Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-09 / 6. szám
CSEHSZLOVÁKIA Az országban mintegy 70 ezer szervezett házinyúltenyésztő tevékenykedik, körülbelül 450 A ezer tenyészállatot tart. Összesen 45 fajtát tenyésztenek, 160 színben. A piacra körülbelül 500 tonna nyúlhűst visznek évente. Rajtuk kívül nyolc nagy állami házinyúltenyésztö üzem olyan nyulakat állít elő, amelyek 60 nap alatt átlagosan 1,8 kg végsúlyt érnek el, 60 százalék hústermeléssel. Ezek az üzemek tenyészállatokat is adnak el a kistenyésztőknek. A hús előállítására főleg az újzélandi fehér, kaliforniai, dán fehér, nagy csincsilla és francia ezüst nyalat használják. (Landwirtschaft Zentralblatt 73) Hegedűs János NÖVEKEDŐ HÚSHIÄNY EURÓPÁBAN A FAO feltételezése szerint 1980 felé a húsfogyasztás a világon jelentősen emelkedik. Anynyira, hogy akkorára egy körülbelül 2 millió tonnás hiány mutatkozik a világon. Figyelemre méltó a hiány emelkedése a Közöspiac országaiban. Az 1570-es év 660 ezer tonnás fogyasztása 1980-ig 1 millió 072 ezer tonnára emelkedhet, vagyis majdnem megduplázódik. 1969 és 1970 között a FAO szerint a hústermelés a világon (Kínát nem íszámítva) körülbelül 4 %-kal, a húskereskedelem pedig 8 %-kal növekedett. A termelési emelkedés különösen az ausztráliai és európai többletnek, és ami a húsfajokat illeti, a birkahús- és baromfihústermelés növekedésének köszönhető. A nemzetközi kereskedelem forgalma sertéshúsból 22 %-os és baromfihúsból 18 %-os emelkedést mutatott az 1969—1970-es időszakban. (Baromfitenyésztés 73) JAz évi tenyésztői munka ” az állatok párosításával kezdődik. Egy nyúlbak 8—10 anya folyamatos fedezésére képes, de a gyakorlatban célszerűbb ha 1 bakra csak 5 anyát számítunk. A kiválasztott bakokhoz olyan anyákat osszunk be. melyek azzal nincsenek rokonságban, hasonló típusúak, így várhatóan egyöntetű ivadékokat nyerünk utánuk. A nőstény házinyúl általában 2 hetenként ivarzik, vagyis ekkor hajlandó a párzásra. A bakok gyakorlatilag folyamatosan párzóképesek, és jó kondíció esetén 6 óránként vehetők igénybe. A nyúl vemhességi ideje 28—34 nap, átlagosan 30 nap. A fejlődő magzatok kellő óvatossággal már a vemhesség 12. napján a hasfalon keresztül kitapinthatok, így meggyőződhetünk arról, hogy a pároztatás eredményes volt-e. A nyúl rendkívül szapora, 1—18 db fiókát ellik. A magzatépítés tehát igen sok táplálóanyagot kíván, és erősen igénybeveszi az anya szervezetét. A vemhesség idején ezért bőséges és fehérjedús takarmányozásban részesítsük az állatokat. Nagy jelentőségű ilyenkor a jó ásványi anyag- és vitaminellátottság. Egy nyúlanya átlagban 120 g tejet termel, egy fióka napi tejigénye pedig 20 g. A nyúl tejtermelő-képessége tehát nem fejlődött párhuzamosan szaporodóképességével, így kielégítően csak 6—8 fióka táplálására képes. A fölös fiókákat lehetőleg adjuk dajkaságba olyan anyákhoz, melyeknek kevesebb a fiókájuk, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor inkább irtsuk ki. A dajkaságba adás érdekében minél több anyát fedeztessünk azonos vagy egymást követő napokon. Ellés előtt néhány nappal helyezzük be az anya ketrecébe a puha szénával bélelt elletőládát. Az anyanyúl a testéről tépett szőréből és a berakott szénából, puha meleg fészket készít kicsinyeinek és oda ellik. Ellés idején mindig álljon a nyúl előtt friss ivóvíz és nyalósó! Az ellést követő napon ellenőrizzük a fészket, adjuk dajkaságba vagy irtsuk ki a fölös fiókákat, az esetleges hullákat pedig távolítsuk el. A csupaszon és vakon született fiókák növekedése gyorsan megindul, 9—12 napos korban szemük kinyílik és kb. 2,5 hetes korban előjönnek a fészekből, és megkezdik az önálló táplálkozást is. A szoptatás idején bőségesen takarmányozzuk a nyulakat, mert a leromlott anyák csak hosszabb időn után fedeztethetök újra, a fiókák pedig későbben is nehezen hozhatják be, ha ilyenkor fejlődésükben visszamaradnak. A kisnyulak szoptatási ideje 6—8 hét. A jól fejlett fiókákat 6 hetes korban minden hátrány nélkül elválaszthatjuk, mert ilyenkor az anyák tejtermelése már úgyis minimálisra csökkent. 3,5—4 hónapos korban a fiatal növendékek ivaréretté válnak, ezért ekkor ivar szerint el kell őket különítenünk. A tenyészérett kor alsó határa 6 hónap, ami azt jelenti, hogy ha az állatok 6 hónapnál idősebbek és a kifejlettkori testsúlyuk Vé részét már elérték, hátrány nélkül tenyésztésbe vehetők. Az állatok kora jelentősen befolyásolja termelőképességüket. Egyes egyedek ugyan 4—5 éves korukban is kiválóan szaporítanak és nevelnek, általánosságban azonban a nyíllak tenyészértéke 3 éves koruk után csökken, ezért célszerű őket ilyenkor kiselejtezni. Vizsgálataink szerint a fiatal szülők ivadékainak életképessége volt a legmegfelelőbb, szemben az idősebb szülők fiókáival. Ahhoz, hogy a tenyészév végén továbbtenyésztés céljára a legjobb állatokat választhassuk ki, a fontosabb tenyésztési adatokat év közben fel kell jegyeznünk. A tenyészkiválasztás szempontjából legfontosabb tulajdonságok a következők: származás, ellések száma, ellési alomszám (esetleg súly isj, választási alomszám, választási átlagsúly, 4 hónapos súly, valamint egyes öröklődő megbetegedések előfordulása. (Chovateľ 73) KIVÁLÓ GALAMBTENYÉSZTŐ A Komárnoi (Komáromi) Járási Építési Vállalat anyagbeszerzője H i m p á n László arról ismeretes, hogy munkáját pontosan, teljes felelősséggel végzi. Szabad idejében a galambtenyésztés nemes sportjának hódol, mert ebben munka utáni felüdülést talál. Nemcsak munkájában, de a szórakozást jelentő galambászat terén is élen jár és ennek köszönhető, hogy jelenlegi lakóhelyén Vojnicén (Bétorkeszin) a SZKSZ helyi szervezetének vezetőségében is tisztséget visel. Többféle galambot tenyészt, köztük a fehérfekete fröccsöst, azután a sárga, vörös és fekete színben pompázó híres komáromi bukó-keringő galambfajtát, méghozzá szép sikerrel. Galambjaival eddig tizenkét kiállításon vett részt az ország különböző részein. E rendezvényekről tizenöt díjjal térhetett haza. Az elmúlt Himpán László galambtenyésztő évben részt vett a Brnoban és a Bratislavában megrendezett kiállításon, valamint a helyi szervezetük által rendezett kiállításon. E rendezvényeken összesen hét díjat kapott. Az elmúlt év novemberében Bratislavábah a fekete egyszínű komáromi bukókeringő galambjával a „Tiszteletdíj“ birtokába jutott. Holczer László, Komárno (Komárom) HANGROBBANÁSOK ÉS A NYÉRCFIŰKAK Az American Fur Breeding című szaklapban Taylor L. Z. szakíró szintén leírja a kérdéssel kapcsolatos tapasztalatait. Ez lényegében eltér az előző megfigyelések eredményeitől. A Minesota állambeli nyérctenyésztök 30 %-os elhullást mutattak ki a tavaszi repülőgyakorlatok alkalmával történt hangrobbanások miatt. Az elhullások egyrésze koraellés, vetélés, tejhiány miatt következett be. Az érintett telepek között semmi kapcsolat nem volt. Leginkább az áprilisi és a májusi hónapok voltak veszélyesek ami érthető is. A legnagyobb elhullás a hangrobbanásokat követő 2. napon következett be. Leginkább annak van bizonyító ereje, .hogy a kritikus időszakon túl lévő kisnyércek elhullása szokatlanul nagy, esetenként a 85— 100 százalékot Is eléri. A boncolások semmi elváltozást nem mutattak ki A nagy veszteséget szenvedett nyércfarmok elhelyezkedése világosan utal a közös kiváltó okokra. —sz— A házinyulak párosítása A SZABAD FÖLDMŰVES MELLÉKLETE A CSKP XIV. kongresszusá^ nak irányelvei szerint a szocialista mezőgazdaságunk fő feladata saját termelésből biztosítani az alapvető élelmiszereket, annak szemmeltartásával, hogy azok biológiai értéke állandóan javuljon. Ezt a feladatot hajtjuk végre teljes mértékben a juhtenyésztés szakaszán is, hiszen lehetőség nyílik rövid időn belül a bárányhús minőségének javítására, valamint kiváló sajtkülönlegességek készítésére. Ezen kívül a juh az ún. klasszikus nyersanyagok — gyapjú és gerezna — egyedülálló forrása. Ezen nyersanyagok iránt az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a kereslet (s ezzel a vételár is) a világpiacon. A juhtenyésztésben rejlő termelési tartalékok jobb kihasználásához hozzájárulnak a tenyésztés, a technológia, az élelmezés és a tartásszervezés egyetemes módszeréi. Azokról az intézkedésekről van tulajdonképpen szó, amelyeket sikeresen valósítottak meg és használnak ki külföldön is (például Magyarországon, az NDK-ban és másutt) és kívánatosnak mutatkozik azok bevezetése nálunk is. Az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének kollégiuma jóváhagyta Szlovákia juhtenyésztésének új koncepcióját, amely 1990-ig mutat előre. Ebből kitűnik, hogy a juhoknak, mint sokoldalúan hasznos gazdasági állatoknak tartása, megfelelő módon csaknem minden egyes mezőgazdasági üzem gazdálkodásába beiktatható. Ezzel az állásponttal megegyezik a SZSZK kormányának 1973. október 3-án jóváhagyott 332. sz. határozata, amely hangsúlyozta, a juhtartás termeléstechnikai lemaradását, továbbá a mezőgazdasági üzemek távolról sem kielégítő ökonómiai érdeklődését a juhtenyésztés iránt, ami állományuk csökkenéséhez vezetett. Ezzel csökkent a gyapjútermelés és a további juhtenyésztégi termékek előállítása, aminek főként a gyapjú, valamint a juhgerezna világpiaci árának rohamos emelkedésével összefüggésben negatív kihatása van népgazdaságunkra. A kormányhatározat a közeljövőben olyan intézkedések megtételét irányozza elő, amely a juhtenyésztés fejlődését népgazdaságunk szükségleteivel összhangba hozná. A juhtenyésztés termékeivel és további lehetőségeivel fontos belterjességi tényezőt jelent szocialista mezőgazdaságunkban. Főként az a teendő, hogy a juhtenyésztést a bárányhústermelés világviszonylatban tapasztalt emelkedésével összlista, valamint a kapitalista államokban levő helyzet elemzése és a tapasztalatgyűjtés alapján ezen témával kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy szükséges hazai termelési viszonyaink között az eddig elhanyagolt bárányhús-termelés kérdésének figyelmet szentelni, ezt támogatni és távlatilag hathatós árpolitikával segíteni. Ezért 1973-ban a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma minden belterjes módon hizlalt bárányért, a megkötött eladási szerződés alapján már 100 korona prémiumot fizetett. Az 1974-es évre vonatkozóan jóváhagyásra került az egyéves korhatárig terjedő vágóbárányok felvásárlási árának kiegészítése, felár formájában. Az eddigi felvásárlási ár az A minőségi osztályban 9,— korona, а В oszályban pedig 8,50 korona volt. A belterjes, valamint a 2. SZÁM 1974. FEBRUAR 9. • A TARTALOMBÓL ± Dél-Szlovákia juhtenyésztésének jövője Tenyészkacsák nagyüzemi elhelyezése, gondozása és takarmányozása + A prémesállattenyésztésben is nagyüzemi módon 4 Kezdeményezésüket siker koronázta A kisállattenyésztés mint erkölcsünk csiszolója tEgy év mérlege Nemzetközi házinyúlkiállítás Korszerű csibenevelés + Nagyobb tejhozam — szigorú szelekcióval Csehszlovákia + Növekedő húshiány Európában -f A házinyulak párosítása Kiváló galambtenyésztő-ф Hangrobbanások és a nyércfiókák Dél-Szlovákia juhtenyésztésének • •• //• jovoie hangban végezzük és egyúttal törődjünk a gyapjútermelés fokozásával hazai iparunk részére. Ezen elképzelések megvalósítására igen alkalmasnak mutatkoznak Dél-Szlovákia egyes területei, ahol a nagyüzemi technológiát előnyösen lehetne alkalmazni. Az intenzív bárányhús-termelés módszereiről, főként a hizlalásról, lapunk hasábjain már hírt adtunk (1971. nov. 20-án). Ebben az időszakban azonban még a bárányhizlalás rentabilitásának kérdése nem volt megoldva. Az európai szocia-A távlati kilátások azt mutatják, hogy a juhgyapjú és a juhgerezna behozatala terén roszszabbodik a helyzet. Számolni kell továbbá a hús világpiaci árának emelkedésével, valamint a juhtenyésztés jövedelmezősének fokozódásával. Jelenleg és a jövőben is a belterjes, korszerű junhtenyésztést népgazdasági szempontból előnyösnek ítélhetjük. Tekintettel a világviszonylatban kialakult helyzetre, Magyarországon is foglalkoznak juhtenyésztésre szakosított telepek létesítésével, amelyeken a technika és tartástechnológia legkorszerűbb módszereit alkalmazzák. A hazai juhtenyésztési programunk még néhány szervezési jellegű kérdés megoldását feltételezi, főként ami a felvásárló szervezet, a feldolgozóipar, valamint az érdekelt mezőgazdasági üzemek kapcsolatát illeti. A juhtenyésztés sikeres fejlődése érdekében nálunk alapvető fontosságú a juhnemesités és a hibridizáció programja, amely része az új koncepciónak. Ennek figyelemmel kisérésére és végrehajtására a Trenčíni Juhtenyésztési Kutatóintézet kapott megbízást az állami tenyésztési vállalatok Bratislavában székelő vezérigazgatóságával karöltve. Eközben (Folytatás a 2. oldalon.) 1 félbelterjes módon nevelt, majd hizlalt juhok alapárhoz fizetett felára az A minőségi osztályban X kg élősúlyért 4 korona, а В osztályban pedig 3 korona, amennyiben valamely mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat üzemével az eladásra előzőleg szerződést kötöttek. Egyidejűleg felárat fizetnek a 2 cm nagyságú és juhgereznán levő gyapjúért, mégpedig 1 kg élősúlyra számítva 2 korona szegben. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az eladási szerződés alapján végzett belterjes bárányhizlalás alapján 1974-ben még 55 kg szemestakarmányt (illetőleg 25 kg tejporos takarmányt) bocsát rendelkezésre minden bárányra, mégpedig gabona ellenszolgáltatás nélkül. Mindezeket egybevetve megállapíthatjuk, hogy a belterjes bárányhizlalás a mezőgazdasági üzemek számára érdekes és jövedelmező lesz. A juhok korszerű istállözása a Movis cég holiči telepén.
