Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-24 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES Ш9. riligWHWTlit 0 szovjet társadalom ereje kimeríthetetlen forrásának nevezte L. I. Brezseiyev a szocialista munkaversenyt. Figyelemreméltó kezdeményezés fűződik a Szaratovi Vegyi Kombinát dolgozóinak nevéhez. Az ötéves terv negyedik évének elején a kombinát munkakollektívája kötelezte magát, hogy 8,4 millió rubel értékben túlteljesíti a tervet. Cikkünk is arról szól. milyen erőteljesen harcolnak a vegyészek a termelés fokozásáért. jelenleg a nép között ez a szólás járja: „A kémia nagy varázsló“. Ezzel, persze, csak egyetérteni lehet. A gigantikus acéllombikokban és retortákban végbemenő változások eredményeképpen különféle műszálakat, savakat, műtrágyát és műanyagokat kapunk ... Legszebb azonban az emberek munkája, akik irányítják ezeket a csodálatos folyamatokat és átváltozásokat — a mindennapi önfeláldozó, alkotó munka. Ez a szépség jellemzi Ny. F. Markusin műszakjának munkáját is. Az NAK-szintézis magasba nyúló „oszlopaira“ ügyelnek. Bonyolult folyamatok játszódnak le bennük, amelyeket az irányító pult műszerei pontosan rögzítenek. Nyikolaj Filippovics és munkatársai gondosan őrködnek fölöttük. — Vitya — mondja Mojszejevnek —, szabályozd az ötös hőmérsékletét! Egy perc múlva már megy a további utasítás V. Turkovnak és T. Halmikovának, hogy gyorsítsák meg a folyamatot a kilencedikben. Mindenki nyugodtan, kapkodás nélkül dolgozik. Mindenki ismeri feladatát, szinte sző szerint állandóan ismétlődő szerepét. — Igyekszünk — magyarázza Viktor Mojszejev —, hogy a műszer mutatója mindig egyenesen húzza a grafikon vonalát. Bármilyen eltérés — a termelés csökkentését jelenti. — Az utóbbi években — mondja A. G. Ovcsarov, a termelés vezetője —, komoly technikai újdonságok egész sorát vezettük be az üzemben, s ezáltal 4,5 millió rubelt takarítottunk meg. Ezenkívül a munka pontos szervezése és a paraméterek példás betartása is hozzájárul a jó eredmények eléréséhez. Markusin és munkatársai ebben is követendő példaként járnak elöl. Sokan bekapcsolódtak a vörös lobogóért vívott május elseje előtti munkaversenybe, s a győztes Markusin műszakja lett. Mi a sikerük titka? Ny. F. Markusin tanácstalanul vállat von: hogy is lehet hirtelen felsorolni mindent, amiből megszületett az első siker. A fiúk megtalálták a módját annak, hogyan nyerjenek két-liárom órát, s minden óra a termelés fokozását jelentette. Vagy más: a műszak tervének meghatározásában számoltak a paraméterek ingadozásával, s erre bizonyos tartalékokat bocsátottak. A műszerkezelők, persze, megtanulták a hőmérséklet és a katalizátorok aktivitásának fenntartását, stabilizálták a nyersanyag adagolását. A vegyész munkája természetéből adódóan kollektív munka. A szintézist két műszak végzi: az egyik kezdi és a másik folytatja. A siker tehát nemcsak az adott műszaktól függ, hanem a váltástól is. Ezért Nyikolaj Markusin számít a további műszakokban dolgozó kollektívák jó munkájára is. , — Az a célunk — mondja —, hogy mindenki egyenesben tartsa a paramétereket, teljes eröbedobással dolgozzon. és szívügyévé váljon az üzemben végzett közös munka. Meg van győződve arról, hogy az alkotó kezdeményezés és ötlet mindennap egy fokkal feljebb segíti ókét a tegnapinál. Ebben az irányban igye kéznek haladni: különféle tanfolyamokat rendeznek, kicserélik tapasztalataikat, időben közzéteszik a verseny mutatóit. S az eredmény: februártól az üzem megkétszerezte a termelést. A vegyészek mérföldes léptekkel haladnak előre. A Szaratovi Vegyi Kombinát minden részlegében folyik a szocialista munkaverseny, amely itt valóban tömeges méreteket öltött. A műhelyekben, műszakokban gyűléseket tartottak, amelyeken a dolgozók kötelezték magukat, hogy fokozzák a selyem termelését. Nem maradlak azonban csupán a szavaknál, hanem konkrét javaslatokat tettek, amelyeknek összegezése után kitűnt, hogy 200 tonna műszállal többet fognak gyártani. Figyelemreméltó a fonóüzem kezdeményezése is, ahol a kommunisták példája szerint igazi „pszichológiai munkalégknrt“ létesítettek, amikor a legnehezebb munka is örömet szerez. — Legközelebbi célunk — mondta N. Haritonova —, naponta fél tonna kitűnő minőségű műszálat gyártani. N. Haritonova a „B“ műszakban dolgozik. Barátnőivel — N. Mazlovával, V. Iljinával és T. Naumovával — együtt az aggregátorok munkájának sajátos ellenőrzését vezette be, amely segítségével nyilvántartja a gépek állapotát, gondozását, a munkahely tisztaságát és az ifjúság patronálását. A 90 hektáros gyümölcsösben a termőkarokig ért a víz. Mi lesz a víz után? Jsfrl/&>&&&& iŕS Ö>2/ íírfk I s I-----it i mm t -уц^и — A napokban — folytatja Haritonova —, megegyeztünk a „D“ műszakkal, hogy kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat. Készségesen segítünk nekik, mivel az ő műszakukba sok új fiatal munkaerő került, akik még nem rendelkeznek kellő tapasztalatokkal. A közelmúltban történt a következő eset: a „D“ műszak munkájának kezdetén az egyik aggregátoron elszakadt a szál. N. Haritonova ezt észrevette, és nyomban intézkedett: — Lányok, gyertek csak gyorsan ide! Néhány perc alatt sikerült orvosolni a bajt. s a szálak újra a maguk helyén fututtak tovább. A lányok kölcsönösen sgítik egymást, és érdeklőd nek a szomszédok munkája iránt is. Az üzemben még egy újdonság született: a lányok versenyre hívták ki a társüzemeket. Ennek rendkívül mély értelme van: a vegyészek munkaversenye végeredményben jelentős mér$ fékben hozzájárul a termelés urszá- V gos fokozásához. Az élen persze a kommunisták és - a kumszomolisták állnak, akik a kol- I lektíva negyedik részét alkotják. Sey gítenek a vegyészeknek megtalálni á helyüket a közös harcban. Nagyon jól J beváltak az egyéni tervek, amelyek ) szerint jelenleg az üzem minden második dolgozója szervezi munkáját. A Szaratovi Vegyi Kombinát vegyéái szei szívvel-lélekkel. alkotó módon j végzik munkájukat. Az előirt terveket ч szinte minden egyes részleg túltelje- I siti. Mindenütt — a műhelyekben és a brigádokban — aktívan keresik a ‘ termelés hatékonysága fokozásának megfelelő módját. N. S. Farkas Barnabással, a Maié Tr'akany-i (Kistárkányi) szövetkezet agronómusával csónakon jártuk be a földeket. Még mindig két kilométer széles a Tisza Kistárkánynál — gáttól gátig. Derékig vízben állnak az ártér szép fűzei, nyárfái, gyümölcsfái. Nem volt kellemes a látvány. Kétszáz hektár szántófödről van szó, amiben zöldborsó, búza, kukorica és zöldség volt. Ez bizony csak volt. Ezenkívül 90 hektár gyümölcsös, 20 hektár legelő és 35 hektár rét is víz alatt áll. A gyümölcsösben a termőkarok aljáig ér a víz, a termés még megmenthető volna. De hogyan permetezzék meg? Csónakról? Ez itt megvalósíthatatlan. Szigetek is állnak ki a kistárkányi víztengerből. A többi elöntött rész erdő. Majd kiderül a sorsa, ha lemegy a víz. Az agronómus azzal a szóval szállt ki a csónakból, itt valamit tenni kell. A víz apad. Ma ismét húsz centiméterrel alacsonyabb a szint. Ha így megy, öt napon belül levonul. Aztán további napok, amíg annyira megszárad, hogy géppel rá lehet menni. Addig is új vetőmagról kell gondoskodni a kipusztult 40 hektár zöld^ borsó helyére és valahogy megpermejezni a gyümölcsöst. A KÁR TÖBB MINT 3 MILLIÓ KORONA Sajnos, az ártéren odaveszett 30 hektár búza. Tavaly hatvanöt mázsás rekordtermést értek el itt átlagosan egy hektárról. Az idén Is szép termés mutatkozott rajta. Horváth Pál fökertésszel találkoztunk a töltésen. Elmondotta, hogy a 8 hektár paradicsom, 6 hektár paprika, 5 hektár uborka és az 5 hektár káposzta az idén rekordtermést Ígért. Tavaly Г millió korona bevételük volt a kertészetből, az idén másfél millió koronára számítottak. — Az ember szíve elszorul — mondotta a főkertész. — A 90 hektár gyümölcsös húsz százaléka kipusztult, 12 hektár fiatal oltványunk teljesen megsemmisült és több mint 2000 törpe almafánk szintén kipusztult. Az 5 hektárnyi nyári káposztából 50 000 koronát árultunk, a java odapusztult. Volt 5 hektár eltenni való uborkánk, már szedni akartuk, a konzervgyár jól megfizette volna. Minden, a paprikánk, a paradicsomunk és a többi zöldségfélénk kiázott. Az Állami Biztosító fizet ugyan, de a népgazdaság, kéri, hogy a földeken termeljünk. A szövetkezet elnökével Fazekas Bélával, a szövetkezeti irodában találkoztam. Az árvízről így vélekedett: — Szövetkezetünk fennállása óta már többször kiöntött a Tisza, de ilyen kárt, mint az idén, még sosem okozott. Először június 14-én jött ki a medréből, tizennégy nap után visszahúzódott. Majd július 25-én újból kiöntött. Lassan már vissza húzódik a medrébe, de a talaj annyira felázott, hogy az idén már nem tudjuk megművelni a földeket. A legelőn volt 130 darab előhasú növendéküszőnk, június 14-től az istállóban tartjuk az állatokat. Ezeket takarmányozni kell. Már mostanáig 200 000 korona értékű takarmányt etettünk az állatokkal. Hogy biztosítani tudjuk télire a jó minőségű takarmányt, a learatott gabona helyébe 50 hektárnyi napraforgót, rövid tenyészidejű silókukoricát és egyéb takarmányféléket vetünk. ILLÉS BERTALAN Nem elég kitermelni... A rapovcei (rapi — luéeneci járás] központtal tevékenykedő egyesült szövetkezet kismulyadi részlege (mint önálló szövetkezet is) mindig élenjáró volt a tejtermelésben a közép-szlovákiai kerületben. A tradíció az egyesülés után is megmaradt. Az évi 7000 literes átlagos tejtermelésű tehenük most is díjat nyert a haszonállatok Pferovon megtartott seregszemléjén. A tejtermelés további fokozása szempontjából a gazdaság vezetői a jó takarmányozás mellett fontosnak tartják a korszerű istállózást. Ebből a szempontból kiindulva a kismulyadi részlegen már építik a 380 tehenet befogadó, vaskonstrukciós tehénállást, amelyet a jelenleg legmegfelelőbb berendezéssel látnak majd el. Amint a felvételen látható, a mezőgazdasági üzem tehenei gazdag legelőben dúskálnak s így tavasz-nyáridőben nem okoz sok gondot a takarmányozás Foto: —tt— Az állattenyésztés termelésének és eredményességének növelése megköveteli az elegendő jó minőségű ta- 5 karmányt. Ez idáig kissé megfeledkeztünk a takarmányokról, több figyelmet szenteltünk a gabonaféléknek. Ennek következménye a kevésbé eredményes állattenyésztés és a meglehetősen nagy szemesfogyasztás. Nálunk részben éppen a tömegtakarmány fokozottabb termesztésével kell megoldani a gabunaprogramot. A hozamok növelésével és a tömegtakarmányok új tartósítási 1 módszereinek minőségjavító tulajdonságait kihasználva j: csökkenthetjük az állattenyésztésben a szemesek fo- 5 gyasztását. * A Nové Zámky-i járás mezőgazdasági üzemei megér-Í tették a CSKP KB plénumának a földalap jobb kihasználása érdekében hozott határozatát. Megértették a döntés fontosságát s ennek értelmében cselekszenek. A járási takarmánytermesztési konferencián elhatározták, и a lucerna jelentős részét szenázsolni fogják, egyrészé- I bői lisztet készítenek, s a termés bizonyos hányadát - zölden etetik fel. Szénát csak a növendékmarhák szá- I inára készítenek. I Miprt a szenázsolás és nem a szénakészítés mellett döntöttünk? A múltban a lucerna döntő mennyiségéből n hagyományos módon szénát készítettünk: tarlón szárítottuk, s aránylag nagy veszteségek keletkeztek, mert a levelek letöredeztek. Ez a széna 7—9 százalék emészthető nitrogénes anyagot tartalmazott. A koltai szövet kezet tavaly már szenázst készített a lucerna döntő többségéből. A szenázs 17,5 százalék emészthető nitrogénes anyagot tartalmazott. A szenázs készítés előnyei k a következők: — a betakarítási és tárolási veszteségek csökkcnlése révén jóval több tápanyagot lehel biztosítani. — csökken a kézi munka iránti igény, — a szenázsolásra szánt lucerna kaszálása után kél nappal már megtisztul a növényzet, s így két héttel hamarabb kezdődhet a következő termés fejlődése. — csökken a takarmány időjárás általi károsodásának in»« «Я «—Ml* — a szenázs egész éven át etethető mint egyösszetevőjfi takarmány, jó íze van és jól emészthető. Ezeket az előnyöket egyre többen igyekeznek kihasználni járásunkban. Erre utal. hogy 1972-ben mindössze 814 hektár lucerna termését szenázsolták a mezőgazdasági Üzemek, tavaly viszont már 1488 hektárét. Az idén 3600 hektár terméséből tervezünk szenázst készíteni. E tekintetben a koltai. beseiiovi, máiiai és komjaticei szövetkezet, valamint a Mikulási Állami Gazdaság jár az élen. A járásban megkülönböztetett figyelmet szentelünk a szárítókapacitások széualiszt készítésre történő maximális kihasználásának. A szárító berendezést a múltban a tvrdošovcei és a zentnéi szövetkezet használta ki a legtökéletesebben, a legnagyobb hiányosságok pedig a Mikulási Állami Gazdaságban voltak e tekintetben. Az idén összesen hat takarmáuyszárító üzemel a járásban. Az egész tenyészidö folyamán előre kidolgozott munkaterv szerint végzik a termés szárítását. Azok az üzemek, amelyek a szárítőkapacitás tökéletes kihasználásához nem rendelkeznek elég nyersanyaggal, együttműködési szerződést kötöttek a szomszédos mezőgazdasági üzemekkel, hogy az általuk kitermelt lucernát is megszárítják, lisztté őrlik. Bízunk abban, hogy ez a módszer heváltja a hozzá fűzött reményeket. Igen. fontos a terméshozamok állandó növelése, de ez nem minden. Nem elég kitermelni valamit, azt meg is kell becsülni, úgy kell betakarítani és tartósítani, hogy a lehető legkisebb legyen a veszteség és állataink szívesen fogyasszák, jól hasznosítsák, járásunk szép eredményeket ért el az utóbbi években a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén. Reméljük, a tümegtakarmányok termesztése és tartósítása viszonylatában is lényeges fejlődést, javulást tudunk felmutatni a jövőben — ez lenne legértéksebb sikereink egyike. MUDROCH JOZEF mérnök, a Nové Zámky-i JMI dolgozója i
