Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-07 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1874. szeptember 7. 15 Szeptember a méhesben A telelés szempontjából legfontosabb az, hogy szep­tember elején sok petét rak­jon az anya. Ezekből a pe­tékből kels nép telel majd át, és alkotja a családot április elejéig, amikorra már az új generáció veszi át az élet fonalát. A fiatal, erős népességre viszont azért van most nagy szük­ség, hogy a fokozottabb ser­kentéssel erőteljesebb peté­­zésre ösztönzött anya Hasí­tása minél jobb gondozást kapjon. Milyen legyen tehát az őszi fészek? Közepes tágas­­ságű. Az anya petéző lendü­letét selejtes, vagy elvlrág­­porosodott, esetleg szüzlép ne akadályozzál A fészek­ben annyi lép maradjon, a­­mennyit a nép takar, plusz még két petézésre alkalmas keret. A fészek keretei kö­zepes mézkoszorús, kissé barnás lépek legyenek. A fiasltásos rész a szokásos sorrendű. A fészek két szé­lét táblás vlrágporos keret Zárja le. Ha a fiasok között selejtes, gyenge mézes keret lenne, helyezzük a fészek szélére, hogy a fiasítás ki­kelése után mielőbb eltávo­llthassukl Népet, jól kezelt családok szabályos koszorút alakíta­nak ki a kereteken. Az éle­lemkészlet növekedésével a flasltás is lejjebb-lejjebb szo­rul. Gondosabb takarást is igényel. Ha a méz szétszór­tan helyezkedik «1 a csa­ládnál, próbáljuk összehor­­datni. A fészekén túli kere­teket kiszedjük, lepergetjük, majd visszarakjuk a kaptár­ba. A lepergetett mézet 2—3 este nagyobb adagokban visszaadjuk — Igazságosan elosztva — a családoknak. Ezt az élelmet már csak a fészekbe hordja a család. Bésürítése, érlelése gyorsan megtörténik. A befedése szintén. A visszaadott lépe­­ket pergetés után azonnal munkába vesíik, javítgatják, tisztogatják a serény dolgo­zók. Betelelés alkalmával kerülnek ezek ki onnan, ad­digra raktározásra alkal­massá, méztelenné válnak. A visszaetetés mellett még besegít a készletezésnél a nyárvégi legeltetés. Kései napraforgók, maglucernák, újkelésü repcetarlók csalo­gatják méheinket ritkás vi­rágaikkal. A régebbi típusú képtá­rakban élő méhekre ugyan­azok az eljárások alkalmaz­hatók a sajátos körülmé­nyek figyelembe vételével. Rakodó kaptárak mézterét már távolítsuk el. A kaso­kat a ritka felsó etetéssel serkenthetjük. Ha ez nem lehetséges, akkor a bejáró elé, lapos etetőket teszünk éjszakára, úszókat helye­zünk beléjük. Reggelre kel­ve ezeket az etetőket távo­lítsuk el, mert rablást okoz­hatnak. Kissé nehézkes a kevésbé korszerű méhlaká­­sok' serkentése, de megéri! [Zs. B.) Rablás ellen Évszázados tanács: homo­kot, mákot, pelyvát, fűrész­­port, esetleg mást kell szór­ni a rabló család lépel közé. Amíg ugyanis a méhek en­nek a kihordásával vesződ­nek, feltétlenül abbahagy­ják a rablást és a kas derék munkásai lesznek. Az NSZK legnagyobb mé­hészete Illertissenben a Mack-féle gyógyszergyáré. Ez a méhészet méhméreg­­böl kivont orvosságnak a „Forapinnak" a készítésére létesült. Későbben pempő termelésre, méztermelésre és eladó anyák nevelésére is kiterjeszkedett. A csalá­dok száma 1300. Vándorol­talak la a méheket, s Osz­­szesen 80 vándortanyán öt­venesével állítják fel a kap­tárokat. A szállítás évente ВО—80 tehergépkocsi rako­mánya. Természetes, hogy ilyen nagy méhészetben mindent nagyon egyszerűen, idővesz­teség nélkül kell tenni. Ap­rólékos, hosszadalmas mód­szerekkel nem vesződhet­nek. Ha a vándortanyán rablás következik be, akkor leve­szik a rablócsalád keretfe­dőjét és a léputcákba né­hány marák fűrészport, vagy földet esetleg más szemetet szárnak. Ezt követően a kaptárt újra lefödik. A mé­hek azonnal a takarításhoz fognak, s későbben lemon­danak a rablásról. (S. Z.) A ragályos álcarothadás ter|edése A ragályos álcarothadás baktériuma, a hasadó gom­bához tartozik és ezért mint gomba, több részre oszlik, illetve spőrázik és ez a spóra tulajdonképpeni magja a betegségnek. Ha ez bejut az álcának a gyomrába, ott baktériummá fejlődik és amikor már kifejlődött, az álcát megölve, millió és millió spórára oszlik. Ezzel begfertözi nemcsak a lépeket és a kaptárt, de a méhek teste is tele lesz spórával, amit a méh a testén kivisz a virágra s amint belebújik a virág kelyhébe, ott le­­dörzsölödik róla egy-két spóra is; amikor utána egy másik méh is belemegy ugyanabba a virágba, arra meg rátapad, hazaviszi, bebújik a sejtbe, ahol a spóra be­jut a mézbe, a mézzel pedig etetéssel az álca gyom­rába. Ha egyszer ez a spóra az álca gyomrába Jutott, az feltétlenül megkapja a rothadást és feltétlenül elpusz­tul. Természetes, ha azután ennél a családnál a beteg­ség terjedését szabadon engedjük, rövid ldón belül mindig több és több álca kapja meg a ragályos rotha­dást, míg végre már egyetlenegy álca sem fejlődik ki bábbá, azaz, hogy már egyetlen sejtből sem k9l ki méh. Tekintettel arra, hogy a méhek átlagos élete nyáron 6—7 hét, így folyton hullanak és miután újabbak az elhullott méhek helyett nem kelnek ki, amelyek az el­haltakat pótolnak: a család lassan-lassan, de elég rövid időn belül teljesen elpusztul. Az Ilyen beteg család, amelyet a méhész teljesen el­hanyagolt és a ragályban annyira magára hagyott, hogy elpusztult: óriási fertőzést okozhat a többi egészséges család között. (K. J.) Vadászat csalogató bábukkal Az észak-kaukázusi terület gazdag tavakban, mooea­­rakban és víztárolókban. Itt a vízi vad 33 faja fordul elő. 1970. és 1971. évben kb. 300 órát fordítottak vadá­szatra, hogy megállapítsák, melyik vadászati mód a leghatékonyabb. Az erre fordított 103 óra alatt a bábuk mellé 209 esetben telepedtek le a madarak, éspedig 19 fajhoz tartozó 320 egyed. Ebből 130 esetben egy-egy, 47 eset­ben 2—2, 15 esetben 3—3, 10 esetben 4—4 és csak egy esetben 3 egyed. A 320 egyedből 129-et ejtettek el, azaz 40 °/o-ot. Átlagban 10 érás vadásznap alatt 12—13 (szeptemberben 18, októberben 8) egyedül ejtettek el. A 129 egyed elejtéséhez 274 töltényt használtak fel, vagyis egyedenként 2,2 lövésre volt szükség. A leg­hatékonyabbnak ez a vadászati mód bizonyult. -Oh-Vadászat és vadvédelem Az Hat [izsalj tizenkilenc tagú vadásztársaság elnöke Nagy Ferenc, a szervezet erdészveteránja, aki már Ide s tova fél évszázada ha csak teheti vállára akasztja puskáját és a vadászidény­ben többedmagával ktmegy a szabad természetbe, az er­dőbe, nádasok szélére a va­dak s madarak közé. Vigyáz­ni kell Itt mindenre, meg kell szerveznie és irányíta­nia kell a vadvédelmet és ugyanúgy a vadászatot. Az idei vadászidényben szerző­dést kötöttek a jednota ko­­márnöl képviselőivel négy­száz nyúl és százötven fá­cán leadásáról. Ezenkívül engedélyt kaptak százötven nyúl, száz fogoly és huszon­három őz kilövésére Is. Az Idényben a közeli fácános környékén vadásznak, de eljárnak a környékbeli ná­dasokba Is vadkacsákra. Valón elegendö-e a fácán, a fogoly és egyéb vad a kör­zetben? Kétségtelenül lehet­ne több ts. Ehhez azonban szükséges lenne, hogy a szö­vetkezetek és az állami gaz­daságok a rendelkezéseknek megfelelően a takarmányok kaszálása előtt három nap­pal lelentenék a munka kez­detét a vadászgazdának, aki figyelmeztetné a vadászo­kat; zavarjanak fel minden fészken illő fácánt és fog­lyot, esetleg a kaszálásra kerülő területeken szedjék fel a kisnyulakat Is, mert a kaszálögép nem Ismer ke­gyelmet. S ami még szomo­rúbb: a szövetkezetek sok helyütt kivágják a fákat, bokrokat. Így a szárnyasok és egyéb vad természetes védelmet szolgáló búvóhe­lyek megszűnnek. Nem cso­da tehát ha a fácán- és fo­goly egyre kevesebb. A vadásztársaság tagfal Is­merik kötelességüket. A vadállomány védelme cél­jából 4000 facsemetét ültet­tek ki. Egy-egy Vadász 16 brigádórát dolgozott le. A szervezet szorosan együtt­működik a szövetkezettel, mely segíti őket. A vadállo­mány téli etetésére a szövet­kezet évente körülbelül 50 mázsa takarmányt juttat a vadásztársaságnak, akik té­len különféle eleséget szór­nak az etetőkbe. Ennek fejé­ben a vadásztársaság tágját, ha a szövetkezetnek szüksé­ge van munkaerőre —, főleg a csúcsldényben (például: szalmabetakarltáskor stb.j bizonyos mennyiségű tár-• sadalml munkát végeznek. Perl bácsit nyugtalannak láttam. Sok gond nyomja a vállát, mégis hajlandó ta­nácsot adni mindenkinek, akt jó gazda módjára kíván gondoskodni a vadállomány­ról. — Sok vadászt Ismerek — mondta végezetül Feri bácsi. — Szeretem hallgatni csodálatosnak tűnő vadász­kalandjaikat, becsülöm ben­nük az akaratot, a szenve­délyt, a derűs életkedvet, legtöbbjük szövetkezeti dol­gozó. Vaddszldényben munka után leakasztják a szögről a fegyvert és hű kutyájukkal csoportosan kiballagnak a mezőre vagy az erdőbe. Né­ha kora hajnalban lesbe áll­nak s várják az előbukkanó vadat. Bizony előfordul, hogy napokig nem kerül semmi OÁSZAT puskavégre. Elkerült őket a vadász-szerencse. Biztos kéz, éles szem kell a puskához, de még így Is megtörténik, hogy a megsebzett vadkan elszelel. Egy vadászcsoport­tal beszéltem, akik elpana­­szol’.ák, hogy ,,megszökött" a sebzett vadkan. Egyiknek a felesége említette, hogy a férte bánatában két napig alig evett valamit. A legtöbb vadászt nem csupán a zsákmány érdekli, hanem szereti a természet, a tál szépségeit. Minden év­szaknak megvan a maga ro­mantikája. Nemcsak a vadá­szokat, a hajtókát is becsü­löm, akik nagy, csoportos vadászatok Idején sárban, hóban járják a határt. Bőséges zsákmány után ropog a rőzsetűz a vadász­iakban, mert a vadászok legtöbbje kitűnő szakács. Fűszeresen készített nyúl­­paprikásuk után bárki meg­nyalhatja a száját. Sport, szórakozás, szenve­dély. Szép dolog a vadászat. Türelemre higgadtságra ne­vel. Nem a vadállomány ok­talan pusztítását tartják szem előtt. Tilalom Idején gondoskodnak a vadakról ts. Nagy T. Szemcsézett takarmány a csíilkösvad számára A csülkösvad kiegészítő takarmányozására szolgáló nagy kalorikus és biológiai értékű, korszerű takarmá­nyokat tartalmazó új takar­mánykeverékek összeállítá­sával és kipróbálásával fog­lalkoznak. Az új takarmány összetételét az alapvető táp­anyagok, vitaminok és ásvá­nyi anyagok tartalma szem­pontjából keményítőérték­ben fejezik ki és vizsgálják a csülkösvadon az emészt­hetőség! együtthatókat és az állatok' emésztőszervein történő áthaladás időtarta­mát. A csülkösvad különböző fa­jai számára különböző szem­csézett szemestakarmány­keveréket javasolnak, éspe­dig a szarvas számára a J 1, az agancsfejlődés időszaká­ban a szarvasok számára a j 2, az őz számára az S 1, a dámvad számára a D 1 és a muflon számára a D 1 és keveréket. —P. V.— A Volga halállományát védelmezik A kerületi halvédelmi in­spekció ég a milícia embe­rei a halvédelem kéthóna­pos időszakának keretében vízi portyára indultak. A szaratovl halvédelmi inspek­ció kikötőjéből kifutott a vízre a „T—165“ motorcsó­nak. A sebességet gyorsan növelve három „Progressz“ követte, amelyek személyze­tét három önálló ellenőrző csoport alkotta. Indulás előtt V. V. Zlobin, a terület halvédelml fel­ügyelője kitűzte az egyes csoportok feladatát, megha­tározta, hogy a Volga mi­lyen kiterjedésű területét kell ellenőrizniük. Felhívta az ellenőrök figyelmét azok­ra a helyekre, amelyek leg­inkább vonzzák az orvhalá­szokat — tehát a csendes öblökre, fűzfákkal benőtt zátonyokra, lagúnákra. Ép­pen ezeket a helyeket vá­lasztják ki maguknak a dur­­dák és a »öregek. Végered­ményben azt a célt tűzték ki, hogy átpásztézzák a Vol­gának a mfiút hídjátöl Prl­­volnoje faluig tarjedű ré­szét — tehát mintegy het­ven kilométert. Az egyik motorosénak épp V. P. Sanyin inspektor hal­védelmi területét barázdál­ta. A Szazanka folyé kerü­letében megközelítették a volgai halászszövetkezetek bázisát. Ellenőriztek a hálá­kat és a fogást. Minden rendben volt: a hálók meg­feleltek az előírásnak, a fn­­gfieban is csak másodosstá- 1 у fi halfajtákat találtak, a halászok csupán a kijelölt helyen halásztak. Az ellen­őrök még jő fogást kíván­tak nekik, s a motorcsónak Uzek Irányába átszelte a Volgát. Csakhamar felfedezték a­­zonban a rendbontókat Is. A part mentén a betonmölők mellett egész flotta csénak horgonyzott, amelyekről til­tott „pókokkal“ halásztak. Az elcsípett orvhalászokat arra kényszerítették, hogy evezzenek a motorcsónak­hoz, majd elkobozták tólük a tiltott halászfelszerelást és fogást. Megírták a jegy­zőkönyvet, amelynek alap­ján as orvhalászokat fele­lősségre vonják. Mire a nap lenyugodnl készült, az ellenőrök osfi­­nakjai megérkeztek Krasi­­nij Tyeksztyllcslk település­hez. Itt fogadta őket egy hat motorcsónakbői Allő raj. V. P. Sztyepanov inspektor vezényelte ide embereit. Közösen elhatározták, hogy megvizsgálják a Puty Rlbaka Kolhoz halászterületét. V. P. Sztyepanov már távolról fel­ismeri a kolhoztagokat, kö­szönti őket, mire ök szívé­lyesen válaszolnak. Az Igazi halász az inspektorban jé barátot lát, akinek szívttgye a gazdag halállomány. Je­lenleg minden feltétel meg­van ahhoz, hogy tovább gyarapodjon. A Volga magas vízállása kedvező feltétele­ket teremtett a halak ívásá­­hoz. Éppen ezért szükséges védelmezni a fiatal halakat. így gondolkodnak a nem­zeti jólét serény gazdái. Per­sze, nem mindenki. F. O. Je­­gorov és A. T. Markelov ha­lászoknál Is erre az idényre tiltott nagyszemfl hálókat ta­láltak. S így újra elő kellett venni a jegyzőkönyvet. Gyorsan sötétedik. Ideje visszatérni a bázisra. De ebben a pillanatban a sötét égboltot rakéta világítja meg. Még ki sem aludt, már felbúgtak a motorok, g az ellenőrök csőnakjal elindul­tak a megadott irányba. Az történt, hogy J. P. Nyiscsen­­kov, a Krasznij Tyeksztyll­­csik-1 Inspektor a halászati szabályokat megsértő egyé­nekre bukkant, akik felhívá­sának ellenszegültek. Mikor megjelentek az ellenőrök csőnakjal, a három orvha­lász olyan lett, mint a kezes bárány. Minden fölösleges szóváltás nélkül átadták a halászfelszerelést. Persze, semmiképpen sem akarták bevallani bűnüket: állítólag még idejük sem volt háláss­al. Idézni kellett tehát ne­kik a halászati szabályok egyik pontját, amely szerint tilos a vizen halászfelssere­­léssel tartózkodni. Az ellenőrök csoportjai késő éjszaka érkeztek bázi­sukra. Véget ért a portya első napja. A további két napon még számos orvha­láéit kellett felelőseégre vonniuk. Köztük V. Ss. Ko­llektiv engelszl lakost, aki­től több mint 100. méter há­lót koboztak el, Ny. F. Krit­­szkij engelszl erdészt 82 kiló tiltott módon fogott hal árásitása közben csípték el. A portya legfőbb eredménye azonban a halászokkal foly­tatott nevelő ás felvilágosító munka. у A halvédelml szervek és a milícia emberei kötelessé­güknek tartják, hogy rend­szeres ellenőrzést végesze­nek a nyári halászati idő­szakban. N. S. A szerkesztőság megjegy­zése: Hálás lenne a szovjet példát nálunk is alkalmaz­ni. Talán Így büszkébbek' lehetnénk folyóink halállo­mányára Is. PISZTRÁN GOZAS. Foto: —nki—

Next

/
Thumbnails
Contents