Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-14 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1874. szeptember 14. 7 Fény és árnyoldalak a szerződések teljesítésében A napokban megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünneplő Dubnlky-i (csúzi) szövetkezet három esztendővel ezelőtt a termelés szín­vonala és a feladatok teljesítése tekintetében a Nové Zámky-i (érsekúj­vári) járásban körülbelül a 40. helyen volt. Ez azonban már a múlté! Idén * körültekintő belüzemi szervezés kapcsán kivívta a 18. helyet. gozók áldozatkészségének az eredmé­nye. Ez természetesen nagyon kedve­zően befolyásolja a pénzügyi terv tel­jesítését is. ' • A jobb termelési feltételek kialakí­tását teszi lehetővé az is, hogy a kö­zeljövőben egy 250 férőhelyes kor­szerű rostozott padozatú tehénistállőt adnak át a termelésnek, ahol egy-egy dolgozó mintegy 40 állatot gondozhat a korábbi tizenhattal szemben. Ez nagyban elősegíti a munkatermelé­kenység emelkedését, s a költségek csökkentését. Természetesen sor ke­rül majd további istállók korszerűsí­tésére is, ez azonban még a jövő ze­néje. A járás mezőgazdaság-fejlesztési Lévárdy Józseffel a közös gazdaság zootechnikusával folytatott beszélge­tés során megtudtuk, hogy ebben az évben a termelési tervben megszöve­gezett feladatok alapján nem keve­sebb mint 50,5 vagon húst kell elad­niuk a társadalmi alapokba. Ebből a mennyiségből a marhahúsnak 14,5, a sertéshúsnak pedig 35,5 vagont kell kitennie. A hátramaradó mennyiség pedig juh- és borjúhús. A július utolsó napjaiban végzett Összegezés azt mutatta, hogy marha­húsból 796, sertéshúsból pedig 1760 mázsát szállítottak a közellátásnak, ami ritmikus tervteljesítésnek felel meg. A zootechnikus megjegyezte, hogy bár juhhúsból is van tervfelada­tuk, a felvásárlók mégsem tanúsíta­nak érdeklődést az átvételre. Azt ál­lítják, hogy a fogyasztói piac nem igényli a Juhhúst. Erre csak azt mondhatjuk; mindamellett, hogy a fogyasztók többsége jobban kedveli a marha- vagy a sertéshúst, esetenként azonban a jóminőségfl juhhúst is megvásárolná, ha kaphatna a mészár­székekben! Ugyanis az a valóság, hogy' juhhúst csak elvétve találha­tunk az elárusítóhelyeken. Ezért na­gyon helytelen, ha a felvásárló holmi mellébeszéléssel, illetéktelenül a fo­gyasztókra hivatkozik. Lévárdy evtárs elmondta továbbá, hogy a vágómarha értékesítési tervet az állomány szaporítása végett szer­ződés szerint teljesítik. A marhaállo­mány mennyisége tekintetében persze nem állnak most sem rosszul, hiszen a 100 hektárra jutó összmarhameny­­nyiség 62, s ebből a tehén 23,4, azon­ban ez év végére az állományt 64-re, a tehénlétszámot pedig 24-re akarják felfejlészteni. Sajnos a vágómarha felvásárlásnak is vannak árnyoldalai. Augusztus har­madik dekádjában például a felvásár­lók nem vették át tőlük a szerződés­ben előirányzott vágómarhamennyi­séget. Így mintegy 24 — egyenként 550 kg-on felüli — vágóérett szarvas­­marha — egyelőre bár, de — a nya­kukon maradt és fölöslegesen paza­rolta a takarmányt. A zootechnikus megjegyzése alapján a vágóállatok az I.A és az A minőségi osztályba tartoz­tak, s a felvásárlónak minden állat után 600—600 korona külön prémiu­mot kell kifizetnie a termelő számá­ra. Erre csak annyit mondhatunk, hogy ugyan lehetnek a felvásárlónak pillanatnyi diszpozíciós nehézségei, de az ezzel járó következményeket miért nem maga viseli, miért hárítja át az őstermelőre?! Persze a vágósertés átvétele nem ütközik problémákba. A felvásárló talán többet is megvásárolna, ha a termelő ez árút felkínálná. A Dub-Sqztések a kifutóban. (hal) níki szövetkezetben azonban a terve­zetthez viszonyítva mintegy 200 má­zsával maradtak le, mert fertőző be­tegség következtében a növendékser­tésekből mintegy 290 pusztult el. Tu­lajdonképpen ez a mennyiség hiány­zott a tervből. Helyesebben mondva nem is a darabszámon van a hang­súly, mert malac van elegendő, ha­nem arról, hogy nem adhatták le az élőhizlaldában elpusztult sertéseket! így év végére is nagyon nehéz lesz a lemaradás behozása. Ha mégis sike­rül, az a sertéstenyésztés, illetve a hizlalda dolgozóinak az érdeme lesz. A szövetkezetben összesen 250 ko­cát tartanak. Az első félévben egy ko­ca átlagában 8,5 malacot választottak el. A zootechnikus véleménye szerint, a második félévben is biztatóak a ki­látások. Előreláthatólag a malacvá­lasztás tervét jócskán túlteljesítik. Ez persze már csak a jövő évi hús­termelést befolyásolhatja. Súlygyarapodás tekintetében ked­vező eredményeket jegyeztek fel az első félévben. A szarvasmarháknál egyedenként naponta 0,68, a hízómar­háknál 1,04, s az előhizlaldában a 300—320 kg-os egyedeknél 1,05 kg-os volt a súlygyarapodás a tervezett 0,80—0,90 kg-al szemben. A sertéseknél az elválasztástól a vágóhídra kerülésig átlagosan 0,55, a hizlaldában pedig 0,63 kg volt a na­ponkénti súlygyarapodás, azonban meg kell említeni, hogy az elöhizlal­­dában a betegség végett a tervezett 0,50 kg-os napi átlag helyett csak 0,46 kg súlygyarapodást értek el. Mindamellett a hizlalás eredménye nagyon jónak mondható, ami a dol­programja szabja meg ennek és ha­sonló feladatoknak a realizálását. HOKSZA ISTVÁN /■V : лйай? Ш Az SP—152 jelzésű silótakarmány­­szecskázó szerkezet mindenekelőtt a zöldtakarmány napi előkészítésére szolgál. Munkaszélessége 1520 mm, a vágószerkezet késeinek száma 2, 4, 8 lehet. A szecska hossza: 16, 25, 32, 49, 64 vagy 98 mm-esre alakítható. A meghagyott tarló magassága 40— 80 mm-es. Vonóerőszükséglete egy 50 lóerős traktor. Ara 44 820 korona. Gyártja a PelhHmovl Agrostroj n. v., forgalmazza az Agrotechnika n. v. (Foto: —ksz—) Problémák a zöldség- és gyümölcsellátásban Augusztus közepén a kelet-szlovákiai kerület néhány városában és fürdő­helyén vettem szemügyre a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetét. Szemé­lyes benyomásaim mellett vásárlókkal, üzletvezetőkkel és szakemberekkel beszélgettem. Megrendelőlapokat tanulmányoztam, benyitottam a raktárak­ba, félórákat álltam sorban egy-egy kiló gyümölcsért, szétnéztem a piar­cokon. Meg kell vallanom, hogy az idényre való tekintettel bőségesebb ellátásra számítottam. Persze, tisztában vagyok vele, hogy az időjárás beleszólt a termelésbe, a csapadékdús és hűvös nyárelő késleltette az érést. Magya­rázkodással azonban nem telik meg a háziasszony szatyra. Stará Ľubovňán a zöldség- és gyümölcsbolt modern épületben székel, á helyiség tiszta, szemetgyönyörködtető, s a négy kiszolgáló örömest szol­gálná ki a vevőket — ha lenne mivel. Augusztus második hetében azonban némi fonnyadt murkon, kalarábén és hagymán kívül nem Igen volt egyéb. A gyümölcsválaszték még szegényesebb: apró nyári alma az egyedüli árú­féleség. Bardejovban és Prešovban szegényes a gyümölcsválaszték. Almán és őszibarackon kívül semmit sem kaptam. Košicén nem találtam az üzletekben paradicsomot. Hiányzott a paprika, és a gyümölcsfélékből is kevés volt. MIT KÍNÁLTAK A KOSICEI PIACON? Frissen szedett zöldbabtól kezdve a karfiolig mindent, amit egy házi­asszony megkívánhat. Míg az állami kereskedelem csak fonnyadt nyári almát kínált aznap, a magántermelők a szőlő és dinnye kivételével vala­mennyi idénygyümölccsel jelen voltak. Alma, szilva, körte, sárgabarack' volt a kosarakban. Néhány perc s máris a Zelenina kerületi raktárában voltam. A dolgozók­tól sok mindent megtudtam. A Zelenina košicei vállalata júliusban felvá­sárlási tervét nem teljesítette. Nagy lemaradás mutatkozott a külföldi be­hozatalban is. Sajnos a külföldi szállítók júliusban és augusztus első felé­ben kevés paradicsomot küldtek. így nagy a lemaradás. Például a kerület­nek 1225 tonna uborkát kellett volna kapnia, ezzel szemben csupán 620 tonna csalamádé uborkát kapott. A tervezett 120 tonna paprika helyett csak 31 tonnányi érkezett. Voltak kiesések a hagyma és a karfiol ellátás­ban is. Cseresznyéből például a piac csupán 148 tonnát kapott, holott 400 tonna kellett volnál Tavaly például 832 tonna cseresznyét vásároltak feli SZEGÉNYES választék A trebišovi és a vranovi járásban 26 zöldség- és gyümölcselárusító boltot látnak el árúval — tájékoztatott Kacsura Antal igazgató. Szegényesek az elárusító üzletek. Hiánycikk a paprika, a paradicsom és a karfiol. Kicsi a gyümölcsválaszték is, almán és sárgabarackon kívül semmi egyéb nincs az üzletekben. A járásban 54 mezőgazdasági üzem foglalkozik zöldségtermesztéssel. A kiesés a mostoha időjárásnak, elemi csapásoknak tudható be, másrészt annak, hogy a gazdaságok még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a zöldségtermesztésre. Inkább a korai burgonyát vállalják, mint a zöldség termesztését. Sajnos, az idén a fólia alatt sem sikerült a zöldség. Paradi­csomból, paprikából, káposztából és uborkából, gyümölcsből előre látható­lag zökkenésmentes lesz az ellátás. Konkrét intézkedésekre volna szükség, hogy a jövő évtől kezdve itt is önellátóak legyenek zöldségből és gyümölcs­ből. Kelet-Szlovákiában nagyon sok kiváló adottságokkal és tapasztalatokkal rendelkező szövetkezetben szükséges rossznak tekintik a zöldségtermesz­tést, amolyan felülről rájuk erőszakolt kötelességnek tartják. Például egy olyan elsőrendű mezőgazdasági adottságokkal rendelkező városkában, mint Kráf. Chlmec (Királyhelméc) gondot okoz a bevásárlás. A paradicsomot és paprikát távoli vidékről kapják! A jó efsz-el rendelkező Vei. Kapušanyban (Nagykapóson) sem tudják ellátni magukat elegendő zöldséggel. Mit vár­junk akkor Michalovcetől, Humennétől, Stará Ľubovňától stb. A PORCIÖZAS SEGÍTHETNE! Sehol sem voltam képes eldiskurálni az üzletvezetőkkel. Egyszerűen resteltem kiszólítani őket a pult mögül, mert 20—25 türelmetlen vásárló topogott a sorban, várva, hogy kiszolgálják. Sajnos, Kelet-Szlovákiában a sorbanállás még szokásos, — Košicén, Pre­­šovon, Michalovcen egyaránt. Akárhol próbálkoztam, legalább tizenöten álltak előttem: Muszáj ennek így lennie? Feltétlenül szükséges, hogy a bevásárolni óhajtó háziasszony ácsorogjon egy félkiló paprikáért? Kellene és lehetne megoldást találni a kiszolgálás meggyorsításárai Nem tudom miért, de ezen a vidéken a zöldség- és gyümölcskereskedelemben egyelőre ismeretlen fogalom a porciózás. Nem lehetne például a paprikát, paradi­csomot, zöldséget és gyümölcsöt nyitás előtt félkilós és kilós tasakokbá előre porciózni? Az üzletvezetők azt vallják, hogy nem lehet! Az alkalmazottak így iš zárás után készítik elő a másnap eladásra kerülő árút. A porciózásra nem futja az időből. Pedig megérné még akkor is, ha a nyitvatartási időből le­csípnének esetleg egy félórácskát. A burgonyát hálóban forgalmazza a vállalat. A zöldséggel nem lehetne ugyanazt tenni? Egy dolog biztos: több mozgékonyságot és rugalmasabb kiszölgálást vár a vásárló a zöldségkereskedelemtől. A porciózás egyik módozata lehetne ennek, amely talán az önkiszolgálás bevezetését is lehe­tővé tenné! ILLÉS BERTALAN ä Balasovói Textilkombinátban ^ több komoly fejlődési sza­kasz mutatható ki: a gyár építése költségének fedezése a gyártásból nyert jövedelemből; a tervezett kapacitás elérése. Jelenleg már a kapacitás emelésén fáradoznak. Mindezt, persze csak a textil­munkások szakmai képzettségének növelésével sikerült elérni. „Ha beléptél a gyárba, tanulj!“ — eh­hez tartják magukat.. Itt vezették be az országban először a kapron­­szövetek gyártását. Aki nem isme­ri a gyártási folyamatot, az köte­les megtanulni. Munkájában min­denki mester legyen. A káderképzési osztály az admi­nisztrációval, a pártbizottsággal, a szakszervezettel és a Komszo­­molial karöltve kidolgozta a gyár alkalmazottainak szakmai tovább­képzését biztosító rendszert. A szakképzettség további emelésének formája az ún. álmunkásiskola. Csak a múlt évben 878 és ez év első 5 hónapjában 450 munkás vé gezte el. Különösen a szövőüzem­ben vált be a továbbképzés e for­mája. Ennek az iskolának oktatói élmunkás szövőnők és konzultán­sok. A szóban forgó iskolában az A SZAKMAI KÉPZETTSÉG NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN oktató és a tanuló együtt „fényké­pezi le“ a munkanapot, elemzi a ter­melés közben előforduló hiányos­ságokat. A konzultáns a 12—14 órás elméleti oktatást vezeti. Az iskola rendszerint egy hónapig tart. Erre az időre a szövőnőket felmentik a munka alól, és a havi átlagfizetést kapják. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az iskola elvégzése után nagyon jó eredményeket érnek el a dolgo­zók. Egy brigád az iskola előtt csupán 98 %-ra teljesítette a ter­vet, utána meg elérte a 104 %-ot. A szóban forgó iskolában szer­zett tapasztalatokat bonyolultabb kérdések esetében individuális konzultáció keretében egészítik ki. Ilyen jellegű konzultációt az iskola egész tartama alatt tarta­nak. Nagyon sokat segítenek a külön­féle célzatú tanfolyamok. Ez az ismeretszerzés legrugalmasabb formája, amelyben a vállalat leg­időszerűbb követelményei tükrö­ződnek. A tanfolyamok oktatói ál­talában a vállalat legjobb meste­rei, mint például M. Ny. Markin, А. V. Ivanov, V. I. Larin. Ezeket a tanfolyamokat akkor rendezik meg, ha új nyersanyaggal kell megismertetni a dolgozókat, to­vábbá ha valamilyen új anyag gyártását vezetik be, vagy új gé­pek kezelését kell elsajátítani. A múlt évben 446, az idén meg 158 dolgozó végzett ilyen jellegű tan­folyamot. Az ismeretek elmélyítését szol­gálják a termelési-technikai tan­folyamok is. Ezekbe csupán azokat sorolják be, akik legalább egy évig dolgoztak a termelésben, és részt vettek a racionalizálási moz­galomban. Egy év és öt hónap le­forgása alatt 500 textilmunkás végezte el a szóban forgó tanfo­lyamokat. A továbbképzés ilyen formái, valamint egy másik szakma elsa­játítása, a mérnökök és a műszaki dolgozók szakképzettségének nö­velése fontos szerepet játszik a kombinát műszaki haladásának meggyorsításában. Persze, a kombinátba belépő új emberek még nem ismerik a gyár termelési folyamatát. Ezek kikép­zésére bevezették az előkészítő tanfolyamokat. Jól felszerelt tan­termek, laboratóriumok, előadóter­mek állnak rendelkezésükre, hogy minél gyorsabban elsajátítsák a szakmát. Hat hónapig tart az el­méleti (napi 2 óra) és a gyakor­lati oktatás (napi 6 óra). Ez éppen kiteszi a nyolcórás munkaidőt. A káderosztály a legjobb szakembe­rek közül választja ki az oktató­kat. A tanfolyam vizsgával fejező­dik be, és mindenki megkapja a megfelelő képesítésről szóló ok­levelet. A szakmai kiképzés mellett nem feledkeznek meg az ifjúság erköl­csi és politikai neveléséről sem. Egyre több teztilmunkás tanul a főiskolákon és a technikumokban. 1973/1974-ben mintegy 900 ember tanult a munkásifjúság számára létesített iskolákban és 182 a poli­technikai intézetben. A káderek kiképzésében és to­vábbképzésében elért sikereket az­zal magyarázzák, hogy ezekkel a kérdésekkel elsősorban a párt- és a szakszervezeti gyűléseken fog­lalkoznak. A pártszervezet, szak­­szervezet és a Komszomol figye­lemmel kiséri a kollektíva minden tagjának munkáját, segíti őket, megteremti számukra a tanulás­hoz szükséges feltételeket. Senki sem mondhatja: „En tanulni akar­tam, de a vállalat nem adott erre lehetőséget“. Ennek köszönhető, hogy a kom­binát kitűnő eredményeket ér el, sikeresen teljesíti az évi tervet, és minden megrendelésnek eleget tesz. N. S.

Next

/
Thumbnails
Contents