Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-22 / 25. szám

10 SZABAOf FÖLDMŰVES 1974. június 22. Kulturális igényeink kielégítése, magasabb szinten Az utóbbi évtizedben lényegesen megváltozott a lakosság iskolai vég­zettsége, életszínvonala és gyorsan változik az emberek életmódja, szo­kása és a napi életritmusa. Nemcsak ez emberek, hanem a te­lepülések is gyors fejlődésen, válto­záson mentek keresztül az utolsó év­tizedben és ez a változás napjainkban felgyorsult, a nagyközségek, városok esetében a következő években még Intenzívebbek lesznek. A településeknek ez a változó rend­je, a kulturális életben is újfajta igényt vet fel. Ezt helyesen felismerni és kielégíteni nem könnyű feladat. Az új helyzet vitára és útkeresésre kész­teti a közművelődés különböző vezető posztjain álló szakembereket. Ma már hagyományossá vált feszti­vál- napokat, heteket rendezni azért, hogy a város napokon, heteken át fü­­rödjön e talmi csillogásban, majd a fények klhunyásával együtt aztán el­terpeszkedik a megelégedettség. Pedig az állandó apró munka je­lenti a változást, formálja magatartá­sában az új ipari dolgozót, a város emberét az új városlakót, a változó életszínvonalat szocialista életformá­vá. Csak az így megalapozott, céljá­ban és hatásrendszerében munkát se­gítő nagy rendezvénynek van a köz­művelődésben létjogosultsága. Gyakran vetődik fel a kérdés, hogy fel kell-e venni a „nagy rendezvénye­ket“ a közművelődés eszköztárába. A válasz, úgy gondolom, egyértelműen Igen. Mert ha az ipar termékeinek, amit mindenki szívesen vásárol, a ke­reskedelemben szüksége van kirakat­ra és reklámra, akkor a közművelődés sem nélkülözheti az eltérőt a megszo­kottól, a hétköznapok után az ünnep­­nepiságot. Bármennyire is csábít egye­seket, ez a hasonlat nem takar olyan törekvést, hogy a kultúrát áruként kínáljuk. Ha egy rendezvény kulturált szóra­koztatásra szoktat, akkor van létjogo­sultsága és megtérül a ráfordított energia és anyagi áldozat. Ilyen pél­dául a zselizi országos népművészeti fesztivál, amelyet a CSEMADOK ke­retében rendeznek meg. Zselízen a népművészeti napok rendezvénysoro­zatának gyors fejlődése az objektív lehetőség és a valós társadalmi igény felismerésének köszönhető. Ez az or­szágos rendezvény nem lett öncélú, hanem feladatot tölt be, jelentősen hozzájárult és hozzájárul a dolgozók kultúrájának sokoldalú fejlesztéséhez. A gombaszögi országos ünnepélyek is jé úton haladnak, hogy betöltsék közművelődési feladataikat. A gomba­szögi országos rendezvénynek jelentős eredménye, hogy fórumot teremt a tehetségeknek, kapcsolatot létesít a különböző nemzetiségű emberek kö­zött, hogy régi és új értéket ápol és közvetít. Legfontosabb az a tevékeny­sége, amivel elősegíti a kulturális szokások kialakítását. Egy táj, egy nép kultúrája mindig kölcsönhatásban alakult a szomszédos tájak és népek kultúrájával. Ezért ez a rendezvény sem nélkülözi ezt a köl­csönhatást. Ezért lett, illetve vált közkedveltté. A kelet-szlovákiai kerületben most van kialakulóban a különböző rendez­vények Jellege és rendszere. Váro­saink és Jelentősebb településeink ke­resik, vagy próbálgatják azt a forma­nyelvet, amely legjobb kifejezője adottságaiknak és céljaiknak. Például jól sikerültek az Erdélyi János napok Nagykaposon, melyek hozzájárultak Ungvidék kultúrájálnak fejlesztésé­hez. Az egyes városok vezetői Jó irány­ban haladnak, amikor a kulturális élet egységes irányítását kívánják megvalósítani. A szándék azonban még nem valóság. Nagyon sok elv, szemé­lyi és tárgyi feltétel vár tisztázásra. Külön téma az intézmények szakem­berrel történő ellátása. A közművelés egyre növekvő rangja megkívánja, hogy főiskolán, vagy egyetemen kép­zett szakemberek dolgozzanak az in­tézményekben. Mint ahogy azt az Erdélyi napok Is igazolták, az ilyen nagy rendezvény nem könnyű feladat, összefogást és egyet akarást igényel a város vezetői, az ott élő értelmiségiek között. Mindez a törekvés és tevékenység a dolgozók érdekében történik. De a várt hatás elmarad, ha a lakosság egyetértése, akarata és közreműkö­dése hiányzik ebből a cselekvéssorból. Az ilyen rendezvénysorozat legna­gyobb gyengéje a közönség hiánya. Bár jól esett látni az Erdélyi Napo­kon a fiatalokat, a törzsgárdát, a min­dig megjelenőket. De a friss város­lakók még nem tudnak élni az adott lehetőséggel. Ez az új és igen nagy feladat a közönség igényének felkel­tése és nkívészi színvonalon történő kielégítése. örvendetes, hogy Galántán a város­építés nagy munkája során a gazda­sági feladatok mellett igyekszik ala­pozni a város szellemi életét és for­málni majdani arculatát. Az a felismerés, hogy a városnak, mint a táj kulturális centrumának — feladata van a környék kóruskultúrá­jának ápolásában, még ma is helyt­álló. Ezért lesznek életképesek a „Ko­dály napok“ mindaddig amíg e meg­levő társadalmi igényt egyre maga­sabb szinten, a mai formaigényeknek megfelelően ki tudja elégíteni. A mozgatásokra, a közönség figyel­mének felkeltésére igen alkalmasak az ünnepi díszben megrendezett ki­emelkedő, a városhoz, tájhoz kapcso­lódó rendezvénysorozatok. A további út- és formakeresés alap­törvénye kell. hogy maradjon a min­dennapos tudatformáló apró munka tekintélyének biztosítása. Ha ilyen alapon nyugvó kiemelkedő, a munkát reprezentáló vagy segítő nagy rendez­vény meghonosodására szánja el ma­gát egy község, város, vagy járás, mindenekelőtt abból induljon ki, hogy egy táj centrumaként a környék érté­keit kell ápolnia, fejlesztenie és meg­őriznie, valamint ugyanennek a terü­letnek a mai kulturális igényét szük­séges magasabb szintre emelni. Illés Bertalan A már hagyományos CSEMADOK gomba­­seki (gombaszögi) Országos Dal- és Tánc­ünnepélyének megrendezésére 1974. június 29—30-án kerül sor. A XIX. ORSZÁGOS DAL- £S TANCUNNEPELY MŰSORA Dallal, muzsikával... fellépnek: Mészáros Tivadar és 14 tagú népi zenekara, Bodza Klára, Béres Ferenc, Dévay Nagy Kamilla, Horváth István népdalénekesek, Domján- Vencel népi csoport. Ünnepi manifesztáció a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­ja tiszteletére. Prágai üdvözlet — a Köztársasági érdem­renddel és Munkaérdemrenddel kitünte­tett Csehszlovák Állami Dal- és Tánc­­együttes népművészeti műsora. Népmulatság. 1974. június 30-án — vasárnap Bokrétát kötöttem ... Fellépnek a cseh­szlovákiai magyar műkedvelő együttesek — Üj Nemzedék, Rozmaring, Gömör, Palóc, Garamvölgyi, Kis-Duna, Szőttes — népi együttesek, a nagyidai és a füleki tánc-' csoport, Goda Marika és Kovács Béla népdalénekesek, valamint a Borsod megyei Szakszervezeti Népművelődési Központ AVAS Táncegyüttese. Hősök emlékére ... Nemzeti és nemzetiségi tánccsoportjaink, valamint a magyarországi vendégegyüttes közös műsora. Fellépnek: a ZEMPLÍN szlo­vák, KARPAŤANIN ukrán, OLZA lengyel, SZŐTTES és ÜJ NEMEZEDÉK CSEMADOK-együttesek, valamint az AVAS táncegyüttes Magyarországról. —tt— JÓ KÖNYV - JÓ BARÁT Mindenki, aki bekapcsolódik ebbe a könyv-sorsjáték­ba, nagy és értékes díjakat nyerhet. Az akciót a brati­­slavai Slovenská kniha n. v. és н PRÍRODA Könyv- és Folyóirat-Kiadó rendezik közösen. A sorsolásban mindenki részt vehet, aki az alábbi jegyzékből legalább 70,— Kčs értékű könyvet rendel s a már kifizetett postautalvány szelvénnyel igazolja a megrendelt könyvek átvételét. A díjak a következők: 1. díj: a) szabadon megválasztott áru vásárlása (pl. lakás-berendezés, színes képernyőjű TV, építőanyag stb.) 80 000,— Kčs értékben, b) vagy személygépkocsi, amit saját ízlése szerint választhat ki a Mototechna üzleteiben . 80 000,— Kčs értékben, c) vagy szabadon választható Cedok-utazás családostul a nagyvilágba 80 000,— Kčs értékben, 2. díj: szabadon választott áru vásárlása 10 000,— Kčs értékben, 3. díj: szabadon választható kétszemélyes Cedok-utazás a Szovjetunióba 7 000 Kčs értékben 4. díj: szabadon választható egyszemélyes Cedok-utazás a Szovjetunióba 3 500 Kčs értékben, 5. —20. díj: könyvek saját választás szerint 200 Kčs értékben. A megrendelést legkésőbb 1974. június 21-ig kell elküldeni az alábbi címre: SLOVENSKA KNIHA, n. v., ul. Obrancov mieru 23, 897 13 Bratislava A megrendelő a könyvekkel együtt igazolást kap, hogy szelvénye bekerült a sorsolásba. A sorsolás név szerint történik. A sorsolásra 1974. július 5-én 14. érői kezdettel kerül sor Bratislavában, ul. Obrancov mieru 23, a Slovenská kniha n. v. igazgatóságán a szlovák Pénzügyminisztérium és a kiadóvállalat képviselői jelen­létében. A sorsolás eredményeiről a résztvevők 1971. Július 20-án Szlovákiában a Práca napilapban és Cseh­országban a Mladá fronta napilapban értesülnek, ezen­kívül a sorsolást követő 14 napon belül minden részt­vevő megkapja a nyereménylistát. A jegyzékben feltüntetett könyvek magyar nyelvűek. Megrendelés 1 ..................db Cejka—Chorváth—Schmidt: Rózsák a kertben és a parkban Kčs 13,— A virágok királynőjéről és szépsége ápolásáról szól ez a szép kivitelű, színes fényképekkel gazdagon illuszt­­rált tanulságos könyvecske. 2 ..................db Cifranič: A gyümölcsfák metszése és koronaalakítása Kčs 26,— Praktikus kézikönyv a hazai és jelentősebb külföldi gyűmölchteruaelési és sikeres metszési és koronaalakí­tási módokról. 3 .................. db Hrlčovský: Kertészkedők tanácsadója Kčs 35,— Szemléltető módon Ismertet a kiskert alapítás alap­­elveivel és a legalkalmasabb gyümölcs- és zöldség­­fajták megválasztásával, termesztésével, ápolásával és a díszkertbe alkalmas növényekkel. 4 ..................db Hričovský: A bogyósgyiiinölcsűck termesztése és felhasználása Kčs 19,— Foglalkozik a ribiszke, köszméte, málna, szeder, sza­móca, csipkebogyó, áfonya, homoktövis, berkenye és mogyoró termesztésével és feldolgozásuk módjával. 5 ..................db Símének: Szamóca Kčs 15,— Gazdagon illusztrált kézikönyv a szamóca helyes tele­­pftéséről, a fajták megválasztásáról, a növény ápolásá­ról, az új termesztési módokról, tartósításáról és értó­­kesltéséről. 9.......db Vanek: A gyümölcstermő növények, szőlő és zöldségnövéuyek betegségeinek és kár­tevőinek atlasza Kčs 45,— Színesen Illusztrált atlasz. A könyv baloldalán van a szöveg és a jobboldalán a kép. Minden kártékony té nyezőnél fel van tüntetve annak elterjedése,^szimptoma­­ja, leírása, biológiája, gazdasági Jelentősége és a véde­kezés legalkalmasabb módja. 