Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-16 / 7. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1*74. fe+irttfrr 18. Úttörők között Ez már így szokott, lenni. Amikor az ember éretté válik, s a tanoncból mester lett, gyakran keres, kutat az emlékeiben. Persze nemcsak azért, hogy céltalanul keresgesse a gondolatokat, hanem főleg azért, hogy előretekintsen — a jövőbe lásson. S az emlékeinkben dédelgetjük azokat, akik a múltban olyan sokat tettek értünk — a mánkért. Végtére a viszszapillantás az kötelesség is: az utókor számára a távozóknak valamilyen támpontot kell hagyniok, hogy azoknak legyen elképzelésük az elődökről. Nos, ezeket a sorokat is amolyan adósságtörlesztésnek szántam a sok jóért, amit a szocialista mezőgazdaság építésében számomra az élet adott, hiszen jómagam is dolgoztam a Dolné KrSkany-i (alsóköröskényi) szövetkezetben. S most a szövetkezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ez az írás legyen hálám és nagyrabecsülésem jelképe mindazok számára, akik a régmúltban és az eltelt negyedszázad alatt azért küzdöttek, ami ebben a községben és hazánkban van. Az úttörőkre. nemcsak magam, hanem a falubeliek sokasága is szívesen, szeretettel emlékezik. A magam és a falubeliek tiszteletadása természetesen az emléktáblánál kezdődik, mely arra figyelmeztet minket, hogy 1928. május 2-án itt áldozta fel proletár életét Klára Lateőková munkásnő és a burzsoá csendőrség sortüzében több mezőgazdasági munkás is megsebesült, ök sztrájkkal harcoltak a nagyon nehéz proletár életért. A fegyverek eldördülése és a szuronyok villogása után ugyan elodázódott harcuk, de akaratukat meg nem törhette, mert a városközeiben levő Dolné Krškanynak nagyon erős, aktív kommunista pártszervezete és forradalmi aktivitással, felruházott munkássága volt. Egyesek akkoriban talán nem is tudatosították milyen dicső forradalmi útra léptek. Kitartottak az eszmék mellett és évék múltán a szovjet katonai egységek elhozták számukra a szabadságot, de főleg 1948 februárja tetőzte ezt be, amikor a dolgozó nép kezébe vette a hatalmat. Véget ért a burzsoázia maradványainak az uralkodása. Dolné Krškanyban is azok kapták meg a földeket, akik művelték. Egyes helyeken a földnélküliek a kiutalt földeken egyéni gazdálkodásba fogtak. Dolné Krškanyban azonban 17 földmunkás, akik a nagybirtokon dolgoztak, minden ösztönzés nélkül a CSKP helyi szervezetével egyetemben azt a nézetet vallották hogy a földeket nem szabad fel parcellázni, hanem a „Mezőgazdasági Termelőszövetkezet“ létrehozásával közösen kell azokat megművelni. Ez 1948. szeptember 30-án meg is történt. Hát így kezdődött. Mint az már ilyenkor lenni szokott, egyszer ez, másszor meg az hiányzott. Sok kölcsönt vettek föl: pénzt, vetőmagot, takarmányt, de aratás után mindent visszatérítettek. Amikor pedig a tagoknak nem tudtak pénzzel fizetni, akkor helyette abraktakarmányt juttattak számukra. Az első igazi fizetésről csak annyit, hogy azt a mezőgazdasági megbízott személyesen hozta a szövetkezetbe Bratislavából. Az élet persze ment tovább. Megalkották a szövetkezetekről szóló törvényt, és annak kapcsán véglegesen megalakult a III. típusú szövetkezet. Hamarosan beszerezték az első Skoda 30-as traktort. A nyergébe az akkoriban 17 esztendős Anton Danot ültették. Azt az embert, aki későbben elnökként vezette a gazdaságot és a közelmúltban megtörtént egyesítésnél büszkén adta át a nagygazdaság, a „Rozkvet‘ nevet viselő szövetkezet kötelékébe. Térjünk azonban vissza a kezdethez. Nagyon nehéz idők voltak azok — emlegetik az emberek. Például a kocsmában egyesek a földesurak megbízásából alkohollal akarták megzavarni a dolgozók gondolkodását. Egymás ellen Uszították őket, hogy züllesszék a szövetkezetei. Persze az is előfordult, hogy óvatlan pillanatban valaki homokkal töltötte meg a traktorok hengerfejét, vagy pedig a földek tagosításánál felgyújtották a kazlakat. A rosszakarók a kezdeti nehézségek láttán örvendeztek. Az emberek persze ma már mosolyogva emlegetik milyen bizalmatlanok voltak, nem hitték el, hogy a kombájn learatja és ki is csépeli a gabonát, s ezzel megszűnik a tereknek kézzel való elhordása. Elhitték a bujtogatóknak, hogy a kombájn nagy mennyiségű üzemanyagot fogyaszt és sok szemet hagy a tarlón stb. Ezzel szemben szívesen emlékeznek arra, hogy a nehéz években a traktorállo.más levette vállukról a gondot, segítette őket, de azokra a munkásokra is •.szeretettel emlékeznek, akik a gyárakból jártak el hozzájuk a munkacsúcsok idején, vagy pedig betanítani az új munkaszervezést és a normázást stb. Hát igen. Emlékek ezek, melyek ma is melengetik a szíveket, fölvidítják az embereket; a földműveseket és az ipari dolgozókat. Már régen elmúlt az az idő, amikor egyesek nem értették meg rögtön az élet problémáit, a haladást előbbre lendítő változásokat. Annál maradandóbb a megbecsülés azok számára, akik lerakták az alapokat. Az eltelt 25 év alatti fejlődés magától értetődően több változást hozott magával. Ez a termelés összetételében, az új ágazatok kialakításában, az emberek szakképzettségében és egyebekben nyilvánult meg. A faluhoz közeleső Nitra növekedett és tovább fejlődött, terjeszkedik, azonban segíti is a Dolné Kr'skanyi szövetkezetei. A városközelség lehetővé tette a termelés okszerű szakosítását. Míg például a múltban a 600 hektáros gazdaságban 24 fajta növényt termesztettek, ma a szakosítás után már csak hetet. Az állattenyésztést tejtermelésre, malac- és baromfinevelésre szakosították. A szakosítás nagyban elősegítette a termelés belterjesítését. Ha persze aprólékosan akarnánk bemutatni az eltelt 25 év termelési eredményeinek a fokozódását a táblázatok tömkelegére lenne szükségünk, azonban nem ez a célunk. Elegendő talán, ha elárulom, hogy a nyerstermelés ez idő alatt mintegy kilencszeresével emelkedett. A gazdaság stabilitásáról tanúskodik többek közt a tartalékalapon lévő 2 millió 350 ezer korona is. A tagság átlagos személyi jövedelme például az 1955-ös évihez képest 1972-ben 1998 koronára, a hústermelés az 1955-ös esztendőtől mintegy nyolcszorosára, a tejhozam pedig háromszorosára emelkedett. A növénytermesztés eredményei — a „földkopás“ ellenére — az okszerű agrotechnika és a vegyszerezés következtében megduplázódtak. Például a múlt esztendőben a szovjet vetőbúza használatával 46,3 mázsa termést értek el, árpából pedig hektáronként 37,2 mázsát takarítottak be. A szakosítás azonban csak egy lépés előre. A szövetkezetben megértették, hogy a termelés további fejlesztéséhez csak a célra vezető összpontosítás vezethet. A szocialista munkamegosztásnak, az integrálódásnak és a kooperációnak elóbb-utóbb be kell következnie. Es be is következett. A szövetkezet megalakulásának 25. évfordulóján egyesítették erejüket a Dolné Krškany-i, az Ivánka pri Nitra-i, a branci és a gergelovái szövetkezetek, s felvették a ,Rozkvet“ nevet. Az új, illetve az egyesített gazdaság 2700 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, s 50 millió korona az állóalapjának az értéke, s az évi termelési érték eléri majd az 52 millió koronát. Amint látjuk, annak a barázdának, amelyet ,25 évvel ezelőtt Dolné Krškanyban törtek, van folytatása, s a jövőben új, eddig nem látott eredményeket hoz társadalmunknak. A szövetkezeti család egységes, összeforrott, erős, tehát megszaporodott. Hálásan gondolunk azokra, akik 1928- ban vérüket hullatták értünk, s azokra is, akik 1948-ban lerakták az új idők szocialista nagyüzemi gazdálkodásának az alapjait. A „Pravda“ nyomán —-hai— A Nededí (Negyedi) Élsz különösen a növénytermesztésben ért el jó eredményeket a múlt évben. A mérleg azt mutatja, hogy kétmillió koronával teljesítették túl ezen a szakaszon a bevételi tervet. Pavel Szák mérnök, a szövetkezet föagronómusa igen elégedett és olyan adatokról tájékoztat, amelyek azt bizonyítják, hogy a növénytermesztés görbéje a múlt évben felfelé ívelt. A búza 600 hektárnyi területen 47, az árpa pedig 400 hektáron 44 mázsás hektárhozamot adott. A fiatal agronómus elmondotta: többévi fáradságos munkával állapították meg, hogy földterületükön a Diamant és az Ametiszt fajta árpa terem legtöbbet, jőtulajdonságuk, hogy nem dőlnek meg és a különböző betegségeknek is ellenállnak. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy az Ametiszt szereti legjobban az itteni földet és az éghajlatot — 51 mázsás hektárhozamot adott és ezért idén már ez kerül előtérbe. A kertészeti csoport dolgozói is lényegesen túlteljesítették tervüket, különösen a hagyma hozott sok pénzt a házhoz, mert aránylag kevés anyagi és munkabefektetéssel 220 mázsás hektárhozamot adott. Az eredményeken felbuzdulva, továbbra is félszáz hektáron termesztenek majd hagymát. A kis füzetecskében néhány bejegyzett adat arról tanúskodik, hogy a felmérések alapján 10 százalékkal fokozzák a növénytermesztést és a múlt évi valósághoz viszonyítva kétmillió korona értékű árúval többet termelnek. Az új terv szerint árpából 46, kukoricából 55, cukorrépából 410, hagymából pedig 220 mázsás hektárhozamot akarnak elérni. A búza tervezett hektárhozama 50 mázsa, azonban a szocialista kötelezettségként még egy mázsát vállaltak hozzá. Nagy területen ez bizony jelentős mennyiség. Nagyon igényes feladatok előtt állnak a növénytermesztési csoport tagjai, azonban minden feltétel megvan ahhoz, hogy a tervezett hozamokat elérjék. A búza leltározásakor megállapították, hogy minden négyzetméteren 350—400 jól fejlett növényegyed van. Ogy az agronómus, mint a csoportvezetők azt vallják, hogy sokkal fejlettebb a búza, mint a múlt év hasonló időszakában. Az elkövetkező napokban fejtrágyázzák az őszieket és a tápanyagfelvétel után még gyorsabb ütemben növekedhetnek, fejlődhetnek. (b) Az évforduló tiszteletére Ott, ahol a szocialista munkaversenyt jól szervezték, irányították és értékelték, most nyugodt lelkiismerettel zárhatják az elmúlt év mérlegét. A Michalovcei Gép- és Traktorállomás dolgozói már az elmúlt években felismerték a verseny hatalmas erejét és éppen ezért ez évben is nagy súlyt helyeznek a szocialista munkaverseny megszervezésére, a kötelezettségvállalások kibontakoztatására, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére szerveztek. A Zetor-Super traktorok generáljavitását Kelet-Szlováklában egyedül a michalovcei traktorállomáson végzik. Ezért a gépállomás dolgozói 330 Zetor-Super traktor generál javítását vállalták, vagyis 180 traktorral többet javítanak ki, mint tavaly és már a tervezett egyharmadát a tavaszi munkálatok megkezdése előtt kijavítják. Ezenkívül vállalták, hogy 2 százalékkal csökkentik a gépek javítására fordított költségeket. A „Kiváltó munkáért“ címmel kitüntetett 300 tagú munkakollektíva tagjai vállalták, hogy a trebišovi járásban épülő pribeníki 10 000 férőhelyes sertéshizlaldának a 600 darab 80 mázsás takarmánytartályt idejében elkészítik és azt határidőre felszerelik. Egyébként ebből a takarmánytartályból és humennéi járásban épülő szakosított telepeknek fs készítenek. A Michalovcei Gép- és Traktorállomás dolgozói kö telezettségvállalásának pénzértéke meghaladja a 600 ezer koronát. lib) J Másfél millióval több tojás A Dunajská Streda-i járásban hamui nagyüzemi baromfitenyésztéssel foglalkozó gazdaság van. A közelmúltban ezek egyikébe, a Baloni Baromfitenyésztő Társulásba látogattam el. A farmot 21,5 millió koronás beruházással hét csiiizközi szövetkezet hozta létre. A telepet Szőcs László farmvezető mutatta be. A telep előnevelő és tojástermelő részlegre oszlik. Az előnevelő részlegen két darab, egyenként tizennyolcezer csibét befogadó nevelőcsarnok és egy szociális épület van. Mivel a tojócsarnokokban ketreces tartást alkalmaznak, az előnevelő csarnokokat is annak megfelelően rendezték be a Tatabányai Delta KTSZ háromszintes nevelő ketreceivel. A naposcsibék a felső szinten nyernek elhelyezést, ahol a szükséges hőmérsékletet a teremfűtésen kívül műanyák biztosítják. Ekkor 113 csibe jut egy négyzetméter alapterületre. Három hetes korban széthelyezik a csibéket az alsó ketrecszintekre. Ettől az időtől kezdve egészen a tojóházi betelepítésig 34 jéree jut egy négyzetméter alapterületre. A tojástermelő részlegen négy darab, egyenként 14,5 ezer tojó befogadására alkalmas csarnokot, tojásraktárt, műhelyt és adminisztrációs épületet találunk. A tojók egyszintes ketrecekben vannak elhelyezve. A 40X45 cm alapterületű ketrecben négy tojót helyeznek el. Ezekben a csarnokokban a tojás osztályozásán kívül minden gépesítve van. A takarmányozás zárt etetőrendszerrel, az itatás csörgedeztető itatórendszerrel történik. A trágya eltávolítása és a tojások összegyűjtése automatizálva van. A gondozó szalagrendszer segítségével végzi a tojásgyűjtést. Nyolcvan százalékos termelés esetén naponta mintegy 12 ezer tojást kell egy gondozónak összegyűjtenie és osztályozni. A telep megtekintése után Pázmány Péter mérnök, az üzem igazgatója és Szőcs László farmvezető a múlt évi eredményekről tájékoztatott. Megtudtam, sikerrel zárták az 1973-as évet. A tervezett 10 millió 140 ezer tojás helyett 11 millió 698 ezret termeltek. Nagyon kedvezően alakult az egy átlagtojóra jutó évi tojástermelés is. A tervezett 250 db helyett 271,8 darabot termeltek tojónként. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a múlt évben a szokásos 26 hetes kor helyett már 24 hetes korban tojóállományba sorolták a jércéket. Jércéiknél 130 napos korban jelennek meg az első tojások, s huszonnégy hetes korban már több mint 50 százalékos a hasznosságuk. (1972-ben a tojónkénti átlaghozam 246,8 db tojás volt, akkor azonban a fehér Dekalb tojóhibrid alkotta az állomány túlnyomó részét.) A felvételen a négy tojócsarnok látható. A múlt évben teljesen áttértek a Shaver tojóhibrid tartására. Erre azért került sor, mert a Dekalb nagyon fogékonynak bizonyult az egyes betegségek iránt, igen érzékenyen reagált a streszhatásokra, s ez legtöbb esetben a tujáshozam jelentős csökkenését vonta maga után. Az évi állománykiesés meghaladta a 22 %-ot is, ami a Shaver esetében lényegesen kisebb. Viszont beigazolódott, hogy a Dekalb takarmányfogyasztása sem volt lényegesen kisebb, mint a Shaveré. Egy tojás előállításához mindössze egy grammal kevesebb takarmányra volt szüksége a Dekalbnak. A múlt évben 151,2 g takarmány révén produkáltak egy tojást, viszont a tojók naponta 112 g takarmányt fogyasztottak átlagosan. Egy tojás közvetlen költsége 0,51 korona, előállításának teljes önköltsége pedig 0,71 korona volt. Ebből a takarmányozási költség 0,39 korona. A tojások átlagsúlya 56 gramm volt, az átlagos értékesítési ár pedig 0,88 korona. Az üzem jó eredményt ért el a jércenevelésben is. A naposcsibéket a nitrai keltetöállomástól kapták. Egy jérce 133 nap alatt 7,47 kg takarmányt fogyasztott el. Tizenkilenc hetes korig 3,95 % volt az elhullás. Áttelepítéskor a jércék további 1,28 °/o-át selejtezték ki. A múlt évben ötezer jércét neveltek eladásra, amit a öiíovi szövetkezet vásárolt meg. Mivel az első csoport jérce tojóházi betelepítése és a következő naposcsibe-szállítmány megérkezése között megfelelő idő állt rendelkezésükre, húscsirke nevelésével is foglalkoztak. A Hubicei Állami Gazdaságtól vásárolt Tetra В húshibrid csibéknél 52 napig tartó hizlalással 1,573 kg-os átlagsúlyt értek el. Egy kilő hús előállításához 2,56 kg takarmányt használtak fel. A felvásárló üzemnek eladott húscsirkék 83,34 °/o-a elsőosztályú áruként kelt el. Az átlagsúly jó volt, de ennek hátránya, hogy a nagysúlyú csibék a ketreces tartásnál hamar megkapták az ún. mellhólyagosságot, s ezeket az egyedeket a felvásárló alacsonyabb osztályba sorolja. Az üzem vezetősége úgy határozott, hogy a jövőben csak 45 napig tartják a húscsirkéket, s ezen idő alatt 1,30 kg-os átlagsúlyt szeretnének elérni. Ez csökkentené a mellhólyagos egyedek számát, mert megfigyelésük szerint az 1,30 kg-ot meghaladó egyedek szenvednek mellhőlyagosságban. Az üzem a múlt évben 1142 mázsa baromfihúst értékesített, ebből 346,4 mázsa volt vágócsirke. Eladási tervüket 108,7 %-ra teljesítették. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a széleskörű szocialista munkaverseny is; 1971 óta két munkacsoport versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A tojótelepen dolgozó hattagú csoport a múlt évben elnyerte a „Szakszervezetek VIII. kongresszusának kollektívája“ címet. Ez a csoport a múlt évben 50 ezer koronás költségmegtakarításra, 70 ezerrel több tojás kitermelésére és kétszáz óra társadalmi munka ledolgozására tett Ígéretet. A valóságban összüzemi szinten 225 ezer koronás megtakarítást értek el, a tojástermelés tervét 1,5 millióval lépték túl. Az eredményeket nagyban befolyásolta az előnevelőben dolgozók szorgalma is, hiszen itt dől el. milyen állatokat kapnak a tojócsarnokok. Tizenegyezer koronás kötelezettségvállalásukat ők is túlteljesítették. Munkakörnyezetüket társadalmi munkával tették szebbé, kellemesebbé a dolgozók. Az üzem karbantartói több újítási javaslatot terjeszettek be, s ezek közül jőnéhányat már be is vezettek a mindennapi gyakorlatba. A szorgalmas dolgozókat az üzem vezetősége háromnapos kirándulással jutalmazta. A termelési és eladási terv túlteljesítése következtében 44,5 °/o-kal nőtt az üzem tiszta jövedelme. így tehát nem csoda, ha a társult gazdaságok vezetői elismerő hangon, elégedetten nyilatkoznak az üzem gazdálkodásáról. Most, hogy a baromfitelepet létrehozó hét csiiizközi gazdaság társult, a baromfitenyésztő és tojástermelő üzem is beolvadt a közel 5,5 ezer hektáros nagygazdaságba, s remélhetőleg az állattenyésztés fontos ágazatává válik. Vörös György
