Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-17 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. augusztus if, ЯЕШШ1 шшн ATO A Závadai Haladás egyesül! Efsz valóságos óriás gazdaságnak számít hazai viszonyok között. Az utóbbi években végrehajtott egyesítések után ma 13 község kisebb-nagyobb szövet­kezeteit tömöríti egy gazdasági egy­ségbe. A Haladás összesen mintegy 7000 hektár mezőgazdasági földet mondhat magáénak. Ez már valami, csak kár, hogy ekkora területből mindössze 2900 hektár alkalmas szán­tóföldi növénytermesztésre. További közel 900 hektáron réti növényzet díszük, a határ többi része legelő: nem a legjobb, de nem is a legrosz­­szabb. A gazdaság vezetőinek sok bosszúságot okoz, hogy a legjobb föl­dek — mintegy 700 hektár — alig használhatók, mert az Ipoly folyó évente hatalmába keríti őket. Itt sok a víz, a határ más részén meg víz­hiányban szenvednek a növények. Ezért a jövőben két víztárolót szeret­nének létrehozni, hogy legalább 800 hektárnyi termőterületet öntözhesse­nek. Egyébként teljesen ki vannak té­ve az időjárás kénye-kedvének. Zóvadai látogatásunk alkalmával Kanét július mérnökkel, a szövetke­zet elnökével és Chlepüok Milán mér­nökkel, a gazdaság ökonómusával be­szélgettünk. Elsősorban az iránt ér­deklődtünk, hogyan teljesítették az állattenyésztés félévi termelési és el-­­adási tervét. Természetesen szóba ke­rült más, például az is, milyen hatás­sal van a szocialista munkaverseny a gazdaság tevékenységének eredmé­nyességére. A többi között megtudtuk, hogy a nagygazdaság az első hat hónapban 3054 szarvasmarhát, 3400 darab ser­tést, 2100 darab juhot, többezer hízó­libát és brojler csirkét tartott. A fe­jősök száma 1200 volt, anyasertésből pedig 400 darabot tartottak nyilván hat hónap átlagában. Hasznosság tekintetében nincs mire panaszkodniuk. A tehenek múlt évi egyedenkénti átlagtejelékenvsége 3327 liter volt. Erre az évre 3350 literes átlagot irányoztak elő, s a hatodik hónap végén 1578 litert mutattak ki. A félév végéig 1 millió 461 ezer liter tejet értékesítettek s ezzel 113,3 szá­zalékra teljesítették ez irányú célki­tűzéseiket. A hústermelésben is szép ered­ményt értek el, s így félévi eladási kötelezettségeiknek nemcsak hogy eleget tettek, hanem némileg túl is szárnyalták a kitűzött irányszámokat. Persze ez csak a marha- és sertés­húsra vonatkozik, mert a baromfihúst illetőleg adósai maradtak társadal­munknak. Mentségükre szolgál, hogv nem a saját hibájukból; az egyik ok az volt, hogy nem kaptak elég hízó­állatot. Egyszeri beállítással például 20 ezer ludat tudnának hizlalni, de csak 12 ezer darabot sikerült besze­rezniük, s még azt is csak három hét­tel az optimális vágósúly elérése után volt hajlandó átvenni tőlük a feldolgozó üzem. tgy az első félévben lényegében csak a brojler csirkéket tudták értékesíteni. A felvásárlás kö­rüli problémák megnehezítették a szövetkezet helyzetét, mivel így há­rom héttel eltolódott az újratelepítés, nem beszélve arról, hogy a tovább­­tartás jelentősen megnövelte a ter­melési költségeket is. Ha az állattenyésztés félévi ered­ményeiről beszélünk, azt is meg kell említenünk, hogy a hízómarhák átla­gos napi súlygyarapodása 0.95 kg volt, a sertések pedig naponta és egyeden­ként átlagosan 58 dekával lettek ne­hezebbek. Hat hónap alatt átlagosan 8.5 malacot választottak el egy kocá­tól. Eredményes volt a juhtenyészté­sük is, hiszen juhsajtból a tervezett 75 mázsa helyett 130 mázsát, gyapjú­ból pedig 23 helyett 28 mázsát produ­káltak. Az állattenyésztés távlati fej­lesztési terve szerint egyébként a juhállomány növelésével is számolnak az elkövetkező időszakban. A kiváló termelési eredményeknek köszönhető, hogy a pénzügyi tervet is sikerült teljesíteni. A mezőgazda­­sági nyerstermelés értéke 24 millió 397 ezer korona (ez 103,2 százalékos tervteljesítés), a mezőgazdasági piaci termelés értéke pedig 9 millió 475 ezer korona (100,7 százalék) volt. A teljesítmények összértéke 27 millió 222 ezer koronát képviselt. Az anyagi és egyéb költségek tervezett értékét ugyanakkor csak 94 százalékra merí­tették ki az első félévben. A nagy gazdaságnak 930 állandó dolgozója van. Kétségtelen, hogy a vezetők szaktudásán és hozzáértésén kívül az ő szorgalmas és becsületes munkájuk is nagyban hozzájárult az említett eredmények, eléréséhez. A Haladásban egyre hatalmasabb méreteket ölt a mind inkább kibonta­kozó szocialista munkaverseny és bri­gádmozgalom. Szinte minden gazda­sági részlegen van már jól működő szocialista munkabrigád vagy a meg­tisztelő cím elnyeréséért versenyző munkaközösség. A legjobb dolgozók közül talán Knocha ján sertésgondo­zót kell első helyen megemlíteni. Összesen 40 anyasertést gondoz, s nem is akárhogyan. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a múlt évben átlagosan 21 malacot választott el egv kocától. Szorgalmas, odaadó munkájáért már kitüntetésben is részesült. A munka­­közösségek közül a fiatal gépjavítók ifjabb Kadanec Ján vezette szocialista munkabrigádja a legeredményesebb. Szép eredményeket ér el az a szocia­lista munkabrigád címért versengő nyolc tagú munkacsoport is, amely­nek vezetője Valachová Anna fejönő. Munkatársaival együtt 100 tehenet gondoznak a Slovenské Klačany-i far­mon és a múlt évben 3890 liter átla­gos tejhasznosságot értek el a gond­jaikra bízott fejősöknél. A Dolná Stre­hová-! részlegen is bekapcsolódtak a fejőnők és az ifjú gépjavítók a szo­cialista munkabrigád cím elnyeréséért folytatott nemes versengésbe. Első eredményeik azt mutatják, nem csu­pán a forma kedvéért léptek erre az útra, hanem komolyan veszik a mun­kaversenyt és minden tudásukkal a jobb eredmények elérését szorgalmaz­zák. — A szocialista versenymozgalom­nak igen pozitív hatása van a terme­lési eredmények javulására — mon­dotta a többi között Chlepöok mér­nök. — Ha valaki belelapoz a tavalyi és az idei félévi kimutatásokba, meg­állapíthatja, hogy csaknem minden termelési ágazatban jelentősen javul­tak az eredménymutatók. Mindemel­lett természetesen javult a munkaidő kihasználása, megszilárdult a munka­­fegyelem stb. A korábbi gazdasági egységek egyik legfájóbb problémája a túlzott szemesfogyasztás volt. Az egyesült szövetkezet viszonylatában már e téren is sikerült jelentős javu­lást eszközölnünk. Ennél a pontnál talán álljunk meg egy pillanatra, hiszen ismeretes, hogv országszerte a szemestakarmányok jobb, gazdaságosabb kihasználását szorgalmazzuk, egyelőre nem sok si­kerrel. A závadai szövetkezetben az idén egy kg sertéshúst például: 3,18 ke szemestakarmány felhasználásával állítanak elő. Tavaly csaknem egy ki­lóval több keverékre volt szükségük egy kiló súlygyarapodás eléréséhez. Hogyan sikerült csökkenteniük a fo­gyasztást? A zvolení húsfeldolgozó üzemtől rendszeresen vásárolnak hús­ipari melléktermékeket és hulladéko­kat, s ezzel pótolják az abrak egy részét. Egy liter tejet 0,31 kg abrak­kal termelnek, a brojler csirkék és hidak pedig 2,80 kg szemes keveréket igényelnek 1 kg súlygyarapodáshoz. Az üzemgazdász számítása szerint az idén átlagosan 20 százalékkal keve­sebb szemest használnak fel egy kg hús előállításához. A závadai egyesült szövetkezet ál­­lattenvésztésérői alkotott kép teljes­sége érdekében azt is el kell monda­ni, hogy a gazdasági épületeknek mintegy 70 százaléka már régen „megérett“ a lebontásra. Az épületek, istállók többsége annvira elavult, el­használódott, hogy felújításukról, kor­szerűsítésükről szó sem lehet. Az ál­lattenyésztés belüzemi szakosítását már kidolgozták s most a tervnek megfelelően új. korszerű istállókat, sőt több száz férőhelyes állatfarmo­­kat építenek. Az elképzelések szerint 1985-ben 1800 darab tehenet fognak tartani, s ezek három korszerű far­mon lesznek elhelyezve. Dolná Stre­­hován 300. Horná Sstrehován pedig 200 feiős már korszerű istállókban van elhelyezve. Závadán most énül egy 600 férőhe­lyes korszerű tehénfarm. amely a ki­látások szerint jövőre kezdi meg üze­melését. Az elkövetkező időszakban még sok új gazdasági épületet kell tető alá hoznia a nagygazdaságnak, hogy a kor követelményeinek megfe­lelő feltételek között folytathassák a termelést, eredményesebbé, s nem utolsó sorban könnyebbé tehessék az állattenyésztésben dn*eozók munkáját. Kádek Gábor Ejnye, ejnye...! A közép-szlovákiai kerületben járva örömmel nyugtáz­tuk, hogy a mezőgazdasági üzemek gondosan felkészül­tek az idei gabonabetakarításra, s így nem okozott na­gyobb problémát az időjárás szeszélyeskedése. Annak is megörültünk, hogy például a járás déli fekvésű mező­­gazdasági üzemeiben ismét gazdagon fizet a gabona az egészévi fáradozásért. Persze nem csupa'öröm egy Ilyen utazás, riportút. Sajnos, de szólnom kell arról, hogy láttunk olyan gabo­nákat is, amelyeket tulajdonképpen alig láttunk. Ne nevessenek kérem, nincs ebben semmi kacifántos és nevetni való. Szerintem inkább sírni lehetne azon, hogy egyes helyeken ,még mindig nem fordítanak kellő gondot a vetések gyomtalanítására, a növényzet tisztán tartá­sára. Vajon miért nem, hisz a nyugat-szlovákiai kerület­ben csak elvétve látni gyomokat a gabonatáblákon. A közép-szlovákiai kerület déli részén nem lehetne elérni ugyanezt? A mellékelt felvétel a lučeneci járásban készült. Ahogv elhagytuk Veľká nad Ipl'om-ot, előbb jobb, majd balkéz felöl tárult elénk egy-egy gyomtengernek tűnő gabona­tábla. Megörökítettük az ütőkor számára (a kép közepén húzódó világos sáv jelzi a gabona magasságát), hátha nem látunk már többé ilyen földeket. Megvallom, egy cseppet sem fájna utánuk a szivem!-8 i 1 Kép és szöveg: —bor— Ijy könnyebb — Januárban egyesült a slkeničkai (kisgyarmatl), blňal Jbényl) és pavlovát jpáldi) szövetkezet. A közös gazdaság 3500 hektár földterü­leten gazdálkodik. Jónás Józseftől, az egyesített szövetkezet elnökétől az eredmények­ről és a kitűzőt tervekről érdeklődtem. Amint elmondotta, elsősorban az állattenyésztés területén mutatkozott javulás. Fokozatosan össz­pontosítják az állatállományt is. Fő figyelmük a szarvasmarhatenyé­szetre irányul. Szeretnék túlszárnyalni a tehenenkénti 3000 literes évi fcjési átlagot. A tehénállományt fokozatosan Bényben és Kls­­gyarmaton összpontosítják. Kisgyarmaton sikerült elérni a napi 8.6 literes fejési átlagot, ami már megfelel a terv által előirányzott mennyiségnek. A szövetkezet a gépesítés bővítését is tervezi. Ahol csak lehet, géppel akarják könnyíteni az ember munkáját. Főleg nagy teljesít­ményű gépek beszerzésére gondolok. A nagyobb földterület ezek ki­használtságát most már lehetővé teszi. A központi gépesítő brigád Bényben kapott otthont. Gota Károly vezetésével ez a csaknem 100 tagú brigád, melynek átlagos életkora 32 év körüli, most kíván be­kapcsolódni a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó ver­senybe. Az elnök szavai szerint a dolgozók eddig derekasan helyt­álltak. A szövetkezet növénytermesztési ágazata sokrétű, a földterületnek és az éghajlati viszonyoknak legjobban megjelelő növényfajtákat ter­mesztik. Az efsz jó eredményeket ér el a szőlő termesztésében. A jelenleg több mint 60 hektár szőlőterületnek, melyből 40 hektár Sikeniőkán, 20 hektár pedig Biňán van, a jele már termő. Tóth László fővincellér vezetésével a dolgozók szakszerűen végzik feladataikat. Folyamatos fejlődés Aki az elmúlt évek során rend­szeresen visszatért Ruskára (Do­­bóruszka), a Béke földművesszö­vetkezetbe és körülnézett, érdeklő­dött — mindig valami újat, az elő­zőnél jobbat, fejlettebbet talált. Hűen tükrözi ezt a folyamatos fej­lődést a szövetkezet vagyoni hely­zetének alakulása. Most, az év kö­zepén, a közös vagyon értéke két­szerese a tíz év előttinek. Pedig a ruskai határban nincsenek nagyon jó földek, csak közepes minősé­gűek; a rossz természeti adottság jellemző erre az ungvidéki közös gazdaságra, amely 1137 hektárnyi területen gazdálkodik. Kukulik Pál, az üzemi pártszer­vezet elnöke szerint a múlt évben érték el a legjobb gazdasági ered­ményeket. Beigazolódott az alapo­sabb tervezés, a gépesítés, a jé szervezés szükségessége. Tehát be­bizonyosodott, hogy a jónál is le­het jobb eredményeket elérni. Ter­ven felül jóval több termést taka­rítottak be búzából, cukorrépából és burgonyából, mint az előző év­ben. A 875 hektár szántón sikerrel vezették be a vegyszeres gyomir­tást. BESZÉDES SZAMOK A Béke Efsz-nek 185 állandó dolgozója van. A szövetkezet 1971- ben kezdte a szakosítást. A nö­vénytermelés szakaszán a búza, a cukorrépa, a kukorica termeszté­sére, az állattenyésztésben pedig a marha- és a sertéshús termelé­sére szakosítottak. Tavaly nö­vénytermesztésből 6 millió, állat­­tenyésztésből 4,2 millió korona be­vételük volt. Ez Idő alatt a ko­rábbi 6,5 millió koronáról 12,8 mil­lió koronára emelkedett a bruttó termelés. A melléküzem is szépen jövedelmezett. Az egy hektárra eső mezőgazdasági termékek érté­ke 11 261, az egy főre eső évi ke­reset 20 940 korona volt. Tavaly a búza 40, a cukorrépa 487, a kukorica 42 mázsát adott hektáronként, de az idén már ku­koricából 60, cukorrépából 500 má­zsás átlagos hektárhozamra számi-' tanak. Lefelolc Imre, a szövetkézét ökonömusa elmondotta, hogy a szövetkezet tejtermeléssel Is fog­lalkozik. A tavalyi tejátlag 2774 liter volt, de az új etetési módsze­rek bevezetésével az idén 250 li­terrel akarják fokozni a tehenen­kénti tejátlagot. Nagy gondot for­dítanak a hizöállományra. A múlt évben marhahúsból 729, sertés­húsból 1030 mázsát értékesítettek. A szövetkezetben három kollek­tíva versenyez a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért. Tóth !ános tíztagú kollektívája vállalta, hogy év végéig elérik a tehenen­kénti 3000 literes évi átlagos tej­­hozamot. literenként húsz fillérrel csökkentik a tejtermelés költségeit és 100 tehéntől 90 borjút választa­nak el. A szarvqsmarha-hizlalásban ts szép eredményeket ér el a szövet­kezet. A múlt évben 1 kg húst ti­zenegy korona költséggel állítot­tak elő. Az SZNF 30. évfordulójá­nak tiszteletére vállalták, hogy az idén kilogrammonként egy koroná­val csökkentik a hústermelés költ­ségét és terven felül száz mázsa húst termelnek. Az eddigi ered­mények azt mutatják, hogy válla­lásukat becsületesen teljesítik, mert a napi darabonkénti átlagos súlygyarapodás egy kiló körül mo­zog. A hízósertéseknél Fulajtár An­na és Kondás Olga szintén bekap­csolódtak a szocialista munkaver­senybe. Vállalták, hogy ötven má­zsa sertéshúst termelnek terven felül. A növénytermelés szakaszán Ivá­­novics Istvánná és Tóbiás Sándor­­né vezetése alatt két munkabrigád versenyez a büszke cím elnyeré­séért. A két kollektíva vállalta, hogy 1000 mázsa cukorrépát, 160 mázsa burgonyát és 200 mázsa szántóföldi zöldséget termelnek ki terven felül. A traktorosok között is eredmé­nyes szocialista munkaverseny . bontakozott ki. A gépek jobb ki­használásával, a munka minőségé­nek javításával, üzemanyag- és al­katrész megtakarítással járulnak hozzá a szövetkezet jövedelmének fokozásához. A jó gazdasági eredmények el­érése jórészt a 40 tagú üzemi pártszervezet aktív, rugalmas mun­kájának köszönhető. A gazdasági vezetpk a párthatározatoknak meg­felelően szabják meg a termelés irányát. A pártszervezet jó agitá­­ciós munkával serkenti a dolgozó­kat a tervfeladatok teljesítésére, politikai nevelőmunkájával a kö­zös gazdaságban olyan légkört te­remt, amelyben messzemenően ki­bontakozhat a szövetkezeti demok­rácia. A pártoktatás keretében nyilvános pártgyűléseken neveli a párttagokat és párton kívülieket. J0MÖDÜ A FALD A szövetkezet színvonala a falun is meglátszik. Drága kerítések dí­szelegnek a szép házak előtt. Egy­re több lakásba vezetik be a vizet. Nem új dolog a porszívó, erősen „hódít“ a gáztűzhely és až olaj­kályha. Az efsz segítséget nyújtott az „új kultúrpalota“ és a szolgál­tatási ház építésénél. Az új bevá­sárló központban helyet kapott az élelmiszerüzlet, a vendéglátó üzem és külön-külön a tej- és a kenyér­bolt. Az efsz-ben az utóbbi Időben egyre több sző esik a dolgozó nők­ről, s helyzetfelmérések alapján problémáik céltudatos megoldásá­ról. Uj óvodát is építenek. A szövetkezet példásan gondos­kodik a nyugdíjasokról és a fiatal házasokról A munkából kiörege­dett és segítségre szoruló szövet­kezeti tagokat szükség szerint tá­mogatják és sok évi helytállásu­kért évfordulók alkalmával meg­jutalmazzák őket. Az utöbbl Időben a községben a sportélet fellendülése is tapasztal­ható. Mindez azzal magyarázható, hogv a szövetkezet hatékony er­kölcsi és anyagi támogatást nyújt « kezdeményező fiataloknak. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents