Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-06 / 27. szám

г SZABAD FÖLDMŰVES 1974. július 6. HARMADIK CSÜCSTALÄLKOZÖ A béke megszilárdításáért A közeli napok legjelentősebb világpolitikai eseménye Nixon Richard amerikai elnök szovjetunióbeli látogatása volt. Az Egyesült Államok elnöke közel egy hétig tartózko­dott a világ legnagyobb országában és sokoldalú tanács­kozást folytatott a kommunista párt főtitkárával, Leonyid BREZSNYEVVEL és más szovjet vezető egyéniségekkel. A magasszintű találkozón több jelentős nemzetközi és a két országot érintő kérdésben egyeztek meg, ame­lyekről közös nyilatkozatot adtak ki. Mindössze két esztendő telt el azóta, hogy Moszkvá­ban az SZKP főtitkára és az Egyesült Államok elnöke aláírta a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveit. Két éve, hogy megállapodtak: abból a közös megegyezésből indulnak ki, hogy a „nukleáris korszakban nincs más alap egymás közti kapcsolataik fenntartására, mint a békés egymás mellett élés. A Szovjetunió és az USA ideológiájában és társadalmi rendszerében levő különb­ségek nem jelenthetnek akadályt olyan normális kapcso­latok fejlesztésében, amelyek a szuverenitás, az egyen­lőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök elvén alapulnak“. Ennek szellemében kötötték meg 1972-ben a SALT- szerződést, amelyekben kötelezettséget vállaltak a ra­kétaelhárító védelmirendszer korlátozására és az ideig­lenes SALT-megállapodás a hadászati támadófegyverek korlátozásának terén hozott néhány intézkedésről. Leonyid Brezsnyevnek az egy évvel ezelőtti washing­toni látogatása újabb előrelépést jelentett. Ekkor szüle­tett meg a nukleáris háború elhárításáról szóló egyez­mény, amelyet joggal tekintett a világ történelmi jelen­tőségűnek. A két nagyhatalom közös politikai célt tűzött maga elé a nukleáris fegyver alkalmazásának kiküszöbö­léséről, az atomháborúval fenyegető helyzetek kialaku­lásának megakadályozásáról. Az atomenergia békés fel­­használásának területén megvalósítandó szovjet—ameri­kai tudományos-műszaki együttműködési egyezmény ugyanakkor a közös alkotómunka nagy célkitűzésével ismertette meg a világot. A két csúcstalálkozón kötött megállapodás önmagában is tükrözi a legmagasabb szintű találkozók jelentőségét. Ezek az egyezmények azonban nem maradtak papíron, elszigetelten és a tanácskozások során sok minden rea­lizálódott. A két szovjet—amerikai csúcstalálkozó ered­ményeképpen a kapcsolatokban bekövetkezett fordulat kedvező helyzetet teremtett a kétoldalú közeledés sok­oldalú fejlesztése és ezen belül a két ország parlament­jei közötti kapcsolatok fejlődése számára. Ezt a gazda­sági kapcsolatok fejlődésével iš lehet igazolni, hiszen amíg a szovjet—amerikai kereskedelmi forgalom az 1971-es évi 184 millió rubelról 1973-ra 1161 millió ru­belra emelkedett. A szovjet—amerikai együttműködés tehát széles fron­ton kibontakozott és sokoldalúan érezteti jótékony ha­tását. Hiszen a nemzetközi helyzetet alapvetően megha­tározza a legerősebb szocialista és a legnagyobb kapita­lista ország viszonya. Amióta ez a kapcslat normalizáló­dott, az egész világot érintő nagy nemzetközi problémák megoldásához is közelebb került az emberiség. A jelen­legi tanácskozások még jobban elmélyítették a lerakott alapokat és további nagy lehetőségeket nyitott meg a két ország közötti kapcsolatok elmélyítése, és a nemzet­közi problémák megoldása érdekében. ■aratislavában — a napok­éban — Jén Janik elvtárs­nak, az SZLKP KB elnöksége tagjának és titkárának vezeté­sével ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági, élelmezésügyi és vízgazdálkodási bizottsága. A bizottság a nagyüzemi ku­koricatermesztés távlati célki­tűzéseiről a szövetkezeti tagok munkadljazásának és termé­szetbeni javadalmazásának a realizálásáról tárgyalt, tájéko­zódott az aratás s a gabonafel­vásárlás előkészületeiről, bete­kintést nyert arról, hogy hosz­­szabb távon milyen irányban fejlesszük a mezőgazdasági tér-Egy fontos tanács­kozásról melést s vele párhuzamosan az utókezelő kapacitást, a zöldség­félék, valamint a burgonya- és a gyümölcs raktározását és piaci értékesítését. Ellenőrizte, hogy a gyakor­latban hogyan valósulnak meg a CSKP XIV. kongresszusának a vízgazdálkodási irányelvei, s milyenek a kilátások a zavar­talan vízellátás tekintetében a hatodik ötéves tervidőszakban. Meghallgatta a benyújtott in­doklást, a Gaböíkovo (Bős)— Nagymaros térségében kivitele­zésre kerülő dunai vízierőmű építésének az előkészületeiről. Végül megtárgyalta és jóvá­hagyta az 1974 második félévi saját munkatervét. Jelentős kulturális események a proletár nemzetköziség szellemében Az elmúlt hét végén került sor a CSEMADOK Gombaseki (Gombaszögi) Országos Dal- és Táncünnepély valamint az uk­rán dolgozók X. Dal- és Tánc­ünnepélyének megrendezésére. A csehszlovákiai ukrán dolgo­zók ünnepélyén résztvett Jozef Lenárt, a CSKP KB elnöksége tagjának, az SZLKP KB vezető­titkárának vezetésével a CSKP KB küldöttsége és az SZSZK kormányküldöttsége. A vasár­napi nagygyűlésen Lenárt elv­társ mondott ünnepi beszédet, melyben kihangsúlyozta, hogy a találkozó olyan időben tör­tént, amikor szocialista hazánk nagy és emlékezetes jubileu­mok megünneplésére — a Szlo­vák Nemzeti Felkelés, a Kárpát­­duklai hadműveletek és hazánk felszabadítása 30. évfordulójá­nak megünneplésére készül. Szólt arról, hogy az alkotó­munka közepette abban a jó és lelkesítő légkörben,-ami ha­zánkban ezekben a hetekben és hónapokban uralkodik, több­ször térünk vissza népünk for­radalmi harcának ideáljaihoz, a Szlovák Nemzeti Felkelés értel­méhez és eszmei hagyatéká­hoz. Tesszük ezt 'nem csupán valamilyen formális kötelező tiszteletből, a múlt szereteté­­ből, hanem azért, hogy tanul­junk ebből az eszmei hagya­tékból, s erkölcsi erőt, önbizal­mat ős buzdítást nyerjünk be­lőle. A továbbiakban szólt a kom­munista párt illegális funkcio­náriusairól, a Csapajev parti­záncsoport hőstetteiről, és meg­említette azokat a szlovákokat, cseheket, oroszokat, ukránokat, magyarokat és németeket, akik közösen harcoltak a fasiszta barbarizmus ellen. Beszéde további részében bel­politikai kérdésekkel foglalko­zott, majd kitért a nemzetközi problémákra. Többek között megemlítette, hogy a világ ked­vező változásai mindenekelőtt annak a hatásnak köszönhetők, amit a szocializmus gyakorol a világ eseményeinek a fejlődé­sére, annak a folyamatnak az eredménye, amelyben döntő szerepe van a Szovjetuniónak. A Gombaszögi Dal- és Tánc­ünnepélyen Peter Colotka, a CSKP Elnökségének tagja, az SZSZK kormányelnöke mondott ünnep beszédet. Bevezetőjében méltatta a Szlovák Nemzeti Fel­kelés jelentőségét és kiemelte, Hogy a szlovák, cseh, szovjet, jugoszláv, bolgár, francia anti­fasiszták mellett a gömöri he­gyekben vállvetve harcolt a Petőfi partizánbrigád, amelynek Fábry József volt a parancsno­ka. Colotka elvtárs aztán arról szólott, mit jelentett az 1948-as februári győzelem, amely utat nyitott a szocialista átalakulás­hoz és a teljes nemzetiségi egyenjogúsághoz. Beszéde to­vábbi részében tényekkel iga­zolta, hogy a cseh nép testvéri segítségével hogyan fejlődött Szlovákia ipara és milyen üze­mek épültek Dél-Szlovákiában. Külön kiemelte a lenini szövet­kezetesítés! terv gyakorlati megvalósításának 25. évfordu­lóját. Hangsúlyozta, hogy .a szövetkezeti tagok, gépkezelők és más mezőgazdasági szakem­berek közös és odaadó munkája nyomán az eltelt negyed évszá­zadban nagy mű született. A mezőgazdaság szocialista építé­sében a cseh, szlovák és ukrán dolgozók mellett, jelentősen ki­vette részét a dél-szlovákiai magyarság. Beszéde befejező részében kiemelte, hogy a dal és tánc, amellyel ezen az ünnepségen tanújelét adjuk békés életünk lránt érzett örömünknek, s ki­fejezzük nemzeteink és nemze­tiségeink testvériségét, vala­mint szocialista szövetsége­seinkhez fűződő baráti kapcso­latainkat, amely egyúttal tük­rözi elszántságunkat. hogy újabb munkasikereinkkel hoz­zájárulunk közös hazánk to­vábbi fejlődéséhez, a szocializ­mus és a béke megszilárdítá­sához az egész világon. Turistáink érdekében Az utolsó években hathatós ja­vulás állt be a kereskedelmi háló­zatunk felkészültségében. Nem kis eredményként könyvelhető el az, hogy hazánk gyümölcs- és zöldség­ellátása — a múlt évekhez viszo­nyítva — 13 százalékkal nőtt ezek­ben a hónapokban. Megoldódott a tárolás problémája. Ugyanis Sira­­ván hűtőraktárakban gyűjtik ösz­­sze a kertészeti termékeket, majd kamionok segítségével szállítják szét az ország különböző pontjaira. Az 1947-es év nyári Idényére öj vendéglőegységek készültek el, s ezzel részben a közétkeztetés nem kis problémája oldódott meg. Több személy étkeztetése és ven­déglátása vált lehetővé vagyis a vendéglátóipar kapacitása 8900 vendéggel többre van méretezve. A nyáron közkedvelt kertvendég­lők 29 600 személyt képesek be­fogadni. Ez turisztikai szempont­ból elég megnyugtató jelenség. Mindig magasabb színvonalon van a pincértanulók képzése is, ami egyik előfeltétele a kiszolgálás minőségi javulásának. Általában, de elsősorban is a vendéglátó iparban nagy figyelmet kell szentelni az alkoholmentes Italok fogyasztásának. Kétségtelen, hogy az illetékes szervek — főleg az utóbbi években — komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Bíztató jelenség, hogy eredménye­sen. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva 143 500 hl-rel több alkoholmentes itallal rendelkezik vendéglátóiparunk, s a behozott alapanyagú — vitamindús — dzsúszokból évente 15 000 ton­nát fogyasztunk. Az idei nyár új „slágere“ előreláthatólag a Vinea nevű üdítőital lesz. Ennek érdekes­sége az, hogy íze a borhoz hason­ló, természetesen szeszt mégsem tartalmaz. Július közepétől kezdő­dően a Pezinokl Borászati Üzem szállítja a kereskedelemnek évi egymillió üveg kapacitással. A fent említett intézkedések' az általános megelégedettség érdeké­ben történtek — konkrétan azért, hogy üzleti hálózataink, vendég­látó üzemeink nyáron színvonalas kiszolgálással, minőségi áruval várják a hazai és külföldi vendé­geket. —kalifa— Ж marxizmus-leninizmus tanításá­­nak, a kommunista pártok po­litikájának egyik legfontosabb vonása a munkásosztály történelmi hivatásá­nak elismerése, vezető szerepének megteremtése és annak további erősí­tése. Ennek a ténynek ismeretében a szocialista országokban nagy súlyt helyeznek a munkásság életkörülmé­nyeinek a javítására, a politikai, szak­mai és általános műveltségük állandó fejlesztésére. A munkásosztály létvl­­szonyainek az alakulása, figyelemmel kisérése a szocialista rendszernek, annak vezető pártjának elsőrendű feladata. Mint a hatalmat gyakorló osztálynak a helyzete politikai, gaz­dasági és szociális körülményeinek változása, a vezető szerepének mind teljesebb érvényesülése, meghatáro­zója, jellemzője egész politikánknak. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden réte­gét, kihat az egész társadalomra. Ezért a munkásosztály és a szocializmus közötti kapcsolat mélyebb, mint ami­lyennek az a napi politika szintjén a felületes szemlélőnek tűnik. Többről van szó, mint arról, hogy a helyzete így vagy úgy befolyásolja a szocia­lista . építés menetét. A szocializmus és a munkásosztály olyannyira elvá­laszthatatlanok egymástól, hogy ipari munkásság nélkül nem lehet szocia­lizmust építenb A munkásosztály a legszervezet­tebb, a legforradalmibb, a tőkés vi­szonyok között s ezért képes megdön­­teni a kizsákmányolók hatalmát. De Ismert tény az is, hogy a munkás­­osztály nem holmi szűkkeblű osztály­szempont miatt dönti, meg a kapita­lista rendszert és ragadja magához a hatalmat, hanem azért, hogy önmagát felszabadítva, egyszersmind a társa­dalom valamennyi dolgozó osztályát, rétegét ir megszabadítsa a tőke lán­cától. Viszont a munkásosztály a történelem első olyan osztálya, amely nem akarja hatalmát örökkévalóvá tenni, hanem megszüntetni óhajtja, az osztálynélküli kommunista társada­lom fölépítésére vezeti, szervezi az egész dolgozó népet. E cél érdekében van a marxista-leninista pártnak ag­rárpolitikája, beszélhetünk értelmi­ségi-, ifjúsági- nőpolitikáról, gazda­sági-, életszínvonal-politikáról, Jog-, lakás-, közlekedéspolitikáról és még sok egyébről. Ez a politika a maga változások lehetőséget adnak a párt további erősítéséhez. Éppen ezért a párt munkásjellegét a fiatal fizikai dolgozók számarányának a növelésé­vel állandóan erősíteni kell. Pártunk XIV. kongresszusa célul tűzte ki tagsága korösszetételének a fiatalítását és főleg a munkásosz­tály soraiból való feltöltését. A kong­resszus óta eltelt időszakban több mint 160 ezer új tagot és jelöltet tar­tanak nyilván, örvendetes, hogy a pártba jelentkezők és felvettek 60 százaléka munkás. De a másik szem­pont a tagság életkorának a fiatalí­tása is nagyon kedvezően alakul, hi­szen a felvettek és jelöltek közel 90 százaléka fiatal. A tagjelöltek felvé­tele szempontjából а XIV. kongresz­­szus óta legjelentősebb az 1973-as esztendő: 75 989 tagjelölt lépett a pártba, s közülük 46 617 a munkás. A legfontosabb tehát: a munkás­­osztály soraiból felvett . párttagokon keresztül még szorosabb kapcsolat kialakítása az osztály- és az élcsapat között eszmei, politikai és szervezeti téren egyaránt, hogy ezáltal még ha­tékonyabban lehessen terjeszteni a marxista-leninista eszméket. A mun­kások arányának javítása mellett fontos, hogy a párt különböző szintű vezető testületéiben és másutt a köz­életben tapasztalt munkások is veze­tő tisztségeket töltsenek be. Tudá­sukra, szemléletükre, emberi jellem­beli tulajdonságaikra még nagy szük­ség van a vezető szervek munkájá­ban — amely akkor mondható teljes­nek és sokoldalúnak, ha az értelmi­ségiek mellett ott lesznek azok is, akik a termelésben kaptak kiváló bi­zonyítványt, Természetesen ennek a megvalósítása nem lehet hasonló, mint a hatalomért folytatott harc éveiben. Manapság már élni lehet és élni is kell az iskolák, továbbképző tanfolyamok széles hálózatával, amely lehetővé teszi azt, hogy a munkahe­lyen bevált dolgozók megszerezhes­sék a szükséges magasabb képzettsé­get, tudást. Alapvető követelmény, hogy a mun­kás jól ismerje, szeresse a szakmáját. Emellett persze másra és többre is szükség van. Arra kell törekedni, hogy a munkás tovább lásson a mű­helytől, a belső problémáktól, legyen fogékony az ország, világ gondjai iránt, vagyis vegyen részt a társadal­mi életben. A felelős közéleti maga­tartás, a politikai, a sokrétű érdeklő­dés, a szervezettségre törekvés