Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-24 / 34. szám

SZÁRÁT) FÖLDMŰVES, 1974. augusztus 24. A hegyi- és hegyaljai körzetekhez tartozik Szlovákia mezőgazdaságilag müveit területének több mint egyhar­­mada. A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésén Jóváhagyott határo­zatból eredő feladatunk érvényesíteni a tudományos-műszaki forradalom vívmányait. Ezzel, valamint szocia­lista mezőgazdaságunk létrehozásá­nak 25. évfordulójával állt kapcsolat­ban az a nagyarányú akció, amelyet a „Hegyi- és hegyaljai körzetek me­zőgazdáinak I. szlovákiai napjai“ né­ven rendezett meg a SZSZK Mezőgaz­dasági- és Élelmezésügyi Minisztériu­ma a Liptovský Mikuláš-i járás több községében. Liskován professzor J. Plesník mérnök Dr. Se, a Nitrai Ál­lattenyésztési Kutatóintézet igazga­tója tartott beszámolót, amelyből né­hány gondolatot közlünk. A szarvasmarhatenyésztés jelentő­sége a hegyi- és hegyaljai körzetek­ben hatványozott, amit az ott föllel­hető teriméstakarmányok nagy meny­­nyisége indokol. Az abraktakarmány­keverékek ipari előállítása, a* terme­lés gépesítése egyre jobban módosítja a szarvasmarhatartás talajhoz való kötöttségét. Az adott körülmények szabják meg a termelés irányát és a szarvasmarha haszontípusának kivá­lasztását, annak figyelembevételét, hogy mi a specifikus, mi a szükséges és mit általánosít a műszaki fejlődés. FO IRÁNYZAT Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma távlati ta­nulmánya szerint a hegyi- és hegy­aljai körzetek eddigi termelési irány­zatát ki kell egészíteni, azaz rátérni a növendékállatok nevelésére, vala­mint hizlalásra. Mivel az említett körzetek nem egyöntetű jellegűek, ezért a helyi adottságoktól függően a termelési irányzat is eltérhet. Na­gyon fontos kihasználni a kooperáció és az integráció lehetőségeit. Ezért a nemesítést, a haszonállat típusát, a gépesítés valamint a technológia módját ilyen szempontból kell meg­­válaszatni. Programon szerepel az idegen, nagyteljesítményű fajták „genofond­­jának“ kihasználása a hazai fajták hasznosságának a javítására. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy az alapanyag, vagyis a hazai hús-tej hasznosítású tehénállomány marad. Állandó fel­adatunk ezért a hazai fajták hasznos­ságának és technológiai tulajdonsá­gának a javítása, a tiszfa vérvonalú tenyésztés korszerű módszereinek az alkalmazása. A következő hatodik ötéves terv­időszakban is a pinzgaui, valamint a szlovák-tarka fajta képezi a hegyi- és hegyaljai körzetek szarvasmarhate­nyésztésének az alapját. Ezen két fajta nagy tartalékokkal rendelkezik, amit az egyes tenyészetekben elért eredmények közötti különbözetek is mutatnak. A különbözetek nem ki­mondottan genetikai jellegűek, hanem az állattartás eltérő módjában ered­nek. Kisebb mértékben ugyan, de a genetikai alapot is javítani lehet ezen fajták esetében. A fajtán belüli nemesítésre a legjobb termelési tu­lajdonságokkal rendelkező vérvonala­­kat kell kihasználni. A PINZGAUI FAJTA JÖVŐJE Szlovákia hegyi- és hegyaljai kör­zeteiben, ahol a pinzgaui szarvas­­marha fajta elterjedt, a jövőben en­nek megtartásával továbbra is számo­lunk. Ez a fajta jól bírja a hegyi- és hegyaljai körzetek időjárási ingado­zásait. Növekedési,erélye 8—10 száza­lékkal jobb a szlovák-tarka fajtáénál és átlagos tejtermelése hozzávetőleg 12—15 százalékkal jobb a szlovák­tarka fajtáénál. A pinzgaui fajta elő­nye, hogy nemi érettsége korábban bekövetkezik, mint a szlovák-tarka fajtáé. A pinzgaui fajtának előnyös tulajdonsága, hogy szívós felépítésű. Legeltetése a nagyon lejtős, kemény talajú, köves területeken is lehetsé­ges. ; A Szovjetunióban például meghagy­ják az elterjedt és bevált hazai'fajtá­­kat és ezek teljesítőképességét más fajtákkal való keresztezés segítségé­vel fokozatosan javítják. Ezt a mód­szert kívánjuk követni nálunk is a pinzgaui szarvasmarhafajta további fenntartásában. AZ IDEGEN FAJTÁK MEGVÁLASZTÁSA Az idegen szarvasmarha-fajták igénybevételénél abból kell kiindul­nunk, hogy a szóbanforgó körzetek részére milyen típus a legjobban megfelelő. Törekednünk kell, hogy a haszontípus termelőképessége szünte­lenül javuljon, tökéletesedjen, .jiem­­csak a termelési feltételek, de az ökonómiai követelmények tekinteté­ben is. A kutatók szerint a hegyi- és. hegyaljai körzetekben olyan kettős hasznú szarvasmarha-tenyésztésével kell a jövőben számolni, amelynek e tejtermelése jobb a szokásosnál. Ez azt jelenti, hogy a húshasznosságű mutatókat is figyelemmel kell kísér­ni. A fejlődés jelenlegi szakaszában nem számolnak az említett körzetek­ben a kimondottan tejtípusú fajták elterjesztésével. Ezt az irányzatot ar­ra alapozzák, hogy a marhahús iránt a közeljövőben még nagyobb lesz a kereslet mint eddig. Azokon a helyeken, ahol a belter­jes tenyésztés feltételei adva vannak, ott ún. kombinált termesztést is al­kalmaznak a maximális termelési eredmény elérése érdekében. A kom­binációhoz főként az eirshire fajtát, valamint a cseppvér-keresztezéshez a vörös-tarka lapálymarhát használják. Az említett kombinációt a kialakított körzetek szerint egyrészt a pinzgaui, másrészt a szlovák-tarka fajtával végzik. Az eirshire fajta egyébként jól kö­tődik a pinzgauihoz, testalkata ha­sonló, viszont tejtermelési képessége nagyobb. Az eirshire fajta tőgyalaku­lása igen előnyös. Hátránya, hogy hizlaláskor a takarmányt nem érté­kesíti olyan jól mint a pinzgaui fajta. A távlati tervek teljesítésének je­lenlegi időszakában fokozatosan ki kell alakítani a geneitkai készleteket, s a magasabb tenyésztési színvonal elérésével egyidőben gondoskodni kell a lehető legjobb minőségű takar­mányról. A későbbi időszakban ez elősegíti majd a program sikeres va­­lóraváltását. KUCSERA SZILÁRD Hogyan arassuk és csépeljük a szóját? A magra termesztett szója akkor aratható, ha a csucsi fürt hüvelyeiben a magvak már kemények és felvették a fajta jellegzetes fekete vagy sárga színét. Ilyenkor a magvak nedvességtartalma 13—14 százalék. A levelek pedig már lehullottak. Kedvezőtlen nyári időjárásnál megtörténhet, hogy a szárakon még maradtak levelek, de ezek a szeptember közepén nálunk gyakran bekövet­kező őszi fagyokra lehullanak. Éréskor a hüvelyekben a mag zörög és a hüvelyek varratára mért kisebb ütés­re, ahogy mondják „fricskálásra“ a hüvely szétnyílik. Ekkor a szója beérett és aratható. Ilyenkor a magvak nedvességtartalma 12—14 százalék körüli. Nálunk a ter­mesztésre kiadott ZORA és NIGRA fajták akárcsak a kroméfíži sárga is levélhullatök. Az aratást és cséplést nagyüzemi viszonyaink közt teljesen gépesítve végezzük. Ma a szóját arató-cséplővel takarítjuk be. A nálunk használatban levő kombájnok az SZK-4, SZK-5, Nyiva és az é 512-es eredetileg nem vol­tak szója aratásra is szerkesztve és ezért bizonyos át­alakításokat szükséges rajtuk elvégezni, hogy simán és nagyobb veszteség nélkül végezzék a munkát. A szüksé­ges átalakításokat minden gazdaság, házilag saját mű­helyében elvégezheti, hasonlóan mintha borsót vagy lencsét csépelnénk. A gépek arató szerkezetét szár emelő újjakkal szerel­jük fel. (Egy kombájnra 6 ilyen ujj kerül.) A cséplődoh fordulatszámát az ékszíjtárcsák átcserélésével 500—600 körüli fordulatszámra kell lecsökkenteni. A cséplődob es a dobkosár közti nyílást úgy állítjuk, hogy az etető­­nyílás 30 in/m és a távozó nyílás 20 m/m-es legyen. Az aratóasztalon a vágószerkezetet mélyen járatjuk, a csúsztató papucsokat leszereljük, így mélyebb járást érünk el, hogy a szár elmetszése a legalacsonyabb le­gyen. Gondoljunk arra. hogy a mai fajták alsó hiively­­állása a földtől 10—15 cm-re van! A cséplődob megfelelő beállítását kint a táblán végez­zük, úgy, hogy kicsépeletlen hüvely a szalmában ne maradjon. A magtörés viszont a legkevesebb legyen. Az aratásra kerülő szója nedvességtartalma a nap fo­lyamán szinte óráról-órára változhat. Jellemző erre a ködös reggel, vagy a nagy harmat. Ilyenkor a nedvesség 20 százalékkal is emelkedhet, ezért ilyen esetekben a percenkénti dnbfordulatszámot НПО—650-re állítjuk he. Megkönnyíti a gép: aratást a vetések tiszta, gyom­mentes állapota. A tavaszi növényápolás során ügyel­nünk kelleti arra, hogy a sorokat a sintelőve) ne töl­tögessük. Ilyenkor ugyanis a kombájn vágószerkezetét nem tudjuk elég mélyre leengedni. A tarlónak hagyott száron még maradhatott az alsó hüvelyekből néhány. Ha a vetés gyomos volt. akkor a táblát 7—10 nappal a cséplés megkezdése előtt lehet vegyszerrel beperme­tezni. Erre a célra megfelelő szer a Regióne, 1,5—2 lite­res adagolásban egy hektárrá feloldva 250—300 liter vízben. Ezáltal elérjük a növényzet és a hüvelyek egyen­letes nedvességét és elősegítjük a gépek egyenletes menetét — a dob nem dugulhat el. Túl gyomos és megdőlt vetéseket kétmenetben arat­hatjuk. Előbb amikor még a növényzet nyirkos, sorka­­szálóval rendeket vágunk. Erre alkalmas az RS 09-es .traktor az UBA típusú sorkaszálóval, melyet száremeló ujjakkal szerelünk fel, hogy felemeljék a nagyon elfekvő növényeket. Ha a növényzet közötti gyomok megszárad­tak, úgy 2—3 nap után a rendeket arató-cséplővel ki­­csépeljük. A cséplésnél a gép szelelöjél teljes fordu­latra állítjuk be, hogy a rázok és sziták ne duguljanak el. A gépi aratás befolyásolja a napszak változó pára­­tartalma és hőmérsékleti viszonyai is. Erősen harmatos, vagy ködös reggelen a szár és a hüvely annyira nyirkos lehet, hogy néhány óráig az aratással várni kell, külön­ben sok kicsépeletlen hüvely maradna a szalmában. Ezért a legalkalmasabb munkakezdet a reggeli 9—10 óra és addig aratunk amíg a hüvelyek szárazak. tehát délután 17—18 óráig. Igen meleg száraz és tűző napsütésben a déli órákban nagy a magpergés és a magtörés, ezért tanácsos 1—2 órára a kombájnnal leállni. Az E 512-es arató-cséplő átalakítása hasonló mint az SZK 4-esé. A dob fordulatszámát lehet folyamatosan vál­toztatni a növényzet nedvességtartalmához igazodva. A fordulatszám csökkentéséhez éppúgy mint a kukorica­­cséplésnél reduktiot alkalmazzunk. Általában a szak­értők véleménye szerint az E 512-es, a szója cséplésére alkalmasabb mint az SZK 4-es. Megemlítem még, hogy az E 512-es arató-cséplőhöz az idén kísérletképpen Franciaországból 4 db különleges, a szója és más hüve lyesek aratására alkalmas adaptereket próbálnak ki. valamint más különleges arató-cséplőt — pl. az osztrák „Pionírt“. Mind saját, mind szaktársaim megfigyelése szerint, dombos vidéken vagy hullámos táblán, völgymenetnél 2—3 százalékkal nagyobb a szemveszteség mint felfelé­­nienet. Ez a jelenség a kombájn aratőszerkezetével van összefüggésben, mert munkaközhen a terelőcsiga kiveri és maga elé szórja a magot. így völgymenetnél több mag hull a tárlóra. Az aratás után visszamaradó szalmát ne égessük el, hanem járva-szecskázóval vagy rakodógéppel gyűjtsük egybe. A szójaszalmának nagy a fehérjetartalma és ki­váló takarmány a juhok számára, vagy szecskázva siló­­kukoricával vagy répaszelettel keverve beszilázsoljuk. A kemény szárak megpuhulnak silóban és kiváló takar­mányt kapunk a szarvasmarhák részére. Kochanovszky Edgár, mérnök 4 s I s I s I N I 5 I s I 4 I s i s I s I s \ 4 I N I 4 I s * s I N l N I 4 I N I 5 * s * 4 * N I 5 \ s * s I 4 < V í s * 4 I s I 4 I N I s * s I s * s I s I s I s I s * s I s I s * N I s I s I 4 l s I s I s I s I 4 I s \ s N I N I \ I N I 4 * N I Az épülő szarvasmarhafarm. Brezno leginkább daru- és hídgyáráról közismert. Kevesen tudják azonban, hogy a város délkeleti részén épp most te­remtik meg a mezőgazdasági termelés nagyüzemi formáit. Takarmány szilázsolására és szenázsolésára készített Har­­vesztor-tornyok és könnyű fémelemekből készült istállók jelzik, hogy itt valami . nagy­szerű dolog készül. Ián Zacliar elvtárs, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés aktív résztvevője a Brez­­nói Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság EFsz elnöke tájékozta­tott az eddig megtett útról,' és a jövőről. A haladó szellemű középpa­raszt a közös gazdaságok ala­kulásakor, 1949-ben lépett a szövetkezetbe, amelynek kor­mánykerekét tizenegy éve for­gatja sikerrel. Itt sem volt farmot. Így az állatoknak nem kell tűi sok energiát pazarol­niuk legelőre járáskor. Mivel sok a hegyi legelőjük, a juhtenyésztés is eléggé kifi­zetődő. Jelenleg 1300 juhuk van, de a jövőben már 4000— 5000 darabot akarnak tartani. Elsősorban gyapjút termelnek, de a közellátásnak sok hizlalt bárányt is adnak. A juhtenyész­tésből. Igen komoly bevétele lesz a közös gazdaságnak. Szlovákia egyik \ leghidegebb klímájú pontján kevés lehető­ség van szemesek termesztésé­re, ezért tartanak a jövőben o'lyan állatokat, amelyek főleg szálastakarmányokat fogyaszta­nak. A távlati tervek szerint 2300 tehenet, 1335 borjút és 2500 hízómarhát helyeznek el a 41 millió korona költséggel épülő rendkívül korszerű far­Tehéntenvésztés nagyüzemi szinten könnyű az indulás, mert elein­te két efsz működött a város határában és csak 1967-ben egyesültek. Akkor vették fel a Csehszlovák—iSzövjet Barátság nevet. Ma a közös gazdaság 4800 hektáron végzi a termelést. A kellő politikai és szaktudással rendelkező vezetők igyekeznek felhasználni a helyi tartaléko­kat a termelés fokozása érde­kében. A nagy hőingadozás miatt csak olyan növényeket Ján Zacliar elvtárs, a szövetkezet elnöke (A szerző felvételei.) termeszthetnek, amelyek nem túl igényesek az éghajlati vi­szonyokra. Jelenleg például 150 hektárod termelnek burgo­nyát és több mint 200 mázsás hektárhozamot várnak. A jövő­mon. Ezek számára a takar­mány nagy részét nyolc har­­vesztor toronyban tárolják. A teheneket a „Roto 9“ típusú bevált berendezéssel fejik. Egy­szerre kilenc tehenet fejnek. Az átgondolt tervek szerint egy szövetkezeti tag .50 tehenet etet és fej. A munka termelé­kenysége növekedésének kö­vetkeztében egy liter tej terme­lési költsége a jelenlegi 2,97 koronáról 1,91 koronára csök­ken. Figyelembe véve a bér- és termelési költségek módosulá­sát, a tejtermelés magasan kifi­zetődő lesz. A szakemberek úgy vélik, hogy az aránylag nagy beruházás az olcsóbb ter­melés következtében 18 éven belül megtérül. Breznón a termelésnek olyan nagyfokú összpontosítása jön létre a jövőben, amilyenre ed­dig a járásban még nem volt példa. Ez a farm már a jövő­nek épül, mert további szövet­kezetek betársulásával több mint 10 ezer hektáros gazda­ság jön létre. A vezetőség te­hát előrelátó. Arra törekszik, hogy minél jobb feltételeket teremtsen a termelés fokozá­sára. A közös gazdaság már eddig is jő eredményeket ért el. Ezért kapta a Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére kiadott emlékérmet is. Az elnök min­den tudásával igyekszik meg­valósítani a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát. Vele együtt nagyon sok földműves harcolt a fasiszták ellen. Már akkor elhatározták, hogy ha kezükbe veszik a hatalmat, úgy Wrii­ж 4Ё 1 ben a termelés összetétele az állattenyésztés fejlesztésétől függően alakul. A szakosítás következtében előtérbe kerül a burgonyatermesztés, közel 700 hektár rét és legelő füvét etetik majd a tehenekkel. Ed­dig évente hat hónapon át le­geltették a teheneket. A jövő­ben az istállókból csatornákon kivezetett trágyalét a legelőre és a rétre juttatják, hogy mi­nél nagyobb mennyiségű takar­mányt érhessenek el. A rétek és legelők körülveszik a tehén­közösen, összefogással gazdál­kodnak. A negyed század alatt sok álmatlan éjszakát, erőkifej­tést áldoztak azért, hogy ma már ilyen sokatigérő távlato­kat tűzhessenek a gazdaság dolgozói elé. Nagyra értékelik a munkásosztály segítségét, amely gépeket, berendezéseket ad ahhoz, hogy a földművesek egyre kevesebb fizikai munka­erő-kifejtéssel, valóban nagy­üzemi módon termelhessenek. BÁLLÁ JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents