Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-16 / 7. szám
1 Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. február 16. Ara 1.— Kis XXV. évfolyam, 7. szám. MÉHÉSZÉT A nagyüzemi és az egyeni nieliészek fóruma és tanácsadója. A szövetkezeti gazdálkodás negyed századának évében a mezőgazdasági termelés egyre nagyobb méretben koncentrálódik. A járási pártbizottságok, a járási termelési igazgatóságok, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai jó politikai és felvilágosító munkával igyekszenek meggyőzni a földműveseket a termelés összpontosításának előnyeiről. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának, a Központi Bizottság 1972 áprilisi plénumának, és a földművesszövetkezetek VIII. kongresszusának határozatai konkrétan meghatározták ezen a szakaszon a teendőket. Ezekből kitűnik, hogy a jelenlegi időszakban kooperációs termelési у központok létrehozása lényegesen hozzájárul a munka termelékenységének fokozásához. Ez olyan járható út, amely véglegesen kialakítja a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyein alapuló korszerű termelési folyamatokat. Mivel a kooperációs vállalatokba, szövetkezeti és állami mezőgazdasági üzemek, valamint gép- és traktorállomások, felvásárló és ellátó vállalatok és más olyan jellegű üzemek és intézmények is társulnak. amelyeknek tevékenysége közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdasági termeléshez. a mezőgazdasági árucikkek előállítása egyre" főbbén össztársadalmi jellegűvé válik. Ez a példa is igazolja, hogy nem járhatjuk a régi utat, mert a kis gazdasági egységekben nem érvényesíthetjük mindazokat az előnyöket, amelyekre a közös összefogás lehetőséget nyújt. A Mezőgazdasági és Elelmezésügyi Minisztérium irányító és szervezési osztályának kimutatása szerint Szlovákiában már több mint 100 kooperációs vállalat és üzem működik. Ezeknek tagjai főleg egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások, mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalatok és az élelmiszeripar néhány üzeme. A legtöbb kooperációs vállalat a talajjavító szövetkezetek keretében jött létre. Utána következik a baromfitenyésztés, a sertéshústermelés, a növényvédelmet elősegítő agrokémiai vállalatok, valamint takarmányok szárítására és készítésére létesült kooperációs üzemek. A- mint a példák is bizonyítják, a termelés kooperációja terén tehát már megtettük az első lépéseket, de nyomban feltehetjük a kérdést, hogy milyen úton haladjunk tovább? Természetesen kooperációs vállalatok és üzemek létrehozása nem lehet öncélú. A végcél a több és olcsóbb termelés, mégpedig kevesebb munkaráfordítással. Ha ebből a szemszögből vizsgálgatjuk a kooperációs üzemek tevékenységét, máris megállapíthatjuk, hogy ezen a téren szép eredmények születtek. Hogy csak egy példát említsünk. A baromfitenyésztő kooperációs üzemekben az egy dolgozóra eső évi árútermelés értéke már elérte a 230—370 ezer koronát. Bizony pár évvel ezelőtt a munka termelékenységének ilyen magas fokáról még álmodni sem mertünk. De hasonló bíztató eredmények születtek az új. korszerű sertéshizlaldákban és más kooperációs üzemekben is. Eddig már 30 járás dolgozta ki a termelés ilyen jellegű koncentrációjának távlati tervét, amely szerint járásonként a közeljövőben 2—6 nagy kooperációs körzet létesül, megközelítőleg 10—30 ezer hektáros földterületet foglal magába. Az 5. és 6. ötéves terv időszakában csak a nyugat-szlovákiai kerületben 100 kooperációs vállalat lesz, ezek közül jónéhány összszlovákiai méretekre is kiterjed. Az előrejelző tervek keretében nyolc kooperációs modell készült el, amely lényegesen hozzájárulhat példás kooperációs vállalatok és üzemek létesítéséhez. A példák tehát azt bizonyítják, hogy minden járásban megindult az egészséges erjedés és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervező és irányító osztálya alaposan elemzi a benyújtott javaslatokat, terveket. A felsőbb szervek helyeslésével találkoznak mindazok a javaslatok, ötletek, amelyek a szakosítás kibontakozását segítik elő. Nagyon egészséges jelenség például, hogy a talajjavító szövetkezetek máris bizonyos szakaszokon fejtenek ki nagyobb tevékenysséget. A Veľké Krtíš-i (nagykürtösi), levicei (lévai) és más járásokban a szölésszetek fejlesztésével foglalkoznak a talajjavító szövetkezetek. Tevékenységük kiterjed úgy a talajelőkészítő, ültetőanyag-beszerző, ápolási és védelmi munkákra. Ezzel szemben a michalovcei, bratislavai és még néhány járásban ezek a szövetkezetek kimondottan a talaj termőerejének növelésével, a vízlecsapolási és öntözési problémákkal foglalkoznak. Az ilyen megosztott tevékenység lehetővé teszi, hogy úgy a bel- mint a külföldi gépeket a szükségletnek megfelelően átcsoportosíthatjuk. Aprópénzre váltva ez azt jelenti, hogy a gépeket és más berendezéseket hatványozott mértékben használhatjuk ki. A növénytermesztésben a tervek szerint a közeljövőben, gabona, zöldség, burgonya, gyümölcs termesztő kooperációk jönnek létre. Ez nagyon áldásos irányzat, mert például ilyen kooperáció mellett magasfokú gépesítéssel termelhetünk majd burgonyát, de a zöldségtermesztésben is egyre kevesebb fizikai munkaerőre lesz szükség. A Nové Zámky-i (Ersekújvári) járási Mezőgazdasági Igazgatóság távlati tervei szerint olyan több száz hektáros kooperációs zöldségtermesztő központokat hoznak létre, amelyekben a „föüzem“ csak két-három zöldségfajtát termeszt és ezek gépesítését természetesen korszerű és nagyteljesítményű kombájnokkal, gépsorokkal oldják majd meg. A járásban máris dolgoznak olyan gépek, amelyek alkalmasak a zöldbab, a paradicsom és más zöldségfélék begyűjtésére. Tehát azt tapasztalhatjuk, hogy a termelés koncentrációja ebben a járásban is elősegíti a szakosítást. A felmérések azt bizonyítják, hogy a baromfitenyésztés terén bontakozott ki a legjobban a kooperáció előnye. A levicei (lévai) Üzemközi Baromfitenyésztő Vállalat például csúcshozamokat ér el úgy a tenyészbaromfi, mint a tojástermelésben. Ebbe a kooperációs üzembe efsz-ek, állami gazdaságok, terményellátó és felvásárló szervek és más üzemek is társultak, de az üzem működéséhez lényegesen hozzájárutl a magyarországi Bábolnai Állami Birtok is, amely kitűnő tenyészállatokat biztosít a termeléshez. Ebben az esetben tehát tanúi vagyunk a nemzetközi együttműködésnek. A Csehszlovák—Magyar Együttműködési Bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely szerint kooperációs együttműködés jönne létre a határmenti mezőgazdasági üzemek között is. Ez a tevékenység kiterjed munkaerő, valamint a termelési folyamatokat meggyorsító gépek és berendezések kicserélésére is. Összehangolják például az öntözőrendszerek működését is. (Folytatás a 2.'oldálcm.) Fellendülés előtt... H NÉL iOM MILLIÓ KORONÁVAL VÉTELEZTE CSÜCSHOZAMOK A SZŐLÉSZETBEN KOOPERÁCIÓS HIZLALDÁT • ÍVEL • К BE TÖBBET A TERVEZETTЩ. ÜZEMBE HELYEZIK A A TERMELÉS GÖRBÉJE ISMÉT FELFELÉ A 5aíai (Vágseliyei) egyesült „Barátság“ Efsz is sikerrel zárta az elmúlt gazdasági évet. A számvető közgyűlésen a tagság örömmel hallotta, hogy az évközben előforduló nehézségek ellenére a közös gazdaság bevétele három millió koronával volt több a tervezettnél. Ez bizony nagyon szép eredmény, mert az egyesülés elég sok problémát okozott úgy a munkaszervezés, mint a termelés terén. Az új vezetőségnek komoly erőfeszítésébe került, amíg kialakította az új szervezési formákat, és a munkaerőket is azokra a szakaszokra csoportosíttota át, ahol legnagyobb szükség volt rájuk. Egyre gördülékenyebben haladt előre a közös gazdaság szekere és Hlavatí Tibor, a szövetkezet veterán ökonómusa most a zárszámadás után, örömmel nyugtázza ,hogy a tiszta haszon meghaladta -a tizenkétmillió koronát. Bár a belterjesség foka az egyesülés- előtt a Salai Efsz-ben magasabb volt, most mégis jó eredményre, illetve arra számít, hogy a hektáronkénti .nyerstermélés értéke meghaladja a tizenhétezer koronát. A piaci termelés sem sokkal kevesebb, mert a közös gazdaság nem tartalékol fölöslegesen, és amit csak lehet, értékesít. A babért a közös ' gazdaságban a növénytermesztés vitte el. Hogy . csak néhány adatot említsünk:1 a búza 46, az árpa 41, a kukorica pedig 47 mázsát adott hektáronként. Ezek az eredmények annál Inkább figyelemre méltóak, mert nagy területeken érték el őket. A gazdag termésből a kolíni felhívásra válaszolva tíz vagon gabonát adtak terven felül : a közellátásnak. A növénytermesztési dolgozók ugyancsak kitettek magukért, mert a tervezett 24 millió -5U5 ezer koronával szemben 25 millió 463 ezerlkoró-: na bevételt ‘értek el. A kertészeti, dolgozók is igazán, gyümölcsöző munkát végeztek. Margita Poláková, a szocialista munkabrigád vezetője, és Hlavatí István segédkertész, rendszeres napi politikai felvilágosító munkával buzdította a csoport tagjait, a lehető legnagyobb eredmény, elérésére. A szocialista kötelezettségvállalási mozgalom jobb munkára1 serkentette a dolgozókat és' ennek, követ-, keztében 350 ezer koronávál ; több. árut termeltek a tervezettnél. A politikai, társadalmi és termelő munka-, ban kifejtett aktivitás alapján az üzemi pártszervezet vezetősége úgy véli, hogy ez a1 csoport hatnarosaiv meg-' kapja a szociálisig muukabrigád címét. A közős kasszáját lényegesen gazdagították a szőlészeti csoport tagjai is. Átlagosan 131 mázsás hektárhoz imot értek el, de a salai részleg 161 mázsás csúcshozammal dicsekedhet. A szőlő jóminőségű volt és ezért a felvásárló szervek magas árat fizettek érte. Az összesítés után úgy néz ki a helyzet, hogy minden hektár szőlő 80 ezer korona bevételt eredményezett. A szövetkezet vezetősége eredetileg tizenöt vagon szőlő eladására kötött szerződést, mert úgy gondolta, hogy a fiatal szőlő még nem fog nagyobb termést adni, de végül is a szorgalmas szőlészek 29 vagonny.it szállítottak a feldolgozó üzemnek. Gazdagon zárta be tehát az évet a šaľai szövetkezet, a tagok béralapjára tizenhárom millió koronát fizettek ki, és az. alapok feltöltése után még mindig több mint tíz millió korona maradt a tartalékalapon. Ez bizony elégedettséggel tölt el minden tagot. Jól keresnek a.közös gazdaságban, de a szociális , juttatások is igen figyelemre méltóak. A nagy család példásan segíti az új életbe induló fiatalokat. Ha a házasulandók közül csak az egyik dolgozik az efsz-ben, háromezer koronát, kap, viszont ha fnindketten szövetkezeti tagok, akkor négyezret. A nyugdíjasok négy—ötszáz korona karácsonyi segélyt és más juttatásokat élveznek. A múlt év végén harmincöt nyugdíjast búcsúztattak akik ezer korong hűségpénzt kaptak útravalóul. A tanulmányutakon, kirándulásokon résztvevő, tagoknak személyenként. ezer koronát juttatnak, a többit pedig az érdekeitek fizetik. EzzeL elérik,, hogy a lehető legtöbben részesüljenek Ilyen nemű előnyökben. Emil Dúfala mérnök, a szövetkezet elnöke egy rövid interjú keretében elmondotta, hogy a lehetőségekhez mérten három-négy százalékkal többet termelnek a múltévi valóságnál. Ezt, egy részt úgy érik el, hogy szakosítják a szövetkezetét és az egyes szakaszokon az új technológia alkalmazásával fokozzák a munka termelékenységét. A „főkormányos“ szerint a növénytermesztést is átcsoportosítják.'A Ďlhá Ves-i (vághosszúfalusi) részlegen fejlesztik a kertészetet, ahol egyrészt elegendő munkaerő van, másrészt öntözhetik a növényeket. Előre láthatólag a kertészét jó bevételi1 forrása lesz a közös gazdaságnak. A termelés mennyiségének növeléséhez azonban legjobban hozzájárul az új sertéshizlalda üzembehelyezése. A diakovcei (deáki) és tešedíkovói (peredi) efsz-el kooperációs beruházással készül ez a korszerű épület, amelyben évente 135 vagon húst termelnek. Az elnök számítása szerint csak a Salai Efsz-ben 64 vagonról 80 vagonra emelkedik a sertéshústermelés a közös hizlalda üzembe helyezése után. A Salai Efsz zárszámadó gyűlése nemcsak azt mutatta meg a tagak előtt, hogy mennyit gazdagodtak az elmúlt tizenkét hónap alatt, hanem azt is, hogy az egyesült gazdaság nagy fellendülés előtt áll és az elkövetkező időszakban még több lesz a termelés és gyarapodik, gazdagodik a közös gazdaság és természetesen minden szóvetkezeti tag Is. Balía József Az ifjúság kiveszi részét hazánk építéséből Prágában immár tizedszer találkoztak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok képviselői. A nagyjelentőségű értekezleten 550 ifjú vett részt. A mezőgazdasági főiskola nagytermében az ifjúsági mnnkakollektívák, a szocialista munkabrigádok egyes tagjai, az urszágos ifjúsági versenyek győztesei, az efsz-ek fiatal elnökei, kiváló agrunónuisok, zoutechnikusok, mechanizátorok, más kiváló vezetők és dolgozók vitatták meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok problémáit. Az aktívaértekezleten a CSKP KB küldöttségét Jan B a r у 1, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára vezette. A küldöttség tagja volt Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője és dr. Bohuslav V e - č e r a szövetségi mezdgazdasagi és élelmezésügyi miniszter. Ján B r e z n i c k ý, a Szocialista Iijúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára bevezető beszámolójában hangsúlyozta, hogy a SZISZ törekedik a fialálok sokoldalú eszmeipolitikai nevelésére és előkészíti őket, hogy a tudományos-muszaki forradalomban a lehető legnagyobb mérték-. ben résztvegyenek. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt negyed században lényeges változások történtek. Többen megemlítették, hogy a fiatalok annakidején önzetlenül küzdöttek a párt IX. (Folytatás a 2. oldalon.) A szövetkezetekben ezekben a napokban tartják a zárszámadó közgyűléseket. Kooperációval a többtermelésért
