Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-22 / 25. szám
1974. Június 22. SZÖVETSÉGI SZEMLE Virágzó mezőgazdasági üzemeket teremtettek • Hektáronként a nyerstermelés értéke 14 816 korona ф A gabonafélék csúcshozamot adtak • Évi tejhozamátlag 3000 literen felül • Bővíteni kell az év^Iő takarmányok termőterületét ф Д mezőgazdaság legidőszerűbb feladata Mini-riport, magyar honból Retkes Lajos, a Búéi (Búcsi) Efsz elnöke, Alfonz Ondrejka a Komárnoi Mezőgazdasági Középiskola első igazgatója, Bakulár László, a marcelovái (marcellházai) és Kosik Albert mérnök a kolárovoi (gútai) közös gazdaság elnökei a kitüntetésekkel. (balia felv.) JLgiérf kívánatos leutazni déli szotnszádunkhoz? Mert a Balaton és környékének szépsége elbűvölő nappal és éjjel egyaránt. Csak a tájékozatlanok számára írom le: néhány éven belül a „magyar tenger" partján nem lesz üres hely — körös-körül beépül. De így van ez rendjén! A jelszabadulás Öta megtízszereződött a nyaralók és üdülőtelepek száma. Az a szívós küzdelem, a magyar élni akarás, nem volt hiábavaló. Siófokon három új szálloda várja a nyári vendégeket. Csak tisztelettel szólhatunk azokról az építkezési képességekről, amelyekből az állam oroszlánrészt vállalt. Megkapó látvány a modernül fölépült Déli-pályaudvar — kultúr-irodáival. Öröm utazni a földalattin. Külföldi vendégek számára öt nyelvet beszélő személyzettel — információs iroda, valutabeváltó, utasellátó, kényelmes büfék. Csupa kellemes meglepetés. A türelmes megfigyelések tapasztalatokká sűrítése és azoknak gyors, a pillanatnyi szükség szerinti felhasználása igazi követelménye a modern Budapestnek. Például a metró mozgólépcsőjére is rá kell tudni állni, mert ellenkező esetben a lebukás veszélye fenyegeti az újoncot. Az újonnan épülő szolnoki vasútállomás remeke lesz Közép-Burópának. (Folytatás az 1. oldalról.) dinamikus fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság Szlovákiában — mondotta Janik elvtárs. — A mezőgazdasági össztermelés 1949 őta a múlt év végéig többmint megkétszereződött, s az egy hektárra számított termelési értékek megközelítették a csehországit. A mezőgazdasági árutermelés a négyszeresére emelkedett Szlovákiában, úgyhogy Szlovákia ma már egyharmadát nyújtja az országos árutermelésnek. Növekedett a munkatermelékenység. Ma feleannyi munkaerővel a mezőgazdasági termékek kétszeresét érjük el. A mezőgazdaság e sikerei a CSKP politikájának eredményességét Igazolják. A párt teljesítette а IX. kongresszuson tett Ígéretét, a parasztságra vonatkoztatva. Pártunk nagy sikernek tartja, hogy a mezőgazdasági dolgozók ma gyakorlatilag elérik a népgazdaság többi ágazataiban dolgozók átlagbér-szintjét, jelentésen előre haladtunk, ami a város és a falu életéé kulturális feltételei közötti különbségek kiegyenlftését, a falu művelődési szintjének jelentés emelését illett. A jelentés szociális, gazdasági és társadalmi változások következtében szövetkezeti parasztságunk tényekkel bizonyítja, hogy megbízható szövetségese a munkásosztálynak és aktívan kiveszi részét a szocialista társadalom építéséből. Az 5. ötéves tervidőszak első három esztendejében elért eredmények s a lehetőségek elemzése mutatják, hogy azt a fő feladatot, amelyet a CSKP XIV. kongresszusa tűzött a mezőgazdaság elé — a növekvő élelmiszerszükségletet saját erőforrásokból fedezni —, teljesíti. Tavaly országos viszonylatban a lakosság élelmiszerfogyasztását hazai termelésből 86 százalékra, Szlovákiában több mint 95 százalékra sikerült fedezni. Ezzel a szlovákiai mezőgazdaság maximálisan hozzájárult a köztársaság élelmiszer-önellátásának fokozásához. Janik elvtárs a továbbiakban a mezőgazdasági termelés belső tartalékainak jobb hasznosítására (öntözési lehetőségek Dél-Szlováklában, stb.), valamint a hegyvidéki körzetek rét- és legelőgazdálkodásának színvonalasabbá tételére hívta fel a figyelmet* hogy jobban segítse a szarvasmarha-* tenyésztés fejlesztését. Részletesen foglalkozott a tudományos-műszaki haladás kérdéseivel, májusi központi bizottsági ülések határozataival, a mezőgezdaságfejlesztés szempontjából. Értékelte a szovjet elvtársak, tüdősök, szakemberek Internacionalista segítségét. janik elvtárs hangsúlyozta: a mezflgazdaság legidőszerűbb feladata, hogy tartsa azt a fejlődési Ütemet, amit as 5. ötéves tervidőszak első három esztendejében elértünk, teljesítse és túlszárnyalja a népgazdasági tervben al mezőgazdaság számára 1974-re kitűzött feladatokat és kedvező feltételeket teremtsen a 8. ötéves terv megkezdéséhez. A Parasztszövetség jubileumi plenáris ülésén — a szocialista mezőgazdaság 25. évfordulója alkalmából — Bohuslav Večera szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Pavol J o n á š, a Szövetkezeti Földművesek Föderatív Központi Bizottságának -elnöke, a szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett jelentős tevékenységéért emlékérmet adományozott Ondrej H o- 1 e c n e k, a szövetség KB elnökének és Járt janovlcnak, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének. Az emlékérmeket Járt Janik elvtárs és Pavol Jonáš adta át, A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterünk, a Parasztszövetség szlovákiai KB elnöke, valamint Pavol V a- 1 u š к a, a Mezőgazdasági Dolgozóit Szakszervezete Szlovákiát Bizottságának elnöke a mezőgazdaság fejlesztésében nyújtott segítség elismeréséül emlékérmeket adományoztak Július Hanusnak, Karol Mariinkénak és Václav VaČ oknak, á szlovák kormány alelnökeinek, az SZSZK több miniszterének és más személyiségeknek. Az ünnepi ülés résztvevői levélben köszönték meg a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának azt a sokoldalú segítséget, amivel a párt hozzájárult a mezőgazdaság Igényes feladatainak tellesítéséhez, s Ígéretet tettek arra, hogy minden erejükkel a még jobb' eredmények elérésére törekszenek. Az egész vonalon, ahol jártam — hej, be sok kilométert jutottam le, — természetesen autóval — a házak, utak és kertek rendbentartásának mintapéldáit láttam. Ami fölötte megkapta érdeklődésemet, Somogy megyében Zákány és Gyékényes községekben, némelyik háznak a falán tábla függött, ezzel a felírással: rendes ház és kert. A kíváncsiság fúrta az oldalamat, bementem egy ilyen „táblás" házba és megkérdeztem a lakóit a tábla jelentőségét illetően. Azt a választ kaptam: vetélkedés ez a lakosság között. A tanácsházban döntik el, kinek a házára kerülhet fel a „rendes ház, rendes kert" szövegű tábla, amire méltán lehet büszke a ház tulajdonosa. ' Ugyanis, mintaház, mintakert ezI Jól körülnéztem, kényte-A záporesö a visegrádi várkapu alá űzte a turistákat. Foto: nkl Kompjárat a Balatonon, — indulás előtt... len voltam megállapítani, hogy a tanácsháziak föl döntöttek, mert a szóban forgó ház kívül-belül ragyogott a tisztaságtól. A kertet és az udvart, mintha kertészmérnök kifinomult elgondolásai szerint hozták volna rendbe. Okos dolognak tartanám ezt a nemes vetélkedést nálunk, a mi községeinkben, falvalnkon is megvalósítani. A magyar táj tavaszi tarkasága, szépsége eszembe juttatott egy régen tanult verset: „Ha a föld isten kalapja, Ogy hazánk bokréta rajta .. Kiskörös vasútállomásán egy neóntáblán ez a felirat olvasható: „Petőfi szülővárosa üdvözít vendégeltГ Petőfi édesanyja Hrúz Mária, szlovák származású, édesatyja pedig Petrovics állítólag bunyevác (szerb] származású. De nem ez a lényeges. Petóft a magyarság legnagyobb lírai költője. Az 1848/1849-es szabadságharc zászlaját magasan tartó egyénisége, akinek kár volt a segesvári ütközetben elesnie. Zvolen, 1974. május 25. Ján M. Habrovský Bízna к a jövőben június elején Rusovcén (Oroszvárait) plenáris ülésre gyűltek össze Szlovákia propagandistái, ahol a fő témát a szocialista mezőgazdaság 25. éves fennállása, sikeres fejlődése alkotta. Az előadás és az értéket felszólalások a jövőre vonatkoztatva tanulságos összefüggéseket tartalmaztak. A plenáris ülésen résztvett Medved mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. aki megnyitóbeszédében jellemezte szocialista mezőgazdasúgunk sikeres fejlődését kezdettől napjainkig. — Ezerkiiencszáznegyvenkiiencben bonyolult problémát kellett a pártnak megoldania — mondotta bevezetőben a miniszterhelyettes. — Ipart teremteni. a mezőgazdaságot szocialista alapokra helyezni. Főleg az utóbbi volt bonyolultabb, mivel itt embereket kellett meggyőzni, évszázados elferdített nézeteket helyes szemléletté formálni. S hogy ez sikerült, az az erőt nem kímélő, népnevelő munkának is köszönhető, amelyet a párttagok végeztek. Ennek eredményeként 1950-ben 484 szövetkezet alakult, s 1952-ben már falvaink felének lakossága dolgozhatott közös gazdaságokban. Azóta eltelt 25 év, s ezt az óriási fejlődést, néhány apró példa erejével is kitűnően lehet jellemezni: 1950-től napjainkig 150 ezer hektár szántót nyert hazánk azzal, hogy a hegyi és hegyaljai körzetek parlagon hagyott földjei termővé váltak. Ezzel elértük, hogy ma már szövetkezeteink földterületének átlaga 1380 hektár. Míg a kezdeti évben egy hektárra 13 kg műtrágya jutott — tiszta tápértékben számítva — ma 190 kg-ra emelkedett. Továbbá köztudott az, míg a változás után kevés szakemberrel rendelkezett a mezőgazdaság, siá a számuk már túlhaladja a 30 ezret.. A miniszterhelyettes a továbbiakban megemlítette azt, hogy a háborúd időszak után — a szocialista államok közül Szlovákia mezőgazdapága fejlődött a legintenzívebben. Az évek során itt kialakult egység annyirp megszilárdult, hogy a válságos időszakban — 1908—1989-ben — egy szövetkezet sem esett szét. Ebből a példából is kitűnik a mezőgazdaság dolgozóinak helyes meggyőződése, rendíthetetlen hite szocialista jelenünkben és füvünkben. A továbbiakban Juraj Kenüko mérnök, az SZKP KB propagandistája, beszámolójában a KGST tudományos-technikai együttműködését méltatta. Beszédében kiemelte azt, hogy országaink az egyezmény keretén belül — költségek nélkül — olyan új termelési koncepciókhoz juthatnak, ami a KGST nélkül nem válna lehetővé. Itt említést érdemel az a tény, hogy 19B1 és 1970 között a KGST tagországok 1700 nemesített növényfajtát adtak át a Szovjetuniónak, míg ök nem kevesebb, mint 5000 darabot. Ezek a nagy számok arra utalnak, hogy kiépített mezőgazdasági kutatógárdája van szocialista országainknak, s negyed részét teszik ki a KGST-országok kutatói összlétszámának. JUDr. Ján T o m £ a n у CSc. az SZLKP KB előadója a hatodik ötéves terv koncepcióját vázolta fel. Kiemelte, hogy jő eredményekkel léptünk az új termelési szakaszba, ahol egyes, most kezdeményezett módszerek kellő tapasztalattal és gyakorlattal alkalmazhatók majd a következő ötéves tervidőszakban. A plenáris ülésen ezek után több értékes beszámoló elhangzott, amelyeknek alapgondolata — mint az előzőeknek is — egy volt: ha továbbra is helyes irányban haladunk előre, igenis bizalommal nézhetünk mezőgazdasági termelésünk célszerű továbbfejlesztésére, jövőjére. " KALITA GABOR A szocialista mezőgazdaság születésének 25. évfordulója alkalmából Komárnoban a Szlovák Hajógyár II. lakótelepi üzemi klubjában Jöttek össze mindazok, akik tevékenyen kivették részüket a falu szocializálásából és később a szövetkezetek megerősítéséhez lényegesen hozzájárultak. Az ünnepi gyűlést Rudolf Novotný mérnök, a Járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője nyitotta meg. Az ünnepi és egyben értékelő beszédet Anton Hlaváö elvtárs, a Járási pártbizottság vezető titkára tartotta. A mezőgazdasági dolgozók fáradságos, áldozatkész munkájáért az egész ország népének nevében Krocsányi Dezső, a Szlovák •socialista Köztársaság népjóléti minisztere. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének vezetője mondott köszönetét. Örömmel állapította meg, hogy a Járás a negyed század alatt szinte teljesen újjászületett s a munkásosztály segítségével a valamikori magángazdák és földmunkások virágzó szövetkezetekben dolgozhatnak. A* összejövetelen 34 mezőgazdasági és ipari üzem, valamint intézmény kapott emlékplakettet, 358 lelkes funkcionáriusnak és termelőmunkát végző dolgozónak tűzték a mellére a szocialista mezőgazdaság 25. évfordulójára kiadott emlékérmet. Itt adták át „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ című kitüntetéseket is, amelyeket a felsőbb szervek május 1. és 9. alkalmából adténányoztak a közélet és a termelés legjobbjainak. A Járási pártbizottság vezető titkára beszédében elismeréssel szólt azokról, akik úttörő munkát végeztek az ú], szocialista termelési viszonyok megteremtéséért; többek között a búői fbúcsl), marcelovál (marcellházai), kolárovoi (gútal), tőül (tanyi) kommunisták politikai meggyőzó munkájáról, amelynek hatására községeikben elsőként alakultak meg az egységes földművesszövetkezetek. A beszámolókból és a vitafelszólalásokból megállapíthatjuk, hogy a komárnoi járásban rendkívül jó eredmények születtek az elmúlt negyed század alatt. A mezőgazdasági nyerstermelés mennyisége például 1950 óta megkétszereződött — Jelenleg 14 816 korona Jut egy hektár mezőgazdasági területre — az árutermelés pedig megháromszorozódott — már 12 557 korona értékű terményt és terméket adnak el a földművesek egy hektár után. Ezek olyan mutatók, amelyek arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági dolgozók a Járásban levő ipari üzemek segítségével egyre belterjesebben gazdálkodnak. A növénytermesztésben a jő talajmüvelés és megfelelő tápanyagellátás következtében lényegesen emelkedtek a hektárhozamok. A múlt évben például a búza hektárhozama 45,8, az árpáé 42,8, a kukoricáé 46,6, a cukorrépáé 347, az évelő takarmányoké 64, a szőlőé pedig 95 mázsa volt. Az elkövetkező időszakban azonban lényegesen növelni kell az évelő takarmányok termőterületét. Az állatállomány sűrűsége is kielégítő, Jelenleg minden 100 hektáron 55 szarvasmarhát — ebből 21,8 a telién — 97 db sertést, 15,9 anyakocsát és 220 tojótyúkot tartanak. A tehenek évi átlagos tejhozama a múlt évben 3090 liter volt. Anyakocánként 15,5 malacot választottak el. Külön kiemelhetjük, hogy minden 100 tehéntől 90 borjút választottak el. Ez szép eredménynek számít annak ellenére, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben még mindig sok szopösborjú hull el. A tojáshozam tyúkonként 229 darab volt. Joggal ünnepeltek tehát a komárnoi járás lelkes mezőgazdasági dolgozói, mert megfelelő mértékben kamatoztatták1 mindazokat az előnyöket, amelyeket'a szocialista mezőgazdaság nyújt. —b—
