Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-17 / 33. szám
1874. augusztus 17. .SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Forradalmát éli manapság a mezőgazdaság. Ez a téma olyan új fogalmak megismerését teszi szükségessé, mint a korszerű nagyüzemi termelési módszerek alkalmazása, a szakosított állattartó telepek kialakítása, a műszaki és a biológiai tényezők széleskörű igénybevétele stb. Kelet-Szlovákiában a tökéletesedő mezőgazdaság és a feldolgozó élelmiszeripar még mindig az emberek nagy részének ad munkát. Bizonyítja ezt az is, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok a múlt évben több mint 10 milliárd korona értékű árut termeltek. A MŰSZAKI SZÍNVONAL A kerületben 1971-ben kezdődött a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelési formák elterjedése. Az eredmények azt mutatják, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok közt is javulnak a hozamok. A növénytermesztésben 58,7 százalékkal termeltek tavaly többet, mint 1970-ben. A búza terméssel évente korábbi kerületi rekorderedményeket döntenek meg, s ugyanez mondható a kukoricára és a burgonya esetében is. Egyedül a zöldségféléknél tapasztalható némi visszamaradás. A belterjesedé fejlődési szakaszába lépett mezőgazdaság éppen a nagyüzemi formákkal bizonyítja megváltozását. A kukorica és cukorrépatermesztésre ráállt gazdaságok eredményei bebizonyították, hogy ez a jövő útja. Vállalták, hogy kukoricából az idén 60, cukorrépából pedig 500 mázsás hektárhozamot érnek el! A burgonyatermesztés gépesítése szinte igény lett, tehát megváltozott a korábbi szemlélet, amikor a fárasztó mezőgazdasági kézi munkára már kevesebb embert lehet találni. A kerület mezőgazdasági üzemeiben elismerésre méltó műszaki fejlesztést végeztek az állattenyésztés korszerűsítésében. A gazdaságok tehénállományának 1970-ben mindössze egyötöde volt műszakilag megfelelő istállókban. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezen csak nagyarányú építkezéssel, férőhely bővítéssel lehet változtatni. Ennek céljából elkészítették a szarvasmarhaprogram rövid- és hosszútávra szóló tervét. Az 1971-ben megkezdett építkezések javarészt már befejeződtek, egyes üzemeknél még a betelepítés folyik, másutt már működik az új telep. A kerület közös gazdaságaiban jelenleg több mint 270 ezer szarvasmarhát és több mint 100 ezer tehenet tartanak. A szarvasmarhaállomány a múlt évben 60 700-al gyarapodott,' ezen belül a tehenek száma 11 600-zal. A gazdaságokban 30 szarvasmarha-telep építését szorgalmazták. Több mint 15 ezer szarvasmarhát helyeznek el az új telepeken. A kerületben így a közös szarvasmarhaállománynak mintegy harmadrésze került korszerű tartási viszonyok közé. A sertéstelepek száma kilenc. Ebből hármat építenek az állami gazdaságokban, néhány az efszekben valósul meg, három pedig szövetkezeti társulás keretében. A tervek szerint a telepek évente százezernél több hízót szállítanak a társadalomnak. A kerületben 183 ezer szarvasmarha és 67 600 tehén még mindig elavult istállókban van elhelyezve, ami kedvezőtlenül befolyásolja a termelést. Például 100 tehéntől csak 71,7 borjút választottak el! AZ EREDMÉNYEK JÓ ALAPOT NYÜJTANAK Kelet-Szlovákiában a mezőgazdasági termelés fejlődése lehetővé teszi a termelés ütemének további fokozását. A terv feltételezi, hogy 1974-ben a mezőgazdaság brutto termelése az 1973-as évhez viszonyítva 10,0 százalékkal növekedjék. Ebből a növénytermelés 14,6, az állattenyésztés pedig 6,4 százalékkal. A feladatok megvalósítása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy a kerület irányító szervei hatékony politikai-szervező munkát fejtsenek ki az egyes mezőgazdasági üzemek közötti termelési aránytalanságok felszámolása céljából, mert az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelés hasonló feltételek mellett, mintegy 45 százalékos eltérést mutat, s hogy az átlagon aluli mezőgazdasági üzemeket az átlagosak, míg az átlagosakat a jól gazdálkodók színvonalára emeljék. A EMBER SZEREPE A kelet-szlovákiai kerületben mintegy 816 ezer hektáron dolgozó 602 ezer szövetkezeti tagnak nem közömbös sem saját, sem pedig az utódok sorsának az alakulása. Ezt a célt követi a CSKP XIV. kongresszusának a népgazdaság fejlesztését körvonalazó határozata is. Így Kelet-Szlovákiában is az efsz-ek társulása szervesen összefügg a tagok életével, életszínvonaluk fejlődésével. A társulás, az együttműködés célja és értelme, tehát mindenek előtt az eddiginél nagyobb terméshozam és ezt követően megfelelő bevétel elérése. A szövetkezetekben a termelés emelkedése és a bevétel közvetlenül érinti a tagok részesedését. Az utóbbi három évben Kelet- Szlovákiában figyelemre méltó összpontosítási folyamat indult meg a szövetkezeteknél. A nagyobb gépekkel jól művelhető terület nemcsak a gazdálkodás feltételeinek javulását jelenti, hanem az anyagi és szellemi erők egybevonását is. Az egy szövetkezetre jutó termőterület a korábbi 520-ról 1200 hektárra emelkedett. TÄVLATI CÉLOK Az itteni mezőgazdaságról beszélve soha sem szabad elfelejtenünk, hogy ezen a tájon az országos átlagtól jóval rosszabb körülmények között gazdálkodnak. A sok kedvezőtlen termőhelyi adottsággal rendelkező gazdaság eredménye így jobban becsülhető. A javuló gazdálkodást, az eredményességet, az egyre gyérülő pénzügyi probléma is mutatja. ' Fokozatosan bár, de javul a gazdálkodást belterjesítő ésszerű földhasználat. Tért hódítanak a korszerű termesztési és tartási technológiák. Az üzemi összpontosítás és a szakosodás kapcsán nagyobb méretű, de egyszerűbb gazdaságszerkezetű üzemek jönnek létre. A társulásokban 132 termelőcsoport alakul 5381, illetve 12 ezer mezőgazdasági földterülettel, ainelyből 3572, illetve 5702 hektár a szántó. Továbbá mintegy 41 kooperációs körzetet alakítanak mintegy 17 ezer hektár mezőgazdasági területen. A növénytermesztésben csaknem mindenhol kialakul a szakosított termelés. A kerületben kb. 70 százalékban belterjes termelés valósul meg. A kalászosok termesztésében 80, a cukorrépánál és a burgonya területén 85 százalékban. A haladó technika és a technológia lehetővé teszi az optimális vetésterület kialakítását a gabonaféléknél 1500—2500, a cukorrépánál 500—700 és a burgonyánál pedig 200—400 hektáros területen. Az állattenyésztés termelési célkitűzéseinek kialakításánál a nagyüzemi állattenyésztés dinamikus fejlődésével számolnak. A szarvasmarha-tenyésztésben tovább folytatódik a nagyüzemi összpontosítás, s kialakul az egyirányú üzemi szakosodás. A szövetkezetekben a szarvasmarha-tenyésztés árú termelésének a terjedelme az összes mezőgazdasági termékekhez képest 55 százalékot ér el az ötödik ötéves terv végére. Ezért erre a szakaszra a kerületben különös figyelmet fordítanak. Olyan méretű összpontosítást valósítanak meg, hogy egy-egy gazdaságba 400— 1500 fejőstehén és 500—1000 hízómarha kerüljön. A sertéstenyésztésben az állomány nagymértékű szaporítása mellett a nagyüzemekben történő további összpontosítással, a hatékonyság javításával ákarnak előbbre jutni és 10—25 ezer férőhelyes hizlaldák kialakításával számolnak. A baromfitenyésztésben és feldolgozásban megvalósuló vertikalitás elősegíti a tyúktartás mellett a liba, kacsa, pulyka létszámának növekedését. A szerveződő integráció keretében a baromfitenyésztés meghatározója a kevesebb szakosítót gazdasági egység, s tovább szaporítják valamennyi baromfiféle létszámát. A tojótyúkok menynyisége meghaladja a 200 ezer darabot és a szakosított baromfifarmok évente 2 millió broiler csirkét hizlalnak. Az egyre javuló szakmai- és technológiai színvonal, a korszerű j üzem- és munkaszervezés, az ágazat dolgozóinak lelkiismeretes, szorgalmas munkája mindjobban kibontakoztatja a nagyüzemekben rejlő termelést fokozó további lehetőségeket. A termelés ilyen szinten történő szervezése igényli, hogy az eddigi közvetlen termelő szférákból az emberi munkaerő egy része élelmiszeripari területei; és más iparágakban legyen foglalkoztatva. Az élelmiszeripar fejlesztésének lehetőségei a kelet-szlovákiai kerületben adottak. Ennek megfelelően jelentős kapacitásfejlesztés, korszerűsítés valósul meg a hús-, tej- és baromfifeldolgozás területén stb. A gyakorlati megvalósítás nem könnyű. Felelősségteljes munkát igényel, amire Kelet-Szlovákia mezőgazdaságának dolgozói eddig is képesek voltak. Ez igazolják az elért eredmények, az egyre javuló életkörülmények. ILLÉS BERTALAN Vegyileg kezelt lignincellulóz anyagok a takarmányozásban A lignincellulóz anyagok — a szalma esetleg a fa feldolgozásánál fennmaradt hulladék (főleg fűrészpor) — a takarmányozásban sokban segíthetnek az energiagazdag takarmányhiány megoldásában. A szalma- és a fahulladék tápanyagtartalma problémájának megválasztása lehetővé tenné a hagyományos energiaforrások bővítését részben a nagyhozamú kérődzők táplálkozásában. A szalma etetése külföldön csakúgy mint hazánkban hagyományos, azonban a faanyagot eddig csak kényszerből (nagy erdőterületekkel rendelkező országokban) vagy pedig koncentrált takarmányadagok ballasztforrásaként használták. A nem kezelt szalma rossz emészthetőségét, de főleg a fa tápértékének aránylag elégtelen kihasználását nagyrészt az emészthetetlen llgnintartalom okozza. A lignint a cellulózzal és a hemlcellulőzzal együtt a sejtfalak tartalmazzák, önmagukban hasznosulhatnak főleg a kérődzők bendőjében, azonban a ligninnel szilárd kötést képeznek s így akadályozott szabaddá válásuk és emészthetőségük. A szalma és a faanyag sejtfalának emészthetetlen ligninnel való inkrusztálása akadályozza a sejt belsejében a plazma energiában gazdag részeinek, különösen a keményítőnek és a cukornak a kiliasználődását. LIGNINTARTALOM A szalmában a lignin mennyiség 15—20 százalék közt ingadozik. Némely elemzés szerint például a búzaszalma lignintartalma 12—14 százalékos, összehasonlításképpen a széna lígnintartalme 8—12 százalék, azonban a széna tápértéke jóval nagyobb a szalmáénál. A faanyagban a lignin jóval jelentékenyebb, habár szintje a fa fajtájától függ (15—30 százalék). A puhafa (fenyőfa) lignintartalma elérheti a 30 százalékot is. de a keményfa lignintartalma jóval kevesebb (a tölgyfa anyaga 24 százalék lignint tartalmaz). Tekintettel arra, hogy a lignin cellulózanyagok tápanyagának kihasználását a sejtfalak inkrusztális foka szabályozza, a szalma- valamint a fűrészpor tápanyagának a kihasználása a lignin és cellulőzkötés felbontásán alapszik, ami a sejtfalak szétroncsolásával érhető el. Az utóbbi években a szalma mechanikus kezelésén túl ismét fokozott mértékben alkalmazzák a vegyikezelést, elsősorban az alkalizálást, főleg nátrium hidroxiddal (kilúgozás) és ammóniával. A sejtfalak szetroncsolasa Nátriumhídroxidos kezeléssel a szalma vagy a faanyag megduzzad és a sejtfalak szétroncsolódnak. Ezzel lehetővé válik a bendőben a lignincellulóz anyagok szerves anyagainak nagyobb emészthetősége. A szalmának és a fürészpornak ammóniával való kezelése nemcsak a növényi rostok duzzadását és emészthetőségét javítja, hanem számításba jön- az Is, hogy a kezelt takarmányba nitrogént is Juttat. A szalma nátriumhidroxiddal való lúgos feltárása már évszázadunk eleje óta Ismert. A két világháború okozta nagy takarmányhiány a szalma igénybevételéhez vezetett. Tekintettel az energiagazdag takarmányhiányra, s az egyre jobban emelkedő szalmatermelésre a szalma feltárása ma is Időszerű. Lúgos feltárásának egyik módja az áztatás koncentrált lúgos oldatban. A lúg kimosásával a feltárás befejezése után azonban jelentékeny a szalma súlyvesztesége. Így például a szalma kezelésénél, mely kalapácsos darálón felaprítva 1,5 százalékos nátronlúgban volt áztatva (egyrész szalma, 8 rész lúgoldathoz) a vízzel való kimosás szárítás és ecetsavval való semlegesítés (33 ml 1 kg szárazanyagra) a szalma emészthetősége ugyan 45 százalékról 69 százalékra emelkedett, azonban az egész kezelési folyamat alatt 25 százalékos szárazanyagveszteség keletkezett! A SZALMA LCGOZASA Tekintettel az állandóan növekvő követelményekre minden energiaforrás kihasználását illetően fokozódik az