Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-24 / 34. szám

1974. augusztus 24. SZAR AD FílT.DMfíVFS__r 15 Az anya elfogadtatása A postán érkezett kalitka rá­csára egy-két csepp vizet kell kenni. A cukros pépet ne érje vtz, mert az anya és kisérői beleragadhatnának az ázott eleségbe. Minél előbb családba kell adni az anyát. Addig is sötétben kell tartani, hogy a méhek nyugodtak legyenek. Nem helyes a szállított anyá­val nagy családot anyásitani. Jobb tiasításos kis családba bo­csátani, azzal együtt tenni majd át az anyátlan vagy meganyát­­lanftott nagyba. Az anya első állomását, a kis családot leg­jobb délelőtt összeállítani 3—6 keret főképpen fedett, kelésre érett Hasításból s a rajta levő népből. Több család adja ezt, az érvágás tehát nem nagy. Ter­mészetesen vigyázni kell, hogy a lépeken ne legyen anya (leg­jobb előbb mindig megkeresni az anyát, így biztos, hogy nem kerül az elvett lépre.) A fiasí­­tásos lépek mellé egyik szélről bőségesen virágporos, a másik szélről jó mézes lép kerüljön. Ez a mesterséges raj még 1 kg Nosema elleni gyógyszeres pu­ha cukorlepényt is kapjon. A lépek Üres sejtjeibe leg­alább tenyérnyi darabon vizet kell csurgatni. Mindezeken fe­lül még fiatal méheket kell sö­pörni ehhez a mesterséges raj­hoz ugyanannyi lépről, mint ahány alkotja. Tehát egy ösz­­szesen 6 lépes család 8 lépről kapjon pótlásul fiatal méhet. Az így összeállított család a sza­badba kerül. Az idősebb méhek késő dél­utánra visszarepülnek a meg­szokott kaptárba. Akkor aztán megkapja a családocska a pos­tán érkezett anyát legfeljebb 1 cm vastag cukros péppel el­zárt nyílású kirágós kalitká­ban. Ha az anya más fajtájú méhekhez került, kivált az anyásítás utáni 18—30. napon nagyon óvatosan kell vizsgálni a családot, különben könnyen megtámadják a méhek az anyát. Később már kevésbé kell ettől tartani, mert a saját iva­déka veszi körül. —M— Hogyan egyesítsük a családokat? A méhész gyakran arra kény­szerül, hogy idegen családok lépeit, petéző anyával rendel­kező családba áthelyezze. Ez leginkább az alábbi esetekben fordulhat elő: 1. Az anyátlan családban az előrehaladot Idő miatt új anyát nevelni már lehetetlen és tar­talék-anyával nem rendelke­zünk, ezért az anyátlan csalá­dot egyesíteni kell a mellette levővel. 2. Tavasszal akadnak olyan családok, amelyek rendkívül gyorsan fejlődnek. Ezek a fő­hordás előtt sokszor kirajza­nak. Bevált fékezési mód: ki kell venni a családtól egy fe­dett Hasítású lépet, s a rajta levő méhekkel együtt egy gyenge családba áthelyezni. 3. A fejlődésben lemaradt családok nem képesek kihasz­nálni a főhordást (pl. az aká­cot). A mézkamrák feltevése után (legalább két héttel a hordás kezdete előtt) a méhész felerősítheti az Ilyen családo­kat fisltásos (lehetőleg fedett flasítású) lépekkel. Ezeket olyan családoktól veheti el, amelyektől nem vár mézhoza­mot (tartalékcsaládok, az előző évben fejlődésben visszamaradt rajok, kisebb családok tartalék­anyákkal stb.). 4. Fészkes böngészett rajok készítésénél stb. A világhírű méhészmester Adam Kehrle, az angol Buck­­fastl nagy méhészet vezetője az alábbi bevált eljárást ajánl­ja idegen családokból szárma­zó lépek beakasztására: Az áthelyezésre kerülő lépe­­ket üres kaptárba helyezzük. s ott a nappali világosságnak legalább 10 percig kitesszük. Hordástalan időben a lépeket szitával kell takarni, hogy Ide­gen méhek hozzá ne férhesse­nek. Ha ez megtörténne, nagy hiba volna, mert a lépeken levő méhek az idegenek ellen véde­keznének, s ez az ösztön egyre fokozódna, károsan hatna ak­kor is, amikor a lépeket az ide­gen családba akasztanánk. A beakasztott lépek megbolyga­tott méhei továbbra Is idegen viselkedést tanúsítva, ellensé­geskedésben viselkednének az ottani méhekkel szemben Is. A céltalan marakodás követ­keztében sok méh elpusztulna. Kinyitjuk azon méhcsaládok kaptárait is, amelyekbe az ide­gen családból származó lépe­ket elhelyezzük, hogy a nap­pali fény ott is behatolhasson. Nem feltétlenül szükséges, hogy a Nap sugarai érjék a léputcákat. Tíz perc eltelte után be­akaszthatjuk az elkészített ke­reteket a meghatározott helyre, s a kaptárt lezárjuk. Évek óta magam is ezt teszem nagyon jó eredménnyel. Kehrle szerint a Nap vilá­gossága nyugtatóan hat a mé­­hekre. Ezután nem viselkednek ellenségesen az Idegen méhek­kel szemben. Hiba volna azon­ban a beakasztandó lépekkel tévedésből az anyát is áthelyez­ni, ami csúnya verekedést vál­tana ki, s az egyik anya az éle­tével fizetne érte. Nagyon sok méhhulla és egy anyátian csa­lád volna a helytelen eljárás következményei Svanczer Lajos Sikeres anyásitás Az anyásítás legjobb ideje a család 24—48 órás anyátlansá­­ga után van. Ha azonban a család már bölcsőket kezdett, jobb addig várni, míg a méhek minden flasításos sejtet beföd­tek. akkor elrombolni a böl­csőket és mindjárt anyásitani a csaláot Ha a körülmények nem nagyon kedveznek, aján­latos kibocsátani a kalitkából az anya kisérő munkásait, s az anvát magában adni be Még jobb ha s magányoa anyát kl­­ráeós kalitkában kapia a csa­lád A méhek etetik az anvát a kalitka rostáján át. s végül a kibocsátó nyílás cukros pép­jének elfogyasztása után az anyához jutnak. Ha sok anva vár beadásra, legjobb a vizes módszer. A kö­vetkezőképpen kell dolgozni: Dugd az anyát egv üres gvflj­­tósdobozba s becsukásakor hagyj egy kis rést. Merítsd enyhén langyos vízbe, míg a doboz meg nem telik. Rázo­­gasd a dobozt gyengéden ide­­oda. aztán öntsd ki a vizet be­lőle és bocsásd az ázott anyát egy lépre a méhek közé. Ha az anya különösen érté­kes, érdemes a kelő méhek közé való bocsátáshoz folya­modni, bár ez lassú módszer. Evégett az anyásítás előtt egy héttel (rakodó kaptárban) né­hány fedett fiasításoe lépet fel kell rakni a 2. vagy a 3. fiók­ba, s a fészektől anyaráccsal elválasztani. Az anya megérke­zésekor elegendő fiatal méh lesz majd ezeken a lépeken. Az időközben esetleg épült anvá­­bölcsőket el kell rombolni, ezt a fiókot új aljdeszkára tenni és önálló csatádként kezelni. Az Idősebb méhek visszatérnek családjukba. A visszamaradó fiatalok- szívesen fogadják az új anyát. Az anyát kalitkában vagy szabadban, a lépre má­­szatva Is a fiatal méhek közé lehet bocsátani —M— Normalizált kaptárakkal együtt eladó 13 család méh. Cím: Péntek Barnabás, 980 24 Radzovce 105.. okr. Rim. Sobota Következetesen a jó hírnév megőrzéséért Köztudomású, hogy a ke­let-szlovákiai kerületben végzett lecsapolási munkák után nagy lehetőség nyílott az aprővadak elszaporításá­­ra. Korábban már írtunk róla, hogy egyes járásokban milyen lelkesen tevékeny­kednek a vadállomány gya­rapításában, s ebben nagy segítséget kapnak a nyugat­szlovákiai kerület vadász­­társaságaitól. A gondosan kidolgozott vad betelepitési terv teljesí­tését a kelet-szlovákiai ke­rületben már 1970-ben el­kezdték, az előzetesen kije­lölt területeken, s ennek ma már kézzelfogható ered­ményei vannak! Egyes vadászterületeken ahol például néhány évvel ezelőtt a nyúl, a fácán és a fogoly ritkaságszámba ment, ma ezekből az apróvadak­ból annyi van, hogy semmi­képpen sem kell szégyen­kezniük és az 1975-re elő­irányzott feladatokat mara­déktalanul teljesfthetik. Persze a vadásztársaságok tagjainak továbbra fs ébe­ren kell Őrködniük, hogy illetéktelenek kárt ne te­hessenek az állományban. Ha ugyanis az orvlövészek „rést“ találnak az ellenőr­zésben, azt mindenképpen a vadállomány sínyli meg, mert lelkiismeretlen, tör­vényszegő egyén még min­dig akad, sajnos, nem is kevés. A michalovceí járás azok közé tartozik a kerületben, ahol a sikeres vadbetelepí­tés eredményeképpen olyan apróvadállomány fejlődött ki, hogy a legutóbbi vadász­idényben már vadbefogást is végezhettek. Sok nyulat, számos foglyot szállíthattak olyan járásokba, ahol azok­ból kevés volt. A jó hírnévnek örvendó járásban az illetékes szer­vek arra hívták fel a va­dásztársaságokat, hogy bár az apróvad-állomány a va­dászkörzetek többségében elérte vagy túlszárnyalta a kívánt színvonalat, a közös vadászatokat, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által 1973-ban kiadott irányelvek értelmé­ben kell befejezni, azaz egyetlen vadásztársaság sem tarthat igényt kivételezésre! Ezért érthetetlen A. M-nek az egyik vadásztársaság el­nökének a cselekedete, aki 1974. január 15-én puskával a vállán, egyedül, bejelen­tés nélkül ment vadászni. Lelőtt három fácánkakast és egy nyulat. Természetesen rajtakapták. Amikor Micha­­lovcen az illetékesek fele­lősségre vonták, azt állítot­ta, hogy nem értesült a tila­lomról, s különben is neki decemberben nem volt ideje vadászni. A tiltott vadászatot vizs­gáló bizottság tagjai meg­magyarázták neki, hogy a 4/1.987 sz. Zb. tiltja az egyé­­nl vadászást és az 5-ös szá­mú § értelmében nyúlra és fácánra tilos az egyéni va­dászat. A bizottság tagjai nyomatékosan megjegyez­ték. hogy a rendelkezések és a törvények tiszteletben tartása és ismerete minden egyes vadász kötelessége, s ex ax alapszervezet elnö­kére még inkébb vonatko­zik! Tehát az elnöknek tud­nia kellett, hogy a hirdet­mény a nyulak és a fácánok vadászatát november 1. és december 31-ike közt enge­délyezi. A törvénysértő elnöknek az elejtett zsákmány nagyon sokba került. A lőtt fácáno­kat és a nyulat a közbizton­sági szervek elkobozták. Az okozott kárt pedig meg kell térítenie. Érthetően, mások okulására a vadászszövet­ség illetékes járási bizott­sága megfosztotta az elnö­köt tisztségétől és három évre kizárta a szövetség kö­telékéből. Ez egyben azt is jelenti, hogy az illetőtől a járási nemzeti bizottság be­vonja a vadászjogosítványt. Mint az már ilyenkor lenni szokott A. M. az ítélet ellen fellebbezett a Szlovák Va­dászszövetséghez, ahol meg­erősítették a járási bizott­ság határozatát. Végered­ményben ugyanez történt J. D. vadász esetében is, akit 1974. január 18-án a „Dina“ vadászkörzetben kaptak rajta töltött, kibiz­tosított golyós fegyverrel, vaddisznó lesen. Amikor az ellenőrök a szóbanforgó va­dász felé közeledtek, az igyekezett kereketoldani, de utólérték őt és feltartóztat­ták. Arra a kérdésre, mit ke­res tilalmi időben a vadász­­területen, hímezni-bémozni kezdett, azt akarta elhitet­ni, hogy puszta véletlen mű­ve az egész. Természetesen a vizsgálat során kiderült, hogy ]. D. vadászengedélyé­ben nem szerepe] a golyós­­fegyver használata, ami rögtön fényt derített az egész eseményre, de ez már a michalovceí járási ügyész­ségre tartozik. Ezekután érthető, hogy a szövetség járási bizottság őt is kizárta kötelékéből, s ezt a határo­zatot Bratislavában Is meg­erősítették. Ez is azt bizo­nyltja. hogy a Vadászszövet­ség michalovceí járási bi­zottsága következetesen harcol a törvénysértők el­len, (A Pory nyomán —hal—) Soronlévo feladatok A vadásztársaságok fel­adata, hogy további Intézke­dést tegyenek a télre szük­séges takarmányok begyűj­tésében és gondoskodjanak a felszabadult erdei művel­hető területek ósz! mély­szántásának az elvégzésé­ről. Az erdei növények gyűj­tésével Is gyarapíthatják e takarmányalapot. Fel kell becsülniük a vadállomány minőségét és egészségi állapotát. Az el­hullott egyedeket vizsgálat céljából küldjék be az Állat­egészségügyi Intézetbe. Ott, ahol szükséges, javft­­sák ki az etetőket, sózókat, szénatartókat vagy készít­senek újakat. Töltsék meg a sózókat. Az Ivóvizet szol­gáltató forrásokat, valamint azok környékét fertőtlenít­sék. Tartsák' rendben a vad­­csapásokat. ^-hal-* Sikerekben gazdag ötven év Vannak férfiak, akik kedv­telésből, sportszerűen hor­gásznak, vannak, akikkel apfuk még gyermekkoruk­ban megszerettette a horgá­szást és később szenvedé­lyes horgász lett belőlük. Mi kellemes lehet abban — töprengek —, hogy hajnal­ban, késő este vagy egész nap esőben, sárban órákon át mozdulatlanul kint dide­regnek a vízparton? S vé­gül még esetleg zsörtölődik ts az asszony a kirándulá­sokért. Ennek a rejtélynek a megfejtését keresgélem. S e „rejtély“ megfejtésében segített Takáé Jozef, a Szlo­vákiai Horgászegylet Nové Zámky-l (Érsekújvárt j helyt szervezetének elnöke. — Az a pár óra, amit egy ember a szabad Idejéből a horgászatnak szentel, azt hiszem minden horgász szá­mára gyönyörű. Feledhetet­len látvány, ahogy pirkad az ég, ébred a mező. S emel­lett az az Izgalom, hogy mi­kor jön már a hal. Nové Zámky környékén a horgászásnak hagyományai vannak. En Is fiatal gyerek­ként szerettem meg a ter­mészetet, a folyóvizek kör­nyékét, a vizek lakóit. Több társammal együtt kl-kt tár­tunk a Nyitra és a Zsltva folyó partjára s figyeltük a halak játékát. Első próbál­gatásaink kezdetleges szer­számmal folytak. Ha nem akadt elöszörre, másodszor­ra valamicske zsákmány, megpróbáltuk mégegyszer. A múló évekkel egyre fob­­ban megismertem a halak életét, tartózkodást helyét, Így lettem szenvedélyes hor­gász. — Mikor alakult e szerve­zet? — ötven évvel ezelőtt. A vasutasok alakították meg. Húsz évig Supala Eugen volt az elnöke, Tesár Géza bácsi a titkár, akik Igen aktív munkát végeztek. Nekik kö­szönhető, hogy jelenleg szervezetünknek ezer tagja van. En 1946-tól vagyok tag­ja a szervezetnek és 1970- től töltöm be az elnök! tisztséget. — Ml a tennivalója egy horgásznak, ha a szervezet tagja lesz? — A tagkönyv átadásakor kötels az évi tagsági dijat (180 koronátj kifizetni. Kö­teles betartani a szabályo­kat; például két horoggal nem szabad horgászni, nem szabad méreten aluli halat fognia. Minden tag kap egy jegyzéket, amibe feltünteti, hogy egész évben hány ha­lat fogott, milyen nagyokat és ezt év végén leadja. Ha­lat eladni a tagoknak nem szabad. Vagy odaajándékozza a fogott halat valakinek, vagy saját maga fogyasztja el. Az eredmények alapján jelöljük ki a tagokat az egyes versenyekre. Ezenkí­vül minden tag köteles ak­tív munkát végezni, ha erre szükség van. Szervezetünk tagjai jó munkát végeztek a halastavak kiépítésénél. Mivel a Nyitra folyóba en­gedik a város szennyét, a halak kipusztultak, nem volt hol horgászni, nagy szük­ség volt halastavak létesíté­sére. Dvory nad Zttavou-ban (Udvardon) három, Bánován pedig egy halastó van. Ezek­be pontyokat, csukákat, sül­lőket, kárászokat telepítet­tünk. Van úgy, hogy többen ösz­­szebeszélünk, fogjuk a bog­rácsokat és két-három nap­ra is kimegyünk. Ilyenkor előfordul, hogy asszonyaink megúnják a várakozást és eljönnek utánunk. Igyek­szünk jó hangulatot terem­teni. Sütünk-főzünk és főn­nek a különféle horgász­történetek. Az előző évek­hez hasonlóan most Is gyak­ran rendezünk horg&sz-ösz­­szejöveteleket, versenyeket, ahol a horgászok kicserél­hetik tapasztalataikat, néze­teiket. A Nové Zámky-l (érsekúf­­vári] horgászok nagy gon­dot fordítanak a fiatalok nevelésére. A fiatalokkal Mészáros Ottó foglalkozik. Szép sikereket érnek el a különféle horgászversenye­ken. Mészáros György 1967- ben Liberecen lett a XI. or­szágos horgászbafnokság győztese. Dicsérő oklevelet kapott a pionírok szakköre. Tesár Géza a szervezet meg­alakulásának 40. évforduló­ja alkalmából kapott elis­merő oklevelet, de tovább Is folytathatnám a sort. Ebben az évben adták át rendeltetésének a 350 ezer korona értékű halászcsár­dát a Zúgónál. Ennek felépí­tését a járást nemzett bizott­ság és a helyi nemzett bi­zottság segítségével valósí­tották meg. A csárda szépen be van, rendezve és jobbnál lobb halételek kaphatók ott. A kirándulók, a turisták, ha alkalomadtán betérnek ebbe a csárdába, nem csa­lódnak a halételek minősé­gében. A Nové Zámky-t fÉrsek­­újvári) városi horgászszer­vezet az Idén lett ötven éves. Ebből az alkalomból május 9-én műsorral egybe­kötött horgászversenyt ren­deztek. Az első díjat az ud­­vardlak kapták egy 3,5 kg-os pontyért. Az Építészek Nap­la alkalmából újabb ver­senyt rendeztek. A Nové Zámky-t helyt szervezet ötven éves múlt­tal dicsekedhet. A tagok között eqyaránt találhatók öregek, középkorúak és fia­talok. Az aktivitás nem vé­letlen, htszen a tevékenysé­get alaposan kidolgozott évi terv határozza meg. Az elmúlt évek sikereit, eredményeit nehéz lenne egy csokorba szedni, de annyi bizonyos, hogy a megtett út sikeres volt. Di­cséret illet mindenkit, akt hozzájárult vagy részt vett ennek megszervezésében. NAGY TEREZ ♦ Egy szovjet tudós kétféle készüléket szerkesztett a halak mozgásának vizsgálatához, tanulmányozásához. Az egyik készülékben elektromos tereken úszik keresz­tül a hal, s így pontosan megállapítható — a két határ­vonal között — a mozgási sebesség. A másik berendezés arra szolgál, hogy pontosan megmérjék a vízben úszkáló halak gázanvagcseréjét. oxigénfogyasztását A Rybnoe hozjalsztvo című szaklapban megjelent dolgozatot há­rom ábra Illusztrálja A A Pas Tier Ausztrál óriáscsalikról ad hírt. Az Ausztráliában őshonos óriás földigilisztákról (Megaseo­lides australis) közölt képes riport nem túlzás, mert ezek a giliszták valóban óriások: testhosszuk a 3,5 mé­tert, .úlyuk pedig a 0,75 kilogrammot is elérheti. —hal— «

Next

/
Thumbnails
Contents