Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-22 / 25. szám

Gondok a kisállattenyésztők járási Az elnök tájékoztatása szerint a járás területén az SZKSZ-nek 3D helyi szervezete működik. Hiányosságnak mondható, hogy a tiszta vérvonalú. törzskönyve­zett állatok tenyésztése iránt nincs kellő érdeklődés, továbbá az egyes községekben nehéz a helyi szervezetek élére tisztség­­viselőket toborozni. Ez kelle­metlen, mivel egyébként a já­rásban rengeteg a kisállatte­­ayésztő. A nemrégiben pusztító száj- és körömfájás állatbeteg­séggel kapcsolatban például Oubnikon (Csúzon) az államha­tóság likvidáltatta a háztáji kis­állatok állományát, minek követ­keztében a helyi szervezet mű­ködése is megszűnt. Az SZKSZ tagjainak száma a járás terüle­tén jelenleg 1000 fő. A szervezet célja a tiszta vér­­vnnaln fajták állományának fenntartása. Igen szép és nemes szórakozás a természet által, esetleg az ember irányításával kialakított fajták megmentése az utókor számára. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben tenyész­tett hibrid-állatok kialakításá­hoz is mint tudjuk, számos tiszta vérvonalú állat szükséges. Ezért a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma szerződést kötött a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségé vei a gazdasági kisállatok tiszta vérvunalban tötrénő továbbtar­­fására, hegy szükség esetén a nemesítéshez, vagy a hibrid-elő­állításhoz az állami szervezetek a kisállattenyésztők tulajdoná­ban levő tiszta állatfajtákat munkájukhoz igénybevehessék. A kisállattenyésztők szervezete nincs ellene annak, hogy a te­nyésztő nem törzskönyvezett állatokat is tartson, azonban a tiszta vérvonalú állatoknak olyan elhelyezést kell biztosi tani, hogy azok ne kereszteződ­hessenek a kizárólag húsra te­nyésztett és fajtatisztaság szem­pontjából el nem ismert állatok­kal. A szervezet takarmányt is rendelkezésre bocsát az elis­mert fajták tartására, visznnt a többi állatra takarmányt nem utal ki. Például tyúkok tenyész tésekor évente és állatonként 5—10 kg takarmánykeveréket kap a tenyésztő 10—15 baromfi erejéig aszerint, hogy az a A tenyészetbe vagy а В tenyészet­be tartozik-e. A SZKSZ szerve­zetén belül a járásban C-tenyé­­szetet nem létesítettek. A házi­­nyulak esetében évente és dara­bonként 6 kg takarmányt utal­nak ki, de csak legfeljebb 6 nyúlra. Ezenkívül minden teto­vált fülű nyúlra még plusz 5 kg takarmányt utalnak ki, hogy ezzel is csökkentsék a törzs­könyvezett állomány szaporítá­sát. Galambokként évente 3 kg takarmánykeveréket bocsáta­nak rendelkezésre 30 galamb részére, valamint a juhok, kecs­kék, libák, kacsák, az egzotikus madarak és a préinesállatok stb. részére is. Ebben a járásban a tyúktartás a legelterjedtebb. A járás keleti és déli részén ezenkívül igen szervezetében A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Nové Zámky-i (érsekújvári) járási szervezeté­nek elnöke C i b u 1 k a Ján, aki Tvrdošovcén (Tardoskedden) 685 házszám alatt lakik és a járási székhelyen a vasúti vonalszakasz hivata­lában diszpécserként teljesít szolgálatot (Tra­ťová dištancia, ul. Obrancov mieru 71). Ezt azért jó elmondani, mert ha valaki a SZKSZ járási szervezete után érdeklődik és nyomozása néhány óra elteltével sem jár sikerrel, rendsze­rint feladja a harcot. Pedig sok mindent el kel­lene ebben a járásban intézni, főleg a kevésbé aktív helyi szervezeteknek. szervezése még csak kezdeti stádiumban van. A SZKSZ állan­dó feladatai közé tartozik a tag­ság sorainak bővítése. Az új szervezet megalakítása iránt érdeklődők javaslataikat a SZKSZ járási szervezete titkárá­nak címére is megkiildhetik (Omasta František, Nové Zámky, Dostojevského 29). Az érdeklő­dőket azután a járási bizottság kiküldött tagja meglátogatná és megbeszélné a helyi szervezet megalakításával kapcsolatos tennivalókat. A helyi szervezet megalakításához egyébként leg alább tíz alapítótag szükséges. A járási szervezet a takar­mányt a január elején meglevő állományszám alapján osztja szét. Az ehhez szolgáló jelen tést legkésőbb január 15-ig kell a szervezeteknek a járásra el juttatniuk, ami azonban néhány községből csak márciusban vagy áprilisban érkezik meg így azután néhány helyi szer vezet vezetőjének hanyagsága nagyarányú a nyúltenyésztés, a juhtenyésztés és a kecskete­nyésztés. Legnagyobb galamb­tenyészetek a járás székhelyén találhatók, ahol a helyi szerve­zet csaknem minden tagja ga­lambot is tenyészt. Nagyarányú a galambtenyésztés például Šu­­ranyban és néhány községben is. A járás legnagyobb napi te­­jelékenységet mutató kecske­állományai Podhájske községben találhatók, ahol 1—1 állat na­pi 4—6 liter tejet ad átlagosan. A juhtenyésztés legfejlettebb Pozbán, Kamenínban (Kémén­­den) valamint Kam. Moston (Kőhidgyarmaton). A prémes­­állattenyésztés további fejlő­dést jelenleg a csökkentett fel­­vásárlási árak miatt nem mutat. A SZKSZ járási szervezetének egyes szakbizottságain belül minden évben iskolázást ren­deznek. Ezen bizottságok elnö­kei előbb részt vesznek a SZKSZ Közpunti Bizottsága által rende­zett iskolázáson, majd a leg­újabb ismereteket és szervezési kívánalmakat a szakbizottságok járási oktatásán tovább adják a helyi szervezetek szakbizott­sági vezetőinek. Az egyes köz­ségekben sajnos iskolázást nem rendeznek, arra való hivatko­zással, hogy a járási tisztség­­viselőknek erre nincsen idejük. Sajnos, a nyugdíjasok sorából, akiknek erre több idejük lenne és gazdag tenyésztési tapaszta­latokkal rendelkeznek, nincs je­lentkező. A szervezet tagságá­nak átlagos életkorát igyekez­nek csökkenteni és az elképze­lések szerint a taglétszám fel­töltésekor 30—35 százalék a fiatalok kívánt aránya. Egészen fiatal tagokat tartanak számon a komjaticei valamint a kottái pionírok sorából, az alapfokú iskolával történő együttműkö­dés segítségével. A nitrai BRANKO üzemközi vállalat más járásokban már nagymennyiségű házinyulat vesz át a tenyésztőktől feldol­gozásra és exportra. A megláto­gatott járásban az ilyen eladás miatt a takarmányelosztást csak későn végezhetik el. pedig februárban, például a napos­csibék érkezésekor már nagy szükség lenne rá. Egyébként az új tagok részére bizouyos meny­­nyiségű takarmánytartalékot kapnak a helyi szervezetek. Hiányosságként említhető meg, hogy bár az egyes pionírszerve­zetek évközben jól gondoskod­nak a nyulak vagy a galambok etetéséről, itatásáról, amikor azonban elérkezik az iskolai szünidő ideje, csak kevés he­lyen törődnek tovább az álla­tokkal. Ezt szükséges lenne bi­zonyos szervezési módozatokkal áthidalni. Érdemes lenne elgondolkozni azon. hogy a jövőben kisebb területegységekre, mondjuk két­­három körzetre lebetne osztani е8У~е8У járást, s a szervezet aktivitását ezzel fokozni. Ehhez minden esetre a SZKSZ Közpon­ti Bizottságának is állást kelle­ne foglalnia. El kellene mélyí­teni az egyes járások esetleg egyes helyi szervezetek közötti baráti kapcsolatokat és például tanulmányi kirándulás formájá­ban látogatást tenni más járás­beli, esetleg a Csehország terü­letén levő szervezetek munká­jának elemzésére. A tapasztalat­­csere a további tevékenység szempontjából igen hasznos le­het. Különféle tanulmányutakat a szocialista államukba, például Magyarországra és az NDK ba is lehetne szervezni. A májusban megtartott vá­lasztások jóvoltából változások történtek a szervezet vezetősé­gében. Remélhető, hogy ez új lendületet hoz majd az SZKSZ járási szervezetének életébe, s hozzájárul ahhoz, hogy abban a húsz községben is megalakul­jon a kisállattenyésztők helyi szervezete, amelyekben ezidáig nem sikerült szervezett egység­be tömöríteni a tenyésztőket. KUCSERA SZILARD A baromfi zúzó gyomor-fekélye A zúzógyomor fekélyesedése és ezzel párhuzamosan a hús minőségének romlása miatt a baromfiipar tekintélyes mennyi­ségű baromfit kénytelen elkobozni. Klinikailag az egyenetlen fejlettségi és tápláltsági állapot, a fénytelen tollazat, a bőr, a bőrfüggelékek és az izomzat sápadtsága, valamint a kenőcs­szerű bélsár kakaóbarna elszíneződése utalnak a bántaloinra. Kórbonctaniig a mirigyes- és zúzőgyomor határán, vagy a zúzógyomor és a nyombél átmenetében találni kisebb na­gyobb fekélyeket. Kórszövettani vizsgálattal megállapították, hogy a fekélyesedés és szövetelhalás a zúzógyomor izomréte­gére is ráterjedhet. A fekély alapját gyulladásos sejtekből álló demarkációs zóna határolja. A nekrotizált területeken trom­­botizált vérereket találnj. (Dt. Tierärztl.) *2» *2* *2» «2* *2* *2* *2* <2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *♦* ♦** *** A^A Amint nyílik a tavasz, fe­­hér fóliasátraktól tarkák a tešmagi háztáji kertek. A hű­vösebb napokon egyikből-má­­sikból bodor füstöt eregetnek a fűtés céljából beállított kály­hák. A kiskertészkedök is rájöt­tek, hogy ilymódon korán pa­lántákat nevelhetnek, és a zöld­séget is időben adhatják a piac­ra. Igen eredményesen kertész­kedik Sinka István szövetkezeti tag is. A munkaidő után fele­ségével együtt kamatoztatja a könyvekiről és szakfolyóiratok-Használt műtrágyás zsákokból készült szélvédő fal. ból szerzett elméleti ismerete­ket, és a már másfél évtizedes gyakorlati tapasztalatokat. Né­ha bizony egy-egy termelési módszeren össze is csapnak az asszonnyal, mert mai napig sincs eldöntve, ki a főkertész. De nem is ez a lényeg, tény, hogy _ sikert-sikerre halmoznak. Már öt év óta foglalkoznak palántaneveléssel is. A gondo­san körülkerített kiskertben február 25-én elkészítették a melegágyat, és március másodi­kén — amikor már elég meleg volt a föld — belevetették a paprikamagot. Kis befektetéssel elég nagy mennyiségű palántát termeltek. A házikertben üveg­­ház-szerű palántanevelőt készí­tettek, amelybe egymás fölé he­lyezett polcokon nevelték a pa­lántát. Amikor alacsony volt a levegő hőmérséklete, befütöttek a kályhába, de villany fűtőtest­tel is segítették a levegő felme­legedését. A fóliasátor mellett használt műtrágyás zsákokból szélvédő falat építettek. Ennek kettős haszna volt; az egyik, hogy megvédte a sátrat attól, hogy a szél esetleg felcibálja a fóliaponyvát, a másik pedig az, hogy a többnyire észak-nyugati irányú hideg levegőáramlat nem jutott el közvetlenül a pa-Kicsibe, korszerű mód­szerekkel lántanevelőhöz, tehát nem befo­lyásolta kedvezőtlenül annak hőmérsékletét. Csupa ésszerűséggel, ötlettel találkozhatunk ebben a háztáji kertben. Az uborkát például rögtönzött fólia alagutakban termesztik. A növények már május elején buják és sok ter­mést igérőek voltak. De mellő­lük már kiszedték a hónapos­retket és a salátát. Másfél évtized óta alaposan megtanulták a kertészkedés for­télyait. Kevés a föld, tehát igye­keznek azt minél jobban ki­használni. Az őszi salátát pél­dául már szeptember elején — nyolc-tizedike körül — kisebb területre sűrűn vetik, egy hó­nap múlva pedig szétpalántáz­­zák. Télen száraz gazzal védik a fagy ártalmai ellen. Idén A fólia alagút alatt már május elején ilyen nagy volt az uborka. (A szerző felvételei.) olyan gyorsan fejlődött a salá­tájuk, hogy már húsvétkor áru­síthatták. Közéje hónaposretket vetettek, amit szintén korán értékesítettek, a saláta sorokba pedig kardvirág gumókat. Egy másik parcellácskán a saláta közé karalábét palántáztak és ide ültetik még az őszi káposz­tát is. Tehát amint látjuk, köz­tes termelési módszerrel a le­hető legtöbb zöldséget termesz­tik. Hobby-szerűen virágpalántá­kat is termesztenek. Elég jelen­tős menyiségű petúnia, szal­­via és schabaud szegfű palántát adnak el kiskertészkedő tár­saiknak. Még árvácska magot Is ügyesen „fognak“. Megvárják, amíg a hüvelyekben jól kifej­lődnek a magvak, de még zöld állapotban szedik le a hüvelye­ket. Fóliára vagy ponyvára te­rítve a napon érlelik és ilymó­don a szétpattogott hüvelyekből kihulló mag mind megmarad. Igaz, sok munkát ad ez a kis­kert, de mindketten szívesen dolgoznak benne, mert látják, hogy fáradozásuk eredményt hoz, és ők is hozzájárulnak a lakosság friss, vitamindús zöld­séggel való ellátásához. BÁLLÁ JÖZSEF ЛЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧXЧЧXXXXЧXЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧXЧV^XЧЧЧXXXXXXXЧЧЧЧXЧЧXЧXЧXЧЧЧЧXXXXЧXЧЧXЧЧЧЧЧЧЧЧЧ>ЧXX^XЧ^XЧЧXVЧXXЧX\ЧXЧXЧXЧXЧXXXXXXЧXXЧXXЧЧЧЧЧЧЧЧЧV^Ч, KARÓS PARADICSOM A folytonos növekedésű karó­­zott fajták termése a fagyokig szedhető. Bőven teremnek, bo­gyóik nagyok, jól színeződnek, földdel nem szennyeződnek. Ápolásuk kötözésből s a hón­aljhajtások eltávolításából áll. 1. Huzalból készítsünk támasz­tékot a féldeterminált fajtáknak is, mert ha száruk a talajon el­fekszik, akkor növekedésük, terméskötésük leáll. 2. Fogazott karón a paradicsom rögzítés nélkül is megkapasz­kodik, csak a hajtás csúcsa szo­rul némi irányításra. NÉHÁNY SZÓ A KRIZANTÉM­RÓL A krizantém virágzásának op­timális ideje szeptember végétől november végéig tart. Az ülte­tést azonban már most el kell végezni. A gyökeres dugványo­kat kétféle módszerrel ültetik. Az újabb módszer a következő. Talajelőkészítéskor ne feled­jük el, hogy a krizantém szereti a jó szerkezetű, kötöttebb ta­lajt, de nagy humusztartalmú talajon is nevelhető. Igényes a nitrogénre és káliumra. A dug­ványokat május—június folya­mán kell kiültetni. Ez esetben a nagy virágú japán fajtáknál egyáltalán nem kell visszatörni a szárat, a virágképzés augusz­tus közepére, a virágzás pedig október végére, november ele­jére esik. A dekoratív és ane­mone típusú fajtákat két hét múlva visszacsípjük, majd a két erőteljes hajtást július elején újra visszacsípjük — így öt-hat hajtást kapunk. A kétszeri vi­rágtörés legkevesebb 4—5 vi­rágképes szárat eredményez. A krizantém tenyészideje alatt érzékeny a nedvességre. A pe­riodikus kiszáradást és a száraz levegőt nem tűri: leáll a növe­kedés. elfásodik a szár, s az újabb öntözés hatására megin­duló növekedés a virágok elrú­­gását eredményezi. Célszerű a rendszeres öntözés és a talaj­­takarás (érett istállótrágyával, vagy fekete fóliával). Az öntö­zést célszerű 3—4 ezrelékes műtrágyaoldattal végezni, 15— 20 naponként. Az oldatkészítés­hez szjikséegs nitrogén, foszfor és kálium aránya 1:0,8:1,5. Fontos az ápolás is. Ez nagy­jából a hónaljhajtások és a bim­bók eltávolításából áll. Ezt ad­dig kell elvégezni, amíg nem áll be a fásodás, mert ezután már túl nagy seb keletkezik, s ez a főbimbót is visszavetheti a fejlődésben. A nagy virágú fajtáknál a viráguk megtámasz­tásáról sem szabad elfeledkez­ni. Ezt karózással oldhatjuk meg legegyszerűbben. A kora őszi fagyok ellen ta­karással védekezünk, (ól hasz­nosítható a fólia. Árnyékolással meggyorsíthatjuk a virágzást! A dekoratív krizantémok szep­tember végén, október elején virágzanak, a nagy virágú japán krizantémok pedig főleg halot­tak napjára, valamint Erzsébet és Katalin napra virágoztatha­tók. Legismertebb fajták: a fehér Drable, a krémsárga Trója, a bronz színű Edith Cawel és a I lila La-caquillei (CSMH)

Next

/
Thumbnails
Contents