Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-02 / 5. szám

1974. február 2.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

Emelkedik a szövetkezeti munkaiskolák színvonala

Az emlékezetes társadalmi válság éveiben és az azt kővető időszakban nagyon sok szövetkezetben lebecsültök az ideológiai és a szakmai nevelés Jelentőségét. E tekiútetben nem képeztek kivételt a levicei járás szövetkezetei, illetve mezőgazdasági üzemei sem. Ezért komoly erőfeszítéseket, megfontolt szervező munkát igényelt a szövetkezeti munkaiskolák felújítása, a nevelő munka Jelentőségének tudatosítása, színvonalának szüntelen .emelése

Tény, hogy a Haladó Tapasztalatok Iskolájának első évfolyama nem váltott ki különösebb aktiviítást, vagyis több szövetkezetben mégcsak formális intézkedések Jelezték a tagság szakmai neveléséről való gondoskodás növekedését. A múlt esztendőben — a Haladó Tapasztalatok Iskolájának második évfolyamában — már több szövetkezet vezetősége rádöbbent arra, hogy a nagyobb termelési feladatokat nemcsak az anyagi ösztönzők céltudatos alkalmazása által lehet sikeresen teljesíteni, hanem meg kell tanítani az embereket távlatokban gondolkodni, vagyis köztudatba kell vinni a termelési feladatok mellett azokat a munkaszervezégi ée technológiai módszereket is, amelyek meghonosítása által lényegesen megköny> nyülhet és meggyorsulhat a mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme. Nyilván ezzel is magyarázható, hogy a levicei járásban a produktív munkát végző szövetkezeti tagok huszonöt százaléka kísérte figyelemmel a múlt esztendőben tartott szakelőadásokat.

A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Levicei Járási Bizottsága kedvező tünetnek tartotta ax átfogó szervező munkát nélkülöző =- tehát főleg helyi jellegű kezdeményezések következményeként elért eredményeket. Ugyanakkor azonban arra a következtetésre Jutott, hogy az irányító és szervező munkája színvonalának emelésével, valamint hatékonyabb segítségnyújtással, a szövetkezeti tagok politikai és szakmai fejlődését szolgáló rendezvényeket még tartalmasabbakká, gyümölcsözőbbekké lehet formálni.

Az említett járási bizottságnak becsületére válik, hogy a tanulságokat megszívlelte, s Így megfontoltságról tanúskodó igyekezettel - látott hozzá a szövetkezeti munkaiskolák felújításához, a mezőgazdasági dolgozók politikai és szakmai fejlődéséhez szükséges előfeltételek létrehozásához.

Nagyszerű, tehát követésre méltó kezdeményezésnek minősíthető például az, hogy ebben a járásban a szövetkezeti munkaiskolák témaköre nem korlátozódik a Haladó Tapasztalatok Iskolájának témakörét képező szakkérdésekre, hanem kitérjed a mezőgazdasági dolgozók, tehát a pártonkívűllek széles rétegeinek ideológiai-politikai nevelésére is. A Járás hetvenkilenc egységes földművesszövetkezetében tehát nemcsak a Haladó Tapasztalatok Iskolájának tananyagával ismerkednek meg a szövetkezeti tagok, hanem színvonalas előadásokat hallanak a világnézeti kérdésekről, a raarxizmus-lentntzmus alapelveiről és további időszerű politikai kérdésekről is. Az ilyen tartalommal telített szövetkezeti munkaiskolák velőben betelhetik küldetésüket, tehát elősegíthetik az újtlpusú szocialista ember formálódását.

A szövetkezeti munkaiskolák tartalmának céltudatos meghatározása — mint azt á tapasztalatok bizonyítják — igényesebb szervező munkára ösztönözte mind a Szövetség Járási bizottságát, mind pedig az egységes földművesszövetkezetek vezető dolgozóit. Ez a növekvő igényesség sok tekintetben nagyon pozitív következményeket eredményezett. A lárási vezetőség munkájában kézzel fogható Javulás tapasztalható. A jelenlegi évfolyamban már nemcsak ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket a nevelő munka kibontakoztatására, hanem hatékony segítséget is nyújt részükre. Ez a segítség elsősorban is a szövetkezeti munkaiskolák egységes tantervében Jut kifejezésre, amit a Járás minden szövetkezete saját tervének tekint és teljesítéséért a helyi vezető dolgozók felelősséget Is vállaltak.

Persze, a Szövetség járási bizottsága 'tudatosította, hogy az ideológia iszakmal nevelő munkának elmélyítéséhez nemcsak egységes tervre — sokkal többre van szükség. Ezért a járási pártbizottság segítségével — létrehozta a Szövetség járási előadói testületét, gondoskodik az előadói testület tagjainak havonkénti, tehát rendszeres oktatásáról — vagyis részükre az esedékes témáról minta előadásokat szervez — és rendelkezésükre bocsájtja a tervezett előadások téziseit, mint az előadások színvonalának garantálását szolgáló segédanyagokat.

Ez a körülmény törvényszerűen arra készteti a szövetkezeti munkaiskolák vezetésével megbízott felelős dolgozókat, s persze a szövetkezetek vezetőit is, hogy a szövetkezeti munkaiskolák rendszerében — időbeni szempontból is — érvényesítsék a tervszerűség elvét. Lényegében tehát a tervszerűség követelményeinek kölcsönös betartása vezetett oda, hogy a levicei járás hetvenkilenc egységes földmüvesszövetkezetének mindegyikében — októbertől napjainkig minden hónapban — egy-egy napon néhányt órát a szövetkezeti tagok ideológiai és szakmai fejlődésének szenteltek.

9

A szövetkezeti munkaiskolák látogatottsága persze még nem mindenhol éri el a kívánatos színvonalat. A múlt évfolyamhoz viszonyítva azonban ezen a téren Is lényeges haladás tapasztalható.

A levicei járás területén 9272 azoknak a produktív munkát végző szövetkezeti tagoknak a száma, akiknek felakarják kelteni érdeklődését az ideológiai és szakmai kérdések iránt, akikkel távlatilag, mint a szövetkezeti munkaiskolák hallgatóival számolnak. A múlt esztendei évfolyamban ezekből csupán 2800 személy érdeklődését sikerült felkelteni. Ezzel sgemben a jelenlegi évfolyamnak már több mint ötexerháromszáx hallgatója van. Ez pedig nem lebecsülendő eredmény!

Kissé nyugtalanító jelenség azonban, hogy a szövetkezeti munkaiskolák látogatottságának növekedése, vagyis az ideológiai és szakmai kérdések iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődés, nem minden egységes földművesszövetkezetben tapasztalható. Van bizony néhány efsz, ahol a szervezésben mutatkozó fogyatékosságok miatt a szövetkezeti tagságnak csak egy kis töredéke vesz részt a szövetkezeti munkaiskola keretében tartott politikai és szakelőadásokon. Ezek közé, tehát az „eredményt rontó“ szövetkezetek közé tartozott — a járási vezetőség értékelése szerint — novemberben a čatai, az Ipeľský Sokoleci, a lulai, a túrái, a Preselany nad Ipíom, a Sahy-i, a kvetnái és a Maié Kozmálovce-i efsz, míg decemberben a Pohronský Ruskov-i, a krškany-i, a kukočlnovf, a Nová Dedinai, a domadicel, a farnál, a kozárovcei, a Dolný Pal-í és a Dolná Seč-i efsz.

Megnyugtató jelenség azonban, hogy a szövetkezetek többségében — az Iskolázásra benevezett tagok ötven-hatvan százaléka megjelenik az összes politikai és szakelőadásokon. Vannak persze a járásban jó példák Is, vagyis olyan szövetkezetek, ahol a tagság hatvan-hetven százaléka vesz részt rendszeresen minden hónapban a szövetkezeti munkaiskolán. Ezek közé tartozik a bielovcei, a Tekovský Lužany-1, a Tekovský Hrádok-1, a tešmaki, a Veiké Túrovce-1, a Horné Tűrovce-1 és a Podlužany-1 efsz.

Ladislav Kazlov mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Levicei Járási Bizottságának titkára arra a kérdésre, hogy miben látja a szövetkezeti munkaiskolák idei évfolyamának erényeit, így nyilatkozott:

— Nagy jelentőséget tulajdoníthatunk elsősorban is annak, hogy az ideológiai jellegű előadások beiktatásával megkezdődött járásunkban a pártonkívüli szövetkezeti tagok szervezett jellegű politikai oktatása, ami feltételezhetően a dolgozó parasztságunk politikai elkötelezettségének következetes szilárdulását eredményezi.

Az a tény pedig, hogy a szövetkezeti tagok jelentékeny része rendszeresen vesz részt ezeken az összejöveteleken, lehetőséget nyújt a termelésfejlesztéssel összefüggő kérdések időnkénti megvitatására is, ami egyet jelent azzal, hogy a dolgozók aktív részt vállalnak az irányító munkából, és kollektív vélemények alapján, valamint a realitásokkal összhangban jön létre a szövetkezetek fejlesztésének minimális és maximális programja, tehát az évi és a távlati fejlesztési terve.

A Szövetség Járási titkára azonban nem titkolta azt sem, hogy a szövetkezeti munkaiskolák hatékonyságának fokozása még sok tennivalóval jár. Fontos követelményként mutatkozik a járási vezetőség mellett működő előadói testület még jobb összefogása és rendszeres, elmélyültebb tovább képzése. S ezáltal az előadások színvonalának emelése. Ugyanakkor az iskolázási terv következetes betartása mellett — jónéhány szövetkezetben — nagyobb felelősséggel kell hozzálátni a munkaiskola megszervezéséhez, vagyis a vezetőségnek tudatosítania kell, hogy a szövetkezeti tagok politikai és szakmai fejlődése a termelésfejlesztésnek egyik nélkülözhetetlen előfeltétle. S ennek a nagyobb felelősségnek vissza kell, tükröződnie abban, hogy a produktív munkát végxő exovetkezeti tagak teljes létszámban vesznek részt a szö: vetkezeti munkaiskolák keretében tartott politikai és szakelőadásokon.

A szövetkezeti munkaiskolák jövő

évfolyama tématervének kidolgozásakor pedig ki kell indulni abból a tényből, hogy a pártonkívüli szövetkezeti tagok jelentékeny része rendkívüli érdeklődést tanúsít az ideológiai kérdések iránt is. Tehát a szakmai továbbképzés színvonalának emelésével párhuzamosan el kell érni, hogy a szövetkezeti munkaiskolák a pártonkívüli szövetkezeti tagok ideológiai nevelését még hatványozottabban szolgálják.

PATHÖ KAROLY

A szövetkezet =

aranybánya

Hajdanában a lomhán hömpölygő Duna sok embernek nyújtott megélhetést Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos) környékén. Homokjából jelentős mennyiségű aranyat rostáltak ki. Bizony a szerencse istennője nem mindig szegődött melléjük és a Duna medréből szerzett arany, csak az élet legszükségesebb fenntartásához volt elég. Ennek ellenére a legfanatlkusabbak még nem is olyan régen makacsul merték és mosták a kincset rejtő homokot. Ma már — ahogy Illés József, a szövetkezet veterán főkönyvelője mondja — csak Zsemlye Imre bácsi járogat ki szabad idejében a Nagy-Dunára, hogy szenvedélyét kielégítse. Ilyenkor szeme előtt látja a sok-sok aranymosót, akiknek ez a szakma bizony nem sok jövedelmet hozott. Jól esik egy kis álmodozás és csak akkor foszlanak szét az Illúziói, amikor munkájáért ismét mostohán fizet neki a vén Ister.

A falu krónikájának egy részét számvetés-készítés közben hallottuk a szövetkezet irodájában. A számok embereinek is jólesett egy kis kikapcsolódás a napi fáradságos fnunka után. A továbbiakból kiderült, hogy sok megpróbáltatáson ment át a falu lakossága. Hogy csak a legutolsót említsük, a Duna rohanó árja majdnem teljesen elpusztította a falut. Csak a testvéri összefogás biztosította, hogy még szebb és korszerűbb legyen a község. Ma már útjait portalanították, járdákat építettek, tágas kultúrházban művelődhetnek, szórakozhatnak a lakosok és a családi házak berendezése is egyre konfortosabb. Minden második otthonba már vízvezetéken keresztül jut el a higiéniai szempontból megfelelő ivóvíz.

Mivel a közös gazdaság bevétele évről-évre rohamosan növekedik, egyre jobb feltételek nyílnak a munka kultúrájának javítására, és a tagok élet- ős szociális körülményeinek jobbá tételére. Gál János a szövetkezet fiatal agronómusa a fejlődést tömören úgy jellemzi, hogy az egyes termelési folyamatok gépesítésével felére csökkent a növénytermesztésben dolgozók száma, ugyanakkor — hogy csak egy példát éfrllítsünk — 40 vagon gabonával többet termelnek, mint hat évvel ezelőtt. Nem sajnálják a gépekre és a különböző berendezésekre fordított összegeket, mert az eredmények bizonyítják, hogy ezek kamatostól megtérülnek és a dolgozók kevesebb verejtékkel teljesítik feladatukat. Ma már olyan változás történt az emberek szakképzettségében, hogy a növénytermesztés majdnem minden tagja egyben gépkezelő is.

A munka kultúrájának további

Ifjúsági szervezetet alakítottak

AZ ELIÄŠOVCEI (ILLÉSHÄZI) CSEHSZLOVÁK—MONGOL BARÄTSÄG EFSZ-BEN

Már a múlt évben lezajlott nyilvános pártgyűlés előtt megszületett az elhatározás: a szövetkezeten belül is létrehozók a fiatalok alapszervezetét. Nagy szükségét érezték, hogy a három község határát átfogó, egyesített szövetkezet szervezett ifjúságra támaszkodhassék. Attól függetlenül, hogy három SZISZ-alapszervezet már működik ...

Mégis, ml volt a legfőbb oka, hogy az elhatározást rövid idő lepergésével tettek követték? Hiába volt három önálló ifiszervezet, ha valójában egyiket sem tekinthették Igazi segítőtársnak. Annál az oknál fogva, mert ezek a fiatalok többnyire a falvakon kívül, egyéb üzemeknél, vállalatoknál dolgoznak, különböző munkaszakaszokon. Ilymódon tehát a szövetkezet távlati szempontból nem számíthat rájuk, mint a lövő szövetkezeti gazdáira.

Ettől függetlenül a múlt évi nyilvános pártgyülés aprólékosabban foglalkozott a három falu ifjúságának problémáival. Sőt, újabb javaslat született: mivel eddig nehézségekbe ütközött a három falu ifjúsági szervezeti tevékenységének jó összehangolása, szükségessé vált csúcsszerv létesítése. Ez a csúcsvezetőség most már négy ifi-szervezet tevékenységének összehangolására hivatott, figyelembe véve a sajátos helyi körülményeket.

S újfent kanyarodjunk vissza a szövetkezet ifjúsági szervezetéhez. Harminckét tagot tartanak nyilván. Az elnökük érettségizett, az állattenyésztésben dolgozik, a szövetkezet vezetőségének tagja. Mészáros Tibornak hívják. Tájékozottsága, s szervezőképessége bizonyára hozzájárul majd az új ifi-szervezet vezetőségének, valamint tagságának aktivizálásához, a jó együttműködés, a szervezeti élet kibontakozásához, az elvtársi, baráti légkör kialakulásához.

A feladatok egész sora vár rájuk, amit most rögzítenek munkatervükbe. A bizonyítás ideje következik; nem azért, mintha eddig henyéltek volna. Eddig is szorgalmasan kivették részüket a közös gazdaság célkitűzéseinek megvalósításából, külön-külön. Most ébrednek majd rá arra, mire képes egy szervezett közösség. Helyes úton indulnak: egyelőre két Ifjúsági csapat (traktorosokgépjavítók és kertészeti dolgozók) versenyez majd a Szocialista brigád megtisztelő címért. Minden előfeltételük megvan arra, hogy derekasan helytálljanak a termelőmunkában, a szakmai-politikai tudásgyarapításban, kezdeményezőkészségben, elősegítve a szocialista brigádmozgalom fejlődését Felsó-Csallóközben.

Jó startolást, sok sikert! Reméljük. még az Idén kiváló eredményeikkel hívják fel magukra a figyelmet.

javftására újabb feltételeket teremtenek. Felépül több mezőgazdasági üzem kooperációjával az új nagyteljesltő képességű sertéshizlalda, amelyben a gondozók többnyire gombnyomásra irányítják majd a termelési folyamatokat. A vezetőség már most úgy tervezi, hogy a hizlaldában csak szakképesített munkások dolgozhatnak majd.

Az élenjáró közös gazdaság nemcsak a munkakultúra terén teremt jobb feltételeket a dolgozók számára, hanem arra is törekszik, hogy a napi fáradságos munka után minden szakaszon megfelelő körülmények között tisztálkodhassanak. Eből a célból már felépült az állattenyésztőtelepen egy 60—70 férőhelyes szociális épület. A berendezése jól működik; bár eleinte idegenkedtek használatától a dolgozók, ma már természetesnek tartják, hogy az ammóniával telített munkaruhát az öltözőben levessék és zuhanyozás után másik ruhába térjenek haza. A vezetőség további lehetőségeket kutat újabb mosdó- és tisztálkodó helyiségek hogy a hizlaldában csak szakképeépítésére.

Beszélgetés közben toppan be Svarcz Márton, a szövetkezet ökonómusa. Jókedvű, mert a tagok szorgalmas munkája nyomán ugyancsak megtelt a közös kaszszája. Teljesítik a bevételi tervet és ebből bőven jut a különböző alapokra, bérekre és szociális juttatásokra is. Tovább duzzasztják az 5 milliós tartalékalapot is, hogy a közös dolgozóinak keresetét előre biztosítsák. Beszélgetés közben Illés elvtárs belelapoz a kimutatásokba és örömmel közli, hogy tíz év alatt a tagok átlagkeresete havi 1200 koronáról 2600 koronára emelkedett. Van tehát mit aprítani a tejbe. Persze a termelés is egyre gyorsabban ível felfelé. A múlt évben egy aktív dolgozóra 87 300 korona értékű nyerstermelés jutott. Ez a néhány adat azt bizonyítja, hogy korszerűsítésekkel, ésszerű termeléssel egyre több terméket adnak az államnak és ugyanakkor gyarapítják, gazdagítják a közös vagyont is. A közös nemcsak egyenes bér formájában biztosítja a tagok megélhetését. A különböző szociális juttatások is jelentős összeget tesznek ki. Kezdjük a fiatalokkal. Ha az ifjú dolgozó havonta húsz napon át végez termelőmunkát, akkor 100 korona pótjutalmat kap. Érthető tehát, hogy ezek után a fiatalok egyre aktívabban veszik ki részüket a termelő munkából. A nősülők, vagy férjhezmenők 500 —1000 korona értékű nászajándékot kapnak a szövetkezettől, attól függően, hogy milyen mértékben veszik ki részüket a termelésből és a társadalmi tevékenységből. A családi házak építéséhez a különböző stabilizációs kölcsönök' mellett a szövetkezet szállítóeszközökkel is segítséget nyújt.

A szövetkezet vezetősége nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a nyugdíjasok derűsen tölthessék hátralevő napjaikat. Már most készítgetik azokat az ajándéktárgyakat, amelyeket a, számvető gyűlésen átadnak majd a fáradságos és alkotó munkában megöregedett tagoknak. Ez az aktus mindig rendkívül ünnepélyes és megható jellegű. Számukra háztáji földet biztosítanak és ehhez még természetbenit is adnak. A 25 ár terméséhez még 2 mázsa szeraesfélét juttatnak. Az aránylag magas nyugdíjhoz, — ha erejük engedi, — még a kollektív munkában kereshetnek is. Újdonságnak számit, és más szövetkezetekbe is bevezethetnék a hűségpénz fizetését. Nevezhetnénk ezt egyébként év végi osztaléknak is. Ténv, hogy minden évben az évzáró gyűlésen a nyugdíjasok is részesülnek az évi eredményekből. Az 1972-es évben 80 nyugdíjas között 32 ezer koronát osztottak szét. Nem nagy összegről van szó, de a nyugdíjasok mégis értékelik, mert érzik hogy a közös család öreg korukban sem feledkezik meg róluk, Számontartják az évzáró gyűlést és már előre kérdezgetik az öko nómust: lesz-e valamennyi oszta lék. Eddig egy esetben sem csalód tak, mert az ő verejtékes munká jukkái létrehozott közös gazdasá got az utódok jól fejlesztik. Ma már joggal mondhatjuk: a szövet kezet a tagság aranybányája, a jó lét biztosítéka.

BÁLLÁ JÖZSEF