Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-14 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. szeptember 14. 9 Gyurit nem szeretik társai Évike nagyon jő kislány az óvodá- a szőfogadáshoz, csak az óvodában ban. Az ővő néni nem győzi csendes- féktelen, nyughatatlan, ott nem lehet ségét, szófogadását dicsérni. Igaz, alig Játszik együtt a többiekkel, in­kább félrevonul, csendben elhúzódik valahol. Nem rosszalkodik. De amikor anyukája érte megy, szinte kirobban belőle a nyűgöskődés, panasz, enge­detlenség. Az embernek az az érzése, mintha Évike csintalanságát, rosszaságát szándékosan tartogatná a szülei ré­szére, hogy kellőképpen bosszantsa őket. El nem engedi az édesanyját egy pillanatra sem, egészen a lefekvésig őt nyúzza, neki nem fogad szót. Nem, nem erről van szó, Évike így próbálja tudomására hozni, hogy nap­közben mennyire hiányzott neki édes­anyja védelme, szeretete. Azt szoktuk mondani az ilyen gyermekre, hogy túlságosan el van kényeztetve. Az okok mélyén azonban rendszerint más a baj. Évike és a hozzá hason­lóan viselkedő gyermek nem érzi ma­gát elég biztonságban az anyja sze­­retetében, még az óvodába járást is úgy fogja fel, hogy anyja le akarja rázni egy ideig. Vagy valamilyen fé­lelem, szorongás él benne. Ettől van akkora védelemigénye, ezért kapasz­kodik olyan terhesen édesanyjába. Érdemes megfigyelni a gyermek viselkedését olyan szempontból is, hogy mennyire találja meg helyét a többiek között. A gyermek, aki nem tud bekapcsolódni a többiek játékába, visszavonul, fél tőlük — valami baj van, mint Évikénél is. Persze figyelmet érdemel az ellen­kezője is, ha a gyermek túl aktív, nyugtalan, akivel nem játszanak a többiek szívesen, mert perceken belül feldúlja a csoport játékát. Ilyen pél dául Gyurika. Ő otthon hozzászokott vele bírni. Ennek a nyugtalanságnak is a félelem a legfőbb indítéka. Ez a gyermek a szülői szigortól, leginkább a veréstől fél. Gyurika történetesen az apjától retteg. Már korán megta­nulta, hogyha az apja hazajön, akkor pisszennl sem szabad, jobb inkább el­bújni előle, mert különben magára zúdítja haragját. S minél jobban meg­húzódik a gyermek otthon, ahol mind keményebben fegyelmezik, annál in­kább kirobbannak indulatai az óvo­dában. Ott úgy viselkedik, ahogyan vele bánnak otthon. Nagyon gyakran halljuk, hogy pa­naszkodik egy-egy szülő, nem tudja, miért nem szereti az б kislányát vagy kisfiát a többi gyermek. A hibát per­sze az ilyen szülő, mindig a- többi gyermekben próbálja megtalálni. Pe­dig helyeseb lenne, ha a saját cseme­téjében keresné. Mint Évi és Gyuri esetében is, nem a többi gyermek a rossz és haszontalan, hiszen ők együtt jóízűen, vidáman játszanak. Azokban van a hiba, akik nem tudnak bele­illeszkedni a gyermektársaságba. Lelki, érzelmi életében egészséges gyermeknél nincs ilyen probléma. A gyermek viselkedésének legfőbb kritikusa a többi társ. Ök ismerik a legjobban egymást, aki rosszul visel­kedik kiközösítik, nem játszanak vele, nem szeretik. S ha beismeri a szülő, hogy az ő gyermeke viselkedik helytelenül, mi a teendő akkor? Évike esetében, aki maga húzódik vissza, fél a többi gyerektől és anyu­kája szeretete után epekedik — ter­mészetszerűleg következik az orvos­lás. Az eddiginél több szeretetet kell kapnia. Nem kell félni még a kényez­tetéstől sem. Bátorítani kell, éreztetni vele, szavakkal is elmondani, hogy anyuka nagyon szereti akkor is, ha nincs vele. A gyermekek között csak az érzi magát jól, aki teljesen biztos a szülői szeretetben. Gyurikánál is ugyanaz az orvoslás. Neki is több szeretetre, gyengédségre van szüksé­ge, a durvaság, az agresszió helyett. Ugyanis a legtöbb gyermek agresszió­ját a szülők agressziója szüli, akár egymással, akár a gyermekkel szem­ben nyilvánul meg. Az a gyermek, aki otthon durvaságot lát, akit állandóan vernek, ha nem válik gátlásossá és meghúnyászkodóvá, akkor agresszív­vá válik. Tulajdonképpen a magát te­hetetlennek érző gyermek „erejét“ akarja mutatni, és ott agresszív, ahol erre módja van: társaival, főleg a ki­sebbekkel, gyengébbekkel szemben. Gyurikának a lelki gyógyszere tehát: több szeretet, harmonikus családi lég­kör, agressziótól mentes bánásmód. Ajánljuk a többi hasonlóan viselkedő kisgyermek részére is. MKS A gyermek és az orvos viszonya Iskolaorvosi vizsgálatra érkezők viselkedése elárulja a szemlélőnek, hogyan alakították a családban a gyer­mek viszonyát az orvoshoz. A legtöbb — különösen a volt óvodás — bátran lép be a rendelőbe, bizalommal néz a doktor nénire, doktor bácsira. Sokszor hallották az óvodákban és szüleiktől is, hogy az orvostól nem kell félni, hiszen nem bánt, csak megvizsgál, orvosságot rendel, amitől meg lehet gyó­gyulni, ha pontosan bevesszük. Hallottam már, hogy alig 3 éves gyermeknek magya­rázta az édesanyja: ----- -..­„Most bemegyünk a doktor bácsihoz. Egy icipicit megszúr téged, úgy mint apukát, amikor beteg volt. Ki­csit fáj, de nem nagyon. Okos kisfiúk nem sírnak. Te se sírj, Petikéml Gondolj Apukára, 6 sem slrtl Azért kapod ezt az oltást, hogy ne légy beteg. Jobb egy kis szúrást eltűrni, mint hetekig ágyban feküdni, kiütésekkel tele, lázasan.“ Milyen okosan, kedvesen beszélt ez az édesanya! Peti büszke is volt rá, hogy ilyen „felnőttesen" megtárgyalta vele a dolgot. Bátran lépett be a rendelőbe. Nem érte váratlanul a szúrás, nem is sírt. Kijővet többször mon­dogatta: „Nem fájtl Egy kicsit sem fájt!“ Ez a gyermek később is mindig bátran megy majd az orvoshoz és nem rendez soha olyan jeleneteket, mint néhányan, az isko­laorvosi vizsgálatokon. Ezek torkuk szakadtából ordíta­nak, egészen lilák a lélegzetvétel nélküli zokogástól, s kis szívük vadul kalapál, hisztérikusan toporzékolnak, s valóban nagyon félnek. Erőszakkal kell cipelni őket a rendelőbe. Annyira felzaklatott állapotban vannak, hogy a vizsgálatot is lehetetlenné teszik. Rúgnak, kapá­lóznak, van, akit tehetetlenségében a felnőttektől hallott csúnya szavakat zúdítja az orvosra, aki segíteni szeret­ne, de nem tud. Hiába szól kedvesen a gyerekhez, akit nyilván kis korától fogva, az orvossal ijesztgettek: „Nem jössz azonnal? Nem fogadsz szót? No, megállj I Majd adatok neked a doktor nénivel rosszaság elleni injekciót! jó vastag tűvel, hogy megemlegesd!“ Nagyon helytelen dolog a gyermek megtévesztése is.-Sok szülő nem meri otthon megmondani a kicsinek, hogy orvoshoz készülnek. Becsapja. Valami egészen más céllal — sétálni, vásárolni megyünk — csalja lépre. An­nál nagyobb a gyermek rémülete, s már akkor elkezdő­dik a sírás, amikor felismeri a rendelő épületét. Mennyivel jobb lett volna otthon, szép nyugodtan, őszintén megbeszélni előre, hogy hová mennek, úgy, ahogyan Peti édesanyja tette. A legapróbb „tőrbe csalás“ sem helyes. Ha oltást vagy injekciót kap a gyermek, akkor ne mondjuk, hogy „csak megvizsgál a doktor bá­csi!“ A bennünk feltétlenül megbízó gyermek nyugodtan hasrafekszik, s nem egyszerre, támadásszerüen éri a szúrás. Felordít azért, ami tulajdonképpen nem is fáj, de б fél a továbbiaktól. Elvesztette a bizalmát bennünk, máskor nem hisz ne­künk. A gyermek és az orvos helyes kapcsolatának kialakí­tását már egészen kicsi kortól kell megkezdeni. Dr. Gergely Károlyné ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦••♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦J* JÁTSSZUNK! A hottentották királya Először abban állapodik meg a tár­saság, hogy melyik betűt nem szereti a hottentották királya. Például nem szereti a „k“ betűt. Most a játékvezető azt mondja: A hottentották királya éhes, mit adsz neki ebédre? A sorban az első felel: Levest. Utána a második: Húst. A harmadik: Tésztát. A negyedik: Gyümölcsöt. Az ötödik (ha kevesebben vannak, az utolsó után újra az első jön sor­ra): Tejszínhabot. Stb. Tehát mindent adhatunk neki, ami ennivaló és amiben a „k“ betű nem fordul elő. Aki sokáig gondolkodik vagy elhibázza a választ, pl. tököt vagy kávét adna szegény királynak, az zálogot ad. Ha már hárman adtak zálogot, a játékvezető új kérdést ad fel. Pl. a hottentották királya unatkozik: mivel szórakozzék? Más kérdések: Mit olvasson a ki­rály? (Lapot, levelet, stb., de nem képeskönyvet.) Hova utazik a király? (Haza, szabadságra stb., de nem Tö­rökországba.) Hol lakik a király? Stb. Ha nem találunk újabb kérdést, vá­lasztunk egy másik betűt а к helyett, és elölről kezdjük a játékot. Jól hasznosított szünidő A busincei (bússal) iskola tanúiéi jelentősen kivették részüket az ön­ként vállalt munkából: arattak, szé­nát gyűjtöttek, szőlészetben dolgoz­tak, s hulladékanyagokat gyűjtöttek. Nyilvános dicséret illeti a serény­kedő 64 helyi és környékbeli diákot, akik 3120 óra társadalmi munkát vé­geztek, amely 812 munkanapot tesz ki összesen. Jó tanulást! Sok sikert, mindnyája­toknak) (budai) A róka, a beste Sanda szemmel leste, Hogy egy fehér jérce n A fára szállt este. S körbe kerengélve Nosza, pttymalattáft Odasurrant mindjárt, Udvarló táncot járt. Pityénk nem gondolta, Hogy ez több, mint móka; Nézte, szédült — zsuppsz le: Megette a róka! Hegyi-Füstös István Életmentő játékszer A közúti balese­tek előidézői — és sajnos, áldozatai is —, nemegyszer a gyermekek. E bal­esetek csökkentése érdekében vezet­ték be iskoláin­kon a közlekedési szabályok tanítá­sát. Természetesen, a közlekedésben uem elegendő csu­pán az elméleti tu­dás: a gyakorlati ismereteket is el kell sajátítania, hogy minden kö­rülmények között hasznosíthassa. Ezt a célt szol­gálja a Csallóköz szívében, a Dun. Streda-i (dunaszer­­dahelyi) közleke­dési pálya amelyet a gyermekek szá­mára építettek, s rendeztek be. Már második éve üze­mel a városi nem­zeti bizottság, va­lamint ß Polgári Honvédelmi Szö­vetség járási bi­zottságának jóvol­tából. E közleke­dési pályán a gyer­mekek tapasztalt pedagógusok irá­nyításával a gyakorlatban is elsajá­títhatják mindazt, amit az iskola padjai között, elméletben megtanul­tak. Nagyon fontos ez, mert gyakran tragédia okozója, hogy a gyermek mellékútról a foútra fut, vagy hajt, vagy irányjelzés nélkül kanyarodik, főképpen balra. Leginkább nagyobb fiúknál fordul elő gyakran, hogy belekapaszkodnak a teherautóba, vagy a traktor után­futójába, s azzal vontatják kerékpár­jukat, ami rendkívül veszélyes hely­zetet teremthet. Ugyancsak okozott már balesetet az a szabálytalanság is, amikor két vagy három kerékpáros egymással párhuzamosan kerekezett. Összegezve: a közlekedési szabá­lyok elsajátítása és betartása egyfor­mán vonatkozik a gyalogosokra, ke­rékpárosokra, mint a többi közleke­dőre— hiszen a kerékpáros és a gya­logos sokkal védtelenebb, mint az, aki járművet vezet. Az említett járás tanulói mindeze­ket a közlekedési tudnivalókat játé­kos formában sajátíthatják el — nem mindennapos játékszer segítségével. Ez a „játékszer“ közvetlen módon balesetet előz meg, vagy életet ment, s létrehozóit az egyik legnemesebb emberi érzés vezérelte. Kép és szöveg: Csiba L. EHŔZTREJTVČHY д-нипмттТЁгс * 11 411 1 II I I 1 n iflliHltf VÍZSZINTES: 1. Idézetünk első ré­sze, folytatva a függőleges 10. és vízszintes 16. szá­mú sorban (a nyíl irányában folytat­va). 10. Kis üveg­cső orvosságok csomagolására, tá­rolására. 11. Nem hátul. 12. Lantha­num vegyjele. 13. M-betüvel a végén: sajtféleség. 15. Napszak. 16. Az idézet harmadik része. 18. Ék! 19. Állóvíz. 20. Rang­jelző szócska. 22. Sokat, mohón eszik. 24. Szedd a lábaidat. 26. Ten­ger angolul. 28. Berki betűi felcse­rélve. 30. Mátka. 31. Francia natu­ralista író. 33. Im­re tulajdona. 34. Izomszalag. 35. Föld­féleség. 37. J-betűvel az elején: város az NDK-ban. 39. A vatikáni és a spa­nyolországi autók nemzetközi jelzése. 41. Könnyű, a szélben lebegő. 43. Tan­év eleje. 45. A munka és az energia egysége. 47. Szarvasfajta. 48. Labda­játék. 49. Szlovák útvonal (é. h.). 51. Szerencséje van. 53. Varrunk vele névelővel. 54. Ráma. 56. Sertéslak. 57. Termést betakarít. 59. Jegyesem. 61. Betű kiejtve. 63. Ékezettel: figyelmes. 65. Eladási értéke. 66. Szabőkellék. FÜGGŐLEGES: 1. Ik! 2. Dávid Teréz színdarabja. 3. Tova és a legmagasabb értékű kártyalap. 4. Én, szlovákul. 5. Helyrag. 6. Nem egészen fele. 7. Van-e felesége? 8. Idős, koros, 9. Alu­mínium vegyjele. 10. Az idézet máso­dik része. 14........Hilda, kedvelt ma­gyar színésznő. 17. Végtag. 19. Becé­zett női név. 21. Több pápa neve. 23. Tanulj németül. 25. Csacsihang. 27. Női hangnem. 29. Különböző magán­hangzók. 32. Női becenév (ford.). 36. Nem fél. 38. Zola regénye. 40 Ide. 42. 1-betűvel a végén: rokon. 43. Megszó­lítás. 44, Tinó betűi. 45. Garatrész. 48, Trombitahangok. 50. Nagyobb szoba. 52. Hazai porszívégép-márka. 55. Sért­hetetlen. 58. Tíz angolul. 60. E napon. 62. Ilyen lap Is van. 64. Vallás rövidí­tés. 66. Teke egynemű betűi. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10. és vízszintes 16. sz. sorok' megfejtése. MEGFEJTÉSEK, NYERTESEK A 34. szám keresztrejtvényének he­lyes megfejtése: Szeretettel köszönt­jük a Szlovák Nemzeti Felkelés har­mincadik évfordulóját! A gyermekrovatban közölt Törd á fejedl: az apa 38, az anya 35 és a fiú 5 éves. A JOBBRA-BALRA megfejtése: Jókai. Könyvnyertesek: Németh Ilona, Neded — Mészáros Rózsa, Čata — Illés Éva, Veľ. Horeš (Nagygéres). Nyilvános dicséretet érdemel: Mol­nár Margit, Ver. Ludince (Nagyölved) — Laky Georgina, Zem. Olőa (Nemes­­ócsa) — Szőke Ilona, Gem. Hôrka (Gömörhorka) — Elzer László, Bruty (Bárt) — Piszton Boldizsár, Svodín (Szőgyén).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents