Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-14 / 37. szám
Mit okoz az Az ásványi anyagok közül a kalcium és a foszforeUátás bármely hibája súlyosan veszélyezteti a baromfi termelését és egészségét. Különösen súlyos károsodás — angolkór — keletkezik a növekedésben levő baromfiban. (Az angolkóros csibék nem szívesen mozognak, az etető mellett ts ülnek vagy csánkjukra támaszkodnak. A csőr, a fejtető csontjai feltűnően puha, a mellcsont taréja elgörbül. Elgörbülnek és meg vastagodnak a lábszárcsontok, a lábújjjak is, és mindez igen fájdalmas. A fejlődés megáll. Néha görcsökben megnyilvánuló, bénulásszerű mozgászavarok lépnek fel s ilyenkor gyorsan bekövetkezik az elhullás is. Mindezek a tünetek az átlagosnál jobban fejlett egyedeken a legjellegzetesebbek. A felnőtt baromfi szervezetében csontgyulladás következik be, a csontok törékennyé válnak. Csökken a tojáshozam. Nagy tojáshozamú állományban gyakori a kalciumhiány miatt a hash á r ty agy ulladás. Nátriumhiány. Anyagforgalmi zavarokat okoz, a fejlődés lelássál, vagy megáll. Konyhasó formájában adjuk. Mangánhiány. A csirkéknek perózist okoz. A tyúkok tojásainak héja vékony, törékeny, majd csökken a termelés. Rossz a kelthetőség, vagy az embrióhalandóság, gyakori az általános vizenyő. (A periózisnál súlyos elváltozás alakul ki a lábon. Amikor e betegség biztosan felismerhető, gyógyító beásványi anyagok hiánya? avatkozás már nem lehetséges. | A vas. A vörösvérsejtek he moglobinjának alkotórésze; vas nélkül a szervezet nem tud hemoglobint szintetizálni. Cinkhiány. Növekedésben való visszamaradást, a takarmány értékesítés és a tollasodás romlását és a csontfejlődés különböző zavarait Idézi elő. Réz hiányában a vér hemoglobinjának szintézise nem mehet végbe, gyakori az erek falának repedése. Hiánya hozzájárul a perózis keletkezéséhez is. jód hiányában a pajzsmirigy nem termel hormont, emiatt a növekedés megáll, s a felnőtt egyedek anyagcseréje renyhébbé válik és a termelés csökken. Fordítsunk nagy gondot baromfiaink megfelelő takarmányozására, mert sajnos, a fiatalkori anyagforgalmi betegsé gek tenyésztési célra teljesen alkalmatlanná teheti a csirkéket, az Ilyen hlánybetegségekböl kiláboló csirkékből jő tojó már sohasem lehet. Különösen fontos a csontfejlődésben szereplő anyagok hiánytalan biztosítása, mert ezek hiányában maradandó jellegű, helyre nem hozható károsodások következnek be az állat szervezetében. Cs. L A napraforgó-pogácsa takarmányértéke A dániai állattenyésztési kutatóintézetben takarmányozási kísérleteket végeztek broilercsirkékkel annak megállapítására, hogy a napraforgó-pogácsa milyen arányban helyettesítheti a szójapogácsát a takarmány-receptúrában. A vizsgált extrahált napraforgónak a következő beltartalml értéke volt (százalék); Nedvesség < ■ • < . 8,25 Hamu 5,91 Fehérje ••••■» 32,42 Zsír ■ ■ я ■ lit 1,49 Nyersrost . i i ■ . 23,37 Nitrogénmentes anyag 28,56 A napraforgó-pogácsa a broilertakarmány szójapogácsa tartalmának egyharmadát minden hátrány nélkül helyettesítheti, ha az összmennyisége nem éri el a takarmány 6 százalékát. A szója kétharmadának helyettesítésekor kisebb mérvű növekedés-lemaradást és takarmányértékesítési romlást észleltek. Aminosav-klegészítés esetén javult a növekedés — ezt különösképpen akkor észlelték, ha akár a szója-, akár a napraforgó-pogácsa aránya 18 százalék volt a takarmányban. Lysinnel vagy methioninnel, avagy mindkét aminosavval kiegészített takarmány növekedésjavító hatása 14 napos korban mindenkor tapasztalható volt. Kiugróbb eredményt értek el abban a csoportban, amelynek takarmányában 18 százalék volt a napraforgó-pogácsa aránya. Ennél a csoportnál a kontrollal szemben — tehát amelynek a takarmányában nem volt aminosav-kiegészítés — a növekedési többlet 32 százalék volt. Ezzel szemben a növekedési különbség, amelyet az amlnosav hozzáadása idézett elő, kitűnt a negyedik-ötödik héten, ha a napraforgót és szójadarát kombinálva adagolták a takarmányba. A tisztított vágottsúly annak arányában javult, amilyen mértékben több napraforgódara szerepelt a takarmányban. Ezt tovább javította az aminosavkiegészítés. jobb volt a nőivarú csirkék vágóértékesítési aránya. V. B. Tarka óriás nyúl (Obrovitý strakoš- OS) Лх irodalom német óriás nyúl (NS) elnevezés alatt is ismerteti. Németországban és Belgiumban nemesítették ki az eredeti parlagi tarka nyulakból. A nyúlfajták nagy csoportjának tagja, amelyekre jellemző a szőr színezete. Az alapot a fehér szín képezi amelyen színes foltok, vagyis rajzolatok helyezkednek el szabályos elrendeződésben. A tarka óriás nyál a következő rajzolaté: lepke, arcfoltok, szemgyűrük, színes fülek, angolnasáv, oldalrajzolatok. A lepke két szárnyból összetevődé rajzolatot alkot, tulajdonképpen a felső ajkakat keretező, jobbra és balra széthelyeződő töltőkből áll, amelyek törzse tüskének nevezett nyálványt alakít ki az orr középvonalában. A lepkének nem szabad egészen az alsó ajakra érnie. A szemgyűrük a szemek szegélyei, amelyeknek jól zártaknak és lehetőség szerint egyformán széleseknek kell lenniük. Az arcfoltok kb. 1 cm átmérőjűek és nem szabad sem a lepkével, sem a szemgyűrűvel érintkezniük. A főlek egészen a fültövekig tisztán színezettek és élesen elhatároltak a fehér homloktól. A tarkától a farokvégig a gerincvonalon 2—4 cm széles csík húzódik végig, amelyet angolnasávnak nevezünk. Az oldalrajzolatukat az angulnasáv mentén széthelyezkedö foltok alakítják ki. mégpedig a test hátsó részén. Rendszerint 5—8 ilyen folt található a nyálon; ezeknek a foltoknak jól körülbatárollaknak kell lenniük és sohasem szabad érinteniük az angolnasávot. A tarka óriás nyúl eléri a 6 kg súlyt, a legkisebb engedélyezett súlya 4,5 kg. A tarka óriás nyúlnak hatalmas teste van és ezért jó képviselője az óriás nyulaknak. Általában jelentősen eltérő a cseh tarka nyúltól. Szőre sűrű, testhez simuló és normális hosszúságú. Az alapszín fehér, a rajzolat fekete vagy kékesszürke. Előnyben részesítjük a fekete rajzolatot, a rajzolat más színeződése nem engedélyezett. A szemek a fekete rajzolaté nyíllak esetében sötétbarnák, a szürkéskék rajzolatú nyulak szeme szürkéskék sütétebb pupillával. A fekete karmok nem számítanak hibának. A tarka őriás nyúlnak erős, felálló, mérsékelten V alakba szétnyíló, jól szőrözött fülei vannak. SGLYOS HIBÁK. Ilyen hibák, amelyek miatt a tarka óriás nyulat kizárják a bírálatbál, a következők: nem teljes lepke, fehér folt a lepkében vagy az orron, fehér szájfolt, nem teljesen zárt szemgyűrűk vagy érintkezésük a lepkével, a szemgyűrük egybetnlyása a fülrajzolattal, folt vagy tüske nélküli arc, színes alsó ajak, az oldalrajzolat egybefolyása az angolnasávval, két foltnál kevesebb folt a test valamelyik hátsó oldalán és két foltnál több a lest valamelyik elülső oldalán (úgynevezett láncszerű foltok), fehér szőrökkel kevert rajzolat, fehér foltok a füleken, 4,5 kg-nál kisebb súly, a cseh tarka nyúlra emlékeztető típus. KISEBB HIBÁK. Ezek közé a hibák közé a következőket számítjuk: nem tiszta rajzolat a fejen és a homlokon, szemgyüruvel összefolyó arcfult, egyenlőtlenül széles vagy fogazott angolnasáv; részben megszakított angolnasáv a lapockákon vagy a taroknál (aniennyinyiben a megszakítást a farok nem takarja), fehér folttal megszakított színes farokfelület, egyenlőtlen szemgyűrük, rövid tüske, gyenge vagy erősebb oldalrajzolat, könnyedén az angolnasávval .egybefolyó oldairajzolut, az angolnasávlioz csatlakozó uldalfoltuk (nem szabad azonban tél soknak lenniük). Ennek a házinyúlnak igen jó a szaporasága és az életképessége, hasonlóképpen mint a többi tarka nyúlnak. Igen kedvelt Németországban, abol tenyésztése jelentős elterjedtségnek örvend. A tarka óriás nyél gereznája felhasználható természetes színben, imitációkra kevésbé alkalmas rajzolata miatt. A tarka nyulak tenyésztése nem csekély érdekességgel bír éppen színváltozatokra hasadó almai miatt, ugyanis egy alomban tiszta fekete, de tiszta fehér egyedek is találhatók. (—) I MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK A hagymakutatás országos gazdája az 1970—80-lg terjedő időre a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet makői hagymakutatú osztálya, amely 14 témakörben 8 intézménnyel koordinálja ennek a fontos növénynek a nemesítését és korszerű termesztését. Ennek az intézetnek nagy érdeme, hogy helyreállította a két világháború közötti időszakban leromlott ún. makói hagyma jellemző tulajdonságait, s így tíz év nemesítő munkájának eredményeként, 1957-ben a nemesített makói vöröshagyma állami fajtaelismerésben részesölt. De a makói kutatóosztály jó munkáját ismerték el akkor Is, amikor az idei bécsi kertészeti kiállításon — a GKI múlt évi termésű hagymájáért — aranyéremben részesítették, valamint elnyerték a bécsi mezőgazdasági kamara külön díját is. Az Intézet munkájának országos jelentőségét az adja, hogy a magyar hagymatermesz tés túlnyomó többségét adó ún. „nemesített makói“ vöröshagyma szuper elit vetőmagját évről-évro zökkenőmentesen és kiváló minőségben a GKI állítja elő, s ma már nem található tábláin fertőzött állomány. Természetesen tovább folyik a fajtanemesttés, új fajtajelöltek kialakítása Messzemenően figyelembe veszik e munka során a legfontosabb kereskedelmi szempontokat: a fehérliéjú, nagy testű és a magról Is vethető fajtaváltozatokat. Fontos kutatási terület a hagyma nagyüzemi termesztésének gépesítése is, hiszen a rendkívül munkaigényes növényre lassan alig akad munkaerő. Ez gyorsítja a gépesítés problémájának megoldását. A gépesítési kutató munka fontos eredménye, hogy kidolgozták ■ vöröshagyma ágyrendszerö — művelőutas — termesztési módszerét és megoldották a dughagyma komplex gépesítését. Nagy problémát okoz azonban ina még, hogy a géppel felszedett dugbagyma nagymennyiségű rögöt tartalmaz, ami rontja a következő évi vetés egyenletességét. A hiba megszüntetése érdekében nagyteljesítményű dughagymaosztályozó ros-át készítettek. A Szegedi Gabonatermesztési kutatóintézet makói hagymakutatási osztályának eredményeiben nagy része van annak, bogy mind a termesztő nagygazdaságokkal, mind más kutaió intézetekkel szorosan együttműködik. Hiszen a makói gazdaságokkal együttműködő Kertészeti Kutatóintézetben a kétéves hagymanemesítési, valamint termesztési és genetikai problémákat kutatják a szakemberek. A Mezőgazdasági Gépkisérletl Intézetben a hagymaművelő gépek teljesítményeit értékelik, a Kertészeti Egyetem kutatói a tápanyagellátási viszonyokat, a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársat pedig a hagymakórokozők biológiáját elemzik. A hagyma-peronoszpóra elleni védekezésben a Csongrád megyei Növényvédő Állomás segít. A SZÖVTERV raktározási tudományos Intézete a tárolás technológiáját dolgozta ki. A Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet a hagymafajták ipari feldolgozásának módjait kutatja, míg az Agrárgazdasági Kutatóintézet a termesztés ökológiai kérdéseivel foglalkozik. Mindez azt mutatja, széleskörű tudományos összefogásra van szükség ahhoz, hogy egyrészt megóvják — sőt gyarapítsák — az ún. makói vöröshagyma világhírét, másrészt kidolgozzák azokat a nagyüzemi módszereket, megteremtsék azokat a gépeket és szerkezeteket, amelyek segítségével ez a régen rendkívül munkaigényes növény nagyüzemi termelésben tenyészhet. Zrínyi Péter Üj fajták és a hagyma gépesített termesztése Az SZSZK-ban a Nové a Sady i Május 9. Efsz termeli * a legtöbb dughagymát, mégpedig összesen 12 hektáron. Az idén kedvezett a hagymának az időjárás, s így Michalec Pavol mérnök, a szövetkezet föagronámusa 14 vagon termés értékesítésével számol. Ez 1 millió 200 ezer korona bevételt jelent a közösnek. A termés jelentős részét a Szovjetunióba és Jugoszláviába exportálják. Beérett a magiiagyma is, amely szintén jó termést ígér. Az agronómus és Pauer elvtárs, a bratislavai Semex n. v. dolgozója ügy vélekedik, fél millió korona értékű termésre van kilátás a négy hektárnyi termőterületen. (Matis Pavel felvételei.) Csináld magad! Gyüniölcsszedés idején sokat bosszankodnak a kiskertészkedők, hogy a magasabban elhelyezett gyümölcsöket csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudják ágy leszedni, hogy azok meg ae sérüljenek. Nos, ilyen esetben hasznos segítőtársnak bizonyul a gyümölcsszedő. Az ábrán látható segédeszköz elkészítéséhez 3 mm vastag gömbvas pálcára, műanyag zacskóra és egy hosszú rúdra van szükségünk. A gömbvasból a zacskó nyílásának megfelelő átmérőjű kört alakítunk ki, majd ugyancsak gömbvasból készítjük el a kis kiugróval ellátott kisebb kört, a „gyümölcs-szakitól" is. A zacskót ráerősítjük a nagyobb körre (széleit visszahajtjuk, elvarrjuk vagy elvasaljnk), majd az egészet felerősítjük a rúdra. A gyümötcsszedő készítéséhez más anyagból is készíthetünk zacskót, de a műanyag a legmegfelelőbb, mert átlátszó és ez megkönnyíti a manipulációt A rudat legjobb fából készíteni, mert így nem kell gondoskodni a korrózió elleni védekezésről. —nz— Paradicsommagkezelés baktériumporral Világszerte élénk érdeklődést keltett kertészeti szakkörökben az a hír, hogy a lett mikrobiológiai intézetben a kutatók egész sor olyan baktériumtörzset tenyésztettek ki, amely a növények levelein, szárain és gyökerein fejlődik, és különböző bioaktiv anyagokat, köztük a növekedést elősegítő hormonokat, valamint a B-csoporthoz tartozó vitaminokat szentetizál. A lett tudósok kidolgozták a vízmentes baktériumpor előállításának technológiáját is, amelynek nagy szerepe lesz a jövőben a paradicsomi magvainak kezelésében: ezzel ugyanis — mint a tudományos kísérletek bebizonyították — a terméshozam 10—-20 százalékkal növelhető. (Nauka 1 Zsízuyi)