érdeklődés a szalma takarmányértékének a kihasználásával szemben. így például ez NDK-ban Tiatkowsky professzor különböző munkahelyek, dolgozóival karöltve kidolgozott egy új eljárást a szalma lúgozására azzal a célzattal, hogy megakadályozza a veszteséget, amely a szalma lúgos feltárásának befejezése után a lúg kimosásával keletkezik. A szalmát nem áztatják a lúgban, hanem 1:1 arányban 6 százalék NaOH oldattal permetezik. Az átnedvesített szalmát kupacba rakják, s abban lezajlik a lassú alkalizálódás. A kívánt hatás elérésének legrövidebb ideje három nap, a további tárolás alatt folytatódik a szalmasejtek szerkezetének a bomlása s ebben közrejátszik a kupacban keletkezett 40—50 C fok hőmérséklet is, mely akkor jelentős amikor a környezeti hőmérséklet legfeljebb 2—5 C fok. Ebben az állapotban sikerült a szalmát decembertől áprilisig kupacokban tartani anélkül, hogy megpenészedett volna. Ezt a szalmát azonban etetés előtt legalább három nappal semlegesíteni kell, mégpedig silőtakarmánnyal vagy pedig 3 százalékos ecetsav-permettel (szalma: ecetsav = 1:1 arányban). A szalma kezelésénél megfelel az a berendezés, amellyel minden mezőgazdasági üzemben rendelkeznek. Az NDK-ban az utóbbi években a szalma ammóniával való kezelését Bergner (és munkatársai dolgozták fel, akik 100 kg szecskázott rozsszalmához 10 kg 2,5 százalékos ammóniaoldatot használtak, s ezzel Javították a szervesanyag emészthetőségét. A nyomás és a hőmérséklet következtében növekedett az ammónia lúgosítása Is. A hugyany hozzáadása a szalmához kezelés előtt nem vált be, mivel a hőmérséklet távolról sem érte el a 130 G fokot, amelynél a hugyany felbomlik. Ugyanis a szokásos 60 C fok hőmérsékletnél a hugyanyből az ammónia nem szabadul fel s a szalma szerkezete nem változik. Biztató eredményeket értek el pl. az ammőniumkarbonáttal, amely éppen a 60 C foknál hasad NNo, CO2 és НгО-га. Az ammónia használata előtt nem szükséges a szalma előszárítása (elegendő 80 százalék szárazanyag). A kezelt szalmából az ammónia fölösleg elillan, s a benne maradt ammónia pedig a fehérje forrásává válik. A FORESZFOR Olyan körzetekben, ahol nagymennyiségű összetevőt használnak takarmányhoz a kérődzők eleségében a fűrészpor ballasztként szolgálhat. Jelenleg azonban olyan kísérletek folynak, amelyek lehetővé tennék a fa tápanyagainak maximális kihasználását. Kezelés nélkül a magas lignin-tartalmú puhafa gyakorlatilag emészthetetlen, a keményfa emészthetősége azonban fajtakülönbségtől függően Jobb. Alapjában a fűrészpor emészthetőségének a módja hasonló a szalmáéval. Ammóniával való kezeléssel például a kőrisfa fűrészporának emészthetősége 33-ról 47 százalékra javul, s egyben növekedik a nitrogén szint Is. Az állatokon végzett kísérletek azt bizonyították, hogy a szalma lúgos feltárása jobban lehetővé tette a takarmányadag nitrogénjének gazdaságos kihasználását mint a nem kezelt szalma esetében. Piatkowsky és munkatársai az NDK-ban a fejősteheneknél 6 kg kezelt szalma etetésével elérték az évi átlagos 3800 kg 3,5 százalék zsírtartalmú tejhozamot! Kísérleteikben 3000 üszőnél (7—26 hónaposokig) — amelyek takarmányadagaiban a lúgosán feltárt szalma a teljes energiaszükséglet 15—24 százalékát adta — az átlagos napi súlynövekedés (az összes korosztályban) 480 g volt. Az üszők fejlődése és egészségi állapota kielégítő és a fogamzás is a kívánt volt. Bergnerék a 6—8 kg kezelt szalma etetésével a fejősteheneknél egy laktációban 3000—3800 kg tejhozamot értek ell A bikáknál, amelyeknek a takarmányadagja a 3 kg összetevőn és 1 kg szénán kívül még 6 kg ammőniás anyag volt, egyedenként naponta elérték az átlagos 1100 g súlyszaporodástl A kísérletek a vegyileg kezelt fűrészpor esetében egyelőre még a kutatás tárgyát képezik. A kecskéken végzett eddigi kísérletek ugyan igazolták a lúgos feltárással kezelt nyárfa fűrészporának a Jobb emészthetőségét (41 százalékról 52 százalékra) azonban a fűrészpor magasabb részaránya a takarmányadagban csökkentette annak emészthetőségét. (Zeuo) I (
