Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-14 / 37. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES _ 1974. szeptember 14. TARTALÉKOK A KUKORICATERMESZTÉSBEN Megteremtettük a jó termés feltételeit A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának 1972 áprilisában tartott plenáris ülése által jóváhagyott gabonatermesztési programban jelentős helyet foglal el a szemeskukorica termesztése. A kukoricatermesztésnek nagyon jó agroökológiai feltételei vannak Szlovákia déli részén. Zootechnikusaink és a takarmányipar dolgozói is jól tudják, hogy a kukorica — kitűnő tápértéke miatt — szinte nélkülözhetetlen alapanyaga a takarmánykészítő iparnak. Ennek jelentőségét felismerve járásunk területén (Nové Zámky — Érsekújvár) a szántóföld több mint 25 százalékát (22 ezer hektárt) idén kukoricával vetettük be. Ebből a területből átlag 360 hektár jut egy mezőgazdasági üzemre, s ezért nem lehet mindegy, hogy egy hektárról 40. vagy 00 mázsás átlagtermést takarítunk be. járásunk területén 1860-tól 46—52 mázsás volt a kukorica átlaghozama (májusi morzsoltan), de a múlt évben a szárazság miatt — ez jóval kevesebb volt. A hektárhozamok növelési formáit keresve, mindent megtettünk annak érdekében, hogy mezőgazdasági üzemeink — a múlt évben — a kukoricatermesztésnél a legmesszebbmenöen alkalmazzák a korszerű gépesítést, valamint a vegyszerezést, hogy ezáltal teljesen mellőzhessük a kézierőt. A gépek segítségével és a vegyszerezéssel tehát elértük, hogy járásunk területén a kukorica elvesztette kapásnövény jellegét. Agronómusaink többsége jól ismeri a kukoricatermesztést befolyásoló feltételeket, bisz nem máson, mint rajtuk múlik a talaj jó előkészítése, a herbicidek és a műtrágyák helyes alkalmazása, valamint a vetés gyors és agrotechnikai időben való elvégzése. Minden év végén rendszeresen értékeljük a hektárhozamokat és keressük a lényeges különbségek okait. A legutóbbi ilyen értékelésnél arra a megállapodásra jutottunk, hogy óriási különbségek mutatkoznak — sok esetben a szomszédos mezőgazdasági üzemek hektárhozamaí között — melyek azonos agroökológiai feltételek mellett gazdálkodnak. Minden esetre ennek okát abban látjuk, hogy néhány helyen nem tartják be a korszerű agrotechnika alapelveit. Vajon hol keressük a termés növelésének a lehetőségeit? Az 1972—73-as évben kiváncsiak voltunk az eltérő eredmények okaira és többek között megvizsgáltuk, hogy a kukorica milyen elővetemény után adta a legjobb termést. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a legjobb előveteménynek a gabona és a kukorica bizonyul, a legrosszabbak közé pedig a lucernát sorolhatjuk, mivel az után 5—8 mázsával is kevesebb lett a hozam. Ezért idén mezőgazdasági üzemeink a kukorica nagy részét gabonafélék és kukorica után vetették. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban általában kevés az évi csapadék, s ezért a trágyázást is rendszerint az őszi szántással végezzük. Tiszta tápértékben 400 kg — NPK 1:0, 7:1 arányban — ősszel dolgozunk be a talajba. Megtörténik, hogy szervezési ukoból, vagy műtrágyahiány miatt ezt nem tudjuk ősszel elvégezni, s akkor még mindig kifizetődött, ha kora tavasszal — ahogy a talajviszonyok megengedik — beszántjuk. A kukorica közvetlen vetés előtti trágyázása nem ajánlatos, mivel annak tápértékét száraz esztendőben nem hasznosítja. járásunkban minden évben nagyon elterjed a drótféreg, és az nagy károkat okoz a növényzetben, kedvezőtlen hatással van a hektárhozamokra. Kerestük a módját, hogy miként tudunk védekezni ezen kártevők ellen. Kísérletezéseink azt igazolták, hogy míg a kártevők kis mértékben jelentkeztek — és nem ajánlatos ellenük a vegyszeres védekezés — nagyon hatékonyan segített a hugyanynyal való sorközi permetezés, mely a férgeket elűzi — mélyebbre húzódnak. Mivel a hugyany egyben növeli a talaj nitrogén-tartalmát is, a múlt évben a kukorica vetésterületének 27 százalékát azzal póttrágyáztuk, s egyben védekeztünk a drótférgek ellen is. A fent említett ismereteinkből kiindulva. idén a mezőgazdasági üzemek képviselőinek ajánlottuk, hogy ősszel a kukorica alá egy hektárra 10 mázsa NPK 2A műtrágyát dolgozzanak ba a talajba, mely tiszta tápértékben eléri a 360 kg-ot. Tavasszal pedig végezzenek sorközi trágyázást, 40 kg tiszta tápértékű hugyannyal. Azok a szövetkezetek, amelyek a múlt évben a fent említett módon végezték a trágyázási technikát, a száraz időjárás ellenére is kitűnő hozamokat értek el kukoricából. Ezek közül említésre méltó a Nové Zámky-i Efsz, mely 57, a Dvory nad Zitavou-i (udvardi) szövetkezet, amely 52 mázsát ért el hektáronként. Nedves talajviszonyok között vagy öntözött területen a trágyázás más módszereit is alkalmazhatjuk. A következő években műtrágyahiány miatt nem fogjuk tudni ősszel a talajba dolgozni a kellő mennyiségű műtrágyát, ezért meghonosítjuk a kukorica monokulturális termesztését, azaz több éven át kukoricát kukorica után vetünk majd. Ez a módszer biztosítja az előző évről a talajban maradt tápok hasznosítását, valamint a nagy adagban alkalmazott herbicidek fokozatos semlegesítését. Járásunkban már hat éve kisérjük figyelemmel a kukorica monokulturális termesztését. Megfigyeléseink szerint kukorica a második évben hat, a harmadikban pedig 8 százalékai többet termett, mint az első esztendőben. Már több éven át figyeljük a kukorica vetésidejének a hozamokra gyakorolt hatását is. Nem kevesebb, mint 12 ezer hektáron elemeztük a kukorica vetésidejét és megállapítottuk, hogy Dél-Szlovákiában — a száraz éghajlati viszonyok között — a kukorica későn vetése alaposan csökkenti a hektárhozamot. Az utóbbi két évben a legnagyobb hozamokat az április 20-ig elvetett területeken tudtuk elérni (55,6 mázsa hektáronként májusi morzsoltan). Minden öt nappal később vetett hektáron a hozam fokozatosan a következőképpen csökkent: az április 30-ig vetett 47,7; a május 5-ig vetett 45,7; és a május 10-ig vetett kukorica pedig csak 32,9 mázsát adott hektáronként. Ha figyelembe vesszük, hogy a múlt évben mezőgazdasági üzemeink hány hektár kukoricát vetettek el május első felében, akkor könnyű kiszámítani, hogy a vetés agrotechnikai idejének az elmulasztásával hány mázsa kukoricával lett szegényebb járásunk. As okokat mérlegelve, idén nagyobb figyelmet szenteltünk a vetésre, s így a kukorica vetését befejezni. Többéves tapasztalataink azt igazolják, hogy a hektárhozamokat a hibridek érési idejének az egybehangolása, a betakarítási technika és a szárítóberendezések is befolyásolják. A kukorica fiziológiai érés után való betakarítása óriási veszteségeket okoz, sok esetben eléri a 30 százalékot is. Ezért idén minden mezőgazdasági üzem a hibridek három csoportját vetette: a korai-, közép- és későn érőket, hogy a betakarítás is folyamatos legyen. A hektárhozamok növelése érdekében az agrotechnikai intézkedéseken kívül segitségül hívjuk a szemléltető agitációt is olyan formában, hogy minden kukoricatáblára egy négyzetméteres tójékoztatótáblát helyezünk, melyre fel lesz tüntetve az efsz neve, a kukoricatábláért védnökséget vállalt egyén neve, mikor és ki vetette, az agronómus neve, valamint, hogy milyen trágyákat alkalmaztak. Ezek az adatok fogják visszatükrözni a védnökséget vállaló egyén gondozási eredményeit. Minden esetre a szemléltető táblával nem az agrotechnikát akarjuk helyettesíteni, hanem a személyesen felelős dolgozókat akarjuk ösztönözni a hektárhozamok növelésére. JOZEF MUDROCH mérnök, a Nové Zámky-i (érsekújvári) JMI főagronómusa Kellemes csalódás A marcelovái (marcelházai) szövetkezetben az idén 870 hektáron termett gabona, ebből 630 hektáron búza. A közös szántójának mintegy negyven százaléka homoktalaj, így nemcsak a termelőktől függ, milyen feltételek között és hogyan alakul a hozam. Ebből és a sokéves tapasztalatból kiindulva, mindössze 36 mázsás átlaghozamot mertek betervezni búzából. így azután kellemes meglepetés érte a szövetkezet tagjait, amikor az összegezésnél kiderült, magasan túlszárnyalták a tervezett átlagot. A búza hektárja 51,40 mázsa átlaghozamot nyújtott. Jobb eredményt is elérhettek volna, ha a 200 hektáron termesztett Kaukáz fajta is elért legalább az ötven mázsát. Ebből a búzából csak 47,8 mázsa termett egy hektáron. Tavaly még örültek volna ilyen átlagnak, de az idén inkább a jobban termő Mironovszkáját, Aurórát és Szávát fogadták bizalmukba. Kissé tartózkodóan beszélnek a Libellula fajtáról is, amely a múlt évi 62 mázsa helyett az idén csak 49-et termett hektáronként. A gazdaság vezetői szerint a rendelkezésre álló vetőmag már degenerálódott, s csak úgy sorolják be ismét a termelésbe, ha jó minőségű, eredeti vetőmagot kapnak belőle. Igen dicsérően beszélnek a Mironovszkájáról, amely a leggyengébbnek tartott talajokon is 51 mázsát termett. Százötven hektáron négyfajta árpát termeltek. Az eredmény? Hektáronként 54 mázsa, a tervezett huszonnéggyel szemben. Rekordtermést adott az 50 hektáron termesztett rozs és a 20 hektár zab is. A marcelovái szövetkezet az idén ugyanakkora területen termelt gabonát mint. tavaly, az össztermés viszont 59 vagonnal több volt a múlt évinél. A kiváló hozamoknak köszönhető, hogy jelentősen túlteljesítették gabonaeladási tervüket, mégpedig 1160 mázsával. —kolozsi— JA perínl (perényi) szövetkezet ** gazdasági udvara még huszonöt esztendővel ezelőtt kukoricaföld volt, ma hetvenmilliós vagyon őrzője. A falutól másfél-két kilométernyire van a szövetkezet új irodaháza. Vij rágágyak és szebbnél-szebb rózsafák ékesítik a gazdasági udvar bejáratát. A gazdasági udvaron nyugdíjasok serénykednek lapáttal, gereblyékkel, seprővel. Rendezik, szépítik a portát. Mint otthon szombat este az udvart, a ház elejét szokták. Ä szövetkezet elnöke Kiss Kendi Ferenc. Tíz éve irányítja a gazdaságot és nem is akárhogyan, Érti a dolgát, szereti munkáját. Mindenkihez van kedves szava. Tanácsot kér, tanácsot ad. — Szövetkezetünk újító brigádja — magyarázta az elnök — a pótkocsikat átszerelték úgy, hogy azokkal az istállókba is belehessen' menni. Ezzel megkönnyítik a takarmányozók munkáját. Néhány éve a takarmányozást tizenkét ember végezte hat lófogattal. Ma viszont ezt a munkát három traktoros végzi. A műhelyben Tamás István csoportja hengereket szerel. — Nem tudtunk sehol hengereket kapni — mondja az elnök. — Az újító brigád vállalta, majd ők készítenek. — Sok újítást végeztek már? — érdeklődöm. — Elég sokat — kapom a választ. — Valóban sokat — veszt át a szót az elnök. Az újításokkal, ésszerűsítésekkel százezreket takarítunk meg évente. A szárítóban Filip Jánossal találkozom, aki nemrégen még ipari iskolába járt. Ma ennek a komplexumnak a vezetője. — Hogy van a munkájával megelégedve? — érdeklődöm. Nem bánta meg hogy haza jött a szövetkezetbe? — Nem. Itt is talál az ember sok érdekességet. A szárító éjjel-nappal üzemel. Óránként 50 mázsa szemestakarmányt szárít vagy 12 mázsa lucernalisztet készít. A tisztítóban egy műszakban hárman dolgoznak. Naponta 50 vagon terményt tisztítanak ki. Bőr József tisztítómester újsgolja, hogy a tisztítóberendezés 100 vagon termény raktározására alkalmas. Ilyenkor, íő-Látogatás egy szövetkezetben sítenek. Egy kiló baromfihús előállí- van. A közös gyarapodásával együtt tása tavaly 11 koronába került.. növekedett a tagság jövedelme is. A hízőmarha-istállőban valóban A Győzelmes Üt Efsz vezetősége a nagy a tisztaság. Az állatok szépek, műszaki fejlődés terén jelentős lépé- A napi súlygyarapodás egy kg. Az év seket tett előre. Racionalizálták az első felében egy kiló marhahús előállítása 12,79 koronába került. Tavaly 30 vagon marhahúst adtak el, az idén már 6 vagonnal többet terveztek. Az elnök kemény arcélű, energikus ember. Az első pillanattól kezdve, ahogy ide került, azon dolgozott, minél több szakembere legyen a gazdaságnak, mert a huszadik század szovjet búzák és a hibrid kukorica meghozta a várt eredményt, ugyanúgy bizalommal tekintenek elsősorban a szója és a többi hüvelyesek termesztésére. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel érték el eddigi legnagyobb sikereiket. Mivel törzstenyészettel foglalkoznak — szaporító tenyészanyagot adnak el más szövetkezeteknek —, a jövőben még jobban törekszenek a partnerek igéKiss Kendi Ferenc, a szövetkezet elnöke. idényben a szomszédos szövetkezetek is igénybe veszik úgy a tisztitőt, mind a szárítót. A szövetkezet szarvasmarha-állománya 1200, ebből 500 a tehén. Tavaly az évi fejési átlag 3524 liter volt. Egy liter tej kitermelése 1,99 koronába került, s 1,6 millió liter tejet adtak el. Egy épületen kőművesek dolgoznak. Ez lesz az új, szakosított és zártrendszerű 550 férőhelyes tehénfarm. Az építkezést 1972-ben kezdték. Az év végére szeretnék átadni rendeltetésének. A szövetkezet gazdaságos ágazata a sertéstenyésztés. Jelenleg 3270 sertésük van, ebből 250 koca. Tavaly kocánként 18 malacot választottak el, az Idén húszat terveztek. Évente 37 vagon sertéshúst adnak a közellátás részére. A napi súlygyarapodás 0,54 kg. Egy kilő sertéshúst 8 koronáért termelnek ki. Baromfiállományuk nem nagy, mindössze 27 550 bojlercsirkét hizlalnak. Évente 20 vagon baromfihúst értéke-Filip Jáncs az iparból jött az efsz-be. A szövetkezet fejőbrigádja, tavaly 1,6 millió liter tejet adott közellátásunknak. második felében nincsenek csodák. Ma már öt mérnöke, 25 technikusa van a szövetkezetnek. Az itteni földek rossz minőségűek, de itt is gazdálkodni kell. Ehhez pedig fiatal, lelkes és odaadó szakemberekre van szükség. A períni szövetkezet a košicei járás kisebb gazdaságai közé tartozik. A közös földterület 2718 hektár, ebből 2300 hektár a szántó. 1000 hektáron termelnek gabonafélét, 600 hektáron kukoricát, néhány hektáron cukorrépát és hüvelyes-féléket. Ma már bebizonyosodott, hogy a rossz minőségű földeken is lehet eredményesen gazdálkodni. Nem tartják csodának gabonafélékből az 50 mázsás hektárhozamot, a tehenenkénti 3500 literes évi fejési átlagot, kocánkénti 20 malac elválasztását. A períni szövetkezetben a növénytermesztés 100 százalékra, az állattenyésztés 60 százalékra gépesítve üzemszervezést, korszerű termelési módszereket vezettek be. Közösen a járási mezőgazdasági igazgatósággal távlati üzemfejlesztési tervet készítettek. ' A gépesítés fejlesztése nagy beruházást jelent. A befektetett összegek csak akkor kamatoznak megfelelően, ha a termelés egyéb feltételeit is biztosítják. Ide tartoznak többek között az 53 millió korona befektetésű meliorációs munkálatok, amelyeket tavaly kezdtek el, valamint a nagyarányú műtrágyázás. A termesztett növények igényel szerint pótolják a tápanyagot. A jelenlegi hektáronkénti 240 kilogramm hatóanyagról 300 kilogrammra növelik az adagot. A termelés biztonságához tartozik az öntözés kiterjesztése és a hatékony, megfelelő növényvédelem megszervezése is. A termésátlagok növelése érdekében állandóan kutatják az adottságuknak legjobban megfelelő növényfajtákat. Ahogy az intenzív nyeinek kielégítésére. A fejlesztési tervük szerint az ötéves terv végéig tehénállományukat 280 darabbal növelik. 100 hektáros halastavukat 6 millió korona ráfordítással rekonstruálják és évente 1000 mázsa halat értékesítenek. Sertésállományukat ötezer darabra bővítik. Kiszélesítik baromfitenyészetüket. A felsorolt tervek megvalósítása jól példázza, hogy a legjobb szövetkezetben is van tartalék a még magasabb szint eléréséhez. Tavaly egy dolgozó produktivitása 81363 korona volt, az idén már százezer koronára számítanak. A fejlett technika és a szakmai feltételek biztosítása mellett a vezetőség nagy gondot fordít a tagság eszmei-politikai nevelésére, valamint munkakörülményeinek megjavítására is, ami újabb előrelendítője lehet a termelésnek. Illés Bertalan
