Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-17 / 33. szám

A tojáshéj minőségéről Néha előfordul, hogy a tojá­sok héja vékony, gyönge nem megfelelő. Ennek többféle oka lehet: öröklött tulajdonság, a nevelés módja, takarmányozás, Intenzív termelés, évszak, a tojó életkora stb. A különböző okok közül azonban az örökölhető­ség és a takarmányozás van a legnagyobb hatással a tojás hé­jának minőségére. A tojáshéj szilárdsága nagy­ban attól függ, mennyi ásványi anyagot — főleg meszet — tar­talmaz a napi takarmányadag. Nemrég még azt hangoztatták a szakemberek, hogy 1,8—2,1 % meszet kell tartalmaznia a tojó napi adagjának. Később már 2,2—3 °/o-ról beszéltek, de kide­rült, még ez sem elég, mert a korszerű gépesített nagyüzemi farmokon már sokkal szilár­dabb héjü tojásokat kell ter­melni, ha nem akarunk naponta túl nagy veszteséget elköny­velni. A több mint egy évtizedes kísérletezés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a korszerű nagyüzemi technológiával tar­tott, nagy energia-tartalmú kombinált takarmányokkal ete­tett nagyhozamú tojók napi ta­karmányadagjában 3 %-nál több, pontosabban 3,5—4 % mésznek kell lenni. A tapaszta­latok szerint ezzel a táppal már valóban olyan tojás termelhe­tő, amelynek minden Igényt ki­elégítő keménységű héja van. A szakemberek ugyanakkor azt is kijelentették, hogy a napi takarmányadag mésztartalma nem emelhető 4 százalék fölé, mert egyrészt a tojók számára nem elviselhető, másrészt nem gazdaságos. (— ] Bodó Imre, a kiváló tenyésztő. Tenyésztő a javából GabCikovon meglátogattam Bodó Imrét, a SZKSZ helyi szer­vezetének elnökét, aki a Dun. Streda-i (dunaszcrdahelyi) já­rás legjobb kisállattenyésztői közé tartozik. Beszélgetésünk során meg­tudtam tőle, hogy ő is, mint a többi falusi gyerek, kiskorától kezdve sokat tartózkodott az állatok között és foglalkozott velük. Az állatok iránti vonzal­ma egyre inkább erősödött, en­nek köszönhető, hogy már fia­talon szép tenyésztői sikereket ért el. Leginkább a galambok vonzották s ezek közül az ame­rikai kingeket és a prágai rö­­vidcsőrűeket tenyészti. " Nasy szeretettel foglalkozik a nyúl­­tenyésztéssel is. NvúlSIlományát bé"si fehér kékszemfi és csin­csilla nyírlak képezik. Az utóbbi időben galamb-, nyúl-, és ba­romfitenyésztésen kívül nana­­gáink és fácánok tenyésztésével is fpo'aiVozik. Gyönyörű bullá­­mns nan-ieáiokat és ezüstfácá­­nokat tenyészt. 1959-től tagja a SZKSZ szer­vezetének. 1966 ban a gaböíko­­voi (büsi) alapszervezet egyik alapítója volt. 1970-től a SZKSZ járási vezetőségének is tagja. Három éve mint pontozébirálő is szerepel. Számos kiállításon szerepel­tek állatai, amit az elismerő oklevelek és tiszteletdíjak is bizonyítanak. A jövőben állományát szeret­né bővíteni, nemesíteni, fejlesz­teni szaktudásét, a legfiatalab­­bakat is bevonni a tenyésztői munkába. Azt hiszem az elmondottak is igazolják, hogy a gaböikovoi (hősi) szervezet tagjai jói sza­vaztak, amikor 1973-ban a ki­váló tenyésztő és jé szervező képességű Bodó Imrét válasz­tották szervezetük elnökvé. További mnnkájfihoz sok si­kert kívánunk. Puha Margit о я c О A galambház berendezése ÖNITATÖK. Mint a bemutatott berendezési tárgyakról látható, azok elkészítése során a köny­­nyen kezelhetőség és tisztán­tartás érdekében a sima felüle­tekre, az egyenes vonalakra törekszünk. Ezt az irányelvet fokozottab­ban tartsuk be a galambok Ita­tóedényeinek készítésekor. Ke­rüljük a felesleges díszítéseket, az emeltszintes körkörös rácso­zásokat, mert a galambok a víz Ivása alkalmával a kihullott cseppektöl benedvesednek, és a rájuk szálló por következtében testük felülete a kórokozók melegágya lesz. Tekintve, hogy a galambok leggyakrabban az Itatóedényeket keresik fel, az ott tenyésző ragályanyagok széthurcolásának nagyobb a le­hetősége. Az 1. ábrán bemutatott auto­mata Itató zárt rendszerével, sima felületével, egyszerű kivi­telben mind a galambok, mind a tenyésztők kívánalmának minden tekintetben megfelel. Készíthető horganyzott bá­doglemezből, nitteléssel és for­rasztással, vagy alumínium le­mezből szegecseléssel és ra­gasztóanyag tömítésével. Az al­ján levő 3 tartóláb henger ala­kúra összehajtott vagy Z alakra hajlított erős bádoglemezkékből készül, 3—3 alumínium nittsze­­geccsel a fenékrészhez erő­sítve. FÜRDÖEDÉNY. A 2. ábrán látható fürdőedény a közölt méretek szerint horganyzott bádog-, vagy alumínium lemez­ből készíthető. A felső széleket 2 cm-es befelé hajló peremekre formáljuk, hogy fürdés közben a víz kifröcskölését ezáltal Is csökkentsük. A fürdetés lehetőleg a röp­dében történjen. Munkánk meg­könnyítése érdekében a fürde­tőedény magassági és szélességi méretének megfelelő — a belső talajsztnttel egybeeső — nyílá­sokat szerkesztünk a röpde kül­ső oldalán, amelyet fel- és le­csapható deszkával vagy fém­lappal zárunk el. Az így kikép­zett nyíláson toljuk — csúsztat­juk — be a fürdőtepstt, a für­dető"- Mejére. . I - - • • - ■ * • # a • I Z&txb eo Fürdőedény. A galambok hetenként egy alkalommal igénylik és nagyon szeretik a fürdővizet. 18 C fok­nál hidegebb ne legyen. A für­detést csak 20 C foknál mele­gebb napokon és akkor is a déli órákban szabad végezni, hogy napnyugtáig a tollazatuk meg­­szárltására elég idejük marad­­pon. A 6—7 cm mélységű fürdő­vizet 1—2 óráig, a fürdés ide­jére hagyjuk előttük — ügyel­ve, hogy ne Igyanak belőle — utána az edényeket kiöblítve a napon megszárítjuk. Betonból készített fürdetőme­­dencéket csak abban az esetben ajánlatos használni, ha annak a röpdén kívül vlzleeresztője van, és a medence teteje befed­hető. A téli hőnanpokban a galam­bok fürdetése szükségtelen és egészségükre is ártalmas. Csapó Zoltán ■porunkban szinte minden kiskertészkedő igyekszik visszajuttatni a talajba a ter­melés eredményességéhez szük­séges tápanyagokat. A különfé­le műtrágyákkal végzett táp­­anyagpótlás azonban nem biz­tosítja a talaj humusztartalmá­nak megfelelő szintjét, mivel a humusztartalom növeléséhez szerves trágyákra van szükség. Ezekből viszont egyre kevesebb van. A kiskertészkedők közül ke­vesen végeznek zöldtrágyázást s ez részben arra utal, hogy sokan nem- tudják — a zöldtrá­gyázás felér az istállótrágya adagolásával, sőt még néhány előnye is van azzal szemben. A zöldtrágyázás céljaira ter­mesztett keverékek vetése előtt 7—8 kg Cereritet kell kiszórni egy ár termőföldre, hogy ezzel is növeljük a zöldtrágyázás eredményességét, a növények tápanyagellátottságát. A zöld­­trágyázással növeljük a talajba juttatott tápanyagok értékét. A gyökerek rothadásakor humusz képződik a talajban, s a talaj szerkezete morzsalékossá válik. Az istállőtrágyát a talaj felső rétegébe dolgozzuk be. tehát oda, ahol példáult a gyümölcs­fáknak csak igen kevés gyöke­re található. A zöldtrágyázásra vetett növények gyökerei vi­szont esetenként 100 cm-nél is mélyebbre hatolnak be a talaj­ba és növelik annak humusz­tartalmát. Ezért azok cselek­szenek helyesen, akik — ha te­hetik — kétszer is zöldtrágyáz­nak a nyár folyamán. A zöld­trágyázásról Zöldtrágyázási célokra bor­sét, vagy zab-, borsé keveréket a legcélszerűbb vetni. A pillan­gósvirágú növények 150—160 kg zöldanyagot adnak áranként, s ezenkívül jelentős mennyisé­gű nitrogénhez juttatják a ta­lajt. Másodveteményként rep­cét, mustárt vagy facéliát (raéz­­ontéfű) lehet termeszteni e cél­ra. Egy árra 10—12 kg borsót vagy zab- vetési borsé keveré­ket, 8 kg nyári bükkönyt, vagy 10 kg zabot kell számitani ve­­sékor. Azokban a körzetekben ahol kevés a téli csapadék, a zöld­­trágyázásra szánt növényeket már ésszel vethetjük. Ilyen ese­tekben vetési borsót, nyári bük­könyt, lóbabot, rozsos őszibük­könyt, 7—8 kg őszibükkönyt és 10—12 kg rozsot ajánlatos vetni. A zöldanyagot először felap­rózzuk, azután sekélyen be­szántjuk vagy bekapáljuk a földbe. A repcét és mustért vi­rágzás előtt, a pillangósvirá­­gúakat virágzáskor, a facéliát pedig virágzás után kell bedol­gozni a talajba, vagy legalábbis amikor már a növények zöme elvirágzott. A bükkönyt és a facéliát este, vagy akkor szánt­juk le, amikor a méhek már nincsenek a „legelőn“. Hangsúlyozom, csak sekélyen szántsuk vagy kapáljuk be a zúzott zöld anyagot, mert a túl mélyre került növényzet tej­savas erjedésnek indnl és a szerves anyag további bomlása Igen jé táptalajt biztosit a kü­lönféle penészek és gombák száméra. Erre pedig azt hiszem senkinek nincs szüksége. —Sk— Szép és hasznos tevékenység A kiskert szinte minden csa­ládi ház nélkülözhetetlen tar­tozéka. Az utóbbi években nö­vekedik a kiskert-telepltés irán­ti érdeklődés. A Szlovákiai Gyümölcstermesztők és Kis­kertészkedők Szövetségének az a küldetése, hogy mind a gyü­mölcstermesztés, mind a zöld­ségfélék vagy a szőlő termesz­tése terén, a virágok és a dísz­növénynek megkedveltetésével az életkörnyezet szépítéséhez vezesse a kertészkedőket. — Hogyan érvényesülnek ezek a szempontok a Horný Bár-i (fel­bárt) klskertészek helyi szer­vezetében — kérdezem Bott Jó­zseftől, a helyi szervezet elnö­kétől. — Az a célunk, hogy kertész­­kedőinket az Ízléses kiskert ki­építésére és a lehető legjobb eredmények elérésére serkent­sük. Nagyon sok szakelőadást tartottunk és tartunk tagjaink­nak a kiskert elrendezéséről. Annak ellenére, hogy a tagok kedvelik a kertészkedést, mun­kájuk csak akkor jár sikerrel, ha legmegfelelőbb feltételeket alakítanak ki. Nálunk a telepí­tés legelterjedtebb módja a kombinált elrendezés; a kert egy része dísznövényekkel, má­sik meg haszonnövényekkel van beültetve. Igyekszünk tagjain­kat meggyőzni a gyümölcsfák nevelésének hasznosságáról. Vi­szonyaink között legjelentősebb gyümölcsnem a nyári sárgaba­rack. Tagjaink eladásra Is ter­mesztik. Szerződésünk van az Orechová Potôň-1 Zöldség- és Gyümölcsforgalmazé Vállalat­tal. Saját használatra almát, körtét termesztünk. Egyrészt, gyümölcsük hosszan tárolható, másrészt kisebb Igényeket tá­masztanak a hőmérséklettel szemben. Nyári fajtából a Sárga áttetszőt, téli fajtákból a leg­értékesebb Jonathánt, Golden Delicioust és a piros gyümöl­csű Starklngot. Előadást tartunk a vegysze­rek helyes használatáról, a tör­pefák nevelésének hasznosságá­ról. Ez azonban elég körülmé­nyes, mert a törpefák alakfák­nak való nevelése bizonyos gya­korlati tapasztalaton kívül több Időt és türelmet igényel. Szervezetünk tagjai a SZNF 30. évfordulója tiszteletére kö­telezettséget vállaltak, hogy a kiöregedett gyümölcsfákat a legnemesebb fajtákkal pótolják, a permetező gépeket megjavít­ják. A SZISZ helyi szervezetével közösen vállalták a Šulany-i kultúrház körül a parkosítást. Az Iskola környékét már rend­­behQzták, de még tovább akar­ják szépíteni. Tagjainkat igyekszünk meg­nyerni, hogy vegyenek részt gyümölcskiállltásokon. — Voltak már ilyen kiállítá­son? — Igen. Jómagam két évvel ezelőtt Nitrán vettem részt egy kiállításon, ahol Starking almá­val arany-, Jonathánnal bronz­érmet szereztem. — Mit tesznek annak érdeké­ben, hogy a szervezet még jobb eredményeket érjen el? — Nem elég csupán a ker­tészkedés szeretete. Ez a mun­ka elég időigényes, de hányán vannak, akik szabad idejüket füstös kocsmákban, poharazga­­tással töltik. Az út, amely a kis­kertben végzett munka szépsé­gének megismeréséhez vezet, különböző. Szervezetünk tizen­egy éve alakult tizennégy tag­gal. Ma ötvennégy" tagja van. A nem tagokat igyekeznek meg­győzni a kiskert szépségéről és hasznosságáról. Egyben példát Is akarnak mutatni kertjeik rendezettségével, ápoltságável. Véleményem szerint a helyi kiskertészkedők büszkék lehet­nek eddigi eredményeikre, vi­rágtól Illatos, szép környeze­tükre. S ezek az eredmények bizonyára még fokozottabb munkára serkentenek vala­mennyiünket. Bott elvtárs nemcsak formáli­san tölti be az elnöki funkciót, hanem ő maga Is lelkes (és mint a már említett arany- és bronzérem Is bizonyítja) sike­res kiskertészkedő. Nem tudok addig elbúcsúzni tőle, amíg végig nem járom a kertjét. Az előszobában nyíló üde virágokat Is megcsodálom. A kertben a pompázó rózsák­ban, a jól ápolt, egészséges gyümölcsfákban, az üde zöld pázsitban gyönyörködöm. Amer­re csak tekintek, mindenütt nyílik, zöldell valami, ami nyu­galmat, békét, szépséget sugá­roz felém, minden azt mutatja, tapasztalt szakember varázsolta széppé környezetét. Nagy Teréz Krizantém­termesztők­nek A krizantémtermesztőnek — ha azt akarja, hogy mun­káját siker koronázza — feltétlenül tudnia kell, hogy a krizantém ... ... nem tűri a friss Istál­lőtrágyát, ... jé táperőben levő, vagy Jól érett lstállétrágyával trágyázott nehezebb talajt igényel, ... fejlődése során kellő mennyiségű nedvességet és folyékony trágyával (erjesz­tett oldott galamb- vagy ba­­romfiürülék) végzett táp­­anyagpétlást követel, ... fejtrágyázásra kombi­nált műtrágyákat (Cererit, Sfinx) vagy Herbasin 1 spe­ciális tápkészítményt lehet alkalmazni, ... fejtrágyázását mind­addig rendszeresn kell vé­gezni, amíg nem észleljük a bimbó színét, ... alsó leveleit a hosszan­tartó esőzések után el kell távolítani, mert ezeket tá­madják meg leghamarább a betegségek és a férgek, ... az alsó levelek eltávo­lítása után több levegőhöz Jut a növényzet s egyben csökken a gombabetegségek előfordulásának lehetősége, ... az eltávolított levele­ket nem szabad elszórni az ágyáson, nem szabad kom­­posztkészítésre felhasználni, hanem azonnal el kell éget­ni, ... legveszedelmesebb kár­tevők a férgek és a tetvek; ellenük Arafosfotionnal, Fos­­fotionnal stb. permetezünk, ... a gombás betegségek ellen Novozlr 50, a penész kártétele ellen pedig Heryl 80 készítménnyel kell véde­kezni, ... az erősen növekvő faj­tákat kötözni kell, hogy az esők vagy az erősebb szelek ki ne fordítsák, ... a nagy virágot hozó fajtákat vissza kell csípni: egy növényen 1—3 hajtást, egy-egy hajtás végén pedig csak egy bimbót érdemes meghagyni. Mrvová T.

Next

/
Thumbnails
Contents