7.......db Kopec: Gyümölcs- és züldségtárolás Kčs 28,— Kézikönyv a leghatásosabb és legkorszerűbb tárolók létesítéséről és egyes gyümölcs- és zöldségfélék táro­lási módjáról. 8 ..................db Zaoral: Hogyan készítsünk nyúlketrecet, baromfiólat, galambdúcot és egyéb állatszállást Kčs 12,— Tartalmazza a szükséges tudnivalókat az ólak helyes építésére — a baromfi, nyúl, kecske, kutya és prémes állatok elhelyezésére. 9 ..................db Mucha—Zelnlk: A házinyúl tenyésztése Kčs 25,— Ismerteti a házinyúl fajtáit, tenyésztésük és tartásuk módjait, valamint termékeik helyes és gazdaságos fel­­használását. 10 ..................db Svancer: A méhcsaládok táplálkozása, etetése és vándoroltatása Kčs 8,— Részletesen tájékoztat a méhcsaládok táplálkozásáról, etetéséről s az ezzel összefüggő problémákról. 11 .......db Sedlár: Sporthorgászat Kčs 22,— Foglalkozik a nyílt vizek jellemzésével és felosztásával, a sporthorgászat szempontjából fontos halfajokkal, a megfelelő horgászati felszerelésekkel s a legalapvetőbb horgászmódszerekkel. 12 ......db Rajský: Ember és vad Kčs 16,50 Izgalmas vadásztörténetek, amelyek feltárják az olvasó előtt a természet lebilincselő szépségeit és hősei Jó és rossz tulajdonságait. 13 ..................db Semjan: Elsődleges tejkezelés Kčs 7,— Nélkülözhetetlen tanácsadó mezőgazdasági üzemeink fejői és tejgondozói számára a minőségi tejtermelés érdekében. 14.db Popluhár: Gazdasági állataink védelme a gömőkör ellen Kčs 9,— Ismerteti a fertőzés terjedésének forrásait, feltételeit és módjait, egyes gazdasági állatok kórképét, klinikai és laboratóriumi diagnosztikáját, az egészséges tenyé­szetek gümőkór ejlenl védelmét, valamint az emberek védelmét a fertőzés ellen. 15.......db ProkeS: Az állatgondozók gépesítési kézikönyve Kčs 20,— Tartalmazza az állattartás technológiájának alapjait, valamint a legfontosabb gépek műszaki karbantartásá­nak és javításának fő elveit és technológiai eljárását. Meöhiíf sorok Jókairól Jókai akkor tudott mesélni, ha csend volt körülötte. Az egészen han­gos események csak fiatalabb korá­ban érdekelték — később lábujjhe­gyen lépkedtek el mellette. Hetven­kilenc évet élt. Ügy halt meg, hogy nem is volt beteg. Utolsó estéjén láto­gatói névjegyzékét olvasta műértő gyönyörködéssel, majd felhúzta zseb­óráját és percenként füléhez illesz­tette, jár-e? Azután egyszerre az óra hangja magára maradt. A legnagyobb, legnépszerűbb regé­nyeit három-négy hónap alatt Irta. Négy részre vágott egy síma papír­ívet, margót hajtott rajta és elkezdett írni még hajnalban, azután írt addig, míg reggelizni nem hívták. Reggeli után írt egész nap — lágy tollából folytak a mondatok, sokasodtak a hő­sök. Jellegzetes ibolyaszínű tintát használt, ezt a szint szerette a leg­lobban (volt alkalmam több kézirata töredékét látni az egyik tanárom jó­voltából). Káziratait sohasem csúfí­tották el nagyobb törlések. Ha vélet­lenül olyasmit írt, ami ellenkezett a mese előző fordulatával, inkább ki­eszelt valamilyen furfangos kacska­­ringót, hogy valószínűsítse azt, amit állított, mintsem törölje. Tizenkilenc éves volt. amikor megírta a ..Hétköz­napok" at. hetvenkilenc, amikor „Ahol a pénz nem isten“-t. Közel hatvan évig írt, szorgalmasan, derűsen. Közben volt Petőfi és 1948 márciusa, volt Debrecen és trónfosztás, volt Vi­lágos és október hatodika. Bujdosott a BUkkben, megélte az elnyomást és a kiegyezést. Megélte egy királyfi ba­rátságát s mint a délibáb, néhány pil­lanatra feltűnt a szerelem és valahol messze Tímár Mihály szigete. Minisztert buktatott terézvárosi képviselő választáson — de közben mintha mindez nem is vele történt volna, az élet egészen bizonytalanul és távol zúgott, ő ölt íróasztala mel­lett és írt. Az olvasók szívdobogva hajoltak és hajolnak ma is könyveibe. Neki is voltak ellenségei; Gyulai Pál pattogott, mint egy karikásostor: „Jókai nem becsöli meg a toliét, nincs alapos műveltsége, gyerekes, sőt léha, modoros és üresen szónokié, olyan mint a vadember — csillogó üveg­gyöngyökért kapkod“. Ez a kirobbanás csak azért volt Gyulai részéről, mert az újságok ezer forintot fizettek egy­­egy regényének közlése jogáért (ma is előfordult ilyen). Arany János elolvassa a „Szegény gazdagok“-at és csendesen megjegy­zi: „A prózában Jókaié az elsőség, mintha újra tanulnék tőle a kedves anyai nyelvet." És Jókai? Mikszáth Kálmánt idéz­hetjük: „Többet kapott az istentől, mint amennyit tanult a kritikusok­tól". Mi volt Jókai titka? A mese. Nem olyan egyszerű — kankalin és szarka­láb szerénységű akármilyen mese, de egy káprázatos, szédítő ritka virág: a keleti mese. Annak minden bősége, gazdagsága, fűszere és illata, álmok­kal telítette őket. Jókai Mór a legbő­kezűbb magyar Író: olvasói számára teremtett egy külön magyar stílust, felejthetetlen tájakkal, tárképen soha fel nem lelhető helyekkel, tünemé­nyes hősökkel, s aandalító legendák­kal. Jókait olvasni most is annyit je­lent, mint elemelkedni a földtől, ki­esni a valóságból, belezuhanni álom­béli, idegen csillagokba. Száz és százezrek zuhantak Jókai csillagaiba. Mindannyian megjártuk azokat a szép ólmokat, mennyei tar­tományokat, csodálatos tájakat, me­lyek Jókai halk, szelíd szavaiból pá­ráztak föl. Volt tanárom szavait idői­vé: „Az idősebb korosztály úgy őrzi magában Jókait, mint élete legelsó, legnagyobb élményét: ifjúságát. Ez a csodálatos író, aki legapróbb írásait is felékesitette tündöklő me­sékkel, saját életét olyan egyszerűnek és meztelennek hagyta, amilyen egy fűszál lehet csak. Életrajza? Alig van! Életrajza talán legszebb regénye — az Aranyember. Egy ember, akinek minden sikerül. Szerencséje azonban mintha lappangó, láthatatlan, meg­válthatatlan szomorúságot takarna. Hőse, Tímár Mihály, eljutott a senki szigetére, Jókai azonban itt maradt, itt élt közöttünk s írt szinte halála napjáig. Hangját sohasem változtatta meg, álmait ugyanabból a kelméből szabta, csak a sújtásokat változtatta meg, de azok is mindig csillogók ma­radtak. Az indulás Magyar nábobja, vagy Kárpáthy Zoltánja ugyanolyan köd­ként lebegő, valószínűtlen magyar va­lóság, mint az utolsó évek Sárga Ró­zsája. A Török világ Magyarországon — ugyanaz a történelmi legenda, mint a Politikai divatok, noha egészen távol­eső századok orgonasípjai szólalnak meg bennük. 0 sohasem akart „prob­lémákat“ írni, teljesen kielégítette, hogy mesélhet, és gazdagabb mesé­ket — mint Arany írta „anyai nyel­vünkön“ — senki sem mondott nála. EMBER! Ki elvetődsz Komáromba — akarva, vagy akaratlanul, végy annyi fáradságot s keresd fel a nagy ..Mese­mondó“ szobrát és tégy egy szál virá­got a halhatatlan Jókai Mór lába elél MOLNÁR FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents