Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-07 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, \ 1974. szeptember 7. 14. A Rimavská Sobota-i (riniaszom­** bati) járás déli részén három szövetkezet társulásával hozták létre a Simonovce-i (Simonyi) szövetkeze­tét. P á 1 László elnöktől, valamint Bőd László föagronómustól a cukor­répatermesztés helyzete (elől érdek­lődtünk, tekintetbe véve az ésszerű gépesítés adta lehetőségek kihaszná­lását a termelés növelésére. Cukorrépa termesztéssel nagyobb területeken a társulás óta foglalkoz­nak. Három évvel ezelőtt cukorrépát 80 hektáron, az elműlt évben már 100 hektáron, idén pedig 120 hektá­ron termesztenek. A három szövetke­zet társulásában a simimovcein kívül részt vett még Sirkovce (Serke), va­lamint Driía (Darnya) község szövet­kezete. Az új szövetkezet összterüle­te 2050 hektár, amiből 1350 hektár­nyi a szántó. A cukorgyártól Dobro­vická-A, -Buéiaiiska, továbbá göngyölt vagy drazsézott Slovmona cukorrépa­fajták magját kapták vetésre. Eddigi tapasztalataik szerint az itteni idő­járási és talajviszonyoknak legjobban a Dobrovická-A fajta felel meg. A Slnvmonát nagyjából egyenlőnek tart­ják az említett fajtákkal, csupán azt tapasztalták, hogy a Slovinonából sok egyed felmagzik. Ez talán a késői fagyok következménye is lehet. Cukorrépa termesztésük dinamikus fejlődése a gépesítés ésszerű fejlő­désével hozható összefüggésbe. Míg 1972-ben a termesztett cukorrépa 80 százalékát gyűjtötték be kombájnnal, addig az azt megelőző években oly­kor az értékes cukorrépa-karaj 50 százaléka is kint maradt a földeken, mivel fizikai erővel a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem voltak ké­pesek a teljes betakartást elvégezni. Az is fontos tényező, hogy míg ré­gebben a répakaraj a talajtól szeny­­nyezett volt, most az állatok tisztán kapják azt a vályúba. Tény, hogy a gépi betakarítás rendes lefolyása igé­nyesebb munkaszervezést kíván, újab­ban 3—4 munkacsoport szükséges a répafejeléshez és ugyanannyi a be­gyűjtéshez, valamint a szállításhoz. Előnyös, hogy a cukorgyár répa­­gyűjtő helyet létesített a szövetkezet területén, s az átvétel a szövetkezet mázsáján történik. Ez nagy időmeg­takarítást jelent, ami lehetővé tette a nagyobb vetésterület vállalását. Technológiai újdonság A csehországi Jiöín környékén a fő­­agronómusnak módjában állt részt venni egy-két gyakorlati cukorrépa­termesztési bemutatón. Ott látta elő­ször a trágyaterítés legújabb nagy­üzemi módszerének alkalmazását. Mi­vel a trágyaterítés hagyományos vég­zése igen hosszadalmas, ezért újab­ban 9—10 nagy trágyakupacot létesí­tenek, amelyek mindegyike 50—50 métermázsa körüli. A trágyát azután robbantással terítik szét, majd le­szántják. A robbantásos trágyaterítési módszerrel kapcsolatosan mára Simo­­novcei Efsz ben megszülettek az első gyakorlati tapasztalatok. Helyes len­ne, ha az alakulóban lévő agrocent­­rumok ezt az új trágyázási módszert jó szervezési felkészüléssel az eddi­ginél nagyobb területen magukra vál­lalnák! Mivel ipari trágyák nem álltak kel­lő mennyiségben rendelkezésre, így leszántásukat az elmúlt évben csupán 50 százalékos arányban végezhették el. Igen fontos egyébként, hogy a répa talaja laza legyen, ezért 30—32 cm mélységű szántást kíván. Ha ke­­meny a talaj, úgy a répa gyökere igen szétágazik, és a kultúra fejlő­dése egyenetlen. ,A három község határában egyébként a talaj közép­kötött és fekete vagy barna jellegű, s tekintettel arra, hogy a Rima folyó völgyéről van szó, elég sok itt a bordaléktalaj is. A folyó szabályozása következtében újabban felszabadult 250 hektárnyi rét és legelő, s ez lehetővé teszi, hogy csak négyéven­ként kerüljön a répa ugyanazon te­rületre, ami gátolja a kártevők túl­zott elszaporodását. Fontos az egyedszám megtartása! Igen fontos, hogy az őszi talajelű­­készítés folyamán legalább durván, egyirányban legyen simítózva a cu­korrépa területe, hogy tavasszal mi­nél kisebb beavatkozással érjük el a talajnedvesség megtartását és a répavetőmag kelésének egyenletessé­gét. Az idei vetésen az ilyen irányú igyekezet meglátszik. Idén 26 hekiáron drazsézott vető­magot, 40 hektáron Buéianska, 40 hektáron Slovmona, 20 hektáron pe­dig Dobrovická-A fajtát vetettek. Az egész területen koptatott cukorrépa­vetőmagot juttatlak a földbe, bele­értve a takarmányozásra szánt cukor­répát is. Öntözést 50 hektáron végez­nek, mégpedig 30 hektáron permet formájában, 20 hektáron pedig föld­alatti árasztással. A talajban lévő tápanyagot csak akkor veheti fel a növény, ha biztosított a kellő talaj­­nedvesség. A répa vetésterület 70 szá­zalékát rákapcsolták a hosticei (gesz­­leti) víztárolóra. Öntözhető területük 251 hektáron alagcsövezett. Szükség esetén 120 mm-nyi vízzel láthatják el a répaterületet. Az elmúlt évben egyébként a répát nem öntözték. Ta­valy az átlagos cukorrépa hektár­hozam 349 mázsa volt. s remélik az idei termés 30 százalékkal nagyobb lesz. Az elmúlt évben négy parcellán a répa-egyedszám hektáronként mind­össze 52—65 ezer volt, ami kedvezőt­lenül befolyásolta az átlagos hoza­mot. Idén arra törekedtek, hogy hek­táronként meglegyen a 90 ezer egyed, amit megkövetel a gépi betakarítás. Fontos, hogy a répa egyforma nagy­ságú legyen, ne bukdácsoljon a répa­­iejelögép kopirozó szerkezete, mert kidöntögeti a répagyökeret! Ügy tervezik, hogy a jövőben az elért hektárhozain alapján jutalmaz­zák majd a tagok munkáját. Docens Polievka földrendezést hajtott náluk végre, ami lehetővé teszi, hogy ezen­túl egy-két parcellába vessék a cu­korrépát. Ez módot nyújt majd arra, hogy mindenki egy parcellába kapja a megmunkálásra kimért cukorrépa területét és így a begyűjtés során értékelhető lesz a szövetkezeti ta­gonként elért répamennyiség. A ki­termelt cukorrépa után métermázsa­ként 8 korona jutalmat kap majd a szövetkezeti tag. Így az anyagi érde­keltség lép előtérbe, ami remélhető­leg javít a helyzeten. Azelőtt az volt az elv, hogy minél ritkább a répa, annál kevesebbet kell a szövetkezeti tagnak, a részére megszabott parcel­lán hegyűjtenie. Ezt a múltban meg­szokták, és most igen nehéz rávezet­ni a tagokat arra, hogy hektáronként meghagyják a kívánt nagyobb egyed­­számot. Termesztési program A Rimavská Sobota-i járási Mező­­gazdasági Igazgatóság közreműködé­sével répatermesztési programot dol­goztak ki, amelyet a BoCany-i kuta­tóintézet szakemberei ellenőriztek, s ezt a programot állandósították. Ked­vezően értékelhető az a tény, hogy a terményfelvásárló és ellátó vállalat idén biztosítani tudta a Burex és a Piramin nevű gyomirtó vegyszereket. Ez a répakultúrán meg is látszik. Biztonság kedvéért a terület 25 szá­zalékára még Betanolt is tartalékol­tak. de erre nem volt szükség, mert a répa lényegében gyomtalan. Az elmúlt évben rendelkezésükre álló répafejelő és répakiemelő kofn­­plett ikergépen kívül idén már két ilyen berendezés áll rendelkezésükre. Mivel az ősz itt rendszerint száraz, így aránylag nagy az alkatrész-szük­séglet. Fontos ienne, hogy az Agro­technika Rimavská Sobota-i lerakatá­­ban bizonyos alkatrész tartalék álljon rendelkezésre. nehogy meglepetés érje cukorrépa betakarítás idején a szövetkezeteket. Az Agrotechnika já­rási lerakatni sajnos nem hajlandók más járásból érkező vásárlók számá­ra eladni az egyébként raktáron lévő alkatrészeket, amiről sajnos az el­múl! évben alkalmuk volt meggyő­ződni. Míg azelőtt az egyes nagyobb szövetkezetek alakítottak ki maguk­nak saját alkatrész készleteket, most ugyanaz a helyzet az egyes zárt já­rások vonatkozásában, ami helytelen. Az alkatrészeket azokban a járások­ban kell készletben tartani, ahol a kérdéses gépek működnek! A vegyszeres növényvédelem szem­pontjából nem mellőzhető a lehető legnagyobb parcellák kialakítása. Az elmúlt évben a cerkospóra ellen Cup­­rikollal védekeztek 8 kg-os hektáron­kénti adagolásban, repülőgép igény­­bevételével. A repülőgép használata akkor gazdaságos, lia legalább ötveu hektáros terület növényvédelméről van szó egy parcellán. Idén kipróbál­tak egy 18 méter munkaszélességű magyarországi gyártmányú kerekes permetező gépet, amikor Metationna! védekeztek a bolhákkal és egyéb kár­tevőkkel szemben. Annak ellenére, hogy a Pohr. Rus­­kovi (ornszkai) cukorgyár gépi fel­szerelése régi keletű, a répaszelet egy részét már 10—15 évvel ezelőtt melasszal préselve származtatta visz­­sza a mezőgazdasági üzemeknek. A Rim. Sobota-i Cukorgyár teljesen új, mégis az említett, régi cukorgyár mögött kullog. Szükséges lenne, hogy az új cukorgyár a répaszeletet me lasszal brikettezve juttatná vissza a mezőgazdasági üzemeknek. A cnkurrépatermesztés nagy elő­nye az állattenyésztés szempontjából az, hogy olyan takarmányt kap visz­­sza a mezőgazdasági üzem, amely a tejtermelést segíti. Például az elmúlt évben szeptember 15-től január 10-ig etették a répaszeletet. Ezt követően május eisejeig az ősszel silózott répa­fejet etették. Tejtermelésben a szö­vetkezetei azelőtt az utolsók között emlegették, ez évben pedig járási vi­szonylatban az első tíz közé került! KUCSERA SZILÁRD Az ésszerű gépesítés függvényeként - több cukorrépa! Új cukorrépa betakarító kombájnok Az elmúlt néhány esztendőben ör­vendetesen növekedett a cukorrépa­termesztés koncentrációja . Magyarországon, a Szekszárdi Me­zőgép Vállalat három éve gyártja a 3 menetes, 6 soros cukorrépa-betaka­­rftó gépet. Ez a konstrukció a kö­zépüzemi méret igényeihez alkalmaz­kodik. A 3 menetes, 6 soros betakarí­tó gépről — még esetleges anyag­hibái, vagy beállítási pontatlanságai ellenére is — csak jót lehet monda­ni, idényenként 150—180 hektár ter­més biztonságos betakarítására alkal­mas. A 150—160—200 hektáros üzemi méret fölött. Illetve alatt a kereslet az elmúlt évben Is lényegében kielé­gítetlenül maradt. A nagy teljesít­ményű cukorrépa-betakarító gépek gyártásában ma a négyoldalú együtt­működés — Bulgária, Magyarország, NDK, Szovjetunió — világviszonylat ban is élen jár. Már az idén több üzemünk tudajdonosként is meg s­­merkedhet és dolgozhat a KSZ-6 jelű cukorrépa-betakarító kombájnnal. Az átlagos üzemi méret alatt azonban változatlanul nagy szükség van az egysoros, egymenetes cukorrépa be­takarító gépekre is. , A KSZ—8-os cukorrépa betakarító kombájn tiszta táblát igényel, a kopirozó szerkezete egyébként nem követi a sorokat. A CB—1-es mutatóiról Az új egysoros CB—1 es típusú cu­korrépa-betakarító gépet olasz licenc alapján gyártja a Szekszárdi Mezőgép Vállalat. A Rossi- gépnek, illetve a magyar szerelési! CB—1-nek jól átte­kinthető szerkezeti elemei vannak. A gép 45 léerős traktorral üzemeltet­hető. A CB—1-es . vontatott kivitelű konstrukció. A CB—1-es hidroelektro­mos, sorontartója hasonló a Kleine Automatic tapogató berendezéséhez. A betakarítógép a répalevelet saját tartályába gyűjti és a tartály auto­matikus nyitás után ürít a pótkocsira, vagy a táblára. (Oly módon, mint a gabonakombájn a szalmát sorra rak­ja.) A gép a répát kiemelés után a nagy, aktív felületű tisztítóra juttat­ja, majd a felhordozőszerkezet a be­takarított termést a 25 mázsa befo­gadó képességű tartályba továbbítja, ahonnan pótkocsira vagy a tábla vé­gére billenthető a termés. Gy. B.------ 30 ÖTLET —I HflSZUflS ÚJÍTÁS 1 Borsókasza kis átalakítással Mezőgazdasági üzemeink többsé­gében arra törekednek, hogy a leg­fontosabb munkaműveletek gépe­sítésével könnyebbé tegyék az ember munkáját. Teszik ezt azért, mert egyes munkáknál még min­dig sok emberi erő szükséges, s a termelékenység nem kielégítő, te­hát drágán termelnek. Ennek ve­lejárója, hogy tág lehetőség kínál­kozik az újításra, az- egyes munka­­folyamatok racionalizálására. A Szabad Földműves olvasóinak szeretném bemutatni a Dulov Dvor-i Állami Gazdaság traktoro­sának. Senkár József elvtársnak hasznos újítását. A mezőgazdaság­ban rendszerint problémát okoz a borsó kaszálása. A régi kaszával nagyon kis területet lehetett le­vágni |2—3 hektárt) így a dolgozó A borsókaszáló munka közben. (Foto: Papp E.) napi keresete is nagyon kevés volt. Ezért sok traktoros huzako­­dott ettől a munkától. Senkár elv­társ az új borsőkaszálóval ezt a problémát megoldotta. Egy Z-Ma­­jor 30-as traktorra szerelte fel a berendezést, mely egy kaszából áll, melyen emelőújjak vannak a borsó felemelésére. Így könnyeb­ben vágja le a növényt. A kasza végére egy körfűrészt szerelt, mely arra szolgál, hogy elvágja a borsó szárát. Ezzel egyenes sorokat hagy maga után. A körfűrész annyira nehéz, hogy a súlya lenyomja és elvágja a bor­só szárát. A borsókasza 180 cm szélességen dolgozik és napi telje­sítménye öt-hat hektár. A borsó­kaszát az újító nagyon olcsón ké­szítette el. A teljesítmény is bizo­nyítja, hogy ez a munkaművelet már nem okoz többé problémát. Senkár elvtárs a környező szövet­kezetekben is bemutatta hasznos újítását, ahol a látottak alapján maguk készítik el a borsókaszát. Így az újítás közkinccsé válik. Minárik Ferenc, Vojnice (Bátorkeszl) Új takarmány­antibiotikum a cink-bacitracin A nagyüzemi állattenyésztés beve­zetése megkövetelte, hogy az állatok takarmányába antibiotikumokat ke verjenek. Ennek az eljárásnak kez­detben kedvező hatása volt, az utób­bi években azonban észrevették, hogy az antibiotikumok alkalmazásának gazdasági hatékonysága csökken. Ezért újabb antibiotikumokat keres­nek, kifejezetten takarmányozási cél­ra. amelyeket gyógykezelésre sem eddig, sem pedig ezután nem fognak felhasználni. Ezek nem alakítanak ki széleskörű rezisztenciát a mikroorganizmusok­ban és nem maradnak vissza az ál­latok szöveteiben. Az egyik ilyen antibiotikum a bacitracin, nagy elő nye, hogy fémekkel vagy szerves sa­vakkal stabil vegyületeket alkot, amellett egész sor vitamint, amino savat és ásványi anyagot tartalmaz. Végül pedig a toxicitása igen cse kély. -V-

Next

/
Thumbnails
Contents