Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-07 / 36. szám
1974. szeptember 7. SZABAD FÖLDMŰVES 11 ocialista mezőgazdaságiinkat a korszerű nagyüzemi termelés jellemzi. Az állattenyésztésben g korszerűsítés igényeinek csak akkor tehetünk eleget, ha nagykapacitású, kellő reiitaüilitású istállókat, farmokat építünk, amelyekkel magas munkatermelékenységet érhetünk el — minél kevesebb munkaerővel. Járásunkban több esetben a szomszédos szövetkezetek léptek együttműködésre nagykapacitású sertéshizlaldák, vagy tehénistállók felépítésére. A járásban jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű közös vállalkozás a Belová Ves-i (vitányi) üzemközi sertéshizlalff da. Az építkezési költségekhez (34.5 millió korona) a járás valamennyi szövetkezete és állami gazdasága földterülete arányában járult hozzá. A sertések ragadós gyomor-, bélgyulladása A sertések ragadós gastroenteritise (TGE) kétféle formában jelentkezhet; mint elsődleges enzootía, és mint másodlagos enzootia vagy állandó jellegű, helyhez kötött gócbetegség. Az elsődleges enzootia során a betegség robbanásszerűen jelentkezik, olyan értelemben, hogy pár nap alatt sok állat betegszik meg, a betegség gyorsan terjed egyik állatról a másikra, falkáról felkára, egyik üzemegységről a másikra. Füg getlenül koruktól és fajtájuktól megbetegszenek mind a jé kondícióban levő sertések, mind a gyengén tápláltak. Az 1—2C napos malacok között olykor 100 °/o-os, a 15—20 naposok között pedig 84, 97 %-os elhullást is okozott. Tetézi a kárt a malacok kifejlődésének késedelme, ill. a hizlalásba vett sertések el nem ért súlygyarapodása miatt keletkező veszteség. A megbetegedést elősegítő tényezők: penészes takarmány, rosszul öszszeállított és hiányos fejadagok, előrehaladott vemhesség, az ellés, a fedeztetés. Emellett vannak stressz-hatások Is, mint a szállítás, frontbetörés stb. Az utóbbi években a modern sertéstelepeken a betegség járványtan! jellege megváltozott abban az értelemben, hogy az elsődleges enzootia helyébe a másodlagos lépett, amelyet szórványos megbetegedés és jelentéktelen mérvű elhullás jellemez. A TGE-fertózés behurcolói: a tünetmentes, de beteg állatok, a betegség tüneteit mutató és lábadozó egyedek, néha még 2 hónappal betegségük után is! A betegség továbbterjesztésében szerepet kaphatnak: állati eredetű takarmányliszt, megfőzött vágóhídi hulladékok, trágya, tisztítóeszközök, zsákok, maga az ember, a patkányok és egerek, a varjak és verebek. A betegség klinikai tünetei alapján a más eredetű gastroenteritísektől nehezen különíthető el; a növendék és felnőtt egyedeken kifejezett klinikai tünetekkel jelentkezhet, de aszimptomatikus jellegű is le■ hét. A szopós malacok között mind a septicaemiás, mind a I gastroenteritises alakja domi* nálhat. В. C. Csiba István, a telep vezetője, bemutatta a minden igényt kielégítő állattartó telepet, amely 4800 hízósertés és 700 koca befogadására alkalmas. — A járás mezőgazdasági üzenteinek az összefogásával 1972 szeptemberében kezdődött az építkezés — tájékoztatott a telep-vezető. — Az ollóst kővető 21 nap elteltével nem a malacokat, hanem a kocákat távolitják el. A kocák természetesen megfelelő időben a megtermékenyítő részlegre kerülnek. A malacok rendszerint öt-hat hétig a helyükön maradnak, majd onnan a hizlaldába hajtják őket. Valóban nagyüzemi termelés Miután ez a nagyhizlalda teljes kapacitással működhet, 130 vagon húst adhat népgazdaságunknak évente, s kéthetenként 500 malacot produkálhat. A hízók etetése teljesen semmim a malacok összegyúrását. A malacod ketrecei fölött, Infravörös lámpákat helyeztek el. A vemhes kocák egy héttel a malacozás előtt kerülnek az elletökhe. Az istállókban a hőmérsékletet az időjárástól függően oldják meg. A hószabályozó szinkron rendszer aszerint állítja be a levegő hőmérsékletét, amilyenre az állatoknak szükségük van. Az istállókban mindig megfelelő a hőmérséklet, mivel a tetőzet műanyaggal szigetelt. A telepen mostanában, beleértve a vezetőket és a technikusokat is, tizenöten dolgoznak. Ha azonban elkezdődik a teljes üzemelés, 28 dolgozó foglalkoztatásával számolnak. Az automatizálás előnyei mellett szól, hogy egy-egy műszakban egyetlen dolgozó végezheti a 4800 sertés etetését. Csupán az apaállatok és a maépítést munkálatokat a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Meliorációs Építkezési Társulás és a Zlaté Klasy-i Agroprogres közösen végezte. Zárt rendszerben A betelepítéshez szükséges sertéseket Magyarországról hozták, majd onnan későbben szerezték be az 1400 KA-Hyb (Kapusvári hibrid) hússertést. Ezeket megfigyelés alatt tartják. Ha jobban beválnak, mint a szlovák hibridek, akkor ennél a típusnál maradnak. A KA-Hyb előnyére szolgál, hogy beható kísérletek kapcsán új keresztezési módszer megvalósítását teszi lehetővé. így nem szükséges a nőivarú állatok kívülről történő cseréje. Ez a keresztezés népességében a legjelentősebb magyarországi hibridsertés. Ezeket nagyrészt valóban nagyüzemi mádon termelő mezőgazdasági nagyüzemekben alakították ki. Maguk nevelik a malacokat és hizlalással is foglalkoznak. Ilyntódon 6—7 évig biztosított szántukra a törzsállomány. A szóbanforgó sertéstelep zártrendszerű, ami annyit jelent, bogy oda be nem szállítanak állatokat, hanem csak elszállítják onnan a hízókat. Ennek azért is'nagy a jelentősége, mert így kizárják a fertőző betegségek esetleges behurcolását. Bevezették a mesterséges megtermékenyítést, valamint a csoportos elletést. A nagyhizlaldában három termelő részleg van. A tenyésztőrészlegen a kocák osztályozását és megtermékenyítését végzik, az elletóben a kocák és a malacok etetésével és nevelésével foglalkoznak, s a választott malacukat alkalmas időben a hizlaldába helyezik. Az elletőkben a kocák ötvenes csoportokban vannak, s az automatizált. Az ürülék a rácspadozatú kutricákból vízöblítéssel jut az elvezető csatornába i onnan a tároló medencékbe. Nem feledkeztek meg a híg- és a darabostrágya kezeléséről sem. Az arra alkalmas berendezés a folyadékból kiválasztja a darabos részt. A leválasztott folyadék két — egyenként 2000 köbméteres — tartályba kerül, melyet rákapcsolnak a felső-csallóközi öntözőrendszerre. A darabos trágya a komposztolóba kerül. A terményfelvásárló és ellátó vállalattól kapják a takarmánytápokat, s azt állatcsoportokként norma szerint adagolják. Az elletőben a kocák mozgása korlátozott. Ezzel elkerülik lacok táplálása történik hagyományos módon. Megfelelő ütemben halad a nagyhizlalda járulékos épületeinek, a szociális és adminisztratív épületeknek a készítése. A szociális épülettömbbe öltözőket, zuhanyozókat és falatozót építenek. Az előzetes becslések szerint egy-egy dulgozó évente mintegy 700 ezer korona értéket produkálhat, ami többszöröse a hagyományos módon elért termelési értéknek. A hizlalda automatikus berendezésű vezérlése hozzáértő kezelést igényel. Ennek megfelelően a dolgozók többsége alsóbbfnkú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, s az életkoruk alig haladja meg a harminc évet. Svinger István TŰLEVELŰ KLOROFILL-KAROTIN BORJAKNAK A szovjet Tengermellékl Mezőgazdasági Kutatóintézet megállapítása szerint minden kg tűlevél tartalmaz 100—250 mg keratint, 20 mg riboflavint, 200—2000 mg C-vitamlnt, 20—40 mg E-vitamint és egyéb vitaminokat. Ásványianyag tartalma 700—1300 mg kalcium, 120—250 mg vas, 100—180 mg foszfor, 100—300 mg mangán, 20—25 mg cink, 10—20 mg réz, 0.5—1 mg kobalt és egyéb mikroelemek. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A tűlevelekből ezek a nagyértékű tápanyagok benzinnel kivonhatok és a kivonatbői megfelelő technológiával klorofill-karotin tartalmú kocsonya készíthető. A 80 kg teljes tejjej, 600 kg fölözött tejjel ás 90 g kocsonyával felnevelt borjak 4 hónap átlagában napi 692 g súlygyarapodást értek ei; mindössze 10 g-mal maradtak el a 300 kg teljes tejet és 300 kg sovány tejet fogyasztó borjaktól, sőt 69 %-kal nagyobb súlygyarapodást értek el, mint az A és Ds vitaminokkal kiegészített azonos tejmennyiséget elfogyasztott bor- ; jak. (Zsivotnovodsztvo) • BULGARIA MEZŐGAZDASÁGI GÉPEXPORTJA A Bolgár Népköztársaság a legutóbbi évekig nem gyártott mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépeket, berendezéseket. Az ország mezőgépipara azonban olyan jelentős mértékben fejlődött, hogy nemcsak a belföldi igények kielégítésére képes, hanem már exportra is termelhet. Elsősorban komplett élelmiszer-feldolgozó üzemeket, dohánygyári berendezéseket, hűtőgépeket és egyéb gépipari termékeket szállítanak külföldre. Bulgária egyebek között húsfeldolgozó kombinátot és bőrgyárat épített a Mongol Népköztársaságban, tejüzemet és hütőházakat Kubában, mezőgazdasági üvegházi létesítményeket Jugoszláviában. M. T. ÉLELMISZERIPARI HULLADÉKOK ÉRTÉKESÍTÉSE Az utóbbi években állandóan emelkedik a vízben könnyen oldódó kávékoncentrátumok gyártása. Az ilyen kávékészítmény előállításánál azonban nagy mennyiségű hulladék keletkezik. Egy tonna kávékészítmény gyártása kb. 8 tonna hulladékkal jár, ezért sok élelmiszeripari kutató foglalkozik e nagymennyiségű anyag hasznosításának megoldásával. Egy angol cég speciális üzemet létesített, ahol ebből az értékes kávéhulladékból az állatok takarmányába keverhető készítményt állítanak elő. A Leningrad környékén levő állami gazdaságok takarmánykeverő üzemei is felhasználják már ezt a kávéhulladékot. m. T. szója tisztítása és tároása A termelő gazdaságoknak a szója huzamosabb tárolásával ugyan nincs sok gondjuk, mert a termést rövid időn belül átveszik tőlük a terményfelvásárló és ellátó vállalatok. Mindaddig amíg a szója házikezelésben van, szükséges azt kellő gondossággal ápolni. Tudni kell, hogy a szója nagyon érzékeny a raktározásra és ez a magvak nedvességtartalmával függ össze. A megengedhető tárolási nedvességtartalom 13—14 százalék lehet. Míg például az első évben magas a csíraképesség, azaz 95—100 százalék, addig a következő években ez fokozatosan csökken! A második évben a csíraképesség már csak 70—80 százalékos és a további években már teljesen jelentéktelen. Vetőmagnak vagy feldolgozásnál, ahol a csíraképességre — például bizonyos gyógyszerek gyártásánál — sülyt helyeznek, az ilyen szója már — alkalmatlan! Amint a szóját learattuk, a tisztítógépen azonnal engedjük át. Lehet az egy régi cséplőgép Is, amelyen a mag csak a tisztító és szellőztető berendezésen halad át, azonban a legjobb a Petkus Gigant tisztító- és osztályozó gép, hogy a kombájnoktól bekerült nyerstermés, mely még sok tisztátlanságot tartalmaz, eltávolodjon a szójából. A sérült és a korcs magvaktól az egészségesek meg................................■in—— — penészednek, megdohosodnak s gondatlan kezelésnél az egész raktári készlet értéktelenné válhat. Mivel a szója nagyon érzékeny a levegő páratartalmára és hőmérsékletére, ezért magas nedvességtartalommal (14 százaléknál feljebb) szellős helyen szárítsuk. Kisebb tételeket a napon ponyvára vékonyan kiterítve száríthatunk, míg a nedvességtartalom nem csökken 14 százalék alá. A tisztított magot szellős, szagmentes, száraz tároló helyiségben vékony, 30—40 cm-es rétegben tároljuk és állandóan figyeljük a nedvességtartalmat. A szóját többször is átlapátoljuk. A száraz 12—13 százalékos mag zörög, nem tapad a tenyerünkhöz. Az átlapátolásnál ha kézierővel végezzük, a magot jó magasra dobjuk fel, hogy alaposan kiszellőzzön. A mechanikus lapát munkáját úgy állítjuk be, hogy az jó magasra és távolra szórja a magvakat. A 14 vagy ennél nagyobb százalékú nedvességet tartalmazó mag, nagyon komoly raktározási gonddal jár, s ezért az ilyen magot feltétlenül kezelni kell. Az ilyen nedves mag nem zörög és gumira emlékeztetőén szívős, tapad a tenyérhez. Ekkor folyamodjunk a mag mesterséges szárításához. ии————гиииа——x——«гаы^щ»иии Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy a szója biológiai értéke ne szenvedjen kárt! A szárítást végezzük fokozatosan, hideg vagy meleg levegőn. A magvak hőmérséklete ne haladja túl a 35 C fokot. Nagyobb hőmérsékletnél a szója vitamintartalma veszendőbe megy. Erre a célra házilag készített légáramlású szárítók nagyon alkalmasak. A mesterséges szárítást szellős, tágas, száraz helyiségben végezzük. A szárítóberendezés egy nagyteljesítményű ventillátorból, előmelegítőből, légcsatornából és szárító rostélyból állhat. A szárítórostély alá vezetjük a melegített levegőt a légcsatornán át, mely a ventillátortól mintegy 3—4 méter távolságra legyen. A rostély készülhet sűrű lécekből, mintegy két négyzetméter alapterületen, s arra ritka szövésű textilanyagot, pl. molinót teríthetünk le. A készítményt a íégcsatorna fölé helyezzük egy tégla vagy blokkokból elkészített keretre mintegy 30 cm magasságban. Erre a rostélyra 50—70 cm vastagon szórhatjuk a szárításra szoruló magot. A szárítás addig tarthat, amíg a mag 12 százalékra be nem szárad. Az Ilyen magot aztán több éven keresztül Is tárolhatjuk. Ktichanovszky Edgár, mérnök
