozott le. Ebből 7 ezret a tanuló ifjúság a kultúrház környé­kének parkosítására fordított. A Nő­szövetség, a Vöröskereszt és a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség helyi szerve­zeteinek tagjai a munkálatokból min­dig példásan vették ki részüket. Az impozáns épület átadása után Péterfi György, a népművelési otthon fiatal igazgatója elmondotta, hogy még a múlt évben a faluban 2000 nyomtatványt küldött szét, melyen fel volt tüntetve, hogy a polgárok az új kultúrházban milyen darabokat sze­retnének megnézni, s mivel akarnak hozzájárulni a szervezeti munkához. Ezt figyelembevéve azután a hét ta­gú vezetőség — akik egyben a helyi tömegszervezetek képviselői — kidol­gozta az utolsó negyedévre szóló munkatervet. így többek között „Ta­lálkozás gyertyafénynél“ címen Kro­­csányi Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter; Fábry István, a SZNT al­­elnöke; Dráfi Mátyás, a MATESZ mű­vésze; Szepesi György, Tomi Vince és Batta György beszélget majd a köz­ség lakosaival. Továbbá a MATESZ előadásában a tanuló ifjúság részére a Peti kalandjai és a Svejk kerül be­mutatásra. Azonkívül Petőfi-estet ren­deznek, melynek keretében Sinkovits Imre, Gombos Kati és Vitay Ildikó gi­tárművész lép fel, hogy csak néhá­nyat említsünk a gazdag programból. Ottjártunk óta fellépett már a „SZŐT­TES“ népművészeti együttes, a közös gazdaság vezetősége pedig a szövet­kezet megalakulásának 25. évfordu­lójára rendezett ünnepi nagygyűlést az új, modern népművelési otthonban tartotta. Közben megalakult a har­mincöt tagú cigány folklór csoport Qintner János vezetésével és mivel Dobi bácsi — a citerakészítés nagy­mestere — elkészítette a megrende­lést, a citeraegyüttes is bekapcsolód­hat a falu kulturális életébe. Termé­szetesen a lehnicei „L“ irodalmi szín­pad továbbra is munkálkodik. Befejezésül még elmondjuk, hogy a népművelési otthonban a színház­terem 220 férőhelyes, a mellette levő nagyterem 350, ahol teadélutánokra és különböző rendezvényekre (gyűlés, megemlékezés, esküvő stb. kerül sor. Az épület alatt levő pincehelyiségben helyet kap az ifjúsági klub és a sport. A könyvtárban olvasóterem is talál­ható. Az új év elejétől körzeti könyv­tárként szerepel, s összesen 8000 kö­tetni könyv áll majd az olvasni vá­gyók rendelkezésére. Feltétlenül meg kell még említeni, hogy a népműve­lési otthonban hetente háromszor fil­meket is vetítenek. Egy falu a Dun. Streda-i (duna­szerdahelyi) járásban ismét gazda­gabb lett. A legtöbbet kapta szocia­lista társadalmunktól; „Az emberfor­máló műhelyt“. —óváry— V\\\»Ä\V\VV\VV^\>\VWK4\VC>ÄVWNXÄ\VÄ\VWÍ«V^ I A munka­érdemrendes elnök |U|agy termetű ember Andrej Demöák, a vranovi járás soli szövetkezetének elnöke. Te­nyerében elvész a ceruza. Föld­­müvesember népes családjából származik. Szülei bérelt földeken gazdálkodtak, így ö Is korán bele­kóstolhatott, tulajdonképpen „ml fán terem a kenyér?“ Amikor, huszonöt évvel ezelőtt a Topola mentén Is kezdett kibon­takozni a szövetkezeti gazdálko­dás, az akkor még Ifjú Andrej is az elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot. A szövetkezetalapltó közgyűlésen érte élete legnagyobb meglepetése: őt javasolták, majd választották a közös gazdaság el­nökévé. így emlékszik vissza: „.Gépeink annak idején még nem voltak, vi­szont az 1260 hektárnyi földet művelni kellett. Huszonkét istálló­ban helyeztük el a szövetkezet marhaállományát — a volt gazdák portáin. A takarmánynak Is szűké­ben voltunk. S ami a kezdeti ne­hézségekre, a szervezés alacsony szintjére vall, hajnalban az éb­resztőóra szerepét is betöltöttem, keltve az állatgondozókat. Kiad­tam az abrakot az állatok részére, s Irány a mezőre szántani, vetni. Bizony, keményen kellett az eke­szarvát szorítani, mert a földek egy része nagyon elhanyagolt ál­lapotban volt.. A továbbiakban elmondta, fize­tést akkoriban szinte alig kaptak, s legtöbb ember mégis becsület­tel dolgozott. Alig múlt húsz éves az elnök, mégis bíztak benne a szövetkeze­ma már Kelet-Szlovákia legjobb közös gazdaságai közé tartozik. Cukorrépából faár elérték az 564, burgonyából a 330, s pillangós ta­karmányból a 80 mázsás hektár­hozamátlagot. Búzából pedig a 40 mázsát. Ezek az itteni mostoha talaj- és éghajlati adottságok fi­gyelembevételével jó eredménynek számítanak. A tejhozamátlag? Már 4100 liter évente, a hlzómarhák súlygyarapodási napi átlaga 1,18, s a sertéseké meg 0,62 kg. Természetesen, az eredmények eléréséhez az elnök jó szervező­­képessége, gazdag tapasztalata, s Igyekezete is hozzájárult. Kom­munista. Fokozott felelősséget érez a szövetkezet előrehaladásáért, a tudományos-műszaki fejlesztésért. — Nagyon felelősségteljes az elnöki tisztség — vallja a közös kormányosa —. Egész embert kö­vetel! Mégpedig olyant, aki szív­­vel-lélekkel a szövetkezet szünte­len továbbfejlesztésének, s a tagok boldogulásának, a társadalom ér­dekei tiszteletben tartásának a hí­ve, elkötelezettje. Nyugodtan ki­jelenthetem, ebben, s a tagokkal való szoros együttműködésben — azok szorgalmában és fegyelmé­ben — rejlik sikerünk titka. A kiváló szövetkezeti elnök ér­demeit a felsőbb párt- és kormány­­szervek is pozitívan értékelik. Már több ízben részesült állami kitün­tetésben. A közelmúltban Munka­­érdemrendet kapott a köztársasági elnöktől, s tudja, ez a magas tár­sadalmi elismerés még az eddigi­nél is jobb munkára kötelezi őt. —ib— Ebben az Időszakban az állatte­nyésztésből eredő bevétel 8 millió ko­ronát tett ki, ami tavaly már 17 mil­lióra rúgott. Az állattenyésztés fejlő­dése a tej- és hústermelésre Is pozi­tívan hatott. Míg a kezdeti években tehenenként napi 3,5 literes fejési átlagot értek el, addig 1973-ban már 10 litert. Ez jó alapot biztosított az Idei első félév 107 százalékos tejki­termelésére. E változások az évi tej­eladásban is megmutatkoztak. 1960- ban 350 ezer liter tejet szolgáltattak be, tavaly pedig 2 millió 200 ezer li­ter tejet adtak el, viszont az Idei első félévi tejeladási tervüket 104,3 száza­lékra teljesítették. A hústermelésben Is tapasztalható a rohamos fejlődés. 1961-ben 28 vagon húst, s 1973-ban már 85 vagonnyit adtak el az állam­nak, csupán az idei év első hat hó­napjában 721 mázsa húst termeltek ki, ami 100,8 százalékos tervteljesl­­tésnek felel meg. Arra a kérdésre, miben látják a fej­lődés kulcsát — az elnök elmondotta, hogy a szövetkezet a kiváló termelési eredményeit elsősorban a jó szerve­zésben, helyes Irányításban és az irá­nyítók nagyobb és tökéletesebb szak­tudásában látja. De a nagyobb termő­képességű gabonafajták termesztése és a géppark korszerűsítése is veze­tő szerepet játszott a termelés foko­zásában, mivel a korszerűbb gépek­kel tökéletesítették az agrotechnikát. A géppark értéke 1960-ban 3 millió koronát, viszont 1973-ban már 9 mil­lió koronát tett ki. Ugyanakkor a jobb tápanyagellátás Is alapvetően befolyásolta a termelés növekedését. 1953-ban csupán 40 kg, 1973-ban már 200 kg tiszta tápanyag került hektá­ronként a talajba. Az egyre javuló gazdasági eredmé­nyek a jobb szociális gondoskodást Is megalapozták. Évente 300 ezer koro­nát fordítanak a tagok és gyermekeik üdültetésére. Minden évben legalább 150 tagot küldenek fürdőhelyekre, s gyermekek tucatját pionírtáborokba. A szövetkezet vezetősége a munká­ból kiöregedett nyugdíjasokról sem feledkezik meg. Nyugdíjuk mellé ha­vonta 100 koronát, vagy évente 5 má­zsa bűzét kapnak. A fiatalokat külön­böző kedvezményekben részesítik; tiek. A fejlődés bizonyítja: nem választottak rosszul. Megizmoso­dott gazdaságilag, s szervezetileg a szövetkezet, olyannyira, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents