Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-09 / 6. szám
Nagyüzemi prémesállat-tenyésztés Társadalmunk célja az életszínvonal állandó emelése. Ennek beteljesülése megteremti a feltételeket az árban igényesebb szőrmeipari áruk utáni kereslet emelkedésére, amely áruk az esztétikai igényesség, valamint a gyakorlati öltözködés részévé válnak. Ezeket a követelményeket a hazai könnyűipar, (szőrmeipar és ruházati ipar) a kívánt módon nem tudná kielégíteni, ha nem alakítanánk ki a kellő hazai nyersanyagkészletet, mivel a külföldi anyagforrások pénzügyi szempontból túlságosan igényesek és csak szűkebb határokon belül mozoghatnak. Kiindulva a jelenlegi helyzet elemzéséből, valamint a helyzet alakulásának előrejelzéséből, a társadalmi érdekek figyelembevételével, szükségesnek mutatkozik a prémesállat-tenyésztés további fejlesztését átvinni a mezőgazdasági nagyüzemekbe s ott előnyösen kihasználni a húsiparból, a konzerviparból, a baromfifeldolgozó iparból s a többi iparágból származó hulladék takarmányokat. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1990-ig kitűzte a prémesállattenyésztés fejlesztésének főbb irányelveit. Az elsődleges termelés fejlesztésének távlati elképzeléseiben azon prémesállat-félék tenyésztésének jelentősebb bővítésével számolunk, amelyek részére Szlovákia területén adva vánnak az ökológiai feltételek és amelyek a kívánt nyersanyagok felsorolásában szerepelnek. A következő prémesállatokröl van szó: nyérc, északi-sarki róka, ezüstróka és nutria. Az ezektől származó értékes nyersanyagok előállítását két formában hajtanánk végre: 1. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségén belül szervezett tenyésztéssel. 2. Szocialista nagytenyészetek létesítésével, optimális állatkoncentráció betartásával. AZ első csoportban említett SZKSZ tenyészeteiben 1973— 1985 közötti években a következő gerezna mennyiség szerepel a tervben: Nutria-gerezna Nyérc-gerezna Házinyúl-gerezna 1973 4 850 1150 430 000 1975 12 000 1800 555 000 1980 14 500 2 000 670 000 1985 19 500 3 230 900 000 A második csoportban levő nagyüzemi tenyészetekben a tervben 1975—1990 közötti évekre vonatkozóan a következő gerezna termelés szerepel: Allatféleség 1975 1980 1985 1990 Nyérc 15 750 36 000 54 000 75 000 Északi-sarki róka 5 250 22 500 44 000 63 000 Ézüstróka 909 2 100 3 200 4 000 Nutria 27 000 52 500 120 000 190 000 Összesen 48 900 113 100 221 200 332 000 A prémesállat-tenyésztés sikerének egyik alapvető feltétele a céltudatos és magasfokú ismereteket kívánó tenyésztési munka. A fejlesztési koncepció olyan állatnemesítési telepek létrehozásával számol, amelyek az állami tenyésztési vállalatok vezérigazgatóságának, valamint a baromfi-nevelési és nemesítési kutatóintézet irányítá-sa alatt állnak. A nemesítés munkája két önálló telepen valósulna meg, melyek közül az egyik a húsevő prémesállatok, a másik pedig a növényevő prémesállatok tulajdonság-javításával foglalkozna. A húsevő prémesállatok (nyérc és róka) szakosított telepein, valamint a növényevő prémesállatok telepein (nutria), három kategóriába javasolják sorolni az összpontosított állomány optimális számának meghatározását: 1- A nagytenyésztési alapegység a húsevő prémesállatok számára 2—2,5 ezer állatot számláló törzsállománnyal. 2. ötezer húsevő prémesállat törzsállományú telep. 3. Tízezer, vagy még nagyobb mennyiségű húsevő prémesállatot befogadó telep. Megjegyezzük, hogy a 2—2,5 ezer állatot befogadó telep már eléggé nagy egység a nagyüzemi termelési elvek és a korszerűsítési elemek megvalósítására. A növényevők esetében két telepformát javasolnak: 1. Klasszikus típusú telepek hozzávetőleg 1000 darabból álló törzsállomány befogadására. 2. Belterjes termes-farmok. A belterjes termelésre létesített termes-telepek speciális ún. pelet és brikett takarmánykeverékek etetését feltételezik. Az összpontosítás és a szakosítás végrehajtásának elképzelései hasonló módon történő prémesállat-tenyésztés színvonalának külföldi elemzéséből indulnak ki, főként azonban a Szovjetunió telepein szerzett tapasztalatokból. A fejlesztés i. szakaszában, az 1975—1976-os év folyamán nyérc, valamint nutria-nemesítő farmok létesítését hajtanánk végre. Ezen első szakasz keretein belül előkészületek történnek a többi szaporító és végtermék előállító tenyészetek Szlovákia területén történő széthelyezésére olymódon, hogy az kötődjön a már létező nagyobb telepekre, amelyeken a prémesállat-tenyésztéssel már bizonyos tapasztalatok léteznek, és ahol a tenyésztés bővítésére érdeklődés mutatkozik. Fontos szempont, hogy ezek a farmok a takarmányozás tekintetében megfelelő helyen létesüljenek. A fejlesztés II. szakaszában történik meg a koncepció végrehajtási tervezete alapján a végtermék előállító farmok építésé megfelelő, optimális egyed-összpontosítással. A prémesállat-tenyésztés fejlődése jelenleg, valamint a jövőben annak ökonómiai helyzetétől függ. A jövedelmezőség mértéke telepeinken igen eltérő, a legjobb esetben még 40 százalékos jövedelmezőségi mutatót is elér. A „szlovákiai prémesállattenyésztés fejlesztésének koncepciója 1990-ig“ részét képezi: I. Teendők a prémesállattenyésztés általános fejlesztése terén. 1. Az egész világon megjelent szakirodalomból merített ismeretek, valamint a külföldi (szovjetunióbeli, lengyelországi, magyarországi, kanadai, finnországi stb.) telepen történő prémesállat-tenyésztés tapasztalataiból, továbbá az ekológiai felételek elemzéséből kiindulva javasolni kell olyan helyeket, amelyek erre a célra Szlovákia területén megfelelnek. Javasolni kell továbbá megfelelő épülettípusokat, technológiai berendezéseket, tartástechnológiai módszereket és optimális egyedszám összpontosítást. 2. Figyelemmel kell kisérni és ennek alapján értékelni az egyes prőmesállat-teuyésztő telepek nevelési és ökonómiai eredményeit azzal a céllal, hogy a termelés lehetőleg legjövedelmezőbb formájának kialakítása érdekében intézkedéseket lehessen javasolni. ff. Teendők a tenyészérték javítási munkában í. Az állami tenyésztési vállalatok együttműködésben az Ivanka pri Dunajom-i (Dunaivánkai) Baromfitenyésztési és Nemesítési Kutatóintézettel átértékelik a prémesállatok tenyésztése terén végzett eddigi tevékenységet szlovákiai vonatkozásban és kidolgozzák a nemesítés végrehajtási tervezetét, tekintetbe véve a csehországi és a KGST országokból beszerezhető nemesítési alapanyagot, esetleg más fejlett prémesállattenyésztéssel rendelkező országok nemesítő szervezeteinek segítségét. 2. A sikeres tenyésztési munka elválaszthatatlan része a tenyészállatok optimális élelmezésének végrehajtása. Ilyen szempontból szükséges szemügyre venni az élelmezés eddigi színvonalát és javaslatot tenni arra, hogy milyen módon lehet ezt a kérdést megoldani a legmegfelelőbb tápanyagösszetétel alkalmazásával a takarmánykeverékekben, valamint szervezési szemszögből nézve. III. Állategészségügyi gondoskodás: 1. Az állategészségügyi gondoskodás tehén a prémesállatok tenyésztésével kapcsolatban külföldön és a hazai telepeken szerzett tapasztalatok alapján kidolgozni a legjobbnak mutatkozó egészségvédelmi intézkedéseket az ilyen telepek számára. 2. Ezen tevékenység gyakorlati ellátása érdekében kiegészíteni az állatorvosok, speciálisták ismereteit. IV. Beruházási-építkezés: 1. Az építkezési beruházások jövőbeni iránya az ökológiai feltételek megítéléséből indul ki, amelyeket a reszort-kutatási feladatok keretében dolgoznak ki és figyelembe veszik a telepen végzett prémesállat-tenyésztésben szerzett tapasztalatokat (Szovjetunió, Kanada, Norvégia stb.). 2. A nemesítő és szaporító telepek építésére 14,3 millió korona beruházási összeget kell rendelkezésre bocsátani. A végtermék előállító telepek építésére az egyes években a következő összegek szükségesek: 1975-ben 25,1 millió korona, 1980-ban 30,6 millió korona, 1985-ben 42,2 millió korona, 1990-ben 37,— millió ko.ona. V. A prémesállat-tenyésztés fejlesztésének szervezési-adminisztratív megoldása: Szlovákia adottságai közepette olyan együttműködésen alapuló vállalat kialakítását javasolják, melynek tagjaiként szerepelnének az élelmiszeripar vállalatai, a baromfifeldolgozó ipar vállalatai, a halfeldolgozó üzemek stb. Ezen vállalat létrehozásának szervezési előkészületeivel az Állami Tenyésztési Gondnokságok Bratislava! Vezérigazgatóságát bízták meg. Hlasný Andrej mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kisállattenyésztési eiőadójá Kezdeményezésüket siker koronázta A kisállattenyésztés mint erkölcsünk csiszolója Különleges jellegű építmény átadásának voltunk szemtanúi a közelmúltban Fil'akovon (Füleken). Az építmény megvalósításának kezdeményezői és kivitelezői a füleki kisállattenyésztők voltak. Ebből megállapítható, hogy az építmény a kisállattenyésztök, de főleg a tiszta vérvonalú kutyafajták tenyésztőinek érdekeit szolgálja. Az átadáson megjelentek a városi nemzeti bizottság képviselői is, akik a kisállattenyésztők odaadó munkájáért küszönetüket fejezték ki. A köszönettel nem maradtak adósok a kisállattenyésztők sem, amely helyénvaló is volt, mivel az építéssel kapcsolatos kiadásokat a vnb fedezte. A mintegy 42 ezer korona beruházási költséget igénylő létesítmény tökéletesen felszerelt és szakszerűen bekerített gyakorlóteret jelent a tenyészkutyák számára, de lehetőséget nyújt más tevékenység kifejtésére is. Többek között, igen jó feltételeket kínál a szabadtéri kiállítások megrendezése is, amelyek helyszűke miatt eddig nem valósulhattak meg. Ennek tudatában a fifakuvoi kisállattenyésztők elégedetten ■ Egy év mérlege A Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének helyi szervezete Ipelské Ufany (Ipolyfödémes) községben öt évvel ezelőtt alakult meg. Azóta mint minden évben, így idén is megtartották évzáró közgyűlésüket. A szervezet mindössze tizenöt alapító taggal kezdte meg működését, amely szám negyvenre szaporodott. A megjelent közönség előtt Sólya Vilmos elvtárs a hnb elnöke mondta a beszámolót, aki a szervezet munkájában is tevékenyen részt vesz. Ahogy a beszámolóból kitűnt, a múlt évben 500 naposcsibét és 2000 kiskacsát rendeltek a tagok számára, mely akciót ebben az évben ismételni és bővíteni szeretnék. A szervezet tagjai állataik részére évente kétszer táplálékkeveréket kapnak kedvezményes áron. A vezetőség Bodzsár Sándor elnök vezetésével becsületesen végzi munkáját. A titkári teendőket a hnb elnöke, Sólya Vilmos, a pénztárosi teendőket pedig Antal László, a helyi pőstahivatal alkalmazottja végzi. Az elmúlt év mérlege is bizonyítja, hogy hasznos munkát végeztek községükben a SZKSZ helyi szervezetének tagjai, mint a maguk, mint pedig a lakosság javára. Csáky László, Ip. Ufany (Ipolyfödémes) zárták az elmúlt évet és tele ambícióval kezdték az ideit. A kezdeményezésre a jövőben is nagy szükség lesz, mivel szándékukban van a létesítményt tovább bővíteni, hogy ez kényelmes helyet és megfelelő feltételeket nyújtson a kisállattenyésztés további fejlesztésére. Reméljük, hogy a vnb belátással lesz és engedélyt ad a létesítmény további bővítésére, amely munkára a helybeli kisállattenyésztők örömmel vállalkoznak az önsegélyezési akció keretében. —ag— Igen .sok írást olvashatunk vagy előadást hallhatunk az ember és az állat kapcsolatáról, s annak további fejlődéséről. Szakembereink' már régen bebizonyították, hogy az állat hajlandó az emberrel barátságot kötni, sőt reája nevelőhatást is gyakorolni. Ez a tény főleg háziállatainknál tapasztalható, Jiiszen például a kutya hűség tekintetében igen sok embert felülmúl, nevelés terén pedig szinte jelesre vizsgázik. Nem egy esetben megállapították, hogy a gyermek nevelése során jóval többet kap kedvelt A SZLOVÁKIÁI lílJAUATrENVESZtöK SZÖVETSÉGÉNEK ÉLETÉBŐL MiliM Nemzetközi házinyúlkiállítás Négy nemzet zászlaja lobogott együtt a Lipcsei Technikai Vásár 11. csarnoka előtt, messziről mutatva az irányt a Szocialista Államok II. Nemzetközi Házinyúlkiállításához. Az 1973. november 16—18. között rendezett kiállítás csak nevében második, valójában ez volt az első alkalom, amikor a csehszlovák, a magyar és a német tenyésztők együtt mutathatták be munkájuk eredményét reprezentáló tenyésznyulaikat. Az 1972-ben Brnoban rendezett első nemzetközi kiállításon a fertőző betegségek behurcolásának megelőzése érdekében csak a hazaiak vehettek részt, most pedig csupán a lengyel kiállítási anyag nem érkezett meg hasonló okok miatt. A kiállítás céljai között szerepelt a résztvevő államokban kitenyésztett, illetve az ott legelterjedtebb fajtákból álló kollekciók bemutatása. Ennek megfelelően az NDK-t képviselő 28 tenyésztő testvérgyűjteményeket mutatott be, német óriás szürke, német kosorrú, szürke, német kosorrú szürke, német kosorrú fehér, világos nagyezüst, bécsi kék, bécsi fehér, újzélandi vörös, újzélandi fehér, japán alaszka, kis csincsilla, marburgi fehér, fekete kis ezüst, angol tarka, fekete loh, marder és angora fajtákból. Csehszlovákiát 27 tenyésztő, belga óriás szürke, belga óriás fehér, francia kosorrú, morva óriás, nagy csincsilla, világos nagyezüst, cseh tarka fekete-fehér, cseh tarka sárga-fehér, mezei-házinyúl, fekete loh, törpe tarka, castor-rex, fehér rex, kínai rex, sárga kisezüst rex, szlovák kékesszürke rex és angóra fajtákkal képviselte. Ezekből kiscsaládokat és testvérgyűjteményeket állítottak ki. Magyarországról 26 tenyésztő, magyar óriás szürke, világos nagyezüst, nagy csincsilla, bécsi kék, bécsi fehér, újzélandi fehér, magyar fehér és kaliforniai fajtákkal vett részt a kiállításon. Ez volt az első alkalom, amikor magyar tenyésztők testvérgyűjteményeket is bemutattak. Tapasztalataink szerint ezt a gyakorlatot a jövőben a hazai kiállításokon is célszerű lesz bevezetni. Az egy alomból származó egyedek együttes pontszámai alapján biztonságosabban lehet következtetni a szülők teljesítményére, valamint a kiállító tenyésztői munkájára. A kiállítás rendezősége külön értékelte a család- és a testvérgyűjteményeket. Államonként az öt legjobb gyűjteményt külön díjazta. A fajtagyőztes (champion) díjakat az egyes fajtákon belül legalább 95 pontot elért egyedek közül a legszebb tenyésznyulak tulajdonosainak ítélték oda. A csehszlovákok 11, a németek 12, a magyarok 6 champion-díjjal térhettek haza. (Chovatef 73) kutyájától, mint a példátlan életet élő szüleitől. Mindez tényekkel magyarázható, hiszen a kutya ezen pozitívnak mondható cselekedeteit szemünk láttára, vagyis közvetlenül hajtja végre. Sajnos, ezen jó tulajdonsággal kisállataink közül csak a kutya rendelkezik, mégis említésre méltó a többi kisállatunk nevelőmunkája is. Ez elvont, vagyis közvetett formában történik, amit az alábbiakban szeretnék megvilágítani és példákkal bizonyítani. Nem egy esetben voltam kénytelen társaságomat cserben hagyni, vagy a meghívásra nemmel válaszolni, amikor eszembe jutott, hogy kisállataimmal szembeni napi kötelességeimnek még nem tettem eleget. Ha elgondolkodunk a következményekben az első vagy a második esetben, máris tiszta kép tárul elénk kisállataink közvetett nevelőmunkájáról. Ebből is látható, hogy a kisállatok tenyésztésével foglalkozó ember életét rendszeresíti, szabadidejét pedig beosztja. Természetes, hogy ez a vélemény nem mondható általánosan a tenyésztők nagy táboráról, de bármilyen mértékű is, értékesnek mondható. Hány esetben fordul elő, hogy a tenyésztő poharazás közben jön rá, hogy még nem látta el galambjait, madarait, nyulait és máris az eltávolodás lehetőségét keresi. Lehet, hogy ezzel egy olyan családi nézeteltérést kerül el, amelynek komoly következményei is lehetnének, mert ez az állapotot már az ittasság követi. Sok ilyen és ehhez hasonló esetben kap az ember cserben hagyott társaságától szemrehányást. Hogy ezt elkerüljük, ne titkoljuk barátaink és munkatársaink előtt ezen kedvtelésünket, sőt legyünk rá büszkék. A kisállatokhoz való vonzódásának köszönheti például családi házát az a tenyésztő barátom, aki néhány évvel ezelőtt szövetkezeti lakásra kapott jogot, melyet habozás nélkül elutasított. Hogy kedvtelését tovább Is folytathassa, űj családi ház építéséhez fogott, amelyet rövid időn belül sikerült felépítenie. így tökéletes kényelmet nyújthatott családjának is, de ugyanakkor megteremtette a feltételeket a magasabb színvonalú tenyésztéshez is. Elgondolkodva a fenti példákon, meggyőződést nyerhetünk a kisállattenyésztés pozitívumairól, hiszen nagy mértékben hozzájárul a rendezett családi élet kialakításához, amely szocialista társadalmunk egyik fő célkitűzése. Agócs József, Filakovo (Fülek)
