Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-07 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1974, szeptember 7.

Jogos öröm az új kenyér ünnepén

Az 52. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából ünnepi gyűléseken jönnek össze a világ szövetkezeti dolgozói, hogy az 1922-ben kiadott nyilatkozat értelmében a szolidaritás és az együttműködés mellett tüntessenek, csatlakozzanak a haladás és a béke eszméihez, és hogy kifejezést adjanak háborúellenes törekvéseiknek. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap eszmei tartalma a közös munka, kölcsönös segftenikészség, s a dolgozók egységes harca a szociális haladásért. A szövetkezeti gondolat a proletariátus tudatában született meg. mint a kapi talista Világ, a kizsákmányolás elleni harc egyik for mája. A világ haladó szövetkezeti dolgozol a történelmi tapasztalatok révén tudatosították, hogy a szövetkezeti gondolat az emberiség javát igazán csak a szocializmusban szolgálhatja.

Az idei sikeres aratás is a szövetkezeti gondolat és a szocialista mezőgazdaság diadala. A kombájnosnk, a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak áldozatkész munkáját, valamint társadalmi és irányító szervek szervezeti munkáját dicséri. Néhány héttel ezelőtt még aggódva tekintettünk az aratási munkálatok elé, a napokig tartó kedvezőtlen időjárás miatt, hogy sok baj lesz a gabona betakarításával. A mezőgazdaság dolgozói azonban egy pillanatra sem adták fel a reményt. Szocialista munkaverseny kezdődött egyének, dolgozó kollektívák, járások ás kerületek között.

A komárnoi járásban 120 ezer tonna gabona kitermelését tervezték ebben az évben. A betakarítási munkákra való becsületes felkészülés és a körültekintő szervezés eredményeképpen július utolsó napjaiban elfogyott a földekről az aratnivaló. Összesen 141 ezer 721 tonna gabona került a magtárakba, illetve a tárolóhelyekre. A járás mezőgazdasági üzemei egy hektáron átlagosan 56,45 mázsa búzát, illetve 53,44 mázsa árpát termeltek. így a gabonafélék járási átlaghozama 55,17 mázsa lett, ami országos méretben a második helyet jelenti számukra. Az agrotechnikában, tápanyagpótlásban eszközölt komplex intézkedéseknek és a már jól bevált, valamint az új bőtermő fajtáknak köszönhető, hogy a múlt évi rekordhozamot 10,5 mázsával, a 4. ötéves tervidőszakban elért átlagot pedig 23,6 mázsával sikerült túlszárnyalniuk.

A járás nyolc szövetkezete hatvan mázsán felüli átlaghozamot ért el. A legjobb eredményt a brestoveciok mutatták ki — 88,8 mázsás átlagot. Őket követi Vŕbová nad Váhom, Nesvady, Kolárovo, Bodza stb. Az első helyen azonban mégis Kolárovot keli kiemelni, hiszen az általuk elért 61,27 mázsás átlag annál is többet ér, mivel hatalmas területen, 2300 hektáron született ez a siker. Persze, nincs miért szégyenkezniük a Dedina Mládeže-i, Kližská Nemá-i és martovcei szövetkezet tagjainak sem, hiszen az ő szorgalmuk és hozzáértésük is íiatvan mázsán felüli átlagot eredményezett.

A járásban Kaukáz búza termett a legnagyobb területen. Átlaghozama 54 mázsa volt. A jubilejná 5181 hektáron 58,7 q átlagot adott. A Mironovszkája 62,7 mázsát. az Auróra pedig 48,3 mázsát termett hektáronként. A legjobb átlagot (65,1 mázsa) a Száva búza adta, de jól bevált a Zlatá Dolina és a Libelulla is. Az árpákról mindössze annyit: az Ametyst 2759 ha területen 55,1 mázsát, az Elgina másfélezer hektáron 52.8 mázsát termett. A kisebb területen vetett Diamant 53,7 mázsát adott hektáronként. Favorit mindössze 28 hektáron termett, ennek átlag 59,5 mázsa volt. Csúcshozamok: a Száva búza Zemianská Olfián 11 hektáron 87,74 mázsát adott, a Diamant árpa pedig a Zlatná na Ostrove-i szövetkezetben remekelt — 21 hektáron 88 mázsa átlagot értek el vele.

Ebben az évben kedvezett az időjárás a gabonáknak, de a körültekintő, hozzáértő munka nélkül ez mitsetn ért volna, nem lettek volna Ilyen színvonalas eredmények. De lettek, s ennek köszönhető, hogy a járás 115,2 százalékra teljesítette gabonaeladási tervét: 670 vagon gabonát adnék el terven felül.

Magtárban a gabona

Az Izei (Izsai) Béke Efsz dolgozói 300 hektár búzaterületről átlag' 52,71) mázsát takarítottak be hektáronként, de árpájuk sem adott kevesebbet 51,70 mázsánál. Nagy Lajos, a szövetkezet agronömusa, erről így véle kedett.

— Az előző évekhez hasonlóan gyűléseken tárgyaltuk meg a betakarítással kapcsolatos kérdéseket. Számba vettünk mindent, hogy akkor sem veszítsünk sokat, ha rosszra fordul az időjárás. Az első napokban igen nehéz volt a zaratás. A gabona lassan és egyenetlenül érett, az időjárás is komiszkodott. Volt úgy. hogy délelőtt még forrón sütött a nap, a kombájnok mohón falták a gabonát, acélos húzaszemek peregtek a zsákba, délután vad zivatarok söpörtek végig a környéken. A legnagyobb gondot a gépek, az emberek felkészítésére fordítottuk. 'A kombájnusok, a gabonaszállítók és a szárítással megbízott emberek összehangolt jó munkájának köszönhető, hogy a legkisebb szemveszteséggel be tudtuk takarítani a gazdag termést. Több vendégkombájn érkezett hozzánk Csehországból és járásunk más községeiből. A szövetkezet vezetősége és a pártszervezet naponta tájékoztatta a tagságot a munkálatok eredményeiről.

Amikor ott jártam, a por még vastagon lepte a dolgozók arcát, de szeműk azt tükrözte, a tizenkét napos munka nem volt hiábavaló. Örültek, hogy a gabona biztos helyre, a magtárba került.

Érezzék jól magukat

(T% lipovái földművesszövetkezet tf-Л a Nové Zámky-i járás kis** gazdaságainak egyike. Mindössze ezer hektárnyi mezőgazdasági földön tevékenykedik. Szántóterülete alig több nyolcszázkilenc ven hektárnál. Á termelés, a gazdát kodás eredményessége szempontjából éppen hogy csak eléri az átlagos mezőgazdasági üzemek színvonalát. Örvendetes tényként kell elkönyvelni, hogy tagfai minden évben újult erővel és akarattal fognak az eredmények javításához. Becsületükre legyen mondva, nem siker nélkül.

Gabonatermesztés tekintetében pár évvel ezelőtt még az utolsók között kullogtak a járásban. Az idén meg? ök érték el a legjobb átlaghozamot. No, de ne.vágjunk a dolgok elébe.

A lipovái szövetkezet háromszázharminc hektáron termelt gabonát az idén, ebből 213 hektáron búzát. Fajtaösszetétel szempontjából a Mironovszkája dominált, Kaukázböl, Aurórából és fubilejnából már jóval kevesebbet vetettek. S a végeredmény? Egy hektár termőterületről átlagosan

74,5 mázsa termést takarítottak be. Egy 45 hektáros parcellán búzakéveréket — 80 százalék Mironovszkája és 20 százalék jubilejná + Kaukaz — vetetlek. A parcella egy részén, pontosan 8 ha területen, 109 mázsa csúcshozamot adott ez a keverék. Az igazság az, hogy ezen a helyen a korábbi években zöldséget termesztettek, s a föld évente 750 mázsa istállótrágyát és nagyobb adag műtrágyát kapott hektáronként. Ezt figyelmen kívül hagyva a gabona alá ugyanúgy készítették elő a területet — tápanyagpótlással együtt —, mint a határ más részem levő földeket. No, meg nem is igen tehettek volna kivételt azzal a 8 hektárral, hiszen repülőgéppel végezték a tápanyagpótlást.

fi; itt időzzünk el egy kissé. A neNitrén a* .81 kenyér' ünnepén ad ják át pártunk és kormányunk képviselőinek a legszínpompásabb aratási koszorúkat.

Búzából 70 mázsás átlagtermés

Az idei esztendőt nem tekinthetjük lezártnak, hiszen néhány gazdasági növény még betakarításra vár. Azonban a dús kalászokból font aratási koszorúk a gabonabetakarítás sikeres befejezését jelentik. Habár az időjárás mondhatnánk Szlovákia, sőt hazánk egész területén e nyáron rakoncátlan csínvtevőkánt viselkedett, a búza és az árpa Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben csúcshozamukat biztosított. Ennek köszönhető, hogy a szövetségi kormány, valamint a CSSZK és az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterei által vezetett küldöttség augusztus 26-án büszkén jelenthette pártunk és kormányunk iegfőbb vezetőinek: a gabona felvásárlásának tervét az egész országban 1(13,4 százalékra teljesítettük.

A Zemianská Olfia-i (Nemesőcsai) szövetkezet irodájának folyosóján fél órát ácsorogtam. Minden ajtó zárva, bent egy árva lélek sem volt. Több tábla a szövetkezet féléves eredményeit hirdette. A szövetkezet vezetősége éppen gyülésezett. De az elnököt és a gépesitót nem találtam közöttük. Mint később megtudtam, ók Morvaországba utaztak a kumhájnosaik után. Bizonyára jól esik nekik a váratlan látogatás, érzik, hogy törődnek velük.

Szabó Gyula agrouómus a következőket mondotta az idei aratásról:

— Legszívesebben ostorral kergettük volna szét a felhőket. Pedig itt is vannak kapásnövenyek, amelyek sóvárau várják a nedvességet. De volt más is: 640 hektárnyi beérett, aratatlan gabona.

— Hány napig tartott az aratás?

— Tizenegy és fél napig.

— Milyen volt a termés?

— Búza hektáronként 56,10 mázsa, de például a Száva fajtából 87,74 mázsa termett hektáronként. A tavaszi árpa hektárhozama 60,10 mázsa volt. Az idősebb szövetkezeti dolgozók, a nyugdíjasok el sem akarták hinni. Kivittük őket a gabonaföldekre, hogy saját szemükkel győződjenek meg róla. Különben az arató ünnepélyre is meghívtuk őket. Erezzék jól magukat közöttünk.

Megérdemlik.

Nagy Teréz — Kádek Gábor

vezeti szövetkezet aránylag kevés korszerű géppel rendelkezik, a földek meg elég nehezek; itt mélyre kell tenni a magot, az ő vetőgépeik meg erre nem alkalmasak. Munkaerőben sem dúskálnak —■ hét traktorosuk van ezer hektárra. A munka meg nem tűr halogatást. Így merült fel a gondolat, talán a repülőgépek segíthetnének. fis segítettek is — 1972 óta a Slovair repülőgépeivel végzik a műtrágyázást, vetést, növényvédelmet és a fejtrágyázást.

— Nincs ebben semmi ördöngösség — mondja a világ legtermészetesebb hangján Majerčík Jozef mérnök, a szövetkezet agronömusa. — A Nitrát Mezőgazdasági Főiskola útmutatásai, szaktanácsai szerint osztott tápanyagpótlást végzünk. Szántás előtt 30 kg N, 60 kg P és ugyanannyi К tápanyag kerül a talajba. Tarlóhántás nincs, azonnal vetőszántást végzünk. Először az árpa-tarlókat forgatjuk le, mert a búza egyrészét árpa után vetítik és minden csepp vízre, talajnedvességre vigyáznunk kell. Az eke után nehéz réti hengert vontat minden traktor, talajtömörítés céljából. Vetés előtt további 60 kg N, 70 kg P és 90

kg К tápanyagot szórunk ki hektáronként. Repülőgéppel ugyanannyi magot vetünk egy hektárra, mint korábban vetőgéppel. A kiszórt magot nagy munkaszélességű tárcsás kultivátorral dolgozzuk be a talajba, s ami a lényeg — 6—7 cm mélyre. Az első nitratáció idején 25, a második alkalmával pedig 15 kg N hatóanyaghoz jut a növényzet. Ezenkívül a tenyészidőben 10 kg karbamidot is kipermetezünk egy hektárra. Ennyi az egész. Azután már csak aratni kell.

Árpából az Ametyst és Lenár fajtát termelték. Az elért átlaghozam 65,3 ntázs'a hektáronként. A gabonafélék átlaghozama így 71,25 mázsára alakult, s ez járási méretben biztosította számukra az első helyet.

— Örülünk az első helyezésnek, de még jobban a kiváló hozamoknak. Ne higgye, hogy csak a repülőgépnek köszönhetjük. Annak is, de az lényegében csak a mag egyenletes elszórására szolgál, a vetőgépet helyettesíti. A fő tényezők a talaj jó tápereje, a körültekintő magágykészítés és a vetőmag szokásosnál mélyebbre történő bedolgozása. Ebben rejlik a siker titka! Ennek, no meg a valóban kedvező időjárásnak köszönhetjük, hogy az 1970-ben elért 32,4 mázsáról a mai színvonalra tudtuk emelni gabonatermesztésünket.

Az elmondottak után érthető, hogy vidám hangulat uralkodott az új kenyér ünnepén, és kivilágos virradatig kóstolgatták a gyöngyöző hegylevét, ropták a táncot a szövetkezet tagjai. Jogos volt az örömük, s reméljük, a jövőben a termelés eqyéb ágazataiban is olyan eredmények elérésére fognak törekedni, amelyek méltók lesznek a gabonatermesztésben járást elsőbbséget elért szövetkezet hírnevéhez.

Ehhez sok sikert kívánunk!

—dek -A Csallóköz, de különösen a Dunajská Streda-i járás egyes szövetkezetei búzából a 70 mázsát magasan meghaladó hektárhozamokat is elértek, még a mostoha időjárás ellenére Is. Közöttük találjuk a Horná Potôň-í (felsőpatonyi) szövetkezetét, amely szintén 70 mázsás átlaggal a járás búza termesztői között a megtisztelő élhelyek egyikét érte el. Kiváló eredményük híre a szélnél gyorsabban száguldottá be a közeli és távoli környéket.

Hogyan érték el ezt a sikert?

Tudjuk, hogy ilyen csúcstermés elérésére receptet lehetetlen kidolgozni. Mégis megkérdeztük Gáspár Imre mérnököt, a felsőpatonyi szövetkezet agronémusát, milyen módszerrel sikerült ezt az eredményt elérni. Kétségtelen, nagy hozzáértés, kellő szaktudásodé bizonyos fokig szerencse is kellett ehhez, mert számos tényezőtől befolyásolt, érzékeny biológiai anyaggal dolgozik a mezőgazdász.

Gáspár mérnöktől megtudtuk, hogy szövetkezetükben 480 hektáron termeltek búzát, és 235 hektáron árpát. Fajtamegosztás szerint 12 hektáron Aurórát, 105 hektáron Kaukázt, 97 hektáron jugoszláv fajtákat, 26 hektáron kísérletképpen 19 különböző fajtát, 15 hektáron Iljicsovkát, 8 hektáron Poleszkáját és 217 hektáron Jubilejná 50-es fajtát vetettek.

— Ezen a területen sehol sem volt a búza elővetemény — mondta a to-, vábbiakban Gáspár mérnök. — E területen istállótrágyázást nem végeztünk. A vetés előtt alkalmazott műtrágyamennyiség tiszta tápanyagban kifejezve, a három legutóbb említett fajta kivételével 130 kg nitrogén, 110 kg foszfor és 160 kg káli volt. A bárom utolsó fajtánál 115 kg nitrogént adagoltunk. A szántás idején a foszfor és a kálimennyiség 80 százalékát leszántottuk, a nitrogénból 100 kg-ot a vetés előtt dolgoztunk be a talajba. Levélre csak egyszer trágyáztunk, a három utolsó fajtánál 15 kg-ot, a többinél pedig 30 kilogrammot hektáronként.

És most lássuk az eredményeket

Az Auróra 57 mázsát biztosított, a Kaukáz átlaga 60 körül mozgott, a jugoszláv. fajták 73 mázsát hoztak, az Iljicsovka, a Poleszkája és a Jubilejná 50-es átlagban 74 mázsát adott. Így búzatermésük átlaga kereken 70 mázsa lett.

Árpából 60 mázsás átlagot mutathatnak ki. A legjobb eredményt a H—481-es fajtával érték el, éspedig 67 mázsát. A legnagyobb területen vetett NDK-belt Elgina 62 mázsát adott.

— A terméseredményt több tényező befolyásolja, s ezeket a tényezőket mind figyelembe vesszük s körül ményeinknek legmegfelelőbben igyekszünk alkalmazni. Általában 10—12 különböző tényezőt kell szem előtt tartanunk, és arra törekszünk, hogy egyik követelményt se sértsük meg.

Nemrég arról beszélgettünk az elnök elvtárssal, hogy ha minden munkaműveletet előre meghatározhatnánk, kidolgozhatnánk egy sablont, akkor nem lenne szükség agronómusra. Viszont az agronóintis azért szükséges, hogy a termést befolyásoló tényezők minden változását figyelemmel kísérje és azonnal reagáljon az esetleges új körülményekre.

Bármely ételt el lehet készíteni a kidolgozott és kipróbált recept, technológiai eljárás alapján, viszont nem biztos, hogy valóban élvezhető Is lesz. A növénytermesztésben biológiai anyaggal dolgozik a földművelő, tehát egyáltalán nem lehet a jó termést biztosító technológiai folyamatot előre megszabni.

— A fajtamegválasztás már önmagában is igen lényeges tényező — mondotta a továbbiak során Gáspár Imre agronómus. — A kísérleti parcellákon végzett fajtakísérlet tapasztalatait nemcsak mi, hanem országunk egész mezőgazdasága hasznosíthatja és már ma is felhasználja. Kísérleteink eredményei és tapasztalataink a közösséget szolgálják. Eredményeink az nrszág legkülönbözőbb vidékein ténykedő növénytermesztők érdeklődését keltették fel. Számos levelet kapok, amelyben agronómus kartúrsaim közelebbi tájékoztatást, tapasztalataink ismertetését kérik, esetleg a nálunk termesztett gabonából vetőmagot szeretnének. Nem is hittem volna, milyen nagy az érdeklődés eredményeink iránt.

— A sokéves tapasztalat és az egyes fajták igényeinek kellő ismerete segítheti az agronőmust abban, hogy a legmegfelelőbb területen, az adottságoknak megfelelő gabonafajták termesztésével kellő eredményt érhessen el. A legoptimálisabb arányok és a tényezők figyelembe vétele rendkívül fontos. Viszont sem a kísérleti parcellákon, sem a nagy területeken termesztett egyazon fajták között a hozamokat illetően nem észleltem lényegesebb eltérést.

— S hogy milyen a minőség? Szilárd meggyőződésem, hogy minél nagyobb a termés, annál jobb a gabona minősége is. Nagy kár, hogy legújabban a felvásárláskor nem veszik figyelembe a gabona minőségét. Ez számunkra kumoly hátrány, mivel így jelentős bevételtől esünk el.

S ha most összefoglaljuk a felsöpatonyi szövetkezetben elért gabonatermesztési eredményt, Gáspár mérnök szavai szerint még egy nélkülözhetetlen tényező járult hozzá a csúcshozam eléréséhez. Ez pedig a talajerő állandó fokozása volt. Erről Gáspár mérnök befejezésül a következőket mondotta:

— Nálunk a talaj termőerejét sikerült kellőképpen feljavítani. Az istáliőtrágyázást kizárólag ősszel végezzük. A kiváló terméseredmény elérése megköveteli, hogy a terméshozam növekedésével arányosan fokozzuk a talaj termőerejét is. Ez lényeges és a jövő termése szempontjából elengedhetetlen követelmény.

Most már csak azt kívánhatjuk, hogy hazánk minden mezőgazdasági üzemében a jövőben ilyen eredményeket érjenek el. Ohenau Károly