Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-17 / 33. szám

A karfiol vízigénye A káposztafélékből a kar­fiol a legigényesebb a talaj­­nedvességre és a levegő nagy relatív páratartalmára. Különösen a tavaszi és nyári termesztéskor kell nagy gon­dot fordítani az öntözésre. Az őszi termesztésre szánt palánták nevelésekor sem. szabad elhanyagolni az ön­tözést! Ha a fejlődés idején nem áll elegendő nedvesség a nö­vények rendelkezésére, ak­kor a rózsa kiesi marad, gyorsan barnul és idő előtt magba fut. A levegő szüksé­ges relatív páratartalmának biztosítása érdekében — fő­leg nyáron — ajánlatos in­kább kisebb adagokkal, de gyakrabban öntözni. A gya­korlatban az a módszer vált be legjobban, melynek so­rán 2—4 alkalommal na­gyobb adagokkal (május­­július folyamán havonta 30—40 mm) öntöznek, majd száraz időjárás esetén két­­háromnaponként frissítő ön­tözést (4—8 mm) alkalmaz­nak. Kép és szöveg: —bor— GYÜMÖLCSÖSÖK TÁPANYAG­SZÜKSÉGLETE A tápanyagszükséglet megállapítására a talaj­­vizsgálat, a vizuális diag­nosztika, a növény egyes szerveiben levő tápanya­gok közötti összefüggés, a növekedési és repro­duktív Jelenségek és leg­újabban a fiziológiai és biokémiai mutatók meg­állapítása szolgál. Az ed­digi tapasztalatok szerint a gyümölcsösök csaknem kétszer annyi tápanya­got igényelnek, mint az ugyanolyan területű ga­bona. Tagsági alapjuk nagyobb is lehetne A Rimavská Sobota-i (rima­­szombati) járásban a Kisker­­tészkedők' és Gyümölcstermesz­tők Szlovákiai Szövetségének 17 alapszervezete működik, kb. 1200 taggal. Még igen sok köz­ségben egyáltalán nincs szerve­zetük és így további 50 alapszer­vezet létesítésére van lehetősé­gük. De már a meglevő szerve­zettség is szép eredménynek számít, amit elsősorban annak köszönhetnek, hogy igen jó kapcsolatot építettek ki a helyi nemzeti bizottságokkal, vala­mint annak, hogy ez egyes köz­ségekben, ahol az alapszerveze­tek már megalakultak, elegen­dő olyan kihasználatlan földte­rület akad, amit a kiskertész­­ketfök rendelkezésére bocsát­hatnak. A járási szervezet munkájáról GAMBOŠ PÉTERREL, a szövet­ség járási titkárával beszélget­ve megtudtuk: legfőbb felada­tukat abban látják, hogy segít­séget nyújtsanak tagságuknak a kártevők elleni sikeres küz­delemben. Ezért állandó tanács­adó szolgálatot rendszeresítet­tek, amelynek keretében egy­részt a kártevők elleni védeke­zés módszereiről, másrészt a nagyobb hozamot és hasznot biztosító fajtákról, valamint egyes szakkérdésekről tájékoz­tatják az érdeklődőket, illetve egyéb szakmai jellegű tanácsot adnak. A tagok számára az előzetes megrendelések alapján beszer­zik a szükséges facsemetéket, ültetőanyagokat, dugványokat. Amikor a tagok'eljönnek átven­ni a megrendelt facsemetéket, felvilágosítják őket arról, mi­lyen az illető fajta talajigénye, hogyan kell elültetni, milyen kártevők ellen hogyan kell vé­dekezni. Tehát a legfontosabb alapismeretekkel és tudniva­lókkal. vértezik fel őket. Sok községben az elhanya­golt, nem művelt területeken közös kerteket létesítenek. A szövetség tagjainak e kertek­ben négy-négy ár nagyságú földterületet adnak megműve­lésre. Ez Igen hasznosnak blzo: nyúlt, mivel így a bérházak lakói, akiknek nincs lakásuk mellett kert, szabad idejükben a friss levegőn kertészkedhet­nek és hét végén egész család­jukkal kimehetnek üdülni. En­nek egészségügyi és nevelő ha­tása van amellett, hogy bizo­nyos értékek, saját fogyasztás­ra élegendő gyümölcs és zöld­ség kitermelését Is lehetővé teszi. Amint azt GamboS elvtárs el­mondotta, járásuk — amely ki­váló gyümölcstermesztői ha­gyományokra tekinthet vissza — jelenleg ebből a szempontból nagyon lemaradt. A gyümölcs­­termesztést az utóbbi esztendők során elhanyagolták. Hogy a régi hagyományokat felújítsák és a gyümölcstermesztést na­gyobb mértékben propagálják, az elmúlt évben a kiskertészke­­dők terményeiből nagy sikerű kiállítást rendeztek. Itt helyet kaptak a tagság által termesz­tett gyümölcsök, zöldségfélék és virágok. A Mezőgazdasági és Élelmzeésügyi Minisztérium szakembereinek véleménye sze­rint, ez a közelmúltban rende­zett ilyen jellegű kiállítások között a legjobbak egyike volt Szlovákiában. A 411 kiállított termény között a kiskertekben termesztett egyes szőlőfajták is megfelelő helyet kaptak. A kiállítás krónikájában olvasha­tó bejegyzések legtöbbje nagyra értékelte ezt az akciót és a kö­vetkező évekre nézve ajánlotta ilyen kiállítások megrendezé­sét. A járási szervek is meg­elégedésüknek adtak kifejezést és további munkájukban hatha­c7ERVEZETt ygaa hti] tós támogatásukról biztosítot­ták a kiskertészkedők és gyü­mölcstermesztők járási szerve­zetét. — Ez a siker késztetett arra, hogy egy járási elosztó helyet létesítsünk a szövetség járási titkársága mellett — mondotta GamboS elvtárs — ahol a ta­gok, a kiskertészkedők a leg­szükségesebb kellékeket, vegy­szereket, permetanyagokat stb. beszerezhetik. A vásárlás alkal­mával létesített személyes kap­csolatot arra használjuk ki, hogy a tagokat tájékoztatjuk a pilla­natnyilag legszükségesebb nö­vényvédelmi intézkedésekről, valamint a szervezeti élet kér­déseiről, s egyúttal tagtobor­zást végzünk, valamint népsze­rűsítjük szövetségünket. A beszélgetés során továbbá megtudtuk azt is, hogy a járási titkárság a tagok terményfe­leslegének értékesítésében is Igyekszik segítséget nyújtani. Tavaly az egyik termelő beje­lentette, hogy 24 mázsa jó mi­nőségű jonathán almája van és sem községében, sem a közeli környéken nem tudja értékesí­teni. Erre Rimavská Sobotában egy helyiséget, egy garázst biz­tosítottak számára, ahol almá­ját lerakhatta és innen két nap alatt elkelt a 24 mázsa alma. Otthon ezt a mennyiséget se­­hogysem tudta volna értékesí­teni. Egy másik hasonló példát is említett GamboS elvtárs. Az egyik évben gazdag, volt az őszibarack termés. A felvásárló vállalat csupán a szerződésben lekötött mennyiséget vette át, a többletet azonban már nem. Vagy két vagon fennmaradt őszibarackról volt szó. Az érin­tett tagok a szövetség járási titkárságához fordultak segít­ségért. A titkárság Ostravára telefonált: megkérdezték, hogy az ottani dolgozók, bányászok számára nincs-e szükség friss őszibarackra? Már másnap te­herautók érkeztek Ostraváról és minden felvásárolható őszi­barackot átvettek. így segítik tagjaikat az értékesítésben s egyúttal hozzájárulnak ahhoz, hogy a kiskertekben kitermelt gyümölcs mihamarább eljusson a fogyasztókhoz. Elosztó és kereskedelmi köz­pontjuk jól működik, viszont szerintük hiba az, hogy a vegy­szereket csupán nagykereske­delmi csomagolásban szerezhe­tik be. Például a Metationt, amely kiváló növényvédőszer, csupán 1 literes üvegekben áru­sítják. Ha a termelőnek mond­juk 3—4 fája van, akkor is kénytelen 1 liter Metationt ven­ni 66 koronáért, viszont az egész mennyiséget nem tudja felhasználni, s így a szer meg­maradt része kárbavész. Néze­tük szerint kisebb adagokban, kisebb csomagolásban is kelle­ne a keresett és leggyakrabban vásárolt növényvédő szereket forgalomba hozni. Néhány alapszervezetük igen aktív tevékenységet fejt ki. Pél­dául a lehotai kiskertész szer­vezetben az elnök kezdeménye­zésére közösen veszik a nö­vényvédő vegyszereket és más permetanyagokat. A helyi nem­zeti bizottsággal karöltve a per­metezést úgy szervezik meg, hogy nemcsak a tagok fáit, ha­nem azokét is bepermetezik az illetők költségére, akik ezt nem rendelték meg. Ugyanígy a bur­gonya permetezését Is kötele­zővé tették és így eredménye­sen meggátolják a kártevők el­szaporodását. Az idén Despi­­rollal permeteztek a burgonya­­bogár ellen. Ugyancsak ebben az alapszervezetben megalakí­tották a fiatal kertészkedők klubját, amelynek keretében a tanulóifjúság szakmai érdeklő­dését igyekeznek felkelteni a kertészkedés iránt. Szakelőadá­sokat rendeznek és lehetővé teszik a fiatalok számára a gyakorlati kertészkedést is. A jövőre vonatkozólag a kis­kertészkedők és gyümölcster­mesztők szövetségének járási titkársága tervbe vette a külön­féle szakmai előadások megren­dezését, különösen a téli hóna­pokban. Az eddiginél szorosabb kapcsolatot akarnak kiépíteni a Méhész Szövetséggel, mivel sok tagjuk egyúttal méhészettel is foglalkozik és egyébként is több téren egymásra vannak utalva. A többi érdekszövetség­gel szorosabb együttműködés­ben igyekeznek a jövőben tevé­kenységüket Javítani, tagsági alapjukat és alapszervezeteik hálózatát . a Járásban tovább bővíteni. (obenau) Harminc éve szorgalmas tenyésztő Nágl Feri bácsi a Bratislava I. körzetben működő kisállat­tenyésztők szervezetének tagja. Mindig szerette az állatokat, fő­leg a galambokat és a nyula­­kat — vallja magáról. Amikor a helyi szervezet tagja lett, rendszeresen eljárt a gyűlések­re, a szakelőadásokra. Gyakran látogatott kiállításokat. A szebb nél szebb galambokat látva, el­határozta, ő is fajtatiszta dísz­galambokat fog tenyészteni. Így lett belőle tapasztalt, több­szörösen kitüntetett, kiváló te­nyésztő. 1954-ben egy kiállítá­son morva strasszerjeivel első helyezést ért el. Később faj­tiszta nyulakat is kezdett te­nyészteni, például a német tar­ka nyulat stb., amiért 1966-ban, továbbá a galambokért elnyerte a legjobb tenyésztőnek járó dí­jat. Rendszeresen olvas szak­könyveket, növeli tudását. Na­gyon ügyel arra, hogy állatállo­mány mindig fajtatiszta le­gyen. jelenleg is fajtatiszta dísz­galambok, házinyulak, és tyú­kok képezik állatállományát. Tyúkfajtából nagyon szereti az amerikai rodejlendeket (rhode izlandot), mert egyaránt hasz­nos húsra és toiásra is. К íaita jenntartásáhot a csirkéket ar. Horkoviö Gábrieltől, a helyi szervezet egyik tagjától vásá rolja. Azt is elmondja, hogy egyik ismerőse mostanában járt az -NDK-ban. Onnan hozott két fajtiszta német tarka apaálla-. tot, egyiket az ö részére. Ennek nagyon örül, mert így felfrissít­heti nyúlállományát is, amivel hozzájárul az egészséges, tisz­tavérű állomány szaporításához. Azt Is megtudom, hogy Feri bácsi állatai iránt nagy az ér­deklődés, annak ellenére, hogy állománya nem nagy. Kimon­dottan csak saját fogyasztásra tartja az állatokat. Eladni csak közelebbi Ismerősöknek, roko­noknak szokott. Növendék nyu­lakat ad el, mivel ennek a húsa fogyasztásra a legfinomabb. Nem beszélve arról, hogy ma már tudjuk, sokkal egészsége­sebb a diétás húsok fogyasztá­sa (galamb, nyúl, csirke), mint a zsírosaké. — Feri bácsi csodálkozom, hogy ilyen szép állatokat tart. Mi annak az oka, hogy mégis ilyen kicsi az állatállománya? — Elsősorban az, hogy szer­vezetünk tagjainak többsége csak saját fogyasztásra, vagy pedig díszállatként (galamb, fá­­tán stb.) kedvtelésből tartja a kisállatokat. Szervezetünk tag­jai nem tudják hova eladni a nagyobb mennyiséget, mint a­­hogy azt a Dun. Streda-i járás­ban tehetik. Saját használatra meg nem kell sok. Szervezetünk minden évben rendez egy kiállí­tást. Ezen a kiállításon minden tag köteles valamivel részt venni. Nágl Feri bácsi ma már nyug­díjas. Harminc éve tagja a helyi' szervezetnek. Gyermekként tud örülni a jó eredményeknek, szí­vesen segt a fiataloknak, szak­tanácsokkal látja el azokat, akik erre megkérik őt. Ezt az Is bizonyítja, hogy harmincéves tagsági évfordulója alkalmával ebben az évben oklevelet ka­pott. Nagy T. tevékenységéről az baromfi, galamb, egzotikus madár, vagy kanári, lábgyűrűz­ni kell. E gyűrűket minden év­ben a helyi szervezeten kérész A haszon­­galambok takarmányo­zása A takarmányozás legfon­tosabb szempontjai: — a galambok takarmá­nya pár hónapja tárolt ga­bonamagvakból, hüvelyesek­ből és kisebb mennyiségű olajos magvakból álljon. Ezek különböző gombáktól, mérgező gyommagvaktól, romlott szemektől és mér­gező vegyszerektől (csává­zott magvaktól) mentesek legyenek; — a vitamin- és ásványl­­anyag-kiegészítést dercés takarmányban biztosítsuk; — a galambok eltérő arányban igénylik a külön­böző eleségféléket nyugalmi időszakban és az intenzív költés idején. Nyugalmi idő­ben (télen) az állatok foko­zott energiaigénye nagyobb szénhidráttartalmú takar­mányokkal fedezhető. Köl­téskor viszont a fiókáknak fehérjékben gazdagabb ele­­ségre van szükségük. Költő állományoknak a következő magféleségek ete­tése ajánlható: nyugalmi időszakban 50—80 százalék kukorica, 30 százalék gabo­namag (búza, árpa), 20—10 százalék hüvelyes mag (bor­só, bükköny). Tenyészidény­­ben 30 százalék kukorica, líöltés, nevelés idején 5—10 százalék olajos mag (len­cse, len), 35—20 százalék gabonamag (búza, árpa), 30—40 százalék hüvelyes mag (borsó, bükköny). Az ásványianyag- és vita­minellátás miatt a napi ösz­­szes szükségletük 25—30 százaléka száraz daraként etethető, amihez 1,5 száza­lék ásványianyag- és 2 szá­zalék vitaminpremixet kell bekeverni (csirkék részére készült premixek). A tenyésznövendékek vá­lasztás utáni etetése. A fész­ket elhagyó tenyésznövendé­­keket ajánlatos a költő állo­mánytól elválasztani. így nem zavarhatják a költő pó­rokat és nem eshetnek ál­dozatul a verekedő termé­szetű hímeknek. A tenyész­növendékek utónevelésére bármilyen száraz mikroklí­­májú épület vagy épületrész megfelel. Eleségük tenyész­tésbevételig 50 százalék ku­koricából és gabonamagvak­ból, valamint 50 százalék hüvelyes magból álljon. —blm— A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége 1985-ig dolgozta ki távlati fejlődésének tervét, amelyet egy évvel ezelőtt a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának kollé­giuma jóváhagyott. Ez a terv szervezetünk életének vala­mennyi szakaszát érinti. A szövetség önkéntes, társa­dalmi érdekszervezet, s ez a tény meghatározza feladatát is szocialista társadalmunkban, mint a Szlovák Szocialista Köz­társaság Nemzeti Frontja kere­tén belül működő szervezetnek. Szövetségünk Központi Bizott­sága módszertanilag, eszmei- és szakmai szempontból irányítja a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének valamennyi Já­rási bizottságát, amelyek hatás­köre a járási nemzeti bizottsá­gok hatáskörével esik egybe. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában a Szlovákiai Kísállattenyésztők Szövetségének annyi járási bi­zottsága van, amennyi a járási nemzeti bizottságok száma. Járási bizottságaink saját ha­táskörükön belül irányítják a helyi szervezetek munkáját. A járási bizottságon keresztül juttattuk el a helyi szervezetek­nek a takarmányt, melyet a központi alapból a Szlovák Szo­cialista Köztársaság Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma juttat nekünk. Előző­leg jóváhagyott terv szerint, amelyet az állatállomány nagy­sága szerint állítunk össze. Ezért szervezetünk tagja csak két tisztavérő kecskére, kát faj­tiszta juhra, hat fajtatiszta házi­nyúlra, tisztavérű, tetovált, törzskönyvezett állatokra kap­hat takarmányt. A baromfiak számára az úgynevezett ha­szontenyészetekben csak tíz tyúkra, szaporító tenyészetek­ben tizenöt, fajtiszta tenyésze­tekben tizenöt tyúkra kaphat­nak takarmányt. Ezenkívül ta­karmányt adunk pulykák, gyöngytyúkok, kisfajta tyúkok, továbbá libák és kacsák ré­szére. Nem szeretném részletezni itt az egyes állatokra Jutó takar­mányadagokat helyszűke miatt. Csak a baromfit említem meg s azt hogy az úgynevezett ha­szontenyészetekben évente öt kilogramm takarmány jut egy darabra, a szaporító tenyésze­tekben tíz kilogramm, fajtiszta tenyészetekben tizenöt kilo­gramm és a nemesítő tenyésze­tekben húsz kilogramm. Törpe­tyúkokra darabonként három kilogramm takarmány jut éven­te. Szövetségünk központi bizott­sága llymódon igyekszik ráve­zetni a tenyésztőket arra, hogy érdekköri tevékenységükön be­lül az állattenyésztés maga­sabb formáival is, tehát a ne­mesítéssel is foglalkozzanak. Ezt nemcsak szövetségünk alapszabályzata írja elő, hanem az említett fejlesztési távlati terv is, amelyben tagjaink ne­mesítő munkáját hangsúlyozzák ki valamennyi szakaszon. Épp ezért a tenyészállatokat, legyen tül juttatjuk el tagjainkhoz. A helyi szervezet tagjai évi tagdíjat fizetnek, amelynek -ma­gasságát mindig az évzáró gyű­lés állapítja meg. A helyi szer­vezetek minden tagért a köz­ponti pénztárba húsz koronát fizetnek. Ebből tíz korona egy­­egy tagért minden járásban az illetékes járási bizottság tevé­kenységére jut. A házinyúl-tenyésztők te­­nyészállományuk fölöslegét el­adhatják. Ezek felvásárlását a nitrai Branko közös szövetke­zeti vállalat végzi, amely a fel­vásárolt házinyulakat feldol­gozza és exportálja. A Szlovákiai Kisállatenyész­­tők Szövetségének már említett távlati terve elsősorban a tisz­­tavérö állatok tenyésztésére he­lyezi a fősúlyt. Szövetségünk épp ezért szorosan együttműkö­dik a Szlovák Szocialista Köz­társaság állami nemesítő válla­latainak vezérigazgatóságával, s együttműködés alapján a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége kezességet vállalt hatvan tisztavérű baromfifajta megőrzésére. Ebből a célból a szövetség három baromfineme­sítő állomást létesít, amelyek­nek feladata a nemesített fajták megőrzése, és különféle barom­fifajták újranemesítése lesz. A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége ezzel a tevé­kenységével szocialista társa­dalmunk fejlesztéséhez kíván hozzájárulni. Štefan Maar

Next

/
Thumbnails
Contents