Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-22 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. júnhis 22, A salai (vágsellyei] székhellyel működő Barátság Efsz öntözési felelőse, Miskovics Gyula mérnök részletesen tájékoztatott bennünket a hatáskörébe tartozó kérdésekről. A szövetkezet négy gazdasági központjából kettő rendelkezik nagy kiterjedésű területek öntözését lehetővé tevő csatorna- és földalatti vízvezető hálózattal. Ebből a salai hálózat 1224 hektárnyi területet szőtt át és módot ad a szőlő, a gyümölcsös, valamint a szántóföld öntözésére. ■Я9НВШ nélkül at lehessen helyezni az öntözéshez szükséges csöveket. A szétkap csőit csövek közvetlenül az öntözés befejezése után nagyon besározódnak s nehezebbé válnak. Ezért úgy döntöttek, hogy a két műszak helyett szombaton és vasárnap is öntözni fognak, amit főleg szombaton sikerül teljes mértékben végrehajtani. ÖNTÖZÖTT TERMÉNYEK ÉS VlZADAGOK Idén a korai száraz tavasz először is az őszi búzák öntözését tette szükségessé. Öntözést kívánt továbbá az vizadagga! öntözik. Amenyihen az elóvetemény és a talaj állapota alapos talajelőkészítést tesz lehetővé, úgy az nszi búzát vetés után öntözik. Amenynyiben ez nem lehetséges, úgy^még vetés előtt úgynevezett tartalék öntözést végeznek, s ezt követően végzik el a tala (előkészítést. A salai központ búzáját ősszel öntözik először, majd tavasszal a 380 hektárnyi őszi búza öntözésével kezdik az idényt. Az egyes termények tudományosan megállapított vízadag szükségletének alkalmazásához még nem jutottak el. s Így az öntözés csupán a szárazság elleni harcnak minősíthető. A növénytermesztés teljes belterjességéről majd lllilllllllllllllllllllll llllli Kukorica-nemesítők nyomában A takarmánytermesztésben egyre kiváltságosabb helyet foglal el a kukorica. Egyrészt nagy hozama és tápértéke teszi ezt indokolttá, másrészt kiváló minőségű tömegtakarmányt biztosit. így nem véletlen, hogy 1975-ben a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás termőterületének 25 százalékán kukoricát termelnek. Az idén 7000 hektáron került földbe a mag. Ezzel párhuzamosan gondot okoz a megfelelő hibridek beszerzése, mivel a hazaiak sok esetben nem képesek felvenni a versenyt a külföldi fajtákkal. A CSKP KB 1972. április 13-iki ülésének dokumentumai egyértelműen hangsúlyozták, hogy a szemestermesztés struktúrájában jelentős helyet foglal el a kukorica termesztése. így gazdaságaink országszerte a vetésterületek bővítésére törekszenek. Ez megköveteli, hogy magnemesíto intézeteink nagyobb termbképességü hibridek előállítása során intézkedéseket tegyenek az eddigi helyzet megjavítására. A minap ezzel a kérdéssel kapcsolatban kerestem fel Vrba Metód mérnököt, a Topolníky-i (Nyárasdi) Magnemesítő Állomás kutatócsoportjának főnemesitőjét. — Mérnök elvtárs, az utóbbi három év során milyen gyakorlati eredményeket értek el a kukorica nemesítésében? — Magnemesíto állomásunk az 1970-es évtől tért át az intenzív kukoricanemesitésre. Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy az eddig bevált hibrideket tovább nemesítsük. Az elmúlt évben az illetékes állami bizottság jóváhagyta az általunk nemesített ТО—500 középkései univerzális hibridet, mely a kukoricatermesztn körzetekben mind megtermelésre, mind silótakarmány céljaira kiválóan alkalmas. Ez a hibrid a galantai (ga lántaij, trnavai (nagyszombati) és Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásokban a gyakorlatban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Kellő agrotechnikai eljárás mellett például az Ohradv-i (kürti), hroboüovői (alistáli). Dolný Bar-i (albári) és a Topolníky-i (nyárasdi) Efsz-ben és számos állami gazdaságban a múlt évben (morzsolt állapotban) 65—72 mázsás hektárhozamot adott. Erre a hibridre legjellemzőbb a szárszilárdság és a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség. Ezért ebből a hibridből az elmúlt évben 440 mázsa vetőmagot produkáltunk, amit az idén 14 vagonra akarunk növelni. — Gazdaságaink miként szereznek ismereteket a nemesítés eredményeiről? — Dél-Szlovákia járásaival, a szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal szoros a kapcsolatunk. Egyre gyarapszik az olyan szövetkezetek száma, amelyek valósággal versenyeznek kukoricánkért. A mezőgazdasági üzemekben tartott szakelőadásaink során állandóan hangsúlyozzuk, hogy a hibridek sikeres termesztéséhez elengedhetetlenül szükséges betartani a korszerű agrotechnika követelményeit. A talajfertőtlenítés és a herbicidek alkalmazása, a, tápanyagszint biztosítása, amely körülbelül 300—400 kg-os tiszta tápanyagot igényel hektáronként, valamint a helyes tőszám. amely magtermesztéskor fajta szerint 60—80 000, silózásra szánt kukoricánál pedig ugyancsak a fajta szerint 70—90 000 között mozog. A nemesítés során előállított új ТО—500 hibrid jó termőképessége önmagában is propagálja hírnevünket. — Milyen újabb hibridekre számíthatunk a közeljövő ben. illetve mire hívhatnánk fel mezőgazdasági üzemeink figyelmét? — Továbbra is kukoricatermesztéssel és nemesítéssel akarunk foglalkozni. Az újabb hibridek nemesítése során a szárszilárdság és termőképesség fokozása mellett a kukoricaszemekben foglalt fehérjék és lizin-tartalom növelésére törekszünk. A jő szárszilárdság elérésével az a célunk, hugy gazdaságainkban a túlérés következtében is lehetővé váljék a gépi betakarítás. A nemesítés alatt arra is ügyelünk, hogy a hibrid jól bírja a besűrítést, mivel ez a legfontosabb tényező a termőképesség fokozására. Ilyen hibrideket csakis kölcsönös együttműködéssel tudunk előállítani. Magnemesítő állomásunk tehát kapcsolatot létesített a Trnava i Kísérleti Központtal, külföldön pedig a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézettel, ahol intenzív kukorica-nemesítést és kutatást végeznek. Ennek megfelelően a közeljövőben újabb kukorica hibridek válnak közismertekké. Például а ТО—360-as, és a ТО—341-es középkorai, melyek kitűnőek magtermesztés céljára; а ТО—321-es a silótakarmány termesztést szolgálja. Kettős hasznosságú а ТО—562-es és а ТО—472-es Topofniky-i fnyárasdi) hibrid. Ezek termőképessége a múltban elismert ТО—500-at is felülmúlja. Kisparcellás termesztés során 100—110 mázsás hektarhozamot is adott. Az említett ТО—380-as hibridet az idén valószínűleg államilag is jóváhagyják. Ugyancsak az idén kerül jóváhagyásra а ТО—15—64 küzépkései és а ТО—15—03 elnevezésű hibrid. Az utóbbi kettőre jellemző az eddiginél nagyobb szárszilárdság, ellenállnak az erős szélnek, túlérés következtében sem dőlnek meg, így megvalósítható a gépi betakarítás. Ebből a hibridből jövőre kb. három vagon vetőmag áll majd a termelők rendelkezésére. Lejegyezte: Krascsenics Géza hektárnyi területet művelnek, amelyet teljes mértékben öntöznek. TERMÉSEREDMÉNY *• (lszi búzából az elmúlt évben 48 mázsás hektárhozamot értek el. A cukorrépa terméseredménye csalódást hozott számunkra, mert igen bíztak a nagyobb tdtávolságban és 12 cm tbtávolságra vetettek, de a vetemény hiányosnak mutatkozott. Ezt nemcsak a mag minőségére, hanem a hiányosan elvégzett talajelőkészftésre vezetik vissza. Többéves átlagban a cukorrépa hektárhozama nálunk 450—550 métermázsa közötti. A múlt évi terméseredmény a többéves átlag alatt volt. Az egyenetlen répakultúra nagy betakarítási veszteségekkel járt, mert a háromsoros betakarító berendezés egyenletes növekedésű kultúrát kíván. A borsó hektárhozama náluk 17t és 38 métermázsa között ingadozik. A szójatermesztéssel még nincsenek tapasztalataik. Idén 15 mázsás hektárhozamot terveztek. A többéves takarmányokból, főleg a lucernából, szárított luccrnalisztre átszámítva hektáronként 95—100 mázsás hozamokat érnek el. Ha nem sikerül valamilyen oknál fogva saját szárító berendezésükön a lucernát időben megszárítani, ügy hektáronként 10—15 mázsás veszteséggel kell számolniuk, főleg a levélpergé: miatt. Az öt szövetkezet egyesítési után a lucernaszárító berendezés kapacitásé kicsinek mutatkozik. A kukorica öntözésével baj van, mivel nem öntözhetik akkor, amikor arra a tudományos nézetek szerint a legna gynbb szükség van. Hatalmas növésű hibridkukoricákat termesztenek és az öntözőcsövek elhelyezése szinte lehetetlen ezen kultúrában, mivel az öntözési állványok stabilitása bizonytalan. Ezért a kukoricát 1,20 méteres növénymagasság eléréséig öntözik, később már nem. MŰSZAKI FELSZERELÉS. i Vízvezető csöveik átmérője 102 és 108 milliméter. A permetezést a PU— К 2 jelzésű szórófejek végzik, amelyek 2—7 perc alatt írnak le egy kört. A kútfejekre 280—350 méter hosszú csővezetéket kapcsolnak aszerint, hogy milyen erős a víz nyomása. A csövek áthelyezése reggeli öt órától tíz óráig tart, maga az öntözés pedig mint már említettük, délután zajlik le. Amennyiben egész napi öntözést engedélyeznek, úgy a három öntözővonalat naponta háromszor lehet áthelyezni. Az egy személyre jutó munkatermelékenység 2—2,2 hektárnyi terület 30 milliméteres vízadaggal történő öntözése naponta. Igyekeznek elérni az , öntözőberendezés korszerűsítését a már említett sávos öntözésre alkalmas PP—87 jelzésű új berendezések beszerzésével. Ezek jelentékenyen könnyítenék a jelenlegi fizikai munkát, mivel üzemeléskor nem kell nehéz csöveket cipelni. csupán a könnyen forgó dobról a gumicsövet (tömlőt) a sorközbe húzni. Öntözés közben azután a dobra csavarodó gumitömlő fokozatosan közelebb húzza a csúszőállványra szerelt PV—2 jelzésű, egyidejűleg két irányba öntöző szórófejeket. Ez a szórófej-típus biztonságosabb, mert a két ellenkező irányban ívelő vízsugár az ellennyomás hatására nagyob stabilitást jelent a csúszóállvány számára, mint az egyoldalú vízsugár. A vízhasználati díj, amit a Sala— Kolárovoi (Vágsellye—Gútai) Öntöző rendszer Igazgatójának fizetnek, 40 korona minden 1000 köbméter felhasznált víz után. Ez a 30—40 milliméteres vízadagot számítva egyszeri öntözés alkalmával 15 koronát jelent hektáronként. A belterjesen alkalmazott öntözővíz legalább olyan termésnövelö tényező mint a műtrágya, a nagyhozamú fajták alkalmazása, az új agrotechnika, esetleg a növényvédő vegyszerek alkalmazása. Amennyiben a salai Barátság Efsz öntözési kapacitása a jelenlegi két-háromszorosára emelkedne, úgy náluk már nemcsak arról beszél-* hetnénk, hogy az öntözés valamelyest segít a szárazság elleni harcban, hanem azt mondhatnánk, hogy az öntözővíz jelentős hozamnövelő tényezővé vált. Ez persze az új öntözési technika beszerzésének lehetőségétől függ. KUCSERA SZILARD A levicei (lévai) jmi-on ^ kiértékeltük a mezőgazdasági üzemek első negyedévi gazdálkodását. Megállapítottuk, hogy ebben az időszakban főleg az állattenyésztés területén születtek szép eredmények. Az 1973-as évhez viszonyítva több termelési mutató, elsősorban a tejtermelés javult. Az állattenyésztési termékek eladási volt a hiányzó mennyiség, az idén ez több mint a tízszeresére: pontosan 72 480 mázsára nőtt. Nem rőzsásabb a helyzet a vegyszerek szállítása terén sem. Mint ahogy a bevezetőben említettem^ az állatok száma növekedett, javult a súlygyarapodás. A szarvasmarha-állomány a múlt évhez viszonyítva 3311 darabbal, a Figyelemre méltó eredmények tervét 100,1 százalékra teljesítettük. Bár a mezőgazdasági bruttó termelést csak 97 százalékra teljesítettük, ez a múlt évhez viszonyítva 9,2 millió koronával emelkedett. Az árutermelést túlteljesítettük. A múlt évhez viszonyítva 20 millió koronás javulást eszközöltünk. Míg a szövetkezetek az anyagi kiadásokat 15 millió koronával csökkentették, addig az ál lami gazdaságoknál ez a mutató 1 millió koronával nőtt. A növénytermesztést illetőleg megállapíthatjuk, hogy a tavaszi munkálatok folyamán számos nehézséggel találkoztunk. Legnagyobbproblémát okozott a rendkívüli száraz időjárás, a műtrágyák és vegyszerek hiánya. A járás vezetői elégedetlenek a műtrágya-ellátással. Míg tavaly 6600 mázsa tejtermelés pedig tehenenként 0,07 literrel növekedett. A sertések átlagos súlygyarapodása elérte a 0,53 kg-ot. Az eladási kötelezettségeinket szintén teljesítettük. A sertéshús eladást 101,4 százalékra teljesítettük, ami a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 118 vagonnal több. Baromfihúsból 9 vagonnal többet adtunk el a tervezett mennyiségnél, a tojáseladást 103,6 százalékra, a tejeladást 100,1 százalékra teljesítettük. Ezek az eredmények — Ismerve a fennálló nehézségeket — jóknak mondhatók, s hisszük, hogy járásunk mezőgazdasági- dolgozói ezután is mindent megtesznek az évi terv sikeres teljesítése érdekében. —ág— llllllllllllllllllllllllillllllllllllilll 'llllllllllllliiUl IIHillüiüllllllll Ma már a náluk alkalmazott öntözőberendezést hagyományosnak mondhatjuk, hiszen az aszfaltozott fémcsöveket használják. Az elmúlt és az idei évre is rendeltek dur-alumínium vízvezető csöveket, amelyek az említettektől kétharmaddal könnyebbek, ezeket azonban még nem sikerült beszerezniük. Állandónak mondható öntözócsoport végzi a szükséges munkálatokat, amelynek tizenkét tagja zömében fiatal munkaerő, mivel a nehéz csövek áthelyezése nagyon igénybe veszi a dolgozók fizikai erejét. Csak betegség epetén pótolják az állandó munkacsoportot más kötelékbe tartozó munka erővel. Az öntözőcsoport tagjai egyéb ként már néhány éves tapasztalattal rendelkeznek. Az öntözési idényre mindig az előző év decemberében kezdenek készülődni, amikor elvégzik az egyes alkatrészek leltározását és ellenőrzését. A tél folyamán azután a hiányzó részeket kiegészítik, a meghibásodott alkatrészeket megjavítják s így a korán jelentkező tavasz sem hozhat meglepetést számukra. Kétévenként elvégzik az öntözőberendezés csöveinek . festését s ezzel meghosszabbítják a berendezés élettartamát. Az öntözést 1964-ben kezdték meg és az ezt kővető négy év leforgása alatt 35 öntözőegységet vásároltak. Náluk legjobban a kapcsolókaros rendszerű csövek váltak be. ezért a gömbkapcsolős rend szerű öntözóegységekből kettőt elad tak. néhányat pedig más célra használtak fel. Az öntözőberendezések tervezett élettartama tíz év. s így a selejtezés után megmaradt 20 öntözőegység már igen kevés az egész terület öntözésére. Ezért az öntözőrendszer igazgatósága azt ajánlotta, hogy a meglevő öntözőberendezéseket két műszakban használják ki. Ezt azonban nem tudják végrehajtani, mert az öntözés után legalább három-négy órás szikkadásra van szükség ahhoz, hogy a talaj struktúrájának károsítása elvetett cukorrépa, hagyma, mák, borsó, takarmányrépa és a szója. A szójából vetőmag hiányában a tervezett 30 hektár területből csupán 13 hektárt sikerült bevetni idejében, azt is a mindössze 60 százalékos cslraképességü Zora fajtából. Az öntözőadagok náluk 30—40 milliméter körüliek, ami talán soknak tűnik, de igyekeznek a bizonyos helyen összeszerelt berendezést jól kihasználni, annál is inkább mert az öntözés jelenleg déli 12 órától este 19 óráig engedélyezett. A cukorrépát júliusban—augusztusban kétszeres vízadaggal öntözik. A lucerna harmadik kaszálását ugyancsak kétszeres és 60—70 milliméteres vízadaggal öntözik. Egyébként az első kaszálásra növekedő lucernát rendszerint nem öntözik, a második kaszálást csak szükség esetén, a harmadik kaszálást mindig, a negyedik kaszálást pedig rendszerint szintén öntözik. A répát először egyelés után, vagyis júliusban öntözik és az utolsó öntözést augusztus közepén végzik. Idén a cukorrépát kora tavasszal is öntözni kellett, mert a szárazság miatt egyenetlenül keit. Az éthüvelyeseket 30—40 milliméteres akkor lehet szó, ha elégséges mennyiségben áll rendelkezésükre az öntözési berendezés. Intenzív öntözést csupán a zöldségtermesztő területeken végeznek, s így például a 42 hektárnyi hagymát ötször-hatszor öntözik meg, hozzávetőleg 20—30 milliméteres vízadaggal. Idén a hagymát ültetés után is megöntözték, a kelés megsürgetése céljából, viszont más éveken csak az első kultivátorozás után szokták öntözni a hagymát. Aránylag intenzíven öntözik még a zellert, a paprikát, a paradicsomot és főleg a káposztaféléket. A zöldségesben a vízvezető csöveket csak ritkán helyezik át. A kis adagokkal, de gyakrabban történő öntözés, a vízvezető csövek gyakori áthelyezése esetén igen megdrágítaná az üzemelést. Az említetteken kívül öntözik még a szőlőt. mégpedig barázdás csörgedeztelési módszerrel, amit a szőlő lejtős elhelyezkedése tesz lehetővé. A borsó után rendszerint 20—40 hektáron köztes véleményeket termesztenek, ami leggyakrabban csalamádé-kukoricából és napraforgóból áll. Ebbe azután belenő az elhullott magból fejlődő borsó is. Takarmánvrénából rendszerint 15
