Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-24 / 34. szám
1974. augusztus 24. SZABAD FÖLDMŰVES immun- -a tudományos szintű gazdálkodás tükrében! ni. A Duna-vnlgyében a kukoricatermeszto terület szempontjából járásunk a legészakabbra fekszik. Gépiparunk sem jelenleg, sem távlatilag nem számol a kukoricatermesztéshez fontos, korszerű gépsorozat gyártásával. Ennélfogva külföldi behozatalra vagyunk utalva — ami a kukorica gépsorát illeti a talajelőkészítési eszközökön és a traktorokon kívül. A mezőgazdasági gépesítés távlata 1980-ig és utána is külföldi behozatallal számol, a kukorica komplex gépesítéséhez szükséges gépsorozat tekintetében. Például a vegyszerek alkalmazására jelenleg a lengyel és a hazai S—031, S—041 és a S—050 típusú permetező gépeket használjuk. Később persze tervezzük a nagyobb teljesítményű permetezők igénybevételét, mint például a KERT1TOX 2000 literes 18 méter munkaszélességű, 4— 5 hektár óránkénti teljesítményű gépet, melyet Magyarországon gyártanak. A műtrágya szórásához jelenleg rendelkezésünkre áll az RCW 2 és az RCW 3 típusú két hektáros órateljesítményű műtrágyaszórógép. A jövőben számolunk automobil műtrágyaszórógépek használatával. Jelenleg szemcsés állapotban, későbben folyadék formájában juttatjuk ki a műtrágyákat. Az IFA—W 50 típusú gép tároló tartályában 400—800 kg tiszta hatóanyag fér el és 6 hektár óránkénti teljesítménye van. A vetésnél jelenleg az SPC 0-os román vetógéepeket használjuk, melyeknek óránkénti teljesítménye mindössze 1,5 hektár. Ez a vetőgép nem oldja meg a kukoricavetés zárt rendszerének a követelményeit. Ugyanis kicsi a teljesítménye és azonkívül ez a vetőgép nem képes a vetéssel azonos időben az indulásnál szükséges műtrágyák adagolására, továbbá a talajfertotleníto anyagok bedolgozására. Ugyanis e három műveletet a modern nagyteljesítményű vetőgépnek egy menetben kell elvégeznie. Ilyen gép az IHC típusú vetőgép, melynek öt hektár az óránkénti teljesítménye. Ezenkívül ez a vetőgép fotocelláé berendezéssel is rendelkezik. A fotocella a vezetőfülkében van elhelyezve. így a traktoros ellenőrizheti minden egyes vetősor szórását. Az agrotechnikai határidőn belüli teljesítmény 700 hektár. A másik lehetőség Nyugat-Németországból a FÄHSE típusú kukoricavetőgép behozatala, amelyet ebben az évben próbálnak ki Trnaván a kutatók. (A szerk. megjegyzése: távlatilag a kukoricatermesztő programban minden iekintethen a KGST országokból származó gépekre kell építenünk. Az importált nyugati gépeket csak kísérleti célokra használják.) A kukorica betakarítását jelenleg is a szokott gabona arató-cséplőgépek, vagyis az SZK—4-es és az E—512-es kombájnok végzik adapterekkel. Ilyen adapter típus a Magyarországról származó BRAUD, a bolgár PC 3 és kísérletképpen a CLASS típus. Ezek közül egy sem készült a kukoricacső leszedésére és leinorzsolására stb. Ezeknél a gépeknél nagyon gyakori a meghibásodás. Ez az oka a kis teljesítménynek és a nagy betakarítási veszteségnek. A betakarítási veszteség a legjobb körülményeket számítva rendszerint 8—11 százalékos. A komplex kukorica központnak feltétlenül szüksége lesz korszerű, nagyteljesítményű kukoricakombájnokra. Ezekkel a minimumra csökkenthetnénk a szemveszteséget. Tehát 1975-ig az első szakaszban, azaz 7000 hektáron és 1980-ig még ezenkívül kétszer 7000 hektáron termesztjük korszerű módon a kukoricát! Ehhez a feladathoz szakaszonként az alábbi gépierű szükséges: • öt darab Z—8011-es kerekestraktor; • tíz darab Z—14045 kerekestraktor; О tfz darab S—180 traktor. Ezek a gépek hazai gyártmányúak. A 7000 hektár kukorica agrotechnikai műveletének a végzéséhez az alábbi munkagépekre van szükségünk: ф a talaj előkészítéséhez 5 darab 56 KON—800 hazai gyártmányú gépre, melynek idényteljesítménye 1400 hektár; • a herbicidek applikálásához öt darab magyar gyártmányú KERTI TOX típusú gépre, melynek idényteljesítménye 1400 hektár; A morzsolt kukoricát ilyen kombájnnak mintegy 95 százalékra ki kell tisztítania, s a sértett magok aránya nem haladhatja meg az öt százalékot. Szóval a kombájntól elkerülő morzsolt kukorica előzetes tisztítás nélkül alkalmas legyen a szárításra. Az említetteken kívül a korszerű kombájnoktól megköveteljük az óránkénti egy hektáros teljesítményt. További követelmény, hogy nyomban utána a talajt megművelhessék. Ezeket a követelményeket megközelíti a hatsoros adapterrel felszerelt EAHR típusú kombájn. Fülkéje zajártalom tompltőval van ellátva. így megfelel a közbiztonsági és higiéniai követelményeknek. A kukoricaszár szétzúzása, leszántása még ebben az évben is gondot okoz és nagyon költséges. Ennek a munkának a tökéletes elvégzésére hazánkban kevés gondot fordítottak. Nincs olyan ekénk például, amely a kukoricaszárat szétzúzva vagy zúzás nélkül tökéletesen leszántaná. Ezt a követelményt ugyan megközelíti a Magyarországról származó LAJTA eke, azonban ennél jobb az osztrák REGENT eke. A kukoricatermesztési program realizálását három szakaszra bontva valósítjuk meg. Kiindulunk az egyes gépek teljesítőképességéből, s ebből kitűnik, hogy egy komplett kukorica gépsorozat 700 hektárnyi területre elegendő. ф vetéshez tíz darab IHC típusú vetőgépre, melynek idényteljesítménye 700 hektár; ф a betakarításhoz tíz darab nyugatnémet gyártmányú FAHR kombájnra, melynek idényteljesítménye 700 hektár; • a szántáshoz tíz darab osztrák gyártmányú REGENT ekére, melynek idényteljesítménye 700 hektár; ф a műtrágya applikálásához öt darab IFAW 50-es típusú szórógépre stb. Az elmondottakból is látható, hogy milyen komolyan vesszük a társadalmunk szempontjából fontos kukorica termesztését. Természetesen az itt felsorolt nyugati gyártmányú gépek helyett használhatnánk hazai, vagy éppen a szocialista államokból származókat is, ha lenne ilyen típusú gép. S mivel a kukoricára máris szükségünk van, így az illetékeseknek okosan meg kell oldaniuk ezt a problémát, máskülönben komolyabb gyakorlati eredményekről a kukoricatermesztésben csak filozofálni leheti SZUTTER PÄL, mérnök I s I s I N I > I 4 I s I 4 I s I \ I N I 5 * N I S I N I s I s I N 4 \N * 5 I N I s > I X I N I S I s I s I N I V I s * s I s * s I s I 4 < N I s I s I 5 I N \ !s Próbaüzemeltetés. HERKULES.:. A Zlaté Klasy-i (aranykalászi) szövetkezet udvarán egy felemás gépre figyeltem fel. Amikor csodálkozva nézegettem, Tóth Gyula, főgépesítő készségesen mondotta el az önjáró szalmafújő történetét. Már hosszabb ideje tartanak fenn baráti kapcsolatot a zlechovi (Uherské Hradišté-i járás) szövetkezet tagságával. Olykor-olykor tapasztalatszerzésre el-elruccannak hozzájuk. Nemrég Vlachy Sándor és MiCka László a főgépesítő-A szecskázó és fújódob. (A szerző felvételei.) vei együtt nézett szét az ottani gazdaságban, ahol egy újításon dolgoztak. Alaposan megnézték, jegyezgettek és amikor hazatértek, Vass Ferenc szövetkezett elnök elé álltak a kész javaslattal, aki egy kis fontolgatás után beleegyezett az átalakítási munkák elvégzésébe. Ebben a szövetkezetben Is akadt kiselejtezett SZK—3-as kombájn. Az aratásra és cséplésre szolgáló berendezéseket leszerelték róla — tehát csak az alváza maradt meg. Arra pedig az SMPu 80-as jelzésű szalmafújót szerelték. Az új gépnek kicsit fura az alakja, de a szakemberek szerint annál na— JÓ ÖTLET — HASZNOS ÚJÍTÁS gyobb a hasznossága. Mivel folyékony üzemanyagra működik, bárhol üzemeltethető., A száraz szalmát gyorsan szecskázza és megfelelő magasságba piramisokba fújja. íme egy ötletes újítás, amely bizonyosan tapasztalatszerzés alapján készült. Dicséretet érdemelnek érte azok, akik azt szövetkezetükben elkészítették. A szalma összegyűjtésében és kazalozásában két Ilyen önjáró szecskázófújógép segített. (balia) A zöldségtermesztés nagyüzemi gépesítése A zöldségnövények fogyasztása világszerte fokozódik, ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók száma évrőlévre kevesebb. Másfél évtizeddel ezelőtt a zöldségféléket teliesen emberi erővel termelték és takarították be. Ma ez már lehetetlen és erősen ráfizetéses volna. Egyetlen járható út kínálkozik: a munkák minél teljesebb gépesítése. A gépesítés ezen a területen azonban még csak gyerekcipőben jár, különösen a termésbetakarítás vonatkozásában HÁROM ALAPKÖVETELMÉNY A nagyüzemi gépesített zöldségtermesztésnek három alapkövetelménye van. Az egyik a termények egyenletes — egyidejű érésének a biztosítása. A másik a nagyhozamú, betegségellenálló fajták termesztése. A harmadik, hogy a termesztett növényekkel el kell érni a gazdaságos technológiát, vagyis a gépeknek és a fajtáknak kölcsönös összhangban kell lenniük egymással. • A borsó volt az első zöldségnövény, amelyet megpróbáltak géppel betakarítani. A tényleges gépesítés kezdetét a stabil zöldborsócséplőgép megjelenésétől számíthatjuk. Manapság először borsóaratőgéppel rendre vágják, majd közvetlenül a termőterületen elvégzik az erre a célra készített vagy átalakított kombájnnal a hüvelyek kifejtését. Más esetben a levágott borsőtöveket öszegvüjtik és beszállítják a konzervgyárban felállított borsófejtő géphez. Tavaly a Senecl Állami Gazdaságban kipróbálták az IMC/MC típusú magánjárő borsőaratőgépet, amely bevált és az Idén Szlovákiában már 7 gépet vásároltak. A magajárő aratő-fejtő gépek minden követelménynek megfelelő típusa még nem alakult ki. A „)0L FÉSÜLT ZÖLDBAB” Magyarországról behozott FBZ jelzésű zöldbabszedő gépet a Horné Túrovce-f szövetkezetben próbálták ki. A szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak erről az új gépről, amelynek a közös működési elve rendszerint az, hogy hosszú, rugalmas fogazatú szedőhengerpárral mintegy lefésüli a hüvelyeket a babtövekről. Mialatt a lefésült hüvelyeket a gép felhordó szerkezete a tisztító rostahenger felé viszi, erős ventillátor légárama fújja ki a hüvelyek közül a szárdárabokat, levélmaradványokat. A hüvelyek ezután gyűjtőtartályba vagy zsákba kerülnek. A korszerű gépek teljesítménye 1,5—2 hektár/őra, és a megtermelt hüvelyek 90—93 százalékát sérülésmentesen betakarítják. Paradicsomkombájn alkalmazásával, amelyet Magyarországról vásároltunk nagyon meggyorsítható és megkönnyíthető a termés leszedése. A gép vágószerkezete a föld felett elvágja a paradicsomtöveket és azok a kombájn felhordószalagjára esnek. Az 1972-es évben behozott géptípusoknál a gépen ülő emberek kézzel szedték le a szárról a bogyókat, az idén behozott újabb gépeknél viszont már rázőszerkezet választja le őket és hullatja a szállítószalagra. Ám az ember közreműködése még nem küszöbölhető ki teljesen, a szállítószalag mellett ülő dolgozóknak ki kell emelniük a sérült és éretlen példányokat, hogy azok ne kerülhessenek a gyöjtőtartályokba vagy a rekeszekbe. A saláta, a káposztafélék, de még a spenót szedése is megoldható a RUSTIKA típusú egysoros káposztakombájnnal. A Stupaval Efsz újító brigádja a saláta, káposzta és a spenót szedését egy állítható vágószerkezetbő! és felhordó szalagból álló géppel oldotta meg, amely a közepes teljesítményű traktor oldalára szerelhető, és a traktor erőleadó tengelyével működtethető. A gép vágószerkezetéről — két egymással szemben forgó, éles peremű tárcsalemez — a levágott termés a felhordószalagra kerül, emelv gyűjtőedénybe vagy pótkocsiba továbbítja. A kényes gyökérzöldségek betakarítására bevált az EM—011 típusú gépsor, amelyből az idén már 11 dolgozik Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben. Mint ahogy arról a zohorl és a zemnéi szövetkezetben Is meggyőződhettek a gyökérzöldségek gépi betakarítása különleges követelményeket ró a gépre. A nem azonnali felhasználásra kerülő répák ugyanis nagyon kényesek: az ütések helyén elhalások, a fej sérülésekor rothadás, esetleg kihajtás a nemkívánatos következmény. Ezért a gépeket nagy körültekintéssel kell üzemeltetni. Az utóbbi években Magyarországról behozott Exelsior és a WARI-MAN típusú gépekkel a hagyma szedését is sikerült gépesíteni. A traktor orrára szerelt négytárcsás szerkezet egyszerre négy sort forgat ki a földből. Tavaly a tomašlkovi (galantai járás) és a zemnéi (érsekújvári járás) szövetkezemen a legújabb magyar gyártmányú HBH, LKB, FINIS gépeket Is kipróbálták és beváltak. A VARIMAN, az EXELSIOR és a FINIS típusú gépek jó munkát végeztek a hagyma összegyűjtésében. Szükséges megemlíteni, hogy a gépek forgórészei egyenletesen és kíméletesen működjenek, valamint az, hogy a hagymarend folyamatos legyen. Az Idén 12 nagyüzemi zöldségtermelő gazdaság kap ezekből a gépekből Sokféle törekvés tapasztalható arra vonatkozóan, hogy a zöldségtermesztésre valamiféle univerzális termésbetakarító gépet hozzanak létre. A növények sokfélesége, a talajban vagy a talaj fölötti más-más elhelyezkedésük ezt nehezíti. Viszont elvárható, hogy néhány éven belül a zöldségtermesztést hazánkban 50 százalékra már gépesítik. ILLÉS BERTALAN