Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-22 / 25. szám
10 SZABAOf FÖLDMŰVES 1974. június 22. Kulturális igényeink kielégítése, magasabb szinten Az utóbbi évtizedben lényegesen megváltozott a lakosság iskolai végzettsége, életszínvonala és gyorsan változik az emberek életmódja, szokása és a napi életritmusa. Nemcsak ez emberek, hanem a települések is gyors fejlődésen, változáson mentek keresztül az utolsó évtizedben és ez a változás napjainkban felgyorsult, a nagyközségek, városok esetében a következő években még Intenzívebbek lesznek. A településeknek ez a változó rendje, a kulturális életben is újfajta igényt vet fel. Ezt helyesen felismerni és kielégíteni nem könnyű feladat. Az új helyzet vitára és útkeresésre készteti a közművelődés különböző vezető posztjain álló szakembereket. Ma már hagyományossá vált fesztivál- napokat, heteket rendezni azért, hogy a város napokon, heteken át fürödjön e talmi csillogásban, majd a fények klhunyásával együtt aztán elterpeszkedik a megelégedettség. Pedig az állandó apró munka jelenti a változást, formálja magatartásában az új ipari dolgozót, a város emberét az új városlakót, a változó életszínvonalat szocialista életformává. Csak az így megalapozott, céljában és hatásrendszerében munkát segítő nagy rendezvénynek van a közművelődésben létjogosultsága. Gyakran vetődik fel a kérdés, hogy fel kell-e venni a „nagy rendezvényeket“ a közművelődés eszköztárába. A válasz, úgy gondolom, egyértelműen Igen. Mert ha az ipar termékeinek, amit mindenki szívesen vásárol, a kereskedelemben szüksége van kirakatra és reklámra, akkor a közművelődés sem nélkülözheti az eltérőt a megszokottól, a hétköznapok után az ünnepnepiságot. Bármennyire is csábít egyeseket, ez a hasonlat nem takar olyan törekvést, hogy a kultúrát áruként kínáljuk. Ha egy rendezvény kulturált szórakoztatásra szoktat, akkor van létjogosultsága és megtérül a ráfordított energia és anyagi áldozat. Ilyen például a zselizi országos népművészeti fesztivál, amelyet a CSEMADOK keretében rendeznek meg. Zselízen a népművészeti napok rendezvénysorozatának gyors fejlődése az objektív lehetőség és a valós társadalmi igény felismerésének köszönhető. Ez az országos rendezvény nem lett öncélú, hanem feladatot tölt be, jelentősen hozzájárult és hozzájárul a dolgozók kultúrájának sokoldalú fejlesztéséhez. A gombaszögi országos ünnepélyek is jé úton haladnak, hogy betöltsék közművelődési feladataikat. A gombaszögi országos rendezvénynek jelentős eredménye, hogy fórumot teremt a tehetségeknek, kapcsolatot létesít a különböző nemzetiségű emberek között, hogy régi és új értéket ápol és közvetít. Legfontosabb az a tevékenysége, amivel elősegíti a kulturális szokások kialakítását. Egy táj, egy nép kultúrája mindig kölcsönhatásban alakult a szomszédos tájak és népek kultúrájával. Ezért ez a rendezvény sem nélkülözi ezt a kölcsönhatást. Ezért lett, illetve vált közkedveltté. A kelet-szlovákiai kerületben most van kialakulóban a különböző rendezvények Jellege és rendszere. Városaink és Jelentősebb településeink keresik, vagy próbálgatják azt a formanyelvet, amely legjobb kifejezője adottságaiknak és céljaiknak. Például jól sikerültek az Erdélyi János napok Nagykaposon, melyek hozzájárultak Ungvidék kultúrájálnak fejlesztéséhez. Az egyes városok vezetői Jó irányban haladnak, amikor a kulturális élet egységes irányítását kívánják megvalósítani. A szándék azonban még nem valóság. Nagyon sok elv, személyi és tárgyi feltétel vár tisztázásra. Külön téma az intézmények szakemberrel történő ellátása. A közművelés egyre növekvő rangja megkívánja, hogy főiskolán, vagy egyetemen képzett szakemberek dolgozzanak az intézményekben. Mint ahogy azt az Erdélyi napok Is igazolták, az ilyen nagy rendezvény nem könnyű feladat, összefogást és egyet akarást igényel a város vezetői, az ott élő értelmiségiek között. Mindez a törekvés és tevékenység a dolgozók érdekében történik. De a várt hatás elmarad, ha a lakosság egyetértése, akarata és közreműködése hiányzik ebből a cselekvéssorból. Az ilyen rendezvénysorozat legnagyobb gyengéje a közönség hiánya. Bár jól esett látni az Erdélyi Napokon a fiatalokat, a törzsgárdát, a mindig megjelenőket. De a friss városlakók még nem tudnak élni az adott lehetőséggel. Ez az új és igen nagy feladat a közönség igényének felkeltése és nkívészi színvonalon történő kielégítése. örvendetes, hogy Galántán a városépítés nagy munkája során a gazdasági feladatok mellett igyekszik alapozni a város szellemi életét és formálni majdani arculatát. Az a felismerés, hogy a városnak, mint a táj kulturális centrumának — feladata van a környék kóruskultúrájának ápolásában, még ma is helytálló. Ezért lesznek életképesek a „Kodály napok“ mindaddig amíg e meglevő társadalmi igényt egyre magasabb szinten, a mai formaigényeknek megfelelően ki tudja elégíteni. A mozgatásokra, a közönség figyelmének felkeltésére igen alkalmasak az ünnepi díszben megrendezett kiemelkedő, a városhoz, tájhoz kapcsolódó rendezvénysorozatok. A további út- és formakeresés alaptörvénye kell. hogy maradjon a mindennapos tudatformáló apró munka tekintélyének biztosítása. Ha ilyen alapon nyugvó kiemelkedő, a munkát reprezentáló vagy segítő nagy rendezvény meghonosodására szánja el magát egy község, város, vagy járás, mindenekelőtt abból induljon ki, hogy egy táj centrumaként a környék értékeit kell ápolnia, fejlesztenie és megőriznie, valamint ugyanennek a területnek a mai kulturális igényét szükséges magasabb szintre emelni. Illés Bertalan A már hagyományos CSEMADOK gombaseki (gombaszögi) Országos Dal- és Táncünnepélyének megrendezésére 1974. június 29—30-án kerül sor. A XIX. ORSZÁGOS DAL- £S TANCUNNEPELY MŰSORA Dallal, muzsikával... fellépnek: Mészáros Tivadar és 14 tagú népi zenekara, Bodza Klára, Béres Ferenc, Dévay Nagy Kamilla, Horváth István népdalénekesek, Domján- Vencel népi csoport. Ünnepi manifesztáció a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére. Prágai üdvözlet — a Köztársasági érdemrenddel és Munkaérdemrenddel kitüntetett Csehszlovák Állami Dal- és Táncegyüttes népművészeti műsora. Népmulatság. 1974. június 30-án — vasárnap Bokrétát kötöttem ... Fellépnek a csehszlovákiai magyar műkedvelő együttesek — Üj Nemzedék, Rozmaring, Gömör, Palóc, Garamvölgyi, Kis-Duna, Szőttes — népi együttesek, a nagyidai és a füleki tánc-' csoport, Goda Marika és Kovács Béla népdalénekesek, valamint a Borsod megyei Szakszervezeti Népművelődési Központ AVAS Táncegyüttese. Hősök emlékére ... Nemzeti és nemzetiségi tánccsoportjaink, valamint a magyarországi vendégegyüttes közös műsora. Fellépnek: a ZEMPLÍN szlovák, KARPAŤANIN ukrán, OLZA lengyel, SZŐTTES és ÜJ NEMEZEDÉK CSEMADOK-együttesek, valamint az AVAS táncegyüttes Magyarországról. —tt— JÓ KÖNYV - JÓ BARÁT Mindenki, aki bekapcsolódik ebbe a könyv-sorsjátékba, nagy és értékes díjakat nyerhet. Az akciót a bratislavai Slovenská kniha n. v. és н PRÍRODA Könyv- és Folyóirat-Kiadó rendezik közösen. A sorsolásban mindenki részt vehet, aki az alábbi jegyzékből legalább 70,— Kčs értékű könyvet rendel s a már kifizetett postautalvány szelvénnyel igazolja a megrendelt könyvek átvételét. A díjak a következők: 1. díj: a) szabadon megválasztott áru vásárlása (pl. lakás-berendezés, színes képernyőjű TV, építőanyag stb.) 80 000,— Kčs értékben, b) vagy személygépkocsi, amit saját ízlése szerint választhat ki a Mototechna üzleteiben . 80 000,— Kčs értékben, c) vagy szabadon választható Cedok-utazás családostul a nagyvilágba 80 000,— Kčs értékben, 2. díj: szabadon választott áru vásárlása 10 000,— Kčs értékben, 3. díj: szabadon választható kétszemélyes Cedok-utazás a Szovjetunióba 7 000 Kčs értékben 4. díj: szabadon választható egyszemélyes Cedok-utazás a Szovjetunióba 3 500 Kčs értékben, 5. —20. díj: könyvek saját választás szerint 200 Kčs értékben. A megrendelést legkésőbb 1974. június 21-ig kell elküldeni az alábbi címre: SLOVENSKA KNIHA, n. v., ul. Obrancov mieru 23, 897 13 Bratislava A megrendelő a könyvekkel együtt igazolást kap, hogy szelvénye bekerült a sorsolásba. A sorsolás név szerint történik. A sorsolásra 1974. július 5-én 14. érői kezdettel kerül sor Bratislavában, ul. Obrancov mieru 23, a Slovenská kniha n. v. igazgatóságán a szlovák Pénzügyminisztérium és a kiadóvállalat képviselői jelenlétében. A sorsolás eredményeiről a résztvevők 1971. Július 20-án Szlovákiában a Práca napilapban és Csehországban a Mladá fronta napilapban értesülnek, ezenkívül a sorsolást követő 14 napon belül minden résztvevő megkapja a nyereménylistát. A jegyzékben feltüntetett könyvek magyar nyelvűek. Megrendelés 1 ..................db Cejka—Chorváth—Schmidt: Rózsák a kertben és a parkban Kčs 13,— A virágok királynőjéről és szépsége ápolásáról szól ez a szép kivitelű, színes fényképekkel gazdagon illusztrált tanulságos könyvecske. 2 ..................db Cifranič: A gyümölcsfák metszése és koronaalakítása Kčs 26,— Praktikus kézikönyv a hazai és jelentősebb külföldi gyűmölchteruaelési és sikeres metszési és koronaalakítási módokról. 3 .................. db Hrlčovský: Kertészkedők tanácsadója Kčs 35,— Szemléltető módon Ismertet a kiskert alapítás alapelveivel és a legalkalmasabb gyümölcs- és zöldségfajták megválasztásával, termesztésével, ápolásával és a díszkertbe alkalmas növényekkel. 4 ..................db Hričovský: A bogyósgyiiinölcsűck termesztése és felhasználása Kčs 19,— Foglalkozik a ribiszke, köszméte, málna, szeder, szamóca, csipkebogyó, áfonya, homoktövis, berkenye és mogyoró termesztésével és feldolgozásuk módjával. 5 ..................db Símének: Szamóca Kčs 15,— Gazdagon illusztrált kézikönyv a szamóca helyes telepftéséről, a fajták megválasztásáról, a növény ápolásáról, az új termesztési módokról, tartósításáról és értókesltéséről. 9.......db Vanek: A gyümölcstermő növények, szőlő és zöldségnövéuyek betegségeinek és kártevőinek atlasza Kčs 45,— Színesen Illusztrált atlasz. A könyv baloldalán van a szöveg és a jobboldalán a kép. Minden kártékony té nyezőnél fel van tüntetve annak elterjedése,^szimptomaja, leírása, biológiája, gazdasági Jelentősége és a védekezés legalkalmasabb módja. 7.......db Kopec: Gyümölcs- és züldségtárolás Kčs 28,— Kézikönyv a leghatásosabb és legkorszerűbb tárolók létesítéséről és egyes gyümölcs- és zöldségfélék tárolási módjáról. 8 ..................db Zaoral: Hogyan készítsünk nyúlketrecet, baromfiólat, galambdúcot és egyéb állatszállást Kčs 12,— Tartalmazza a szükséges tudnivalókat az ólak helyes építésére — a baromfi, nyúl, kecske, kutya és prémes állatok elhelyezésére. 9 ..................db Mucha—Zelnlk: A házinyúl tenyésztése Kčs 25,— Ismerteti a házinyúl fajtáit, tenyésztésük és tartásuk módjait, valamint termékeik helyes és gazdaságos felhasználását. 10 ..................db Svancer: A méhcsaládok táplálkozása, etetése és vándoroltatása Kčs 8,— Részletesen tájékoztat a méhcsaládok táplálkozásáról, etetéséről s az ezzel összefüggő problémákról. 11 .......db Sedlár: Sporthorgászat Kčs 22,— Foglalkozik a nyílt vizek jellemzésével és felosztásával, a sporthorgászat szempontjából fontos halfajokkal, a megfelelő horgászati felszerelésekkel s a legalapvetőbb horgászmódszerekkel. 12 ......db Rajský: Ember és vad Kčs 16,50 Izgalmas vadásztörténetek, amelyek feltárják az olvasó előtt a természet lebilincselő szépségeit és hősei Jó és rossz tulajdonságait. 13 ..................db Semjan: Elsődleges tejkezelés Kčs 7,— Nélkülözhetetlen tanácsadó mezőgazdasági üzemeink fejői és tejgondozói számára a minőségi tejtermelés érdekében. 14.db Popluhár: Gazdasági állataink védelme a gömőkör ellen Kčs 9,— Ismerteti a fertőzés terjedésének forrásait, feltételeit és módjait, egyes gazdasági állatok kórképét, klinikai és laboratóriumi diagnosztikáját, az egészséges tenyészetek gümőkór ejlenl védelmét, valamint az emberek védelmét a fertőzés ellen. 15.......db ProkeS: Az állatgondozók gépesítési kézikönyve Kčs 20,— Tartalmazza az állattartás technológiájának alapjait, valamint a legfontosabb gépek műszaki karbantartásának és javításának fő elveit és technológiai eljárását. Meöhiíf sorok Jókairól Jókai akkor tudott mesélni, ha csend volt körülötte. Az egészen hangos események csak fiatalabb korában érdekelték — később lábujjhegyen lépkedtek el mellette. Hetvenkilenc évet élt. Ügy halt meg, hogy nem is volt beteg. Utolsó estéjén látogatói névjegyzékét olvasta műértő gyönyörködéssel, majd felhúzta zsebóráját és percenként füléhez illesztette, jár-e? Azután egyszerre az óra hangja magára maradt. A legnagyobb, legnépszerűbb regényeit három-négy hónap alatt Irta. Négy részre vágott egy síma papírívet, margót hajtott rajta és elkezdett írni még hajnalban, azután írt addig, míg reggelizni nem hívták. Reggeli után írt egész nap — lágy tollából folytak a mondatok, sokasodtak a hősök. Jellegzetes ibolyaszínű tintát használt, ezt a szint szerette a leglobban (volt alkalmam több kézirata töredékét látni az egyik tanárom jóvoltából). Káziratait sohasem csúfították el nagyobb törlések. Ha véletlenül olyasmit írt, ami ellenkezett a mese előző fordulatával, inkább kieszelt valamilyen furfangos kacskaringót, hogy valószínűsítse azt, amit állított, mintsem törölje. Tizenkilenc éves volt. amikor megírta a ..Hétköznapok" at. hetvenkilenc, amikor „Ahol a pénz nem isten“-t. Közel hatvan évig írt, szorgalmasan, derűsen. Közben volt Petőfi és 1948 márciusa, volt Debrecen és trónfosztás, volt Világos és október hatodika. Bujdosott a BUkkben, megélte az elnyomást és a kiegyezést. Megélte egy királyfi barátságát s mint a délibáb, néhány pillanatra feltűnt a szerelem és valahol messze Tímár Mihály szigete. Minisztert buktatott terézvárosi képviselő választáson — de közben mintha mindez nem is vele történt volna, az élet egészen bizonytalanul és távol zúgott, ő ölt íróasztala mellett és írt. Az olvasók szívdobogva hajoltak és hajolnak ma is könyveibe. Neki is voltak ellenségei; Gyulai Pál pattogott, mint egy karikásostor: „Jókai nem becsöli meg a toliét, nincs alapos műveltsége, gyerekes, sőt léha, modoros és üresen szónokié, olyan mint a vadember — csillogó üveggyöngyökért kapkod“. Ez a kirobbanás csak azért volt Gyulai részéről, mert az újságok ezer forintot fizettek egyegy regényének közlése jogáért (ma is előfordult ilyen). Arany János elolvassa a „Szegény gazdagok“-at és csendesen megjegyzi: „A prózában Jókaié az elsőség, mintha újra tanulnék tőle a kedves anyai nyelvet." És Jókai? Mikszáth Kálmánt idézhetjük: „Többet kapott az istentől, mint amennyit tanult a kritikusoktól". Mi volt Jókai titka? A mese. Nem olyan egyszerű — kankalin és szarkaláb szerénységű akármilyen mese, de egy káprázatos, szédítő ritka virág: a keleti mese. Annak minden bősége, gazdagsága, fűszere és illata, álmokkal telítette őket. Jókai Mór a legbőkezűbb magyar Író: olvasói számára teremtett egy külön magyar stílust, felejthetetlen tájakkal, tárképen soha fel nem lelhető helyekkel, tüneményes hősökkel, s aandalító legendákkal. Jókait olvasni most is annyit jelent, mint elemelkedni a földtől, kiesni a valóságból, belezuhanni álombéli, idegen csillagokba. Száz és százezrek zuhantak Jókai csillagaiba. Mindannyian megjártuk azokat a szép ólmokat, mennyei tartományokat, csodálatos tájakat, melyek Jókai halk, szelíd szavaiból páráztak föl. Volt tanárom szavait időivé: „Az idősebb korosztály úgy őrzi magában Jókait, mint élete legelsó, legnagyobb élményét: ifjúságát. Ez a csodálatos író, aki legapróbb írásait is felékesitette tündöklő mesékkel, saját életét olyan egyszerűnek és meztelennek hagyta, amilyen egy fűszál lehet csak. Életrajza? Alig van! Életrajza talán legszebb regénye — az Aranyember. Egy ember, akinek minden sikerül. Szerencséje azonban mintha lappangó, láthatatlan, megválthatatlan szomorúságot takarna. Hőse, Tímár Mihály, eljutott a senki szigetére, Jókai azonban itt maradt, itt élt közöttünk s írt szinte halála napjáig. Hangját sohasem változtatta meg, álmait ugyanabból a kelméből szabta, csak a sújtásokat változtatta meg, de azok is mindig csillogók maradtak. Az indulás Magyar nábobja, vagy Kárpáthy Zoltánja ugyanolyan ködként lebegő, valószínűtlen magyar valóság, mint az utolsó évek Sárga Rózsája. A Török világ Magyarországon — ugyanaz a történelmi legenda, mint a Politikai divatok, noha egészen távoleső századok orgonasípjai szólalnak meg bennük. 0 sohasem akart „problémákat“ írni, teljesen kielégítette, hogy mesélhet, és gazdagabb meséket — mint Arany írta „anyai nyelvünkön“ — senki sem mondott nála. EMBER! Ki elvetődsz Komáromba — akarva, vagy akaratlanul, végy annyi fáradságot s keresd fel a nagy ..Mesemondó“ szobrát és tégy egy szál virágot a halhatatlan Jókai Mór lába elél MOLNÁR FERENC