Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-22 / 25. szám
A fóliás zöldségtermesztés tapasztalatai Irta: VÉR ROBERT, A KECSKEMÉTI ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI KUTATÓINTÉZET DOLGOZÓJA. A magyar szakemberek, ha nem is elsőként, de idejében felismerték a műanyagborítású termesztőberendezések alkalmazásában rejlő lehetőségeket A Kertészeti Egyetemen már 1965-ben kezdetét vette a kísérletezés. A dr. Somos András akadémikus irányításával kialakított fóliasátrak gyorsan elterjedtek, s ma már 1200 hektáron folyik alattuk a zöldségtermesztés. Az első sátrak PVC-csö vázzal készültek. Ezek 4,5 méter szélesek és 2 méter magasak voltak. Ma már a 7,5 méter széles, 3 méter magas sátrak a legkedveltebbek. Úgymond kisérleti jelleggel ma már üzemelnek hazánkban 9—12 méter széles, sőt blokkosított fóliás berendezések is. TERMESZTÉSI FELTÉTELEK Minden termesztő-berendezéssel szemben az a legfontosabb követelmény, hogy benne a legmeszebbmenően biztosítani tudjuk a növények biológiai igényeit. A fény, a hő és a páratartalom biztosításának, szabályozhatóságának lehetősége alapjaiban határozza meg a termesztés eredményességét. A fóliás berendezések műszaki adottságainak (a légtér nagysága, vázszerkezet, fűtési lehetőség stb.) ismeretében tervezhetjük csak meg ésszerűen a hasznosítást. FÉNY- ÉS HÖVISZONYOK. E tekintetben a fólia előnyösebbnek bizonyul. Rajta ugyanis az ultraibolya sugaraknak nagyobb része hatol át, mint az üvegen, s ez kedvező a növények számára. Sajnos, ez a helyzet az infravörös sugarakkal is, ami már hátrányos, mert így „elillannak“ az éjszaka a talajból kisugárzó infravörös sugarak. Az üveg ezeket visszaveri. Az is igaz, hogy a száraz fólia éjjel jobban lehűl, de belső falán a páratartalom egy része kicsapódik, s ez nagyban csökkenti a lehűlést. Ma már azt is tudjuk, hogy nagy melegben a száraz fólia a hősugarak egy részét is átengedi. Ennek köszönhető, hogy a főlia alatt kisebb szellőztetéssel is elérhetünk az üvegházéval azonos hatást. A fólia hőgazdálkodása sem rosszabb az üvegénél. A szinte légmentes zárás ellensúlyozza azt a hőveszteséget, ami a sugárzásnál bekövetkezik. Ezért Is van nagy jelentősége a nagyobb légtérnek — különösen a fűtött sátrak esetében —, mivel hideg időben kevesebbet kell szellőztetni, kiegyenlítettebb a hőmérséklet. A nagyobb sátrak előnye még, hogy itt ugyanúgy alkalmazható a fűtés, mint az üvegházakban. A folyamatos és gazdaságos hasznosítást szem előtt tartva, a Kertészeti Egyetem tanszéke olyan fűtési rendszert fejlesztett ki, amely viszonylag alanegyedére adjuk, majd az időjárás felmelegedésével párhuzamosan a terület 50—75 %-ára, kb. április elejétől pedig az egész területre kiterjeszthetjük a fűtést. A fűtetlen részekben fűtést nem igénylő kultúrákat A fóliaházakban sikeresen termeszthető az uborka is. foto: —bor— A kis fólia-alagutak és ágyak jellegzetes hasznosítási módja a vándoroltatás: tavasszal a berendezés csak 4—5 hétig van egy-egy kultúrán, majd egy újabban telepített kultúrára helyezik. Hármas hasznosítás esetén a harmadik kultúrát mindig az első — már időközben betakarított növény — helyére teszik. A Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési tanszékén kialakított hármas hasznosítás egyik változata a következő: III. 10—IV. 10-ig saláta, retek, karalábé; IV. 10—V. 10-ig paradicsom, uborka; V. 10—VI. 10-ig paprika. A fóliasátrak esetében a kettős hasznosítás terjedt el jobban: III. 10—IV. 20-ig saláta, retek, karalábé; IV. 20—VI. 10-ig paradicsom, paprika, uborka. A kombináció azonban a helyi viszonyoknak és az igényeknek megfelelően másként is kialakítható. Néhol csak egy növényt (paradicsom, paprika, uborka) termelnek fólia alatt, ami biztosítja a legoptimálisabb ültetési időpont megválasztását, de kisebb bevételt biztosít, mint a kettős hasznosítás. FŰTÉSSEL TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS Melegvizes, meleglevegős fűtést főleg azokban a nagy légterű sátrakban, fóliaházakban érdemes alkalmazni, ahol magasabb növényeket (folytonos növésű paradicsom, uborka, dinnye, karósbab) termesztünk. A hasznosítás mértéke a fűtés szintjétől függ. A fűtési szintet azzal az átlagos hőfok-különbséggel lehet kifejezni, amit a fűtőberendezés maximális teljesítménnyel — napsütés nélkül — a külső hőmérséklet és a termesztő berendezés hőmérséklete közt létre tud hozni. Ezt a különbséget hőfoklépcsőnek nevezzük. A fűtőberendezés 10 kcal/m2 átlagteljesítmény esetén a fóliasátorban vagy üvegházban kb. 1 °C hőfaklépcsőt képes létrehozni. A többszektoros fűtési mód esetén а fűtés szintje a következő: ha egy szektort fűtünk, vagyis a terület 25 %-át, akkor 240—320 kcal ó/m2; ha két szektort (50%) fűtünk, akkor 120—160 kcal ó/m2; ha hármat, akkor 80—110, s ha mind a négy szektort, vagyis a fóliás terület 100 %-át fűtjük, akkor 6Q—80 kcal ó/m2. Ez azt jelenti, hogy egy szektorban szinte egész évben, kettőben február közepétől, illetve március végétől, négyben pedig április elejétől termelhetünk melegigényes növényeket. A hidegtűrő növények termelésének beütemezését hasonló elv szerint végezhetjük el az ismert fűtési szintigény alapján, amit az alábbi táblázatban ismertetek: (spenót, sóska, petrezselyem) tarthatunk, de havazás idején a leolvasztáshoz szükséges fűtés itt is biztosítható. Ezt a megoldást főleg ott alkalmazzuk, ahol egyéb fűtés (termálvíz, felesleges ipari hő, kazánházi fűtés) nem áll rendelkezésre és a fűtést olajtüzelésű termogenerátorok biztosítják. Nálunk főleg ott alakultak ki a nagyüzemi fóliás telepek (Szentes, Szeged), ahol termálvízzel lehet biztosítani a fűtést. PÁRATARTALOM. A szinte légmentesen zárt fóliasátrakban általában magas a páratartalom, ez könnyen kicsapódik és csöpög. Ez többnyire nem előnyös. A nagy légterű sátrakban e tekintetben jobb a helyzet, mert a páratartalom növelése könnyebb, mint jelentős hőveszteség nélküli csökkentése. Itt kell megjegyezni, hogy a nagyobb páratartalmú sátrakban nagyobb gondot kell fordítani a növényvédelemre! FŰTÉS NÉLKÜLI HASZNOSÍTÁS A hideghajtatás elsősorban ágyakban és kisebb sátrakban történik. Előnyük, hogy olcsók, könnyen mozgathatók és áttele-Melegigényesek Hidegtűrők Ültetés ideje Fűtési szintigény Ültetés ideje Fűtési szintigény XI. 15—II. 15 38—35 XI. 15—1. 15 22—25 II. 15—III. 1 22—25 I. 15—II. 1 15—20 III. 1—III. 15 15—20 II. 1—II. 15 12—15 III. 15—IV. 1 12—15 П. 15— 5—8 IV. 1— 8—8 IX. 1—IX. 15 5—6 VII. 1—VII. 15 8—8 VII. 15—VIII. 1 12—15 VIII. 1—VIII. 15 15—20 VIII. 15— 22—25 GAZDASÄGOSSÄG A termelés eredményessége gyakorlatilag a gazdaságossági mutatókban jut kifejezésre. A tájékoztató jellegű adatok szerint hazánkban a fűtés nélküli hasznosítás esetén fóliasátorban ilyen eredmények születtek: saláta + paprika 75 forint/m2 várható bevétel 64 Ft ráfordítás ellenében; karalábé+konzervuborka 80 Ft/m2 68 Ft ráfordítás mellett. Fóliaágyban: saláta + paradicsom + paprika 80 Ft/m2 73 Ft ráfordítás esetén. Fűtött berendezésben — többszektoros fűtés termogenerátorral (60 kcal/m2) — pedig: saláta + paprika + őszi saláta 175 Ft/m2 bevétel 158 Ft ráfordítás mellett. A példákat tovább' sorolhatnám, mert számtalan kombináció kínálkozik. Lényeg, hogy ésszerű kihasználás esetén mindig biztosítható a gazdaságosság, legalábbis hazánkban. (Elhangzott Svodínban, a kertészeti szaktalálkozón.) badban szembetalálni magam. Az elnök elmondja, hogy szereti ezt a fajta kutyát, mert nem tűi igényes, jó házőrző és emellett nagyon szép'állat. Elmondom neki jövetelem célját: szeretnék egyet s mást megtudni a tomášovi (féli] kisállattenyésztőkről. Közben körülnézek az udvarán, megnézem a galambjait, kiscsirkéit, nyulait. Jó házigazda módjára mutogatja valamennyit. Azután beinvitál a lakásba. Megtudom tőle, hogy a szervezet tizenkét évvel ezelőtt alakult, ma ötvenhat tagja van. Tehát nem tartozik a legnagyobbak közé, ám de egy-egy szervezet munkáját nem épp nagysága határozza meg. Egyaránt vannak fiatal és idősebb tagjai. A szervezet havonta tart vezetőségi, negyedévenként pedig taggyűlést. A taggyűléseken szinte minden alkalommal szakelőadást tartanak. — Milyen jellegűek ezek az előadások? — kérdezem. — Mindenekelőtt arról akarjuk meggyőzni a lakosságot, hogy lehetőleg tiszta vérvonalú Ezek az állatok állandó állatorvosi felügyelet alatt vannak. Például a tojást is csak alapos ellenőrzés után vihetik a tagok a keltetőbe ... Szabó elvtárstól azt is megtudom, hogy a tomášovi (féli] kisállattenyésztők több esetben vettek részt kiállításokon, legutóbb például Pezinokban csincsillákkal, galambokkal, kutyákkal. Továbbá: hogy vannak tagjaik, akik japán kacsát nevelnek díszállatként. Az idén június—júliusban a bratislavai járásból vásárolnak tőlük körülbelül 100 nyulat (főleg csincsillákat ]. A tagok negyedévenként kapnak tápszert: 25 mázsa takarmánykeveréket a tojós tyúkok és 10 mázsa szemestakarmányt, amit aszerint osztanak szét, hogy ki mit és mennyit nevel. Szabó elvtárs arra is felhívja a figyelmet, hogy egyik tagjuk — Bušinský Ferenc — fácánnal akar kísérletezni. A tomášovi kisállattenyésztők szervezete a pusztán szakmai tevékenységen túl a község politikai életébe is igyekszik bekapcsolódni. Például Kohút František, a szervezet titkára, több politikai előadást tartott. Megemlékeztek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójáról, Lenin születésének évfordulójáról stb. A szervezet tagjai több közös kiránduláson vettek már részt. Tavaly például voltak Budapesten, s az idén két hétre készülnek Bulgáriába. Ezt a kirándulást a Szlovákiai Kisállattenyésztők Járási Szervezete szervezi. Az útiköltség 450 korona, egy-egy tag részére. A szervezet minden tagja, aki részt vesz ezen a kiránduláson 100 koronát kap a közös kaszszából. Egyébként a tomášovi kisállattenyésztők szorosan együttműködnek a kiskertészkedők szervezetével. Ez azt jelenti, hogy míg a kiskertészkedők segítenek nekik a fajtatiszta állatok nevelésénél, ezt ők azzal viszonozzák, hogy brigádmunkáknál, faluszépítést akciókban: parkok, utak stb. rendbehozatalánál segédkeznek. Ügy vélem, e rövid beszélgetésből is kiderült, hogy a tomášovi kisállattenyésztők ötvenhat tagú szervezete tevékeny, munkája hasznos, kifizetődő. (dudás) A pulykapipék körmözése A napos korban végzett körömvágás javította a vágási minőséget. A bakok 2,1 százalékkal több A-minőséget adtak, mint a nem kormozott egyedek. A kísérlet eredményeit feldolgozóüzemek tapasztalatai erősítették meg, amelyek serint 1,2—5 százalék az A-minoségben kifejezett többlet a körömvágott egyedek javára. Kisebb javulás mutatkozik a tojók között, ez 0—3,2 % között változott. A körömvágás kissé fokozta a napospipék elhullását. A hizlalási végsúlyra viszont a körönivágás alig gyakorolt hatást. Egy feldolgozóüzem inkább súlygyarapodás-romlást jelzett. —mevi— A tojáshéj, mint tisztítószer A tojásfeldolgozó vállalatoknak nagy gondot okoz a felgyülemlett nagymennyiségű tojáshéj, amelynek eltávolításáért fizetniük kell. Egy angol kutatólaboratórium szerint a porított tojáshéj jól felhasználható kő-, azbeszt-, cement-, alumíniumfelületek tisztítására, ha ezt a port nagy erővel ráfújják. Ennek az a fizikai magyarázata, hogy az összetört finom tojáshéjpor hasonlóan éles felületű, mint a homok, de nem olyan szilárd, hogy akár a lágy követ is megsértené. V. B. Hihridnyulak Franciaország nyúlhústermelése évi 300 ezer. Az egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás már 1966-ban 5 kg volt, azóta tovább nőtt. A fogyasztók 1,4—1,6 kg-os vágósúlyt. Jól izmolt, kevés zsírral fedett hűstájakat, világos, illetve fehérszínű húst kívánnak. A fogyasztói kívánságok kielégítése, a húsminőség és tenyésztési tulajdonságok intenzív javítása érdekében hibridtenyésztést folytatnak speciális vonalak keresztezésével. Az anyai vonalaknál kívánt tulajdonságok: termékenység, tejtermelés, anyai ösztön, nevelési eredmények; az apai vonalakat a vágóminőség, növekedési erély, testfelépítés, vágási hozam alapján szelektálják. A keresztezésből kapott végterméktől jó növekedési erélyt, takarmányértékesítést, testalakulást, ellenállóképességet, kiegyenlítettséget kívánnak. (Geflügel Kleinvieh) «Л\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A nyúlhizlalásban is ésszerűen A hizlalás időtartamától függően broiler és féiintenzív nyúlhizlalást különböztetünk meg. Az első hizlalási módszer célja a rostmentes, lédús, csemegeszerű hússal rendelkező vágóállat lehető legrövidebb idő alatti előállítása. Ez csak akkor érhető el, ha a hizlalás nem tart három hónapnál tovább és Jóminőségű koncentrált takarmányokkal etetjük az állatokat. A nagyüzemi tenyésztésben egyébként még szigorúbbak a követelmények: itt két hónap alatt 2 kg-os vágósúlyt kell elérni az állatnak. A kisállattenyésztők a prémes, gyapjas, sport- és legkisebb fajták utódain kívül minden elterjedt nyúlfajtánál alkalmazhatják a pecsenyenyúl előállítási hizlalási módszert. A haszonkeresztezésból származó utódok azonban jobban megfelelnek e célra, mint a tisztavérű egyedek. A hizlalásra legmegfelelőbb az iparilag előállított KK takarmánykeverék. Ennek összetétele a következő: 27 százalék árpa, 25 százalék zab, 15 százalék búzakorpa, 13 százalék lucernaliszt, 8 százalék szójapogácsa, 2 százalék amerikai mogyoró-pogácsa, 4 százalék kukorica, 3 százalék szárított fölözött tej, 1 százalék szárított takarmányélesztő, 0,5 százalék őrölt takarmánymész, 0,8 százalék dikalciumfoszfát, 0,2 százalék ásványi kiegészítő (MD 2), 0,5 százalék vitaminos és antibiotikumos kiegészítő (VAD—KK). Ehhez a szemcsézett takarmányhoz elég ivóvizet, kisebb mennyiségű zöldtakarmányt, esetleg némi lédús kapásnövényt adni az állatoknak. Póttaka’rmányokkal történő etetés esetén szemeskeverék és lucernaszéna alkalmazásával közelíthetjük meg legjobban a pecsenyenyúl hizlalás megkívánt hatékonyságát. Mindkét takarmányból annyit adunk az állatoknak, amenynyit megbímak' enni, itatásra pedig tejet a legcélszerűbb alkalmazni. A felhasználandó szemeskeverék összetétele a következő lehet: 45 százalék zab, 35 százalék árpa, 15 százalék búza és 5 százalék kukorica. Ha módunkban áll burgonyát is adni az állatoknak, akkor a napi adag összetétele a következőképpen alakul: 40 százalék párolt burgonya, 5 százalék húscsontliszt, 5 százalék szárított élesztő, 50 százalék szemeskeverék. Reggeli etetéskor a párolt burgonyából, szárított élesztőből és húscsontlisztből készített keveréket adjuk az állatoknak, a további takarmányozáshoz pedig a korábban említett százalékos összetételű szemeskeveréket adagoljuk, a napi adagnak megfelelő mennyiségben. Itatásra tejet alkalmazunk. A jóminőségű széna sohase hiányozzon az etetőkből. A féiintenzív nyúlhizlalás 4—5 hónapig tart, miközben a vágásra szánt nyulak elérik a 3—4 kg élősúlyt. Ennél a módszernél a legkönnyebben beszerezhető takarmányokat részesítjük előnyben. A szemeseket azonban itt is keverék formájában adagoljuk, lédús takarmányféleségekből kevesebbet adunk. Legmegfelelőbb a burgonya. Ivásra tejet adhatunk a hízóállatoknak. (Záhradkár chovatel) Magyarországon csony fűtési szinttel is megfelel píthetők. Hátrányuk, hogy kia hóleolvasztás és a folyamatos sebb a légtér, nem bírják a hóhasznosítás követelményeinek, terhet, nagy bennük a hőinga- Lényege, hogy az egy fűtött dozás, veszélyes lehet a hirteegységre adott 60—80 kcal/m2 len felmelegedés és a páratarhöt a leghidegebb időszakban talom is általában nagyobb az csupán az egység területének optimálisnál. Szabó Gyula házánál — nem hiába, hogy a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi szervezete elnökének a háza — egy szép csuvacs Jogad. A kutyaugatásra valahonnan hátulról előjön maga a gazda. Bíztat, hogy ne féljek, nem olyan veszélyes ez a házőrző. Gondolom, hogy így nem veszélyes, mert el van kerítve, de nem szeretném vele valahol a szakisállatokat tartsanak. Tyúkokból például a jól tojó newhampshiret (nyuhemsirj, levágásra a húshasznosítású fehér pecsenyecsirkét. Ezekből a fajtákból az Ivánkái Baromfinemesítő Kutatóintézetből hoztunk öt-ötezret. Szervezetünk tagjai belépésük után egy évig még nem, de a második éven mér kötelesek tiszta vérvonalú fajtákat nevelni.
