Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-14 / 37. szám

A japán fiirjek takarmányozásáról A tűrjek a keléstől a terme­lési folyamat befejezéséig fe­hérjében, vitaminokban és ás­ványi anyagokban gazdag ta­karmányt igényelnek. Különö­sen a fehérjék Iránt igényesek. Ä napi takarmányadagnak kb. 25—30 százalék nitrogénes anyagot kell tartalmaznia. A nitrogénes anyagok részarányát az állatok korcsoportja és ne­me szerint kell meghatározni. A három-hat hetes fürjnek adott takarmány 20 százalék körüli nitrogénes anyagot tar­talmazzon. A kakasoknak eb­ben a korban 16—18 százalék­nyi N-anyag is elégséges. A ter­melő tojók takarmányában 20— 22 százalék N-anyagnak kell lennie a szakirodalom szerint. Tapasztalataink viszont azt mu­tatják, hogy a 24 százalék is csak minimális adagnak tekint­hető. Amikor a kísérleti állatok Ä nagyobb takarmányértéke­sítési eredménynek nem feltét­lenül a jobb takarmány az oka. A legjobb broílernevelőknél a takarmányértékesítés mindig kedvezőbb képet mutat az átla­gosnál és ennek több kezelési titka van. Ezekből néhány kü­lönösen fontosat ragadunk ki. 1. Naposcsibéknél kell a he­lyes takarmánygazdálkodást kezdeni. Ha tálcáról etetjük a csibéket, csak a tálca közepébe 'szórjunk takarmányt, és ne töltsük túl se a tálcát, se az etetőket. Sűrűbben etetni keve­sebbet — ez legyen az irány­elv, és akkor kevesebb lesz a pocsékolt takarmány. 2. Elegendő és tiszta vizet kell biztosítani a csirkéknek! 'k vízellátás rendkívül fontos. takarmányában 19 százalékra csökkentettük teljes termelés idején az N-anyagokat, sokat­mondóén csökkent a termelé­kenység, sőt a tojások megter­mékenyítésében is hiányossá­gok mutatkoztak. A felsorolt igényeknek a KR—1 takarmánykeverék felel meg legjobban. Ez a teljes ke­verék a pulykák előhizlalására szolgál. Mivel a kisállattenyész­tő nem jut hozzá minden eset­ben ehhez a keverékhez, meg­említek néhány olyan alkalmas helyettesítő keveréket, amit a legkönnyebben beszerezhető ta­karmányokból mindenki köny­­nyen összeállíthat állatai szá­mára. 1. Keverék készíthető a kö­vetkező takarmányokból: 30 százalék kukorica, 30 százalék búza, 15 százalék köles, 5 szá­zalék szárított tej, 3 százalék leg környezetben. Naponta el kell mosni az itatókat, és na­gyon fontos, hogy az elegendő itató jól legyen elosztva a ne­velőhelyen. 3. Az etetők szélének magas­sága mindig azonos legyen a csirkék hátmagasságával. Ezzel csökkentjük a takarmánypocsé­­kolást. 4. A takarmányszint az ete­tőkben ne legyen túl magas, tojás, 5 százalék lucernaliszt, 3 százalék lenmag, 2 százalék sütőipari élesztő, 2 százalék szénsavas takarmánymész és 2 százalék só. 2. További lehetőség: 25 % búza, 25 % árpa, 25 % túró, 8 % főtt tojás, 8 % sütőipari élesztő, 3,5 % zabdara, 3,5 % lenmag, 1,5 % reszelt sárgaré­pa, 0,5 % szénsavas takarmány­mész. A gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező k'isállattenyésztó azonban saját észrevételei és lehetőségei szerint további vál­toztatásokat is eszközölhet, s egy kis ügyességgel értékes, jó minőségű és nem is túl drá­ga eledelt készíthet japán für­­jeinek. A napi takarmányada­got minden esetben tanácsos zöld lucernával vagy füveshere keverékkel kibővíteni. Télen csíráztatott kölessel vagy zab­golő szintjét és a lánc haladási sebességét. 5, A legjobb eredményű broi­­lernevelők az etetőlánc üze­meltetését a csirkék „evöőrája“ szerint állítják be, nem pedig merev időbeosztás szerint. Ak­kor indítják be az etetőláncot, amikor a csirkék a takarmány jő részét már elfogyasztották, így mindig friss takarmány lesz az állatok előtt. bal kell kiegészíteni ezt a ta­karmányt. Egy fejlett fürj napi takarmányszükséglete 25—27. gramm. Sohasem szabad meg­feledkezni a friss ivóvízről. A fürjeket száraz vagy mér­tékletesen nedves keverékkel etethetjük. A jóllakottság eléré­séig kell etetni. A tenyésztő soha ne tévesze szem elől, hogy a japán fürj igen érzékeny a takarmányadag összetételének változásaira, vagy a takarmá­nyozási rendszerben eszközölt jelentősebb változásokra. Bulla jozef, mérnök, Állattenyésztési Kutatóintézet Tartásmód és húsminőség Külföldi kutatók eredményei szerint főként a tenyészkivá­­lasztás, a takarmányozás, a tar­tás és a technológia kölcsön­hatása határozza meg a pecse­­nyecsirke-végtermék minőségét. Az istállóhő 21 C°-ról 32 °C ra növelése csökkenti a súlygya­rapodást, a takarmányértékesü­­lést és a vágási eredményt. A megvilágítás időtartamát és in­tenzitását a hizlalás vége felé ajánlatos fokozatosan csökken­teni. Padlóntartással néhány százalékkal nagyobb súlygyara­podás érhető el. Ketreces tar­tás esetében a mellhólyagkép­­zödés műanyaghab padozat használatával a legkisebb mé­retű. Az elhelyezési sűrűség is erő­sen befolyásolja a végtermék minőségét. Az állatok táplált­ság! állapota, illetve a levágás előtti koplaltatás szintén. A cél­szerű istállóberendezések, az állatok gondos összefogása és szállítása kedvezően befolyásol­ják a vágottárú minőségét. (Bt) A takarmányértékesítés javítása A nyulaknál előforduló betegségek közűi — veszé­lyességét és gyakoriságát iíletően — a második helyet foglalja el a rühösség, né­piesen varosodás. Ezzel a betegséggel a tenyésztők sokszor találkoznak, problé­mája beszédtémává válik, hatékonyan mégsem tudnak ellene védekezni, mivel nem ismerik eléggé a betegség patogenézisét, kőroktanát. A betegség kis tenyésze­tekben fordul elő a leggyak­rabban, ám a rossz higiéniai körülmények mellett a nagy tenyészetekbe is behordez­­ható. Egészséges, jó kondí­cióban lévő nyulak ritkán fertőződnek. A betegség ál­latról állatra terjed. Néha megbetegedhet az ember is. A kór leggyakoribb for­mája a fülrühösség, melynek okozója a Psoroptes cnniculi atka. Ezek állandóan inger­ük a fül epidermiszét, mi­nek következtében sejthám­lás, izzadmányos, néha vé­res gyulladások keletkez­nek. A nyál állandó fejrá­­zással vonja magára a fi­gyelmet, nagy fájások köze­pette igyekszik megszaba­dulni a fülben lévő varak­tól. A varak a fűi belső fe­lén képződnek, sárgás vagy vöröses színűek. Erősen rá vannak tapadva a bőrre és ha minden előkészület nél­kül, erővel el vannak távo­­lítva, a helyük erősen vér­zik. Kivételes esetekben a gyulladás rámehet a dobhár­tyára, néha még az agyra is. A betegség gyógyítása a következő: a varakat kb. 24 órára bekenjük semleges (étolaj) olajjal, hogy meg­puhuljanak, majd csipesszel eltávolítjuk őket. A megtisz­tított helyet naponta egy­szer bekenjük kénes kenőcs­­csel. Az eredményeket javít­juk, ha ezt a kezelést ki­egészítjük Chronicin fül­­cseppekkel. A betegség ritkább formá­ja Sarcoptes cuniculi okozta rühösség. Előfordulási helye az orr és a lábak. A nyulak­nál előfordulhat még a No­­toedres cuniculi, mely a száj tájékát lepi meg. Gyógyítani hasonlóképpen kell, mint a fülrühösséget. A betegséget, igaz, nagyon efektíven lehet gyógyítani, ám ne felejtsük el, hogy a megelőzés egyszerűbb. Ne vásároljunk beteg állomá­nyokból nyulakat, ügyeljünk az állatok tisztántartására. Az állat felnevelése így ol­csóbb és sokkal rövidebb ideig tart. Dr. Varga j á n о a A NYULAK RÜHOSSÉGE A nagyüzemi kertésze­tekben itt-ott már kor­szerű, nagy teljesítményű gépek segítik az emberek munkáját. A felvételen egy nagy munkaszélessé­gű zöldségbetakarítő gé­pet látunk, munka köz­ben. A dolgozó leszakítja a termést — esetünkben konkrétan a paprikát —, ráhelyezi az oldalszár­nyakon körbefutó végte­lenített szállítószalagra, amely a ferde felhordóra juttatja a paprikát. A fel­hordó viszont a pótkocsi­ra szállítja a termést. így mégiscsak könnyebben, gyorsabban megy a mun­ka, mintha kannákkal, kosarakkal, ládákkal kel­lene cipekedniük az em­­' bereknek. Kádek Gábor felvétele О Egy szövetkezeti kertészetben A jó termék könnyen elkel Az útról csak a fűtőház ma­gas tornya és a fóliasátrak utalnak arra, hogy itt kertészet van. Ha az ember jobban körül­néz, a melegágyak körül szor­goskodó lányok, asszonyok se­rény munkája vonja magára a figyelmet. Bizony, az asszonyok már kora reggeltől szorgoskod­nak a Veľké Blahovo-i (nagy abonyi) szövetkezet kertészeté­ben, Cifra Tibor főkertész min­denre ügyelő vezetése mellett. Munka mindig akad, most a paprika és a káposzta körül foglalatoskodnak. A kertészet vezetője, Cifra Tibor elvtárs már 1962 óta irá­nyítja és vezeti sikerrel a je­lenleg 15 hektár földterületen gazdálkodó szövetkezeti kerté­szetet. A zöldségfélék * iránti kereslet növekedése arra kész­teti az itteni szövetkezetei, hogy évről-évre bővítse kerté­szetének területét. Cifra elv­társsal folytatott beszélgeté­sünk során megtudtuk, a szö­vetkezetnek ezen a munkahe­lyén jelenleg 18 állandó mun­kás dolgozik, közülük négy férfi. Ez a folyamatos termelési feladatok elvégzésére mondhat-I nánk elegendő is, Viszont a több munkaerőt igénylő, rövM ídö Matt elvégzendő -csúcsmun­kában, egyes zöldségfélék be­takarításában, a talajelőkészí­tésben és egyéb idényjellegű feladatok gyors elvégzésében a Képünkön bemutatjuk a Veiké Blaliovo-i szövetkezet zöldség­kertészetének vezetőjét, Cifra Tibor főkertészt, aki e részleg munkáját már több mint egy évtizede irányítja. M szerző felvétel*) szövetkezet növénytermesztő csoportjának tagjai is hatékony segítséget nyújtanak. A melegágyi termesztés mel­lett e kertészetben főképp sza­badföldi zöldségtermesztést folytatnak. A körülbelül 20 ár területet takaró fóliasátrak alatt kizárólag primőr-árut, sa­látát, paprikát termesztettek, illetve termesztenek. A zöld­ségfélék egész választéka meg­található kertészetükben. Eddig már 80 ezer káposztát, 60 ezer karfiolt, 40 ezer kelkáposztát, 30 ezer karalábét és vagy 40 ezer salátát adtak el a zöldség­felvásárló üzemnek. Amikor a pénzügyekre tere­lődött a beszélgetés fonala megtudtuk, hogy a 15 hektár földterületről évi bevételi ter­vük egy millió 120 ezer koronát tesz ki. Ezen felül a kertészet gondjaira bízott 10 hektárnyi hagymaföldről 400 ezer korona bevételt terveztek, összegezve tehát e kis kertészet több mint másfél millió korona nyersbe­vétel elérésére összpontosítja erejét. Ä korszerűsítés azonban csak igen lassan tör utat e munka­helyen, habár a termelési fel­adatok minden évben egyre na­gyobbak. A lényegesebb kor­szerűsítéssel azonban pillanat­nyilag nem is számolnak, mert szövetkezetük, a járás mező­gazdaság-fejlesztési távlati ter­ve szerint, a közeljövőben Va­lószínűleg egyesül a szomszé­dos szövetkezetekkel, hogy egy nagyobb egységet alkotva, ere­jüket meghatványozva, racioná­lisabb termeléssel az eddiginél átütőbb eredményeket érhesse­nek el. Jelenleg csakúgy mint a múlt­ban — hiszen már jó tizenkét esztendeje állandósították kap­csolatukat a Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmazó válla­lattal —, a felvásárlással kap­csolatban nagyobb súrlódásuk, nézeteltérésük még nem akadt. A jó termék könnyen elkel, s náluk a minőség elsőrendűen fontos. Igyekeznek szerződéses kötelezettségeiknek mindenkor pontosan eleget tenni, amit a felvásárló szervezet kellőkép­pen értékel. Ez mindkét fél számára az eredményes munka szempontjából oly nélkülözhe­tetlen biztonság és kölcsönös bizalom légkörét teremtette meg. • Az útról már csak a fűtőház magas kéménye látszik ki a kertészetet övező fák koronája fölött. Egy szövetkezet kerté­szetében jártunk, ahol minden egyes dolgozó a jobb eredmé­nyek, a gazdagabb holnap ki­alakításán fáradozik. (»béna«) a broilernevelésben A broilercsirke egységnyi ta- különben az állatok sokat ki­­karmány feléléséhez mégegy- szórnak, vagy a takarmány a szer annyi mennyiségű (súlyú) túlhalmozódás folytán szóró vizet igényel. Ennél is többet dik az alomba. Automata ete­­meleg időszakban, illetve me- tőknél ellenőrizni kell az ada-

Next

/
Thumbnails
Contents