Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-22 / 25. szám

1974. ftiniue 22. SZABAD FÖLDMŰVES Jó tanácsok a nagytakarításhoz A magasfényű (politúrozott) bútor felfrissítésére két rész olajat egy rész vörösborral összekeverünk, ezzel a keverékkel áttöröljük a bútort. Utána puha ruhával fényesre töröljük. Ezzel az eljárással a víz és egyéb foltok is eltűnnek a bútorról. Bőrbútorok tisztítására legjobb szer a felvert tojásfehérje, melyet puha kefével dörzsölünk végig a bútoron, azután gyapjúdarabbal fényesre töröl­jük. Vesszőbútort a következő keverék­kel frissítjük fel és tisztítunk: meleg víz, 3—4 evőkanál ső és ugyanannyi krétapor. Végül ecetes vízzel lemos- i suk ős árnyékban jő] megszárltjuk. ! A tűző nap nem tesz jőt a vesszőből font bútoroknak. Az aranyozott képkeretet jól kicsa­vart szappanosvizes ruhával lemos­suk, utána puha ruhával tisztára tö­röljük. A füst által bepiszkolódott keretet tiszta szeszbe mártott ruhával töröljük le. ÖTLETEK SZABÁS-VARRÁSHOZ Csíkok és pöttyök Az anyagok, minták kombinációja külön érdekesség az idei „divat-szín­játékban“. Pöttyös felsőrész, egyszínű szoknyával, ugyanaz csikós anyag kombinációjával, csikós ruha pöttyös bolerőval, kisebb és nagyobb pepita variációja — a divatban az idén min­dent szabad, mindent lehet. Vegyük elő a szekrényből a régi ruhákat. Ket­tőből csináljunk egy harmadikat, s emelt fővel jelentsük ki, hogy a leg­frissebb divat hívei vagyunk. Balról jobbra: kivágott pöttyös fel­sőrésszel kombinált, egyszínű karton­­ruha. A második: csúsztatott derekú (tehát karcsúsító hatású) pöttyös nyári ruha, keresztcsíkos szoknyával és a harmadik: keresztcsíkos ruha, pöttyös bolerőval és kalappal. N. t. ► *** »J* »*• *** •** *** »*• *** *** f** *** *** *** ф** *** *** **» *** »** *** «j» «J* **« «J* Szegény szolgalegény voltam, gazdag helyre kerültem. Volt a gazdámnak négy szép ökre. Ketté nem volt az övé, ketté meg a másé volt. Mondja ám a gazdám: — Te legény! Menj fel a malomba, vigy hat zsák búzát, fele a mienk, fele meg a másé. De vigyázz ám! fél megfigyeltem a gazdámat! Az ökröket felraktam a szekérre, a zsá­kokat meg befogtam a kocsiszekér elé. Mikor a malomhoz értem, látom ám, hogy nincs otthon a malom, a molnár meg elment eprésznl. Besza­ladtam a molnáráéhoz, hogy hol a ma­lom. Azt mondta: — Nincs itthon. A molnár elment e prészni. Min eö ест hájjal msgkerat Az asszony azért megsajnált, és adott pogácsát. Amint a vízparton jár­tam, a fejem beleszédült a vízbe, az­tán beleesett. Megint beszaladtam a molnáráéhoz. Kerestem nála a feje­met, de nem volt a nyakamon. Kér­tem megint három pogácsát és megint lementem a vízpartra. Megmutattam a pogácsát a fejemnek, hát nem jött ki a vízből! Hogy így szépen kicsaltam, elkaptam a hajamat a fejem tetejin, és szépen visszavágtam a fejemet a nyakamra. Máig is itt van. Ekkor eszembe jutott a négy szép ökröm. Féltem ugyanis, hogy kettő nem volt a miénk, kettő meg másé volt. Amint az ostoromat odatűztem a hat zsák elejébe, hogy el ne szalad­janak, ahogy egy pillanatra elmentem félre, hát akkorára nőtt a hat ostor, hogy már az ágak között seregélyek fészkeltek. Odú is volt benne, abban meg baglyok laktak. Fölkapaszkod­tam hát a fára, hogy elérjem a sült verebeket. Megtaláltam és megörültem nekik és mind beletüzködtem a nadrá­gom szárába. Azok meg fölkaptak, az­tán elrepültek velem. Letettek a gá­ton. Két asszony ruhát mosott. Ahogy megláttak, elkezdtek kiabálni: — Hess, sátán, távozz innen! En meg úgy értettem, hogy tágít­sam meg a nadrágom szárát. Hát ahogy megtágítom, a sült verebek ki­repültek, én meg beleestem a tóba. A fenekemmel annyi halat kivágtam, hogy két társzekér nem bírta volna el. Arra főtt egy meztelen csavargó, az meg elbírta az ujjával. Erre az asszo­nyok elszaladtak, a ruhát meg ott­hagyták. Eszembe jutották megint az ökreim, hogy hol hagytam őket, tálán az ostrom irányába látok egy nagy pókot. Egyik lábát az égnek feszítette, a másikat meg a földnek, aztán úgy kötötte be a cipőfűzőjét. Beszaladtam a málnáméhoz, hogy adjon egy hosszú lajtorját. Adott is! Nekitámasztottam a póknak, mert eszembe jutott, hogy van nekem egy nagynéném, akit jó volna megláto­gatni odafent. Hát ahogy a lajtorján föl is mentem a nénémhez, kiesett a késem. A néném szívesen fogadott, ebédet is készített, meg is ebédeltünk. Az ebéd végén azt mondja a néném: Gyere öcsém a kertbe! Adok neked egy kis dinnyét. Az én késemmel vágtam föl, de be­leejtettem a dinnyébe. Akkor meg azt mondta, hogy menjek utána. Bele Is mentem, de nem találtam a késemet. Mikor a dinnyében voltam, arra jött egy lovas huszár. Megkérdezte: — Mit keresel, 'öcsém? — A késemet! — mondtam. — Ne keresd! — mondta. — En már három éve járok itt, mégse talá­lom a lovamat. Ez a jészívű huszár kivezetett, aztán mentem be a néném­hez, hogy hazakészülhessek. Amikor odamentem a lyukhoz, ahol följöttem, hát nem volt ott a pók, de a lajtorja se. Eszébe jutott a nénémnek: — Te öcsém. Van két nyaláb búza­korpám, fonjuk meg, aztán jó erős madzag lesz belőle. Lett is belőle olyan jó hosszú, hogy egyrétúen a felére se ért le. Megpró­báltam kétrétűén, hát nemcsak hogy leért, hanem még a földet is meg­feküdte. Mondtam a nénémnek, hogy tartsa jó erősen, én meg lejöttem. Máig is itt vagyok, a néném meg az égben. Eddig volt, igaz volt. El ne higgyé­tek. (m. s.) TALÁLD KI! MELYIK A HATODIK? Bizonyítvány-osztás napján ... Kovács Tibor tanuló rajza. reve n a i o 1 u r a 1 a a t d 1 i m k a n a r a Ha a fenti öt leánynév összekevert betűit sorrendbe rakjátok és a kezdő betűket összeolvassátok megtudjátok, melyik a hatodik leánynév. Kell-e vigasztalni a gyermeket? Lacikát sohasem vigasztalta meg anyukája, ha elesett és megütötte ma­gát. Hiába sírt, a mama úgy tett, mintha nem is hallaná. Pedig ő is ar­ra vágyott, hogy vigasztalja, szeret­­gesse síró gyermekét, hiszen ez ter­mészetes és helyes is. Sok szülő mégis igyekszik kemény szívű lenni, mert azt akarja, hogy gyermeke bátor legyen. Attól fél, hogy a megnyugtatás, vigasztalás elkényez­játékos kézmosás. N. Kovács István felvétele. teti, nyajogóvá, bátortalanná teszi d gyermeket. Ez persze nem így van. Az egyébként biztonságban élé gyer­mek nem lesz félénk és gyámoltalan az egyszerű vigasztalástól. A nagyobb, különösen a hat éven felüli gyermek maga is arra törekszik, hogy bátor legyen, ne sírjon mindjárt, és ne sza­ladjon mindenért az anyjához. Termé­szetesen van olyan gyermek is, aki minden apróságért sír, valóságos bő­­gőmasina. Ennek rendszerint bonyo­lult oka van. Lehet, hogy túlságosan féltik a szülök, óvják még a széltől ts. Az ts lehet, hogy a szülő betegesen fél a sérülésektől, a fájdalomtól, és a gyermek Is átveszi ezt az irtózást, az­tán a legkisebb baj esetén Is nagyon megijed. A legtöbb kicsi azért sír, hogy sze­­retetet kapjon. Ugyanis sok mama csak akkor mutatja ki szeretetét, ha gyermeke szenved, ha beteg. Mi a teendő tehát a nyafogó, síróS gyerekkel szemben? Semmi esetre se legyünk hozzá kemények, amikor szenved, a szülő akkor Is mutassa kt szeretetét, amikor a gyereknek ntncs semmi baja. Ne féljünk gyengéden bánni a gyer­mekkel, hiszen természeténél fogva ,szeretetre vágyik. Persze a túlzott el­­kényeztetés, a sérülések jelentőségé­nek eltúlzása sem helyes. K. S. iMHmWmrBWPfwPfWfTfHmTlHmMTWWfWníVWnwWul* Dohányzik? Szűkül a tüdeje Amerikai kutatók 125 dohányost és 30 olyan személyt, aki egy éve már nem dohányzik, valamint 65 sohasem dohányzó egyént vizsgáltak meg azért, hogy van-e jelentősebb különbség e csoportok között tüdejük tér­fogata tekintetében. A kísérleti személyek testsúlya és testmagassága szinte teljesen megegyezett s így alkalmasak voltak az összehasonlításra. Kiderült, hogy a dohányosok tüdejének térfogata átlagosan 211 köbcen­timéterrel kisebb, mint a nem dohányzóké, ami mintegy 8 százalékos „kisebbedésnek“ felel meg. Különösen nagy fontosságú az az észlelés, hogy a dohányosok tüdötér­­fogatának csökkentése a dohányzás abbahagyása után egy évvel már nem állapítható meg. A tüdő tehát idővel visszanyeri normális hasznos térfo­gatát, és egy-egy belélegzéskor több oxigénnel láthatja el a szervezetet. AZ IGAZSÁG VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze. 9. vény. 11. Talál. dinár. 13. Oroszlán több idegen nyel­ven. 14. Negatív válasz. 15. Német helyeslés. 17. Egy­behangzó verssor­végződés. 19. Idő­határozói névutó. 20. Bratislava! au­tók jelzése. 21. In­dia része. 23. Belli­ni operája. 25. Épü­let. 26. Filmcsillag. 28. Francia király. 29. Végzet. 30. Hangtalan rege. 31. A mélybe. 33. Sze­mélyes névmás. 34. Csecsemőhang. 35. Matematikai foga­lom. 36. Glazúr. 37. Mássalhangzó ki­ejtve. 39. Az első emberpár aévjele. 41. Japán nemzeti játék. 42. Afganisz­tán része. 43. A fej része. 45. Kinyit. 47. Hosszú időn át. 49. Figyel. 50. A francia forradalom kimagasló alakja. 52. Kellemetlenség. 53. Igekötő. 54. A magasba. 55. Gyom. 57. Föléje. 58. Vörös németül. 59. Az Amerikai Egyesült Államok röv. 60. Alumínium vegyjele. 62. Spion. 64. ONI. 66. Monda. FÜGGŐLEGES: 1. Feltételes kötőszó. 2. Német tenger. 3. Egon ... Kisch. 4. A galántal autók jelzése. 5. Hamis. 6. Város a Bácskában. 7. Áloe betűi. 8. A jószívű teszi. 9. A rejtvény má­sodik része. 16. Éppen hogy. 18. Jókai személyneve. 19. Becézett nagyszülő, 20. Főnemesi cím. 22. Derékátfogó. 24. Omladék. 25. A gyerekek téli örö­me. 27. Hegység a Szovjetunió és Mongólia határán. 29. Csúszós. 32, Nem mögé. 33. Az atom központi ré-< sze. 38. Légáramlat. 40. Erődítmény« 42. Kíván. 44. Nem egészen száz. 45. Szovjet sakkmester. 46. Szóvégződés, 48. Folyó Szibériában. 50. Vagdal. 51. Tanú betűi felcserélve. 54. Ragadozó tengeri emlősállat. 56. Ez is érelme­szesedést okoz. 61. Kínai hosszmérték. 63. Kettős villamosmegállőhelyek jel­zése Budapesten. 64. Indok. 65. A fe része. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 9. 6zámú sorok megfejtése. A házi munkák és a hátfájás kötést, így kíméljük hátunkat. A te­jünket kell meghajtanunk viszont, ha ölUnkbe helyezzük a varrni- vagy kötnivalót. Sokszor a hosszú időtartamú munka okozhat panaszokat, körös elváltozá­sokat. Ezért, akik úgy érzik, hogy munkájuk megerőltető — szabad ide­jükben ne terheljék magukat ugyan­úgy, mint munka közben, inkább pi­henjenek. G. L. Az ember egyenes testtartását, a törzs feltámasztását a gerincoszlop végzi számos csont és Ízület segítsé­gével. A izmok bonyolult munkáját pedig az idegrendszer szabályozza és irányítja. Az orvosok nap mint nap tapasztal­ják, hogy a helytelen testtartás kö­vetkeztében meglepően sok háziasz­­ezonynak fáj a háta, karja, nyaka, faja stb. A háziasszonyok pedig gyakran észre sem veszik, hogy milyen mere­ven, milyen helytelen testtartásban végzik munkájukat. Mosogatás közben görcsösen felhúz­zák váliukat, nyakukat megfeszítik. Ha egyenes helyzetben, laza vállal dolgozunk, akkor hátunkat megkímél­jük és könnyebben tudjuk elvégezni a munkát. Ma már a legtöbben géppel mosnak és centrifugával víztelenítik a ruhát, de ha kézzel mosunk, kismosásnál az edényt olyan magasra helyezzük, hogy mellette egyenes háttal tudjunk dol­gozni. Nagyobb darabok mosásánál viszont célszerű az edényt alacso­nyabbra tenni, mert így könnyebb megfelelő erőt kifejteni. Mosás köz­ben ügyeljünk, hogy a hátunk is mo­zogjon. A ruhák csavarásánál karunk már mellmagasságban felvegye a csa­varé mozdulatul, mert ily módon a csavaráshoz szükséges erőt már a kar kinyújtásával elérjük. Csavarás köz­ben szükségtelen karunkat mellma­gasságban tartant, vagy a csavarással addig várni, ameddig karunkat ki nem nyújtottuk. Padlémosásnál, amikor nyeles ke­fével súrolunk, csak az egyik irányba fejtsünk ki erőt A másik irány a lazí­tásé. Minden munkavégzésnek két üteme van, az első az erőkifejtés, majd a lazítás. Ez egyaránt érvényes valamennyi munkamozgásra. Vasalásnál a görcsösen felhúzott váll, mereven tartott jobb kar jelzi a helytelen ..testtartást. A rossz tartás­nak oka lehet, hogy az asztal nem megfelelő magasságú. Varrás és kötés közben is változtas­sunk időnként mozdulatainkon. Ami­kor alaposan kell figyelnünk mun­kánkra, fölemelhetjük a varrást vagy

Next

/
Thumbnails
Contents