Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-09 / 6. szám

1974. február 9. SZABAD FÖLDMŰVES 15 cc^\\\\\\\\v I ALAIZUNK "kérdésükre Kinek van igénye házadó­mentességre J. A. olvasónk levelében Írja, hogy 1971-ben kapták meg új családi házukra a lakhatási en­gedélyt. Ekkor közölték velük, hogy bizonyos ideig nem kell fizetniük házadét. Nem tudják, hogy ez a mentesség 10 vagy IS évre szél. Olvasónk most ta­nácstalan, mivel a hnb várat­lanul követeli rajtuk az 1973. évi házadét. Nem tudják mi ok­ból, mert más új háztulajdono­soktól nem kérik az adót. Olva­sónk ezek után kérdi, van-e az adómentességre jogigénye, mi­lyen feltételek mellett és mennyi időre7 Továbbá kérdi, kinek jár az építkezés befeje­zése utáni ..prémium“ (4000 ko­rona összegben), amit a taka­rékpénztári kölcsön törleszté­sére utalnak át? Az 1968/14 sz. hirdetmény ér­telmében az épület (családi ház) használatba vételétől szá­mított 15 éven át teljes adó­­mentességet élveznek az 1968. január 1. után kiadott építke­zési engedélyeit alapján újon­nan épült, vagy teljesen átépí­tett családi házak és az olyan épületek, amelyekben személyi tulajdont képező öröklakások vannak. Az említett hirdetmény' alap­ján, azoknak akik teljesítették az említett törvényes feltétele­ket, jogigényük van a törvényes kedvezményre. Ezen kedvez­ményt a jogigény ellenére is minden egyes esetben kérvé­nyezni kell. A kérvényt azon a hnb-n kell beadni, amely a ház­adót kezeli. A kérvény beadá­sakor fel kell mutatni az épít­v\\\> kezési engedélyt, az építési terveket, az építészeti hivatal igazolását arról, hogy az épület a tervek alapján valóban elké­szült. Továbbá csatolni kell az épület részletes helyrajzi le­írását, a helyiségek és térségek méreteinek pontos feltüntetésé­vel. Teljesség kedvéért még meg kell jegyezni, hogy a ház tulaj­donában esetleg bekövetkezett változás nincs kihatással az említett adómentességre, azon­ban az új tulajdonos 30 napon belül köteles a változást az adót kezelő hnb-nek bejelen­teni. Ha építkezési engedélyüket 1968. január 1. után kapták meg és igazolni tudják a fenti körülményeket, úgy kérvényü­ket kedvezően kell elintézni. Lehetséges, hogy elértették a szóbeli tájékoztatást és nem adtak be külön kérvényt. Ebben az esetben a kérvényt az emlí­tett mellékletekkel haladékta­lanul adják be. A 4000 korona összegű pré­miumra az 1969/26 sz. és az 1968/137 sz. hirdetmény kiegé­szítő rendelete alapján az olyan építkezőknek van igényük, akik az építkezési engedélyüket 1969. január 1. után kapták meg és az építkezést az építkezési en­gedély kiállításától számított 36 hónapon belül az építkezési engedéllyel összhangban befe­jezték és megkapták reá a használati engedélyt. Ezen ösz­­szeg kifizetését a hnb építészeti osztálya engedélyezi. Ezt az összeget a rendelet értelmében elsősorban az Állami Takarék­­pénztár által engedélyezett hi­tel hátralékának törlesztésére kell fordítani. Teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az olyan családi há­zak építkezésére, amelyre az építési engedélyt 1969. január 1. után adták ki, a hnb építé­szeti osztálya 8000 korona ösz­­szegű állami építési segélyt nyújt (az építési anyagok ma­gasabb árához való hozzájáru­lás címén). A segély feltétele, hogy a családi házat a jóváha­gyott beépítési tervekkel össz­hangban építik. Az engedélye­zett segélyt az Állami Takarék­­pénztárnál vezetett építkezési számlára utalják át. Kötelező-e } a szerződés? ( K. J. olvasónk levelében Írja, hogy 1973 tavaszán kb. S ha földjét, amit addig saját maga művelt, átadta a szövetkezetnek hat évi használatba. A föld át­adásáról hivatalos szerződést is kötött az efsz-el. Ennek ér­telmében az efsz továbbra is meghagyott olvasónk használa­tában 30 ár földet. A levélíró kérdi, hogy ezt a szerződést be kell-e tartani és hogy meg­hagyják-e használatban az em­lített 30 ár földet. \ Mint ismeretes az 1955/50 sz. rendelet szabályozza a mező­­gazdasági terület korszerű meg­művelését. Ezen rendelet értel­mében a hnb elrendelheti a még magányosok által rendsze­rint nem elég korszeren meg­művelt földek hat #re szóló ingyenes kényszerbérletét. A kényszerbérletbe adott földeket rendszerint az efsz-nek vagy az állami gazdaságnak utalják ki használati díj (haszonbér) fize­tési kötelezettség nélkül. Az ön megállapodása az efsz­­el, amely 6 évre ingyenes bér­letbe vette földjeit, lényegében az említett „kényszerbérleti szerződést“ helyettesíti. A saját megművelésében meg­hagyott 30 árra vonatkozóan feltehető, hogy az efsz a szer­ződés értelmében továbbra is meghagyja a földet az ön hasz­nálatában. ^ Megjegyezzük, hogy ha az említett 30 árra vonatkozóan később adva lennének az 1955/ 50 sz. rendelet feltételei, tehát a föld művelését elhanyagolná, erre vonatkozóan a hnb elren­delheti az említett kényszer­bérletet. Megfontolandó, hogy nem lenne-e okosabb a kérdést a szövetkezetbe való belépéssel és földjeinek társításával meg­oldani. Ha az előírt mértékben kivenné részét a szövetkezeti munkatevékenységből, igénye lenne háztáji földre. Dr. F. J. ÖRVÉNYEK RENDELITEK Szabadnapok, bérté­rítés iskolázások alkalmából A Szlovák’ Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma Közlönyének egyik leg­utóbbi számában közzétették az Isko­lázásokon, oktatásokon, értekezlete­ken, ezeminárlumokon részt vevő, a mezőgazdaságban alkalmazottak és szövetkezeti dolgozók munkakedvez­ményeit meghatározó rendelkezések' magyarázatát. A közérdekű okokból kifolyó mun­kaakadályok, iskolázások és a foglal­kozás melletti tanulmányok folytatá­sa esetében elismerhető munkaszü­neti, illetve szabadnapokat és az ezzel kapcsolatos bértérítést általános ér­vénnyel a Munka Törvénykönyv 124. paragrafusa határozza meg. A Munka Törvénykönyv 8. §-ának 2. bekezdése értelmében azonban az előbbiekben említett 124. § rendelkezése nem vonatkozik az efsz-ek tagjaira és az olyan személyekre, akik az efsz-ben dolgoznak, de se nem tagjai, se nem alkalmazottai. Az említett rendelkezés csupán az efsz-eknek azokra a dolgo­zóira vonatkozik, akik a szövetkezet­tel munkaviszonyban állnak. A foglalkozás melletti tanulmányok folytatásának kérdését (a tagsági kö­telességek teljesítését) a Tt. 140/1968 sz. hirdetmény szabályozza, amely tel­jes egészében érvényes a szövetkezeti dolgozókra is. Az esetleges munka­kedvezményeket olyan mértékben le­het megadni, ahogy azt a hirdetmény megszabja. A Pénzügyminisztérium Tt. 8/1967 sz. hirdetménye a munkakötelesség­től mentesítő szabadnap megadásáról is az olyan dolgozók anyagi biztosí­tásáról, akik rövidebb ideig tartó, bentlakásos szakmai iskolázáson vesz­nek részt, kizárólag a munkaviszony­ban álló dolgozókra vonatkozik. Vi­szont ez a rendelkezés nem vonatko­zik: — az efsz tagjai számára rendezett Iskolázásokra, — a fegyveres alakulatok tagjai szá­mára rendezett iskolázásokra, — a polgári védelem feladataival kapcsolatos iskolázásokra, — a társadalmi szervezetek által ren­dezett iskolázásokra. Szakmai iskolázás alatt értendő a szakismeretek kiegészítése olyan szi­gorúan szakosított ágazatban, amit az alkalmazás mellett folytatott tanulás­sal vagy más módon nem lehet elsa­játítani. A bértérítés és a szabadnap meg­adása szempontjából különbséget kell tenni, hogy az iskolázás legfeljebb 5 napig, vagy hosszabb ideig tart-e, és hogy a dolgozó ezen a munkaadó érdekében vagy saját érdekében vett-e részt. A Szövetségi Pénzügyiminisztérium 51/1971 sorszámú irányelvei, amelye­ket a Törvénytár 11/1972 részlegében közöltek, a bértérítést szabályozza, ha a szabadnapot közérdekből kell megadni (Munka Törvénykönyv 124. §). Ezek az irányelvek nem vonat­koznak a szövetkezeti tagokra. To­vábbá az Irányelvek nem vonatkoz­nak — az olyan eseményekre, amelyeket a Tt 66/65 sz. kormányrendelet 23. §-a 1. bek. b) .pontja szabályoz a Tt 60/70 sz. kormányrendelet meg­szövegezésében (vonatkozik ez az elemi csapásokra, mentési munká­latokra stb.). A bértérítés módját ez a kormányrendelet szabja meg, — a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szövetségi Gyűlés képviselőire, — a népbírákra, — a nemzeti bizottságok képviselőire és a népi ellenőrzés szerveire, — a döntőbíróságok tagjaira, — az FSZM funkcióinak betöltésére, — a Népi Milícia funkcióinak betöl­tésére, — a polgári védelem céljaira rende­zett oktatásokra. Az említett Irányelvek szerint a bér­térítés kötelessége két feltétel függ­vényei a) a szervezet kérelmére a bértérítést illetően, b) ha ezt a kérelmet még azelőtt ter­jesztették be mielőtt a dolgozónak megadták volna a szabadnapot. A bértéritési kötelezettség megszű­nik, ha — a dolgozó maga megcsinálja az el­végzetten munkát, — olyan tevékenységről volt szó, amely közvetlenül összefügg a szervezet feladataival, — a véradáskor, katonai előképzés esetén és a tartalékos katonák is­kolázásakor. A képviselőknek, akik nincsenek munkaviszonyban (tehát a szövetke­zeti tagoknak is) a bértérltést a Szlo­vák Nemzeti Tanács biztosítja (ezt a Tt 204/68 sz. törvény 78. §-ának 2. bekezdése rendezi). A népbírák bértérítését a szövetke­zeti tagok esetében az állam (a bíró­ságok) téríti meg. A népbírák köte­lességeinek teljesítéséhez tartozik az iskolázásokon, aktívákon és más ak­ciókon való részvétel, ami kapcsolat­ban van a bírói tisztséggel. A nemzeti bizottságok képviselőinek és a népi ellenőrzés szerveinek ese­tében, ha a nemzeti bizottság rövid­lejáratú feladatainak végzésére men­tesítik, bértérítését a szervezet fizeti ki a kifizetési határidőkben és ezt (negyedévenként egyszer) kiszámláz­za a nemzeti bizottságnak, amely költségvetési eszközeiből ezt megté­ríti. Ugyanígy kell eljárni a népi el­lenőrzés szerveinek esetében is. Ez a rendelkezés teljes mértékben érvé­nyes a szövetkezeti tagokra. A Népi Milíciában és az FSZM-ben betöltött funkciókra vonatkozó ren­delkezéseket a Tt 162/1971 sz. hirdet­mény szabályozza és ez nem vonat­kozik a szövetkezeti tagokra. A polgári védelem céljaiból rende­zet iskolázásokra és oktatásokra vo­natkozó rendelkezéseket a Pénzügy­minisztérium 27/1966 sz. hirdetménye szabályozza. Ezek az irányelvek a polgári véde­tem összes akcióját felölelik (iskolá­zás, oktatás, gyakorlat, instrukció stb.), amelyeket a gazdasági, költség­­vetési, szövetkezeti és társadalmi szervezetek rendeznek (és teljes egé­szében vonatkoznak a szövetkezeti tagokra is). ■■■hí oiláaákel Egyes zöldségfélék növényvédelme SÁRGARÉPA, PETREZSELYEM Gombabetegségek. Vetés előtt Hermái készítményt használunk. Adagja 6 g/kg. A rakásokban tárolt ültetőanyag betegségei elten nedves csávázással védekezünk. Elraktározás előtt a Falisan tGermisan) 0,25 %-os oldatával végezzük a csávázást. A megtisztogatott gyökereket 1—2 percig áztatjuk az oldatban. Lisztharmat. A Sulikol K-ból 0,5 %-os, a Karathane FN 57, illetve a Sulka készítményből 0,1 %,-os oldatot csinálunk, s a betegség előfordulása esetén ezzel dolgozunk. A gyökérzöldségek szeptóriás levélfoltossága, a répa szeptériás levél­­foltossága vagy fekete rothadása esetén a következő készítményeket hasz­náljuk: a Neroxon 50 0,7 %-os, a Kuprikol 50 0,6 %-os, a Kuprikol 30 1 %-os, vagy a Dithane M 45 0,2 %-os permetlevét. Először virágzás előtt, másodszor utána permetezünk. Dithane M 45-tel csak a magszaporító növényeket kezeljük. Répabolhák. A Phosdrin 24 EC-ből 1,2 kg, illetve liter, a Metation E 50-ből pedig 2 liter kell egy hektárra. A permetezést a kártevők terjedése esetén végezzük, s legalább 1—2 ízben megismételjük. A feltüntetett készítmények mellett a Metation P 5 is használható. Sárgarépalégy. A növényvédelemben felhasználhatjuk a Ncxion ЕС 40 és a' Nexion WP 25 készítményeket. Egy méter hosszú növényzetre, sorra 0,5 liter öntöző folyadékkal juttatjuk ki a hatóanyagot. A ZELLER VÉDELME Szeptériás levélfoltosság. Nedves csávázás esetén a Falisan 0,25 száza­lékos oldatát, száraz csávázás esetén pedig az Agronal H (5 g/kg) készít­ményt használjuk. A betegség előfordulása esetén továbbá Brestan 60 (0,4—0,6 kg+ 600 liter viz/ha), Kuprikol 50 (3,5—4 kg hatóanyag 0,6—0,7 százalékos permetlében kijuttatva) és Neroxon 50 (5 kg/ha) készítménnyel is kezelhetjük a növényzetet. A nevezett készítményeken kívül felhasználhatjuk a Brestan, Coprantol, Cupravit blau, Haft Vitigran, Kuprikol 30, Pol Kupritox 50 és a Vitigran conc vegyszereket is. A beteg növényzet levélzetét gyűjtsük ossza és ké­szítsünk belőle komposztot. Ne termesszünk zeller után zellert! Fertőzés esetén a permetezést kéthetenként ismételjük meg. Melegágyakban a Kup­rikol 30 0,75 %-os, a Brestan 0,1 %-os, vagy a Brestan 60 0,025 %-os olda­tával dolgozunk. A rakásokban tárolt ültetőanyag betegségei ellen úgy védekezünk, mint a répa és a petrezselyem esetében. Zellerlégy. A lárvák kelése kezdetén 600 liter vízben 0,6 liter Soldep, vagy 0,8 liter Metation E 50 készítményt juttatunk ki egy hektárra. Ezen­kívül felhasználható a Metation P 5 is. Gyomirtás. Ültetés előtt vagy után 500 liter vízben 2—3 kilogramm’ Selektint adunk egy hektárra. Ültetés előtt a már kikelt gyomokra Gra­­moxonet használunk. Adagja: 2—3 liter + 500 liter víz. Az üvegházakban a gyomok többségének kikelése után Selektlnből (Gesagard) 2 g-ot vagy litert számítunk 10 m2-re. Ha kikelt gyomok elten permetezünk, mindig száraz legyen a növényzet. A sárgarépa és a petrezselyem esetében a Selektint és az Afalont a répa kelése után, legkorábban a második valódi levél kifejlődését követö­­leg, a Gramoxonet pedig 1—2 nappal kelés előtt juttatjuk a már kikelt gyomokra. Selektinből 1,5—2 kg-ot, Afalonból 1,25—1,50 kg-ot, Gramoxo­­neból pedig 2—3 kilogrammot adunk egy hektárra 400 liter vízben fel­oldva. A petrezselyem esetében mindig inkább a kisebb adagokat hasz­náljuk, mert érzékenyebb a herblcldekre. A magszaporitásra termesztett sárgarépában a poloskák ellen Lidykol készítménnyel permetezünk virágzás előtt és után. A permetlé 0,4 %-os legyen. Előnyös a Lidykol (0,4 %) és a Dithane M 45 (0,2 %) keverékével permetezni, mert így egyúttal a betegségek ellen is védekezünk. A paszternák esetében ugyanúgy védekezünk a gyomok ellen, mint a sárgarépa és a petrezselyem ültetvényekben. A SAI.ÄTA NÖVÉNYVÉDELME Salátaperonoszpóra. A szaporító növényzetet Neroxon 50 (4 kg/ha), Kuprikol 30 (6 kg+800 liter víz/ba) és Kuprikol 50 (3,5—4 kg + 800 liter víz/ha) készítménnyel kezeljük. Barna rothadás és szeptériás levélfoltosság. A szaporító növényzetet Perozin 75 В készítménnyel kezeljük. Egy hektárra 2—3 kg hatóanyagot juttatunk ki 800 liter vízben. Szürkepenészes és febérpenészes rothadás. Védekezés az Alisán 50 WP 0,2 %-os permetlevével. Tetvek. Hatszéz liter vízben 0,6 liter Phosdrin 24 ЕС vagy Gestid ké­szítményt Jutattunk ki hektáronként. Pirimor DP-böl 0,05—0,075 százalé­kos permetlevet használunk. Salátamoly. A szaporító növényzetet Thiodan és Metation E 50 készít­ménnyel védjük. Az elsőből 1,2 kg, a másikból 2 liter hatóanyagot adunk az egy hektárra szánt 600 liter vízhez. Először virágzás előtt permete­zünk, utána tetszés szerint megismételhetjük a kezelést. Gyomirtás. Balanból 6—8 liter+ 400 liter víz, Gramoxoneból 2—3 liter + 500 liter víz a hektáronkénti adag. A Balant legkevesebb 2 nappal ülte­tés előtt, a Gramoxonet 1—2 nappal kelés vagy kiültetés előtt kell ki­juttatni. Felhasználható továbbá a Kerb 50 Is. A RETEK NÖVÉNYVÉDELME A talajkőrtevűk és a gombabetegségek ellen Nexion L Kombi Beize készítménnyel csávázzuk a vetőmagot. Káposztaperonoszpóra és fehér sömör. Neroxon 50-ből 4 kg-ot, Kuprikol 50-ből 3,5—4 kg-ot számítunk hektáronként. A Kuprikol 30-ból 1 %-os, a Perozin 75 B-ből 0,3 %-os permetlét készítünk. Az első permetezést virágzás előtt, a másodikat utána végezzük. Rateklégy. A tegyek megjelenésekor 1,5 liter Metation E 50 vagy 0,6 li­ter Soldep készítményt használunk fel hektáronként. Ezenkívül Nexion ЕС 40, Nexion WP 25 szert Is használhatunk. A hatóanyagot öntözővízzel juttatjuk ki: egy növényre 0,5 liter öntöző oldatot számítunk. Gyomirtás. A retek kelése előtt 2—3 liter Gramoxonet juttatunk a ki­kelt gyomokra 400 liter vízben. A SPENÖT NÖVÉNYVÉDELME Talajkártevök és gombabetegségek. A védekezés hasonló mint a retek­nél. Gombás levélfoltosság. Neroxon 50-böl 4 kg-ot, Kuprikol 50 bői pedig 3,5—4 kg-ot (0,6—0,7 %-os permetlében) számítunk egy hektárra. Szapo­rító növényzeteinket a Kuprikol 30 1 %-os permetlével is kezelhetjük. Répalevéltetű. Ellene csak a szaporító növényeknél védekezünk. Egy hektárra 0,8 liter Intration E 50-et juttatunk ki 300 liter vízben. Répalégy. Hatszáz liter vízben 0,6 liter Soldep vagy 0,8 liter Metation E 50 készítményt, 300 liter vízben pedig 1,2 liter Phosdrin 24 ЕС vagy Gesfid készítményt adunk egy hektárra. Használható a Metation P 5 is. Gyomirtás. Venzarból 1,5—2 kg, Alipurból 3 liter, Gramoxoneból pedig 2—4 liter hatóanyagot adunk az egyhektárra szánt 400 liter vízhez. A Ven. zart és Alipurt a vetés utáni 3 napon, a Gramoxonet pedig 1—2 nappal a spenót kelése előtt juttatjuk ki a burjánzó gyomokra. Alipur használata esetén mélyebbre kell vetni, s szárazság és 18 °C-nál nagyobb hőmérséklet idején ezen szer nem h'tásos! (fri (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents