Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-22 / 25. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE 1974. június 22. 4 Buris Béla VERSENYBEN A BÜSZKE CÍMÉRT A bronzfokozat kötelez A Balog nad Iplom-i (ipolybalogi] Efsz Kosihy nad Iplom-i (ipolykeszi) üzemrészlegének kertészeti csoportja már harmadik éve versenyez a szocialista brigád megtisztelő címért. Bizony, a kezdet nem volt éppen könnyű. Buris Béla főkertész türelmes meggyőző, felvilágosító munkája azonban nem veszett kárba: összeszoktak az emberek, s közösen küzdöttek Munkában a brigádtagok. a termelési feladatok túlteljesítéséért. A mostoha időjárás és egyéb nehézségek miatt voltak ugyan kudarcaik Is, mindamellett vállalásaikat becsillettel teljesítették. Konkrétan: tavalyelőtt 58 ezerrel* tavaly meg 100 ezer koronával Juttattak többet a közös pénztárába az előirányzdttnál. Az iroda és a gazdasági épületek környékének rendbehozására, szépítgetésére vonatkozóan százötven óra ingyenes társadalmi munkát végeztek. A látogatók ma már az általuk létesített virágágyások, s díszcserjék otthonos látványában gyönyörködhetnek. Verseny-eredményeikre a Parasztszövetség járási bizottsága versenyfelelősei is felfigyeltek —- értékelték ezirányű tevékenységüket —, s a szocialista brigád büszke cím bronzfokozatára érdemesítették őket. Az alkotókedv-feszítette főkertész többek között elmondotta, hogy az eredmények jelentős részben annak is köszönhetők, hogy előtérbe került a brigádtagok szakmai-politikai tudásgyarapítása. Ez a jól öszszeforrott kollektíva minden lehetőséget felhasznált — s felhasznál a jövőben is — a tanulásra, a munkatermelékenység rendszeres fokozására. Mindannyian szorgalmazták a Haladó Tapasztalatok Iskolája tévé-előadássorozat közös megtekintését, élénken vitáztak, s most a gyakorlati munkában igyekeznek hasznosítani a tanultakat. A tavaszi munkák beindulását afféle egynapos „előképző“ iskolázás előzte meg, amelyen a főkertész — és segítőtársai — szakszerűen megmagyarázták a kertész-brigád tagjainak a palántázás és a növényápolás legkorszerűbb módszereit. A szakmai tájékoztatás utáni napokban láthatóan javult a munka minősége A jé elvtársi-baráti légkör kialakulását elősegíti a szövetkezet vezetősége is, meghitt beszélgetések formájában, társaskirándulásokat tesz lehetővé (tavaly Piešťany-ban volt a kertészbrigád, az idén meg a Flóra Olomouc ’74 virágkiállítást tekintik meg, ahol két napot töltenek). A főkertész és a segédkertészek ez utóbbi tanulmányút során összekötik a kellemest a hasznossal: részletesen tájékoztatják a brigádtagokat az egyes virágfajták leghaladóbb termesztési módszereiről, s a további parkosításhoz a legmegfelelőbb díszcserjéket választják ki, hogy széppé, vonzóvá tegyék munkakörnyezetüket. S természetesen, a kertészbrigádon belül a társadalmi együvétartozást jelesebb név-, vagy születésnapok ünneplésével is elősegítik... A brigádvezető megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, s politikailag is eléggé tájékozott, úgy érzi, hogy a brigádtagok további aktivitását jelentősen elősegítené, ha még következetesebben törekednének' politikai ismereteik gazdagítására. Az efsz üzemi pártalapszervezetének taggyűlése nemrég úgy döntött, hogy a brigádvezetőt a tagjelöltjei sorába fogadja. Minden bizonnyal rászolgál majd erre a nagy megtiszteltetésre és bizalomra, hogy a jelöltidő letelte után példás párttag, kommunista váljék belőle. A kertészbrigád figyelemreméltó eredményeket ér el, mégsem pihen a babérjain. Valamennyien tudják, többet is tehetnek még, termelési és társadalmi téren egyaránt. Ezt többletmunka vállalásával, a szocialista erkölcsi arcéi még erőteljesebb kirajzolódásával. (balia) A múlt esztendőben 47 mil** 116 szovjet ember töltötte szanatóriumban, fürdőhelyen, turistaházban és kempingben szabadságát. Számuk ebben az évben 52 millióra növekszik, s e nyáron 8,5 millió szovjet gyermek élvezheti az úttörőtáborok vidám hangulatát. Ezeket az adatokat Ivan Kozlov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa mellett működő egészségügyi bizottság elnöke közölte. Elmondotta azt is, hogy ez idő szerint 3400 szanatórium, panzió, üdülő, turistaház, kemping és motel van a szovjet szakszervezetek tulajdonában. Az ezekbe beutalt dolgozók gyógykezelési, illetve üdülési költségeit nagy részben, vagy teljesen a szakszervezetek fedezik. (A szerző felvétele.) IFJÚ FEJŐK sikeres járási vetélkedője A ßSKP és az SZLKP Központi Bizottsága titkárságának ez év márciusi ülésének határozatai konkrétan megszabják a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének az 1974—75. évre szőlő működési programja irányelveit. Ezek az irányelvek főleg ahhoz adnak útbaigazítást, hogy a szövetség miként tevékenykedjen a párt gazdaságpolitikájának megvalósítását illetően, közvetlenül a szövetkezetekben. Mit tanácsol a szövetség Illetékes tényezőinek a párt? Nem mást, mint azt, hogy működjenek még szorosabban együtt az állami Irányító szervekkel, valamint a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi és tömegszervezetek képviselőivel, s azok segítségét Is igénybe véve azon munkálkodjanak, hogy a Jeles történelmi évfordulók tiszteletére teljes mértékben kibontakozzék a szövetkezeti tagok kezdeményezőkészsége — a szocialista munkaverseny keretében. Ehhez feltétlenül a CSKP KB, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetség által közösen kibocsátott irányelveket kell figyelembe venni, amelyek a Szlovák Nemzeti Felkelés 30., a hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadítása 30. és a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 25. évfordulója méltó megünneplésével kapcsolatos országos versenyre vonatkoznak. Ezen irányelvek alapján készítette el a szövetség valamennyi járási bizottsága a saját programtervét, amit az elnökségben megvitattak, s a májusi plenáris ülés jóváhagyta. Miként realizálják ezeket a programterveket az egyes járásokban? # A szövetség Nové Zámky-1 (érsekújvári) járási bizottsága például a SZISZ járási vezetőségével karöltve — a Surany-1 (nagysurányi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola védnöksége alatt, ennek tangazdaságában — megszervezték a fiatal fejők vetélkedőjét. Kilenc szövetkezet tizennégy fiatal fejője mutatta meg, mily ügyesen és szakszerűen tudja kezelni a DT—1 típusú fejőgépet. Minden versenyző 100 pontot érhetett el. A versenynek három fő előfeltétele (kritériuma) a következő volt: 1. Tőgykezelés, masszírozás, fejőgép üzemkész állapotba helyezése. 2. Fejés, emellett az egy perc alatt kifejt te] mennyiségének a pontos megállapítása. (Az értékeléskor a gépi fejés állami normáját vették alapul!) 3. A fejőgép leszerelése, fertőtlenítése, tejgondozás, fejés utáni tennivalók. Az Ifjú fejők vetélkedőjét figyelemmel kísérték: a szövetség járási bizottsága, a járási mezőgazdasági igazgatóság, a kerületi Törzsállattenyésztési Állomás, a Nyugat-szlovákiai Tejüzem, valamint a šurany-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola képviselői. Mint Hozlár Józsefnek, a szövetség járási bizottsága dolgozójának Jelentéséből kitűnik, az ifjú fejők járási vetélkedőle jól zajlott le, s teljesítette küldetését. A vetélkedőt zsűri értékelte. A győzteseket díszoklevéllel és tárgyi jutalommal ajándékozták meg, s valamennyi versenyző emlékérmet kapott. A fejésl vetélkedő legjobbjainak bizonyultak: 1. Navrátilová Helena, Zitava-i Efsz, 2. Sádovská Marta, Surany-i Efsz, 3. Jávorka Gyula, Rúbaií-l (Füri) Vörös Csillag Efsz. Kétségkívül, dicséretes kezdeményezési A jövőben azonban több szövetkezetnek kell az ilyen — nagyon hasznos társadalmi vonatkozású — rendezvénybe bekapcsolódni. Egy-egy szövetkezet legalább két fejővel képviseltesse magát. p. J. A szovjet szakszervezetek gyakorlatilag a Szovjetunió nemrégiben megtartott XV. egész lakosságát magában fogkongresszusán az eddiginél is lalja. fokozottabb figyelmet szentel- A hatalmas kiterjedésű őrnek a dolgozók pihenésóhek, szág sok helyén új szanatóriu- Udülésének megszervezésével mok és UdUlőotthonok épülnek, Százmilliók üdültetése kapcsolatos kérdéseknek. A amelyeknek mindegyike egyidekongresszus azt a feladatot tűz- jűleg tízezer embert láthat vente ki: a Szovjetunió szanatérlu- dégül. mainak és fürdőhelyeinek befő- A Szovjetunióban újabban gadóképosségét olyan mérték- rendkívül népszerűek a „profiben fejleszsék ki, hogy az laktúriumoknak“ nevezett 1871—1975 közötti ötéves terv- gyógyintézetek, amelyeket az időszakban 240 millió ember üzemek saját költségükön láteélhessen a szakszervezeti üdül- sítenek. Ezekben az üzemi doltetés lehetőségeivel. Ez a szám gozék — természetesen csak könnyű betegségek, gyengélkedések esetén — kapnak gyógykezelést, anélkül, hogy betegállományba vennék őket, vagy kivennék szabadságukat. Munkaidejük letelte után bevonulnak „profilaktóriumba“, ahol a másnapi munkakezdésig pihennek ás megfelelő szanatóriumi, valamint orvosi kezelésben részesülnek. A szakszervezeti üdülőkön kívül a Szovjetunióban természetesen az egészségügyi minisztérium irányítása alatt, valamint sport- és turistaegyletek, sőt nagyobb kolhozok kezelésében is igen sok szanatórium ós nyaraló működik. De a dolgozók pihenéséről, üdüléséről, egászségének fenntartásáról való általános és legfőbb gondoskodás a szakszervezetekre hárul. ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! (Folytatás a 3. oldalról.) részt a választásokban. Megkülönböztetés nélkül bekapcsolódhatnak az ország bármelyik legális tömeg- és társadalmi szervezetébe, sőt maguk is szervezkedhetnek. Hogy nem szerveznek demonstrációkat, mint nyugaton? Hát azt nem. Ugyanis erre nálunk semmi szükség! Viszont engedjék meg a tisztelt jól informáltak — hadd kérdezzünk vissza! Van-e például az amerikai földműveseknek biztosítva olyan joga, mint nálunk? Megkapják-e a földművesek azt az állami támogatást a termelés fejlesztéséhez, amit a mi efsz-elnk? Ki törődik az ő munkabiztonságukkal, egészségükkel és fejlődésükkel? Senkii Ha orvosra van szükség, borsos árat fizetnek, ha nem termeltek, úgy kölcsönt kérnek hatalmas kamattal, mely sokukat a nyomorba sodorja. Az ilyen jogokból mi nem kérünk! Községeinkben ma igazi — nem formális — joga van a népnek, amelyet nem cserél fel az amerikai földművesek „jogával“. A keresettel, illetve az anyagiakkal sincs ma mér baj. Sőt, ellenkezőleg. Manapság már nehéz megkülönböztetni a városi embert a falusitól és azt Is mondhatnék, hogy községeink leányai és asszonyai gazdagabban öltözködnek, mint a városiak. A községekben épült házak szépsége, berendezése és értéke olyan szinten van, amelyről a felszabadulás előtt még a földesurak sem álmodtak. Az egykori nyomortanyák helyén emeletes házak törnek az ég felé. Az udvarokban személyautók, a házakban hűtőszekrények, drágábbnál drágább televíziók, porszívók és egyéb közszükségleti, illetve luxuscikkek hirdetik a növekvő jólétet. Községeink az elmúlt 25 év alatt nemcsak kultűrházakkal, mozihelyiségekkel és színvonalas bolthálózattal bővültek, hanem szép és modern iskolákkal, színvonalas közlekedési lehetőségekkel is. Míg a kapitalizmus idején kerületünkből csupán a munka után valő vándorlás következtében jutottak ki külföldre, most a szövetkezeti dolgozóink külföldi társas kirándulásokat és tanulmányutakat szerveznek, közben betétkönyveik is egyre gyarapodnak. Ez hát a mi „rossz“ somsunk, míg az olasz mezőgazdaságbői (amint erről a világsajtó beszámolt a közelmúltban) évente 350—400 ezer elszegényedett paraszt távozik más munkát keresve a hazai és a külföldi iparban. Nos, miért fut el községéből az olasz földműves? Miért kell az olasz földművesnek utcát seperni valamelyik nyugatnémet városban? Talán azért, Persze arról már nem beszélnek, hogy a tanulás milyen költségekkel jár, hogy a társadalom melyik rétege tudja ezeket a költségeket fedezni. A chicágoi egyetemen például a kővetkező költségeket fizetik évente a nőtlen diákok: — tanítási díj — a diákszállás — étkezés — könyvek és iskolai tárgyak — kirándulás és más Összesen: 2100 dollár 550 dollár 910 dollár 180 dollár 225 dollár 4005 dollár A szocializmusba vetett hitünk mert nagyobb a szabadsága? Nevetséges, illetve keserves az ilyen szabadság, s még ezt meri a nyugati rádió dicsérni a mi igazi szabadságunkkal szemben? Nos, hadd dicsérjékl Nem ijedünk meg tőle, sőt — amint ez mindenki előtt ismeretes — kormányunk és pártunk még azt a jogot is megadja, hogy bárki és bármikor meghallgassa azt a kabarét, amelyet a „Szabad Európa“ és a hozzá hasonló uszító rádiók közölnek. Apropó! Ha már ezeket — a nálunk egyre kevésbé hallgatott rádióleadókat említem, hadd tisztázzak még egy dolgot, amelyet főleg az 1968 és 69-es évben igyekeztek ifjúságunk közé becsempészni. ' A szocializmus előnyeit tudatosan mellőzve 1908-ban hazánk és társadalmunk ellenségei azt bizonygatták, hogy nyugaton sokkal jobb az ifjúság helyzete, tanulmányt lehetősége, s hogy nálunk a munkás-paraszt gyerekek előtt zárva vannak az Iskolák kapui. Nos, lássunk talán egy-két konkrét adatot az olyan szépen megfestett kapitalista „paradicsomról“. Valő Igaz, hogy a kapitalista államok jogszabálya egyforma tanulást jogot nyújt a polgárok összességének. Az állami és a kevésbé ismert egyetemeken ez az összeg kevesebb, körülbelül 3—3500 dollár. (Lásd PhDr. M. Prasličková: O možnostiach vysokoškolského štúdia USA a ČSSR, R. š. č. 9/73.) Ehhez vessük hozzá, hogy az.USA- ban élő családok évi jövedelme többnyire alatta van a 6000 dollárnak, tehát képtelenek gyermekeiket főiskolára, egyetemekre járatni. A családok csaknem 30 százalékának évi jövedelme 2000 dollárnál alacsonyabb. Ezek még a legolcsóbb egyetemekre sem engedhetik el gyermeküket, többesszámról nem is beszélve. Most pedig lássuk, a mi diákságunk helyzetét. Először is nem fizetnek sem beiratkozási, sem tanítási költségeket. De nem fizetnek az orvosi kezelésért és gyógyszerért sem. Évi kiadásuk a következőképpen alakul: — internátusi díj (kétágyas szobáért 550 Kčs — ebéd és vacsora 1500 Kčs (egy ebéd 2,60 Kčs) — reggeli 1500 Kčs (reggelit a menzán nem főznek) — 200 KCs taneszközökre, összesen 3700 korona, vagyis annyi mint dollárban az amerikai egyetemeken (3500—4000 dollár). Nos, igen nagy a különbség? 1 Emellett hazánkban a többgyermekes, illetve a kisebb jövedelmű családok gyermekei probléma nélkül tanulhatnak az ország bármelyik főiskoláján — egyetemén, mert a tanulmányi ösztöndíj mellett szociális ösztöndíjat is kapnak. A főiskolai hallgatók havi ösztöndíja elérheti a 700 koronát. Ezen kívül a tanulmány kitüntetéssel való befejezésekor 1000 korona Jutalmat kapnak. A külföldön tanulók ösztöndíja eléri az 1000 koronát Is havonta. rendíthetetlen Leszögezve tehát, diákságunk nagyobb százaléka az államtól kapott szociális és tanulmányi ösztöndíjból nemcsak a tanulással járó költségeket tudja fedezni, hanem részben a ruházkodásét is. Hogy a kultúrára is kell? Hát persze. De távolról sem annyi, mint Amerikában, ahol egy mozijegy 2—4 dollár a színházjegy pedig 8—10 dollár. Ami pedig a munkás-paraszt gyerekek továbbtanulását illeti, csupán a múlt évi adatot említem; a szak- és középiskolákba felvett tanulók 72 százaléka munkás- és parasztcsaládból származik. Hasonló a helyzet a főiskolákon is. Pártunk és kormányunk határozata értelmében a munkás- és parasztcsaládok gyermekei bizonyos pontelőnynyel mennek már a felvételi vizsgákra. Hát hol van itt a hátrány, az elnyomás? Sehol! Sőt! Ha tehát a szocialista rendszerünk rágalmazóinak lenne lelklismerete, úgy' szégyenleni kellene magukat a sok-sok hazugságért. Végezetül hadd szögezzem le, hogy sem a „vészmadarak“, sem pedig a „Szabad Európa“ kedvéért nem változtatjuk meg politikánkat, mert az * helyesnek bizonyult. Ezt mutatják azok a nagyszerű eredmények, amelyeket az elmúlt 25 év alatt a mezőgazdaságban, Illetve a szocialista társadalom építésében elértünk. Pártunk és kormányunk politikájának helyességét az is tanúsítja hogy dolgozó népünk elfogadja és támogatja ezt a politikát. Parasztságunk, de általában az ország egész népe saját tapasztalataiból ráébredt arra, hogy a CSKP IX. kongresszusán jóváhagyott agrárpolitika helyesnek bizonyult, eredményei önmagukért beszélnek, melynek' történelmi jelentőségét a „kishitűek“ sem tudják letagadni. Községeinkben nemcsak a tulajdonviszonyok alakultak át, hanem az életmód is gyökeresen megváltozott. Falvaink, földművesszövetkezeteink nagyszerű eredményei a munkásosztály erkölcsi, politikai és anyagi támogatásával születtek. Rágalom tehát ellenségeinknek az az állítása is, hogy a falu a városra dolgozik, vagy ellenkezőleg, hogy a falu többet kap, mint a város. Helytelen álláspontot képvisel az, aki megkérdőjelezi mezőgazdaságunknak nyújtott támogatást és ugyancsak helytelen nézeteket vallanak, akik tagadják, vagy lekicsinyliW a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás tényét. Valamennyiünk feladata tehát, hogy harcoljunk a „vészmadarak“, a „jól informált kishitűek“ nézetei, rossz szándékkal bedobott „kacsái“ ellen. A jubileumi évforduló szellemében irányítsuk figyelmünket arra, hogy a mezőgazdaságban továbbra is hatékony legyen politikánk — a CSKP XIV. kongresszusának, Illetve, a Központi Bizottság áprilisi határozatainak végrehajtására. Társadalmunk éppen e politika alapján halad előbbre. Ettől a politikától — a szocializmusba vetett hitünktől — nem tántoríthatnak el bennünket még a „jól informáltak“ sem! KERTÉSZ PÄL, az SZLKP KB dolgozója