éppen olyan tulajdonságok, amelyek a mun­kásság osztályhelyzetéből következ­nek. A munkásosztály társadalmi meg­becsülésének növeléséhez szervesen hozzátartoznak az osztályszövetség állandó erősítésének a feladatai is. Elsősorban vonatkozik ez a munkás­paraszt szövetségre, amely a munkás­hatalom tömegbázisát jelenti. Mivel a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok, még Jobb feltétel teremtődött a testvéri együttműködéshez. Az el­múlt 25 esztendő alatt munkásosztá­lyunk óriási segítséget nyújtott a pa­rasztságnak, s jórészt ennek köszön­hető a gyorsütemű fejlődés, amelyet a mezőgazdasági üzemekben elértünk. Az értelmiség szerepének a meg­becsülése és munkájának jelentősége a tudományos-műszaki forradalom fejlesztésében egyeseket tévhit elé állít. Ogy gondolják, hogy az ennyire előrehaladott szocialista építésben törvényszerűen gyengül a munkásha­talom. Ez tévedés, amely feltehetően összekever két fogalmat. Az igaz, hogy a szocialista építés jelenlegi fo­lyamatában már nincsenek kizsák­mányolók, a hatalomból kiszorított osztályok és ezért a munkásosztály egyre nagyobb mértékben vonja be a hatalom gyakorlásába minden más dolgozó osztály vagy réteg képvise­lőit. De ez nem a munkáshatalom céljáról való lemondás, ellenkezőleg annak a jele, hogy az egész dolgozó társadalomban mindinkább azonosul a szocialista célokért való küzdelem. Az egyre műveltebb munkásosztályra vár az a fontos feladat hogy a társa­dalom többi rétegeit minél jobban magával tudja ragadni a szocialista építésben amely végeredményben az egész társadalom érdeke. A párt- és munkáspolitika a mostani jelentős évfordulók alkalmából is ezt a célt szolgálja. A szocialista kötelezettség­vállalások, az újítómozgalom, a szo­cialista brigád megtisztelő címért versenyző kollektívák sok milliós ér­tékeket hoznak létre az egész nép­gazdaság javára. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában még óriási jelentősége van a munkásosztály vezető szerepe érvényesítésének, ami lényegében egyenlő a szocialista demokráciával. Napjainkban a munkásosztálynak nem az elnyomó politika a főjellemzője, hanem a társadalom vezetése, a gaz­dasági szervezés, a politikai, kultu­rális és sokoldalú nevelés. E fontos feladatok megvalósításának az elő­feltétele: a munkásosztály vezető sze­repének erősítése, a sokoldalú műve­lődés állandó fokozása, amely vég­eredményben az élcsapat irányításá­val elősegíti hatalmának helyes gya­korlását. TÖTH DEZSŐ A munkásosztály szerepe a szocializmus építésében teljességében Jelenti az előrelátó munkáspolitlkát. A munkáspolitika lényege tehát a következő: erősíteni a többi dolgozó­hoz való viszonyt, amely szilárddá teszi a néphatalmat. A legjelentőseb­bek közé tartozó munkáspolitika eredménye, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, amely miközben megszabadítja a parasztságot a föld rabságától, a mezőgazdaság hozamait megtöbbszörözi, és ezzel megoldódik a bő élelmiszerellátás. Szintén távol­balátó munkáspolitlkát jelent a köz­oktatás kiszélesítése, a. felnőttoktatás korszerűsítése, ahol az új népi értel­miség nevelkedik, akikre nem keve­sebb vár, mint a tudományos-műszaki forradalom még szélesebbkörü kibon­takoztatása. Munkáspolltlka a terme­lékenység növelése, a fegyelem szi­lárdítása, a munka- és üzemszerve­zés javítása, és így tovább. A munkáspolitika megvalósításának legfőbb biztosítéka az élcsapat, a kommunista párt. A párt a munkás­­osztály része, erősödése a munkás­­osztály vezetőképességének izmoso­dását jelenti és megfordítva; a mun­kásosztályban végbemenő minőségi

Next

/
Thumbnails
Contents