Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-07 / 36. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES

1974. szeptember 7.

s

I

s

I

s

í

к

*

S

I

s

I

s

I

4

*

N

4

I

s

Д Szovjetunió északi részén

** rohamos az Ipar fejlödáse s vele együtt növekszik a lakosság létszáma, amely jelenleg több mint hat milliót tesz ki. Ezért létfontosságú kérdés ezen a területen is a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A hagyományos állattenyésztés mellett nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági termelésre is.

Jakutszk-ról tréfásan az a szólás járja, hogy ott tizenkét hónapig tart a tél s a többi hónapban a nyár. Minden esetre a Szovjetunió ezen leghidegebb autonóm köztársaságában a meleg — egy évben — alig tart három hónapig s ezalatt a rövid Idő alatt a nap nem bírja két-három méternél mélyebben kiolvasztani a föld kérgét.

Vajon lehetséges-e Ilyen körülmények között a mezőgazdaság fejlesztése?

Az eddig végrehajtott kísérletezések arról tanúskodnak, hogy Igenis lehetséges. Az Igaz, hogy Jakutszkban a rövid nyáron Is óriási nagy a forróság és a szárazság, de az mégnagyobb lenne, ha nem lenne örökké fagyos a föld. Minden esetre annak is megvan az az előnye, hogy nem engedi le a vizet s fgy az a kiolvadt rétegben marad, ezáltal megtartja a talaj termőképességét. Tehát mondhatjuk azt Is, hogy a for- < ró nyár és a hosszantartó napfény, valamint az állandó fagyos föld azok a tényezők, amelye kézén a területen elősegítik a mezőgazdasági termelés sikeres fejlesztését.

Ma már a köztársaságnak ezen a részén a szovhozok és a kolhozok a gabonafélék szinte minden fajtáját termesztik, még a tavaszi búzát Is. Jakutszk legjobb állami gazdaságain nagyon jók a terméshozamok. Példa erre a köztársaság déli részén levő Dimitrov nevű állami gazdaság hektárhozamai, melyek mind búzából, mind árpából 30 mázsát tesznek ki. Minden esetre a gabona nemesítése nagyon körülményes volt. Csak sokszori kísérletezéssel sikerült nemesíteni olyan fajtákat, melyek nagyon Jó hldegállók és örökölték a nagyhozamú kultúrnövények Jó tulajdonságait. Minden esetre ezek az

eredmények a tudósok és a termelők Jó összmunkáját dicsérik.

A mezőgazdaság fejlesztésének kérdései a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai kirendeltsége, a növényvédelmi Intézet, a Jakutszkl Botanikus kert, a mezőgazdasági fakultás, valamint a kolhozok és szovhozok kísérletező termelési részlegei foglalkoznak.

A jakutszkl zöldségtermesztők mér körülbelül ezer hektár öntözött területet kiragadtak a szibériai tajgából. Minden esetre a korszerű agrotechnikai

intézkedéseknek és a termelés szakosításának köszönhető mindaz, hogy ma már ezen a területen meghonosodtak a nagyhozamú és gyorsan érő zöldségfélék. így paradicsomból 400, uborkából 170, burgonyából 250 métermázsás átlaghozamokat értek el és nagyon jól megterem a sárgarépa, hagymafélék és a retek is. A legközelebbi feladatok közé tartozik a fóliasátrak alatti zöldségtermesztés meghonosítása s ez óriási lehetőségeket biztosítana a terület kihasználására. Igaz, hogy az utóbbi négy évben a zöldségtermesztés ezen módszere már tizenháromszorosára emelkedett s így eléri a 150 ezer négyzetmétert. így lehetőségek nyíltak, hogy az Arktldlban Verchojanszkban a lakosság igényelt ki tudják elégíteni a saját

uborka- és paradicsomtermésükből, nem is beszélve a Jakutszk központi városairól. Kétségtelen, hogy ebben a köztársaságban még mindig nagyon kevés az a terület, amelyen a mezőgazdasági termelést folytathatnák. A bővítéshez szükséges lenne a nagyobb anyagi és műszaki bázis megteremtése, hogy a gépesítés legalább olyan színvonalt érjen el, mint az ország belterületein levő mezőgazdasági üzemekben. Szükséges lenne fejleszteni a melioráció és a vegyszerezés intenzitását s ez megával hozná a mezőgazdaság kulturális fejlődését.

Kifizetődő-e az államnak ez a komplex intézkedés, ha számításba vesszük azt, hogy ezen a területen az sokkal nagyobb költségráfordítást igényel, mint az ország más körzeteiben?

Minden esetre megéri, mert óriási hasznot hajtana az államnak azzal, hogy nem kellene az ország mús területeiről ideszállítani a zöldségfélét. A gazdasági eredmények is azt igazolják, hogy sokkal olcsóbb a zöldség itteni termesztése, mint más területről való szállítása. Tudatában kell lennünk annak, hogy a lakosság száma is egyre gyarapodik és a jövőben is szaporodni fog, tehát ehhez szükséges a közélelmezés rugalmas biztosítása. Egyelőre még a helyben termesztett és az ország belterületéről ideszállított zöldséggel tudjuk biztosítani a lakosság élelmezését. Minden esetre az állam nagy gondot fordít arra, hogy a szükségletek fedezve legyenek a jövőben is. Arról tanúskodnak azok a tények is, hogy a IX. ötéves tervben nagy figyelmet szenteltek a terv őszszeállttásánál a gabona, zöldségfélék és a burgonya termesztésének a bővítésére; s ezért ezen Időszak alatt a mutatókat kétszeresére kell növelni.

Jurlj Szemjonov (APN)

I

\

I

N

I

s

N

I

N

V

I

N

!

s

<

i

4

5

s

I

N

I

N

I

4

*

V

*

s

I

s

N

I

s

I

s

I

s

I

4

!

I

Magyarországi tapasztalatok

Számítástechnika a mezőgazdaságban

Ugyviteltervezés a szőregi Egyetértés Termelőszövetkezetben a gazdaság-irányítás korszerűsítése jegyében

A közgazdasági szakembereknek még alig tíz évvel ezelőtt is meglehetősen nehéz dolguk volt a magyarországi mezőgazdasági üzemekben, jó ha egy-egy számoló, könyvelőgép rendelkezésükre állt, s ami az ipari üzemeknél már rutinszerűen ment, mint például ügyviteli, üzemszervezési, bérezési, jogalkalmazási problémák gyakorlati alkalmazása, ez a mezőgazdaságban még gondot jelentett.

A gazdaságirányítás korszerűsítése azóta nagy lépést tett előre. A közelmúltban például a szóregi Egyetértés Termelőszövetkezet vizsgáltatta meg a budapesti. Mezőgazdasági Ügyviteltervezési Irodával (MÜSZI) bérfuvarozási, szállítási részlegének munkáját, s dolgoztatott ki tervet az évi — mintegy 6 millió forint körüli árbevételt produkáló — tevékenységének továbbfejlesztésére.

A MÜSZI 1968-ban alakult meg Budapeston, a szoregi termelőszövetkezet 1970 óta tartozik az ügyvitelszervezési közös vállalkozáshoz, melynek jelenleg összesen 54 tagszövetkezete van Magyarországon. Pillanatnyilag az ország 700 közös gazdaságához jutnak el a MÜSZI szakmai kiadványai, tájékoztatói, az iroda évenként kétszer ad szakmai tapasztalatcserét a legidőszerűbb ügyvitelszervezési kérdésekről. (Ez év őszén éppen Szegeden tart szakmai tájékoztatót a MÜSZI, többek között a következő ötödik ötéves tervben alkalmazandó gazdasági ösztönzők rendszeréről. A központi gazdaságirányítási elképzelések ismeretében így az egyes gazdaságok sakkal reálisabban tudják kialakítani helyi üzemfejlesztési programjukat.)

A budapesti iroda szaktanácsadás mellett speciális megrendelésekre is

végez vizsgálatokat. A szőregi Egyetértés Tsz esetében megrendelésre készítették el a közös gazdaság szállítási üzemágának „mérlegét“.

Sári János, a szőregi Egyetértés Tsz főkönyvelője mondta el, hogy а szállítási üzemágat nem elsősorban bizonyos nagy haszon érdekében üzemeltették ezelőtt sem. Például a mezőgazdasági betakarítási munkák idején használt szállítási eszközöket, gépeket hasznosítják így, s évközben, más időszakokban sem kell állni a gépeknek, de tudják foglalkoztatni a velük dolgozó embereket is rendszeresen. Azt viszont nem tudták, a szállítási üzemágon belül mi az igazán gazdaságos, mi kevésbé, mit érdemes fejleszteni, mit nem. A MÜSZI speciális szállítási, szervezési és szállítási irányítói szakembert küldött ki Szőregre. Kiderült, hogy a rakodást 10 évvel ezelőtti tarifa szerint számolják el a partnereknek, az embereket viszont nyilván mai bérezésnek megfelelően fizetik, ami már önmagában azt eredményezte, hogy rakodást végezni nem gazdaságos termelőszövetkezeti szinten. A vizsgálat alapján kerül sor új díjszabvány kidolgozására, természetesen a törvényes lehetőségeken belül. Hiszen azt senki sem várja, hogy egy üzleti tevékenységre ráfizessen a termelőszövetkezet. Végül is tisztességes nyereséggel, mintegy öt százalékos haszonnal üzemel a termelőszövetkezet szállítási ágazata, a hat millió forintos forgalom évi három-négysrázezer forint tiszta hasznot hozott. A termelőszövetkezet vezetői nem is akarnak maagsabb haszonkulcsot alkalmazni, a jövedelmet inkább az ésszerűbb munkaszervezéssel, s a ráfordítási költségek csökkentésével szándékoznak növelni.

A MÜSZI vizsgálata egyéb hasznot is hozott. A SZOVAUT többletszámlázás címen 110 ezer forintot követelt a szóregiektől. A szövetkezet átadta vizsgálatra a MÜSZI-nek az erre vonatkozó anyagot, s az ügyvitelszervezési iroda kimutatta, hogy csak nyolc ezer forintot kell visszafizetniük.

Ugyanakkor arra is felhívta a tsz figyelmét az iroda, hogy szerződést kell módosítaniuk s ha azt korábban megtették volna, a nyolcezer forintot nem fizethetnék most, de ők léphetnének fel követeléssel!

Néhány éve rendőrségi vizsgálat is zajlott Szóregen, pontosan a szállító részlegnél, szabálytalanságok, visszaélések miatt. A gazdaság mai vezetése az ügyvitelszervezési iroda korszerű eszközeivel vizsgáltatta meg e korábban nagyon is labilis üzemág tevékenységet, s ma a MÜSZI szakmai tanácsait követve, gazdaságos, hasznot hajtó üzemággá vált a szállítás. A termelőszövetkezeti üzeinág, mintegy 15 vállalattal tart kapcsolatot, részben kielégíti a szőregi lakosok szállítási igényeit, s amikor a mezőgazdasági munkák ügy kívánják, tetszés szerint tudnak gépeket átcsoportosítani saját gabonájuk s egyéb termékük szállítására is.

A budapesti Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda félév múlva végez újabb vizsgálatot a szőregi Egyetértés Tsz-ben, amikons felülvizsgálja miként hajtották végre a gyakorlatban a szakértői javaslatokat, s milyen gazdasági hasznot hoznak az üzemág mechanizmusában hozott változások.

Az ügyviteli munka magasabb szintű szakmai felülvizsgálata így járhat haszonnal egy mezőgazdasági termelőszövetkezet életében.

Zrínyi Péter

Öt évesek a bolgár

agráripari

komplexumok

Bulgária mezőgazdasági dolgozói ötödik éve szorgalmazzák a kommunista párt 1970. februári határozatának alapján, az agráripari komplexumok fejlesztését, a mezőgazdasági termelés tényleges összpontosítását és szakosítását.

Az agráripari komplexumok hatalmas mezőgazdasági szervezetek. A legkisebb huszonhatezer hektár szántóföldön gazdálkodik. Ennél jóval nagyobbak is vannak, főleg a plovgyivl, tolbuchini és a várnai körzetben. Az agráripari komplexumokat a szocialista tulajdonviszonyok és az elmélyült demokrácia érvényesülése jellemzi. Azzal a céllal, hogy a termelés Ipari jellegének fokozása mellett megvalósítsák a mezőgazdasági termelés magas színvonalú összpontosítását és szakosítását, az agráripari komplexumok magukban foglalják a földművesszövietkezeteket, az állami gazdaságokat és további szervezeteket.

A vracai körzet példát mutat

Jelenleg Bulgáriában százhetvennégy agráripari komplexum működik az ország mezőgazdasági földterületének több mint kilencven százalékán. Az elsőt a vracal körzetben — a Stará Planina nevű hegység lankáin,

valamint az Ogoszti nevű folyó völgyében — létesítették ezerkllencszázhetvenben. Ennek az évnek ez elején a vracal körzetben még negyven mezőgazdasági vállalat létezett. A múlt esztendőben azonban már csak hat mezőgazdasági vállalat, Illetve agráripari komplexumot tartottak nyilván, amelyek átlag 26—40 ezer hektár földön gazdálkodnak. A tények egész sora utal arra, hogy helyesnek bizonyult a Bolgár Kommunista Párt plenáris ülésének az a határozata, amely az agráripari komplexumok megalakítását tűzte ki célul. Alig két-három év alatt — a nagyméretű összpontosítás és a céltudatos szakosítás, valamint a korszerű termelési technológia és a nagyhozamú növényfajták meghonosításával ebben a körzetben, illetve a körzetben lévő agráripari komplexumokban 20—30 százalékkal növekedett a növénytermesztés eredménye.

A vracal körzet példamutatása nyomán — aránylag rövid időn belül — az ország többi körzeteiben is létrejöttek az agráripari komplexumok. Csupán olyan körzetekben nem történt lényeges változás, ahol a terület nagyobbik részét erdők képezik. Ilyen például a Szmoljanszki körzet is. Itt csak két agráripari komplexum alakult, de ugyanakkor létezik tizenkilenc erdőgazdaság, melyek fó tevékenységét a fakitermelés és az erdősítés képezi, s mezőgazdasági termeléssel csak nagyon korlátozott terjedelemben foglalkoznak. Főleg burgonyát, rozsot és dohányt termelnek és hatalmas juhállományt tartanak.

Az agráripari komplexumok növénytermesztését a több község határára is kiterjedő nagytáblás termelés jellemzi. Így a szó legszorosabb értelmében érvényesíteni tudják a nagykapacitású mezőgazdasági gépeket, de kedvező előfeltételeik vannak ahhoz is, hogy a talaj műtrágya-ellátását és a növényvédelmi feladatokat repülőgépekkel oldják meg. A hatalmas gazdasági egységek /kedvezően befolyásolták a szolgáltatások rendszerének kialakulását is. Társulási alapon korszerű takarmány- és műtrágyakeverő üzemek, szállító és gépjavító vállalatok létesültek. Slőreláthatólag 1975 végéig, vagyis a hatodik ötéves tervidőszak lezárulásáig — az agráripari komplexumok mezőgazdasági össztermelése — 1970-hez viszonyítva — 26 százalékkal emelkedik, a munka termelékenységének 51 százalékos növekedése mellett.

„Dimitar Blagoev" Agráripari Komplexum

Ez az agráripari komplexum a plovgyivi körzethez tartozó Aszenográdban működik és 28 ezer hektár szántón gazdálkodik, melynek hatvanöt százalékán öntözéses növénytermesztést folytat. Az összterület öt százalékán zöldséget, 10 százalékán gyümölcsöt, 2000 hektáron szőlőt, 1800 hektáron pedig dohányt termeszt. Az évi össztermelésének értéke meghaladja az ötvenmillió levát (1 leva = 12,50 Kčs).

Bár a zöldséget csak a területük öt százalékán termesztik, mégis komoly bevételi forrásukat képezi. Ez azzal magyarázható, hogy céltudatosan alakítják ki a termelés struktúráját. így például előtérbe helyezik a paradicsomot — korait, középkorait és késeit egyaránt —, amit a több mint hétszáz hektáron termelt zöldpaprikával együtt — főleg exportcikként értékesítenek. Persze, az említetteken kívül termelnek zöldborsót, uborkát, káposztát, sárgarépát és hagymát is. A kertészetük évi össztermelére 40 ezer tonna zöldség, ebből 14 ezer tonna a paradicsom. Asztali szőlőből 80—85, a borszőlőből pedig 110—120 mázsás hektárhozamokat érnek el. De a „Bolgár“ borszőlő megadja hektáronként a 150—160 mázsa termést Is.

Az egyes zöldségfélék termelését természetesen nagy területekre összpontosították abból a célból, hogy a növényvédelmi és a betakarítási munkákat maximálisan gépesíthessék. Ennek ellenére, főleg a paradicsom és a paprika nagyrészét még kézierővel gyűjtik be. A csúcsmunkák idején autóbuszokkal szállítják a környező falvak dolgozóit a zöldségkertészetbe, akiknek a paradicsom- és a paprikaszüretben segítséget nyújt az öt-hatszázfőnyi brigádos is.

Ebben az agráripari komplexumban hat volt földinüvesszövetkezet egyesült: az aszenovgrádi, a Zlaty Vrch-i, az izbegli, a katunicai, a popovicai K. Gottwald nevét viselő, és a topolovoi szövetkezet. Az iskolákból és az ipart munkások köreiből toborzott brigádosok segítséget nyújtanak a zöldség és a gyümölcs osztályozását megoldó munkában is. Az osztályozást nagy teljesítményű olasz osztályozógéppel végzik, s főleg a paradicsom és a téli alma osztályozását szorgalmazzák.

Az agráripari komplexum elnökhelyettese, Szpasz Buzsanov — arra a kérdésre, hogy az agráripari komplexum első évei milyen eredményesnek bizonyultak — a következőket válaszolta: „Az agráripari komplexum mind nálunk, mind pedig a szomszédos körzetekben a mezőgazdasági termelés hatékony fejlődésének szilárd alapját képezi. Hozzájárul a mezőgazdasági és az ipari munka jellege közötti, valamint a falusi és a városi életforma közötti lényeges különbségek megszűnéséhez. Az új, korszerű technika alkalmazása a termelési technológia korszerűsítését! a mezőgazdasági munka Ipari jellegének növekedését eredményezi! A csúcsmunkák idején jelenleg még mi is munkaerőhiánnyal küzdünk, s a hiányt mindjobban gépekkel kell betöltenünk, azokkal a gépekkel! amelyeket a kertészetünk gépesítése céljából az ipartői kapunk. Az agráripari komplexum magával hozta a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar együttműködésének teljes kibontakozását is. A hetedik ötéves tervidőszakra azt a célt tűztük magúik elé, hogy tovább fejlesztjük a termelés összpontosítását és szakosítását, vagyis gyorsabb ütemben folytatjuk azt a tevékenységet, amely a céltudatos szakosítás nyomán a termelés ipari jellegének növekedéséhez vezet.“ _at_