Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-16 / 7. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. február 18, 2 Kooperációval a több­­termelésért (Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen a kooperációs vi­szonyok fejlesztésének, iizemközi vállalatok és vállalkozások létesí­tésének csak akkor van értelme, ha azokban tényleg korszerű kö­rülmények között, az új technoló­gia alkalmazásával fokozzuk a munka termelékenységét. A be­nyújtott terveket is ebből a szem­pontból vizsgálják felül és a beru­házásokat is azokra a szakaszokra fordítják, amelyek kulcsfontossá­gúak a mezőgazdasági termelés fellendítése szempontjából. Ezen elvek szerint tehát az állam jelen­tős pénzösszegekkel támogatja a gabona-, a zöldség-, a gyümölcs-, a szőlő-, a burgonyatermesztő koo­­perácós kezdeményezéseket, vala­mint a kooperációs alapon működő agrokémiai vállalatok, takarmány­­száritó és készítő közös üzemek, valamint gépjavítási központok lé­tesítését. Ezen szakaszok fejlesz­tése összhangban van a társadalmi szükségletekkel. Az állattenyésztés szakaszán az elkövetkezendő idő­szakban tovább összpntosítjuk a baromfitenyésztést és a sertéshiz­lalást. A kooperáció keretében ezekben komplex módon folyik majd a termelés. Az illető üzemek előállítják például a megfelelő mennyiségű növendék állatot is, a baromfi és sertéshús, valamint a tojástermeléshez. Ezeknek az üze­meknek tehát zártkörű tevékeny­ségük van és nincsenek ráutalva más üzemek segítségére. A borjú­nevelés szakaszán is történtek már kooperációs kezdeményezések, de a tehénállomány nagyobbfokú összpontosítására csak később ke­rülhet sor, mert új istállók énítése rendkívül nagy beruházást igényel­ne. Ezzel el is jutottunk ahhoz a gondolathoz, hoev csak addig nyúj­tózhatunk, ameddig a takarónk ér. Tehát nagyon fontoljuk meg, hogy milyen koonerációs üzemekbe for­dítjuk a társadalom pénzét. Mert ha ez a beruházás nem térül meg az olcsóbb és többtermelésben, ak­kor lényegében nem tettünk semmi hasznosat, hanem elfecséreltük mindannyiunk pénzét. Sajnos je­lenleg jónéhány olyan kooperációs üzem működik, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ép­pen azért, mert az illetékesek nem készítették el alaposan azt a mű­ködési tervet, amely eleve feltéte­lezi a termelés növekedését. Ha kooperálunk tehát, a ió példáért menjünk el a szomszédba és a ta­pasztalatok alapján lépjünk az új útra. Balia József Angliában egyre jobban éleződik a gazdasági válság A szigetországban egyre rosszab­bodik a gazdasági helyzet. Ismeretes, hogy eleinte a konzervatív kormány az energiaválságért az arab országokat hibáztatta. Azonban ma már a kor­mány tagjai is kénytelenek elismerni, hogy a gazdasági válság már régeb­ben keletkezett és az ország gaz­daságát csak jó pár év múlva lehet egyenesbe hozni. A vasutasok és a bányászok sztrájkja egyben tiltakozás az alacsony bérek, másrészt a kizsák­mányoló rendszer ellen. Nagy-Britan­­nia Kommunista Pártja .Végrehajtó Bizottságának politikai bizottsága az Az ifjúság kiveszi részét hazánk építéséből (Folytatás az 1. oldalról.) kongresszusának a mezőgazdaság kol­lektivizálásáról szélé határozatának megvalósításáért. Az ifjúság minde­nütt ott volt, ahol a szocialista hazá­nak szüksége volt rájuk. A fiatalok ma is tevékenyen kiveszik részüket a mezőgazdasági munkából. Különösen a gépesítés fejlesztéséből és általá­ban a haladó módszerek bevezetését segítették elő. A fiatal kombájnkeze­­iők és más gépek kezelői, lényegesen hozzájárultak a piúlt évi gazdag ter­més lehető legkisebb veszteséggel történő begyűjtéséhez. Csak a bur­gonya és más kapásnövények betaka­rításában több mint 60 ezer lány és fiú segédkezett. Bíztató, hogy a leg­jobb mezőgazdasági dolgozók meg­találják az utat a párthoz és mint tagjelöltek küzdenek az igényes fel­adatok megvalósításáért. Az élénk és tartalmas vitában a fiatalok küldöttei beszámoltak mun­kájuk eredményeiről, s a résztvevő­ket'tájékoztatták arról a széleskörű szocialista kötelezettségvállalási moz­galomról, amelyet a fiatalok csoport­jai a mezőgazdaság kollektivizálásá­nak 25., a Szlovák Nemzeti Felkelés és Csehszlovákia felszabadítása 50. évfordulójának tiszteletére bontakoz­tattak ki. A fiatal mezőgazdasági dolgozók X. országos találkozójának küldöttei határozatukban elítélik a chilei reak­ció gaztetteit, és törvénytelennek, valamint felháborítónak minősítik a junta terrorakcióit a haladó ifjúság ellen. Felhívással fordulnak a mező­­gazdaság valamennyi fiatal dolgozójá­hoz, hogy a CSKP Központi Bizottsá­gának. a csehszlovák kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a SZISZ Központi Bizottságának a mezőgazdaság fejlesztésére irányu­ló felhívására fokozatosan vegyék ki részüket a növénytermesztésnek és az állati termékek termelésének fej­lesztéséből és a Nemzeti Front vá­lasztási programjának teljesítéséből. Az arany prágai találkozó újabb lendületet adott az ifjúság kezdemé­nyezésének, amely eltökélte, hogy igazi hazafias lelkesedéssel mindent megtesz a szocialista haza építéséért. á elkövetkező napokban sorra kerülő választásokkal kapcsolatban kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a jelenlegi időszakban mindent meg kell tenni a gazdasági válság megszünte­téséért és a demokrácia megvédésé­ért. Követeli, hogy a kormány tegyen eleget a bányászok béremelési köve­teléseinek. A program hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a külföldi ka­tonai kiadásokat. Meg kell adóztatni a nagytőkét, államosítani kell i mo­nopóliumokat és a pénzintézete cet és elengedhetetlenül szükséges, hogy Nagy-Británnia azonnal lépjen ki a Közös Piacból. Az itt szerzett pénz­eszközöket a kormány fordítsa lakás­építésre és az öregségi járadékok emelésére. Egyre több munkanélküli a Német Szövetségi Köztársaságban A Német Szövetségi Köztársaságban a közalkalmazottak mozgolódása okoz gondot a kormánynak, akik szintén magasabb béreket, jobb élet- és mun­kakörülményeket követelnek. A „gaz­dasági csoda“ országában is egyre jobban mutatkoznak a válságjelek. Több gyárban korlátozták a termelést és emiatt növekedik a munkanélkü­liek száma. Csak a múlt év decembe­rében 30 százalékkal több volt a mun­kanélküli, mint az előző hónapokban és országos méretben megközelítette a félmilliót. Az előrejelzés sze­rint az év végéig már egymillióra nö­vekedik a munkanélküliek amúgy is népes tábora, A kormány vezetői tár­gyalásokat folytatnak a mozgolódók képviselőivel, azonban senki sem tud arra választ adni, hogy milyen módon változtatnak a helyzeten. Az el nem adott autók száma már meghaladta a félmillió darabot és emiatt az autó­gyárakból többezer munkást bocsáj­­tanak el. Ígéretesen fejlődik a bolgár népgazdaság A bolgár népgazdaság a 6. ötéves terv három évében elérte a mezőgaz­dasági termelés évi 3,5 százalékos emelkedését. A gyakorlat bizonyította a Bolgár Kommunista Párt mezőgaz­dasági politikájának helyességét.. Az eddig elért eredmények alapján a központi szervek célul tűzték, hogy az új gazdasági évben búzából 50, ku­koricából 56—60 mázsás hektárhoza­mot érjenek el a mezőgazdasági üze­mek. Az évelő takarmányok hektár­hozamát megkétszerezik. Az állatte­nyésztésben főleg a szarvasmarha-, sertés- és a baromfiállomány számát növelik. A különböző állategészség­ügyi és más intézkedések következté­ben a szakemberek úgy vélik,, hogy évente, a borjúállomány száma 80 ezerrel, a sertésállományé pedig 800 ezer darabbal emelkedik. A bolgár mezőgazdaság lényegesen hozzájárul a népgazdaság fejlesztésé­hez, amit a párt által meghatározott irányelvek szerint fejlesztenek tovább. Gromiko bizakodó A washingtoni szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokról ki­adott ' közlemény többek között el­mondja, hogy Gromiko külügyminisz­ter megbeszélést folytatott Richard Nixon elnökkel és Henry Kissinger külügyminiszterrel. A tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy tovább fejlesztik a két ország kapcsolatát abban az irányban, amelyet Nixon elnök 1972-es szovjetuniőbeli, vala­mint Leonyid Brezsnyev 1973-as Egye­sült Államok-beli látogatása idején szabtak meg. Gromiko bizakodóan nyilatkozott a tárgyalásokkal kapcso­latban és kijelentette, hogy ezek alap­ján tovább fejlesztik a két ország együttműködését. A brigád jelöltje A huszonhat esztendős Kica Pál a Hydrostav nemzeti vállalat komárnoi (komáromi) üzemében dolgozik. Hosz­­szú évek során az üzem nevelte szak­emberré. Még iskolás korában elha­tározta, hogy gépjavító lesz, mert mindig nagyon érdekelték ő' a kü­lönböző gépek és bonyolult gépi be­rendezések. Az üzemben is felfigyel­tek rá és eleinte kisebb szétszerelési, javítási munkákkal bízták meg. A kezdőből fokozatosan hozzáértő szak­ember lett. Az üzem vezetősége már komolyabb munkák végzésével is megbízta. A múlt év nyarán Milan Kostial vezetésével megalakították a szocialista brigád címért versenyző kollektívát. A csoport tagjai elhatá­rozták, hogy a jövőben a még színvo­nalasabb munkával tartják karban a gépeket és arra törekednek, hogy azok a lehető legkisebb üzemkieséssel dolgozzanak. A gépek javítási idejét lényegesen csökkentették. A kollektíva nagyon jó hatást gya­korolt a fiatalemberre és a politikai­nevelőmunka nyomán végülis arra az elhatározásra jutott, hogy kéri felvé­telét a párt tagjelöltjeinek a sorába. A kollektíva tagjai helyeselték ezt a lépését és kezességet vállaltak azért, hogy Kica Pálból becsületes kommu­nista lesz. Mint tagjelölt még aktívabban dol­gozik. Munkafeladatait mindig tűlter­­jesítl és a lehető legjobb minőségben végzi. A munkák megjavításának ér­dekében kezdeményez, munkafolyama­tokat javasol. Két munkatársával, Morvay Lászlóval Bosák Józseffel ér­tékes újítási javaslatot nyújtott be az üzem vezetőségéhez. Az ötletes meg­oldással a külföldről behozott gépek­hez készítenek alkatrészeket. A fiatal tagjelölt példás családi éle­tet él. Szépen berendezett meleg ott­honában, feleségével együtt minden nap repeső örömmel várja haza őt a hónapos fiacskája. Kolozsi Ernő „Az ember soha sincs egyedül" A trebišovi (tőketerebesl) járás­ban az utóbbi időben egyre aktí­vabb munkát végeznek a nemzeti bizottságok polgárügyi aktívái. Ezen igen fontos bizottságok tevé­kenységének fokozódását elsősor­ban a pedagógusok és a népműve­lési dolgozók segítették elő. Jelen­leg a városokban és falvakban színvonalas ünnepségek keretében zajlanak le a polgári házasságkö­tések, névadók és különböző jubi­leumi évfordulók. Az aktusok meg­rendezéséhez egyre jobbak a felté­telek, mert a nemzeti bizottságok minden korszerű igénynek megfe­lelő házasságkötő és hozzá hasonló termeket építenek. A múlt évben Čierna nad Tísoun (Tiszacsernőn) korszerűsítették a házasságkötő termet, Cerhovon pedig újat építe­nek. A járási nemzeti bizottság funk­cionáriusai jól tudják, hogy az ak­tívák tevékenysége elsősorban is az önkéntes munkát végző képvi­selők és választók munkájától függ. Ezért a legöntudatosabb párttagokat jelölték ezekbe a bi­zottságokba, akik igyekszenek a gyakorlatba megvalósítani a párt határozataiból eredő feladatokat. A polgárügyi bizottságok tagjai a múlt évben öt részből álló iskolá­zási sorozaton vettek részt. Idén a „négyéves időszak“ és „az ember soha sincs egyedül“ témakörökről hallgatnak előadásokat, amelyek lényegesen hozzájárulnak társadal­mi tevékenységük megjavításához. A múlt évben az újszülöttek §5 százalékának számára rendeztek névadókat, 170 polgári házasság­­kötést szerveztek és tettek ünne­pélyessé, és további 435 rendez­vényt valósították meg. Amint az adatok is bizonyítják, növekedik a polgári rendezvények száma, de emellett lényegesen magasabb szintű eszmei tartalmuk is. A polgárügyi bizottságoknak na­gyon sok önfeláldozó aktív tagja van. Ezek közül megemlíthetjük Kráľovský , Chlmecről (Klrályhel­­mecről) Kulik Zoltánt és Gulyás Bélát, V. Kapušanyról (Nagykapos­­rőll Genczó Jánost és Slmková elv­társnőt, Michelanyból Logayr, Cibá­­ková elvtársnőt, Kazimírből,, Streda nad Bodrogomból (Bodrogszerda­­helyről) Vaskóvá elvtársnőt, Tre­­bišovról pedig Ferik és Sokol elv­társakat. De hozzájuk hasonló ak­tív taggal találkozhatunk más vá­rosok és falvak polgári bizottságai­ban is. I. B. Csuklyába bújtatott hóhérok ARLOS VALERA egyike azoknak, akiknek sikerült megmenekülniük a chilei fasiszták poklából. 6. mint a borzalmak szemtanúja, elmondja nekünk a történteket: „A sötét lelkűek köre bezárult.. a hangszóró a Santiagő-i nemzeti sta­dionban a bebörtönzöttek sokaságá­nak a nevét bömböli. Aztán kisideig katonazenét hallani, majd újra és új­ra az Ismert hang utasításokat oszto­gat. így van ez mindennap. A bömbö­lő hangszóró a bebörtönzöttek ezreit rémítgeti. A központi épülethez kö­zel, a kerékpárversenypálya területén, a fasiszták emberkínzót létesítettek. A fasiszta junta katonai foglárai „ha­difoglyoknak“ nevezik az odahurcol­­takat A névsorfelolvasás után az em­bereket elhurcolják, kínozzák, ütle­gelik. Ez reggelenként ismétlődik. Este pedig visszaterelik őket. Közü­lök sokan nem képesek talpraállni. Társaik támogatásával térnek vissza. Mások pedig azzal hajtják le a fejü­ket, hogy a következő nap talán rá­juk kerül a sor. Borzalom ami ott történik. Éljék bele csak magukat. Reggelente a nyo­morult körülményekhez képest arány­lag egészségesen hajtják el az embe­reket, este pedig mindegyikük tele sebekkel tér vissza. Közülök többet pokrócban hoznak. A „leckéztetések“ a demokrácia és a szabadság gondo­latának kiirtására, a bebörtönzöttek szemeláttára naponta ismétlődnek. Az ütlegelés és a villamos árammal való „oktatás“ mindennapi „tansegéd­eszközökké“ váltak. Az egyik napon kihallgatásra hív­ták a chilei kommunista párt főtitká­rának, Louis Corvalannak a fiát is. A fiatalember együtt a többiekkel ment a kínzóhelyre. „Vallatás“ után két társa támogatta hozzánk vissza. Órákon át mozdulatlanul, agyonrakín­­zottan feküdt a futballpálya gyepén. Azokat, akiket aznap „kihallgattak“, másnap rendszerint nem hívják újra, hiszen közülök csak kevesen élnék túl a két egymást követő kínzást, ve­rést. A fiatal Corvalannal mégis ki­vételt tettek. Másnap ismét elvitték, s este hordágyon hozták vissza. Ez­után megint a bizonytalan kivárás órái következtek. Saját erejéből nem bírt fölkelni, hanem kúszott a gye­pen. És miért tették ezt vele, mit kö­vetett el? Semmit! Csak annyit, hogy édesapjával együtt a chilei tfolgozó nép érdekeiért küzdött. A fasiszták a bebörtönzöttek kínzá­sa előtt csuklyát öltenek. Nem az arc takarása céljából, hanem azért, hogy nagyoDb félelmet keltsenek ál­dozataikban. Az egyik napon a felügyelők Espi­noza ezredes vezetésével s egy csuk­lyással a stadion-börtönbe érkeztek. A csuklyás végignézett a bebörtön­­zötteken, s akire rámutatott, máris elhurcolták a kínzőhelyre. Ezekből egyetlen sem tért vissza, pedig sokan voltak. Mi történhetett velük? Nem vitás. Halálrakínozták őket. A fasiszták a stadionban, a látszat­keltés kedvéért, kórházat is létesítet­tek. Azonban a megkínzott, sebektől teli emberek mindent elkövetnek se­beik takargatására, hogy elkerüljék a „kórházi kezelést“ — a2 újabb bor­zalmakat. Azokat ugyanis, akik a „kórházba“ kerültek, testrészük leg­érzékenyebb pontjain újabb kínzások­nak vetik alá. Ebből a „kórházból“ csak a temetőbe lehet kerülni! Mindez és sok más nem maradhat eltttkoltan. Amikor Raulov S. Enrikes kardinális ellátogatott a koncentrá­ciós táborba, ót is tájékoztatták az ott történtekről, s ha valasi azt hi­szi, hogy javult a bebörtönzöttek helyzete — téved. A kínzásokról, az embertelenségről az ENSZ-ben is tud­nak. Ha majd egyszer a chilei nép újra kezébe veszi a hatalmat, nem fe­lejti el „megfizetni“ a fasisztáknak az embertelen bánásmódot. Egy francia újságíró в látottak alapján a következőket vetette papír­ra: „A generálisok Valpara: sóban reg­gelente templomba járnak, meggyőn­­nak, hogy bűnbocsánatot nyerjenek az előző napi gyilkosságokért.“ A santiagói sportstadion: a fasisz­ták már az ellenforradalmat követő napokban haláltáborrá változtatták. Az állig felfegyverzett pribékek el­zárták a világtól a hatalmas koncent­rációs tábort, ahol a katonai junta mintegy 12 ezer embert tart rabság­ban. Az USA konzuljának ennek elle­nére sikerült a bebörtönzöttek közé jutnia, természetesen nem egyedül, hanem Espinoza ezredesnek, a kon­centrációs tábor parancsnokának a kíséretében. A konzul a helyi rádión keresztül kérdést intézett a bebörtön­­zöttekhez, nem tudják-e mi történt két amerikai honfitársával, akik cso­dálatos körülmények közt eltűntek. A foglárezredes Espinoza nyomatéko­san megismételte a kérdést. A stadion felett halálos csend uralkodott. Az ezredes újra nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy követeli a kérdés meg­válaszolását. Azt is kihangsúlyozta, hogy a bebörtönzötteknek nem kell tartamok a megtorlástól... Az embe­rek továbbra is síri csendben marad­tak. A bebörtönzöttek közül tényleg senki sem tudott az amerikaiakról? Vagy mindnyájan féltek a kegyetlen megtorlástól? A katonai junta szem­pontjából ugyanis mindannyian a ve­szélyes tanúk listáján szerepeltek. A konzul által keresett amerikai állampolgárok a Makocso folyó mel­letti Seraton szállóban laktak. Talán úgy gondolták, nekik, az USA állam­polgárainak, nem kell semmitől tar­tamok, s ebben a tudatban az utcára merészkedtek. Ott találkoztak egy járőrrel, azok kirabolták, meggyilkol­ták őket és holttestüket a folyóba dobták. így kerülhettek az eltűntek listájára. Ám a fasiszták jól tudják ml történt velük ... Annak érdekében, hogy a fasiszták legalább a „törvényes rend“ látszatát keltsék, esetenként „igazságot“ szín­lelve megbüntetik saját sorkatonáikat. Megtörtént ugyanis, hogy az egyik katona rátört egy családra, elrabolta minden értékét. A család idős tagja — a lakás tulajdonosa — a közel tartózkodó katonatiszthez rohant, és elpanaszolta a történteket. Elmondta, hogy az egyik járőr katonái közül a rablót „Kaseres Idemel“ néven szólí­tották. — Kaseres — bömbölt a katona­tiszt és magához rendelte a katonát, majd agyonlőtte. A történtek azt a hiedelmet kelthették, íiogy agyonlőt­tek egy tolvajt. A látszatkeltés ked­véért a katonatiszt parancsot adott Kaseres közkatona holttestének egy tehergépkocsira való feltételére, de nem feledkezett meg a lopott holmi felrakásáról sem. A közkatonát azért lőtte agyon, mert az nem neki, ha­nem saját magának lopott. A fasiszta katonai junta nagynieny­­nyiségű munkásvérrel áztatta a chilei földet, azonban a harcos nép nem hajtott fejet az uralmat birtoklók előtt. Az ellenállásban tanúsított hő­siessége iá bizonyítja, hogy továbbra kitart eszméi mellett, nem azonosítja magát a történtekkel. A junta banda­vezérei nagyon tévednek, ha azt hi­szik, hogy a becsületes népet valaha is elhallgattathatják. Erről tanúsko­dik egy altiszt vallomása is, aki a következőket mondotta: „Nem értek egyet a történtekkel. A déli területről azért hoztak Ide, hogy Valparalsot és Vinja-del-Mart idegenek szállták meg. így a haza védelmére, nem pe­dig honfitársaim kínzására és gyil­kolására jöttem erre a tájra.“ Ez is. bizonyítja, hogy az egyszerű emberek sokasága már ráeszmélt a történtek­re. Megértik, hogy a fasiszta junta felett passzivitással és hallgatással nem győzhetnek. (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